Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-13 / 188. szám

I9Ő3. augusztus 13. tfOLWA MEGTEI NGPfiJSAQ 3 Az amerikai szenátus megkezdte a moszkvai atomcsend-egyezmény ratifikálását Washington (MTI). Hétfőn dél­előtt az amerikai szenátus meg­kezdte a moszkvai atomcsend- egyezmény ratifikálásának eljárá­sát. A szokásos eljárásnak megfele­lően a külügyi bizottság hallgat­ja meg először a tanúkat, ezúttal azonban a bizottságot kiegészítet­ték a hadügyi bizottság és az atomenergia-bizottság tagjaival. Első tanúként Rusk külügymi­niszter jelent meg a bizottság előtt. Kedden McNamara had­ügyminiszter tesz vallomást, majd a vezérkari főnököket, a CIA igaz­gatóját, tudósokat, professzorokat és más közéleti személyiségeket hallgatnak meg. A kihallgatások előreláthatólag 2—3 hétig tarta­nak, azonban washingtoni megfi­gyelők szerint nem kétséges- hogy a szenátus túlnyomó többséggel ratifikálni fogja az egyezményt. Az amerikai külügyminiszter, aki vasárnap délután érkezett vissza Washingtonba, — mint je­lentettük — telefonon azonnal je­lentést tett Kennedy elnöknek moszkvai és bonni tanácskozásai­ról. Szenátusi nyilatkozatában Rusk hangoztatta azt a komoly remé­nyét, hogy a szenátus gyorsan ra­tifikálni fogja a moszkvai egyez­ményt. A legkülönbözőbb érveket hozta fel, hogy eloszlassa a sze­nátus egyes tagjainak kétségeit. Hivatkozott Truman és Eisenho­wer kormányának korábbi erőfe­szítésére egy hasonló egyez­mény megkötésére és is­mertette a Kennedy-kormányzat által előterjesztett javaslatokat is. — Felvetődik a kérdés — mon­dotta ezután —, hogy ha három kormány is ilyen nagy súlyt he­lyezett a nukleáris fegyverkísér­letek beszüntetéséről szóló egyez­mény megkötésére, akkor miért halmozták fel a leghatékonyabb fegyvereket? A válasz erre a kér­désre abban a dilemmában rej­lik, amely ma a világot veszélyez­teti: az Egyesült Államoknak a legújabb technikai eljárások alap­ján készített leghatékonyabb fegyvereket kell készenlétben tartania, ugyanakkor azonban a Szovjetunió is rendelkezik ugyan­ezekkel a fegyverekkel. Tény, hogy egy nukleáris összecsapás mindent eltörölne a Föld színéről- amit az emberiség évszázadokon át alkotott. És a tényekkel szem­be kell nézni. Senki sem gondol­hat reálisan arra, hogy győzelmet arat egy nukleáris összetűzésben. A veszedelmek mind nagyobbak lesznek, amint több és több állam jut hozzá az atomfegyverekhez. Ezzel szembenézve kell a szená­tusnak a jelenlegi egyezményt megvizsgálnia. Rusk ezután pontról pontra elemezve az egyezményt, hangoz­tatta, hogy az nem tiltja meg nukleáris fegyverek használatát háború esetén és nem tiltja meg a kísérletezést az atomenergia bé­kés célokra történő felhasználásá­nak érdekében. A ratifikálási eljárással foglal­kozva hangoztatta: a csatlakozás az egyezményhez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok elis­merne egy olyan kormányt, ame­lyet eddig nem ismert el. Határo­zottan kijelentette, hogy az Egye­sült Államok nem szándékozik el­ismerni az NDK-t, sőt