Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-13 / 188. szám

1963. augusztus 13„ TOLNA megyei nepűjsag § Á Területi Egyeztető Bizottság döntéseiből a Ülést tart Szériában készülnek TIT elnöksége az öntözőberendezések A dolgozó meghallgatása nélkül nem szabad fegyelmi határozatot hozni Többszörösen is szabálytalan fegyelmi ügyben hozott — felleb­bezés folytán — döntést a TEB. M. J., a Tolna megyei Talajerő­gazdálkodási Vállalat gépkocsive­zetője fellebbezett a vállalati igaz­gató kártérítési és fegyelmi hatá­rozata. valamint az ezt megerősí­tő vállalati egyeztető bizottsági határozat ellen. M. J. azt a megbízást kapta, hogy Bonyhádon keresztül menet vigyen el egy gumiabroncsot az ott meghibásodás miatt leállt mo­toros szippantóhoz. A gépkocsive­zető az utasítást nem tudta telje­síteni, mivel a szippantót nem ta­lálta a megadott helyen. A válla­lat ezután kénytelen volt taxival kiküldeni a gumiabroncsot. M. J. ellen fegyelmi eljárást indítottak, írásbeli megrovásban részesítet­ték és kötelezték a 140 forintos taxiköltség megtérítésére. A TEB elsősorban azért változ­tatta meg a határozatot, mert a Munka Törvénykönyve V. 176. pa­ragrafusa szerint ..Ha a dolgozó fegyelmi vétséggel a vállalatnak kárt okozott, a fegyelmi eljárás során a dolgozót külön határozat­ban kötelezni lehet a kár megté­rítésére is”. Tehát egy határozat­ban nem lehet fegyelmi büntetést és kártérítést is kiszabni. De hely­telen volt az is, hogy az igazgató — mint ezt a határozatban is rög­zítették — elállt a személyes meg­hallgatástól. mivel szerinte az a tény, hogy a gépkocsivezető a rá­bízott fontos feladatot nem hajtot­ta végre, nagy tervkiesést oko­zott. elégséges volt a fegyelmi vét­ség tényének kimerítésére. Ami­kor a vállalati egyeztető bizottság tárgyalta az ügyet, oda se idézték még a gépkocsivezetőt, tehát ott is meghallgatása nélkül döntöt­tek. A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja, hogy a dolgozót a fegyelmi eljárás során meg kell hallgatni és módot kell adni neki arra. hogy védekezését előterjeszt­hesse. Csak írásban igazait munkateljesítésre fizethető munkabér T. Gy. és P. F. esztergályosok a Tamási Gépállomás dolgozói, szó­beli megállapodás alapján elvál­lalták. hogy a gépállomásnak há­romezer darab T—22-es. öntözés­hez való alkatrészt elkészítenek, rendes munkájukon felül. A mun­kát — állításuk szerint túlórában — el is végezték, azonban előre sem munkautalványt, sem túlóra­utalványt nem kértek. Amikor a kifizetésre került a sor, vita tá­madt köztük, és a gépállomás igazgatója közt. Az igazgató ugyanis csak annyi túlóra kifize­tését hagyta jóvá. amennyit — a jelenléti ívek szerint — teljesítet­tek. A vállalati egyeztető bizottság, majd a TEB előtt a két dolgozó azzal támasztotta alá követelését, hogy a túlórák nagy részét nem írták be a jelenléti ívbe, mivel féltek az ellenőrzéstől. A TEB nem kötelezte a gépállomást az általuk kért 184 túlóra díjának ki­fizetésére. mivel a jelenléti ívek nem bizonyították e túlórák telje­sítését. Munkabér ugyanis csak dokumentált munkateljesítésre fizethető ki. A nem megfelelő munka­végzés! bizonyítani kell A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központjának dombó­vári kirendeltsége a Munka Tör­vénykönyve 29. paragrafusának c. pontja alapján mondott fel J. I. áruátvevőnek. E pont szerint a vállalat felmondással megszün­tetheti a munkaviszonyt, ha „a dolgozó munkáját ismételten nem végzi el megfelelően, vagy annak ellátására nem alkalmas”. A vállalat azonban a TEB előtt e körülményt nem tudta megfe­lelően bizonyítani. Mindössze egy alkalommal kapott J. *1. figyel­meztetést. azonban ez egy általá­nos, valamennyi felvásárlónak szóló figyelmeztetés volt. amiben felhívták őket. hogy a jövőben pontosabban végezzék munkáju­kat, jipgy csökkenjenek a költsé­gek. stb. Konkrét eset. dé főleg J. I.-re vonatkozó eset nem szere­pelt a figyelmeztetésben. Egy má­sik eset. amely a vállalat képvi­selői szerint tulajdonképpen ki­váltotta a felmondóét, a TEB sze­rint legfeljebb csak fegyelmi vét­ség lehet, nem bizonyítja azt, hogy a panaszos nem alkalmas munkájának elvégzésére, vagy munkáját ismételten nem végzi el megfelelően. Egy alkalommal ugyanis a felvásárolt árut szállí­tó AKÖV gépkocsi útközben meg­hibásodott, és a kirendeltség ve­zetői szerint J. I.-nek kellett vol­na intézkednie a fontos exportáru továbbítása felől. A Területi Egyeztető Bizottság hatálytalanította a felmondást. A Tudományos Ismeretterjesz­tő Tarsuiat Tolna megyei Szer­vezetének Elnöksége augusztus 21-én szerdán délelőtt 10 órakor a TIT-klubban elnökségi ülést tart. Szállásy Ernő megyei titkár tá­jékoztatja az elnökséget az 1962— 63. évi ismeretterjesztő munká­ról. Dr. Tucsni László az ellen­őrző bizottság titkára az ellen­őrző bizottság vizsgálatairól szá­mol be. Az ideológiai offenzívá- val kapcsolatos TIT-feladatokat Szendi János a filozófiai szakosz­tály elnöke ismerteti. Új íodrásziizlet Kurdon Ez évben már a harmadik új női fodrászüzletet nyitotta meg a Dombóvári Vegyesipari Ktsz. Az elsőt a múlt hónapban Dombó­vár központjában, a másodikat e hónap elsején Kocsolán. A múlt héten ismét gyarapodott eggyel a szövetkezet fodrászüzle­teinek száma. Kurdon nyitottak egy korszerű szövetkezeti női fodrászüzletet. A hónap végére tervezik a szakcsi üzlet meg­nyitását. Emlékmű a herdálásról Szekszárdon tüdőszanatóriumot építenek a kórház mögötti hegy­oldalba. Ez közismert, hiszen az épület falai már állnak, láthatók a város legtöbb részéből. Ha azonban nem madártávlatból, hanem közvetlen közelről szem­léljük, olyan visszásságot is ta­pasztalhatunk, ami kicsit sem dicséretes dolog. Herdálják az építőanyagot. Ez olyan tény, amit nem lehet elvitatni, mert hiszen a herdálásnak szinte meg- semmisíthetetlen emlékműve van. A buktái út felől alkalmi bekötő út vezet az építkezéshez. Itt ta­láltunk az emlékműre, ami úgb készült, hogy a cementet zsá­kostól kint hagyták, az eső rá­esett, s a cement kővé kemé­nyedéit. Ennél eredetibb bizonyítékot a herdálásról még nem láttam. Igaz, nem óriási összegekről van szó. A tönkrement építőanyag értéke elenyésző az épület be­ruházási költségeihez képest. Ha azonban azt vesszük figyelembe, hogy a cement az egyik leg­nagyobb hiánycikk, s eyg^Jt sok helyen áll az építkezés, joggal bosszankodik mindenki az em­lékmű láttán. a—c c / társadalmi kerék Hogyan történt, hogyse, egyik nap vízhúzás köz­ben lehuppant az utcai kút kereke, és azon szent helyben össze is törött. Kár érte, komoly kár éne ezáltal az utcabelie­ket . . . Mert öreg. kor­hadt . jószág volt már ugyan a nevezett kerék, de nélküle nem tudtak vizel húzni. — Meg kell csináltatni sürgősen — így véleke­dett mindenki, még a Bartal Miska bácsi is, akiről mindenki tudta az utcában, hogy harminc év óta nem fordult meg víz a szájában. — Mosdódni csak kell valamiben — nyilatkozott az öreg. De ki csináljon másik kereket? Vállalja-e a tsz? (Mert a faluban a szö­vetkezet bognárán. ková­csán kívül nem volt más mesterember.) — Közérdek, hogy a kútra kerék kerüljön — jelentette ki Miska bá­csi szomszédja Tóni bá­csi. — Én, mint az utca tanácstagja vállalom, hogy elmegyek az elnök­höz és megkérem: csi­náltassa meg a kereket társadalmi munkában. Elhatározását tett kö­vette. Miután megfelelő érvekkel alátámasztotta a kerék szükségességét, az elnök személyesen keres­te fel a ház hátsó trak­tusában levő közös ko­vács-bognár műhelyt és adta ki a rendelkezést, milyen méretű kereket gyártsanak, kovácsolja­nak társadalmi munká­ban a bizonyos utca la­kóinak közös kútjára. Rövidesen elkészült a kerék. A kovács és a bognár az elnöknek be­jelentette az elkészülés tényét, az elnök ismét személyesen közölte Tóni bácsival, a tanácstaggal. — Hát, akkor szereljük fel — hangzott a lako- nikus tudomásulvétel. Előtte egész éjjel eseti az eső, a határban nem lehetett dolgozni semmit, hát összejöttek vagy tíz­egynéhányon az ünne­pélyes aktusra. A bognár vitte a kereket, a ko­vács ütött rá néhányat, máris fenn volt a ten­gelyen, a kutat ismét használatba lehetett ven­ni. — Ezt az alkalmat nyil­ván. meg kéne ünnepelni jegyezte meg valaki. — Nem is rossz gondo­lat. — helyeselt Miska bácsi, akinek most mar volt miben mosdódni, Helyeseli Tóni bácsi, aki ím. hivatkozhatott ta­nácstagi tevékenységére, a tsz-elnök. hogy lám a tsz a közügyekben is segít, a kovács, a bognár meg. néminemű társa­dalmi munkára. — Mit szólnának hoz­zá — kérdezte a tsz-el­nök. — ha egy birkapör­költ ebéden látnánk ven­dégül azokat, akik ebben a munkában közreműköd­tek? — Én gondoskodok a boritalról! — rikkantott Bartal Miska bácsi, majd nyomban el is talpalt a szőlőhegyre, kei hasas demizsonnal. Mialatt ő a szőlőhegy felé igyekezett. addig bent. a tsz-székházban keletkezett nagy sürgés- forgás. A könyvelőlányok füszerszámért, edénye­kért szaladtak a boltba, a férfinép a húst. a hagy­mát szabdalta, aprította jóféle pörköltnekvalóvá. Summa summárum. az ünneplő sereglet derekas munkát végzett. A har­minc literes lábosban nem maradt egy falásnyi maradék, és a két tíz li­teres demizson is hama­rosan kiürült. Amikor mindennek régére jártak, valaki megemlítette Tóni bácsinak, a tanácstagnak: — Nem kéne esetleg felülvizsgálni a község többi kútjait. nem rossz-e azokon is a kerék? Mert nem kerülne sokba. ha a tsz mesteremberei tár­sadalmi munkában ha­sonlóan ehhez — megia- vitanák.., A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az öntöző- berendezések csőrendszerének. és szórófejeinek egyedüli gyártója az országban. Idén 700 000 folyóméter csővezetéket és 26 000 da­rab szórófejet gyártanak. Az öntözőberendezéseket túlnyomó- részt a termelőszövetkezetek vásárolják meg. Minden egyes szórófejet, kipróbálnak. Mészáros Gábor a Roham« brigád egyik tagja, T—22-es szórófejet „nieóz”. (Erb János képriportja) Biztos, ami biztos... Amikor a vonat Szekszárdról elindult, az eső már szemerkélt. Amint haladt egyre jobban Bá- taszék felé, annál sűrűbben pety- tyeziék az ablakot az esőcsep­pek. Decsen már táskákat, cso­magokat a fejük fölé tartva ro­hantak a vonatról leszálló uta­sok a védett peronra. Az eső egyre egyenletesebben, egyre kitartóbban hullott. Az egyformán beborult szürke ég­boltból még csak remény se látszott arra, hogy az augusztusi zuhé eláll. A földek szomjazva itták be a nedvességet, látszott, hogy az egész határra felfrissü­lést hoz. Bátaszék közeledett. amikor néhány ptas elkezdett kifelé mu­togatni az ablakon. A jobbolda­lon ülők mosolyogni kezdtek, tréfás megjegyzések indultak út­ra. Hamarosan mindenki arra­felé figyelt. Amennyire az ablaküvegen szétmázolódó esőcseppek kilátást engedtek, vidáman működő szóró­fejes Öntözők látványa tárult az utasok szeme elé. A derék ..spriclik” mitsem törődve a zu­hogó esővel, teljes erőből szór­ták, permetezték a vizet a tsz viruló kertészetében. Valaki meg­jegyezte: — Ez' azért már túlzott bizal­matlanság a természeti erőkkel szemben... De máris csattant a válasz: — Biztos, ami biztos! — M —

Next

/
Oldalképek
Tartalom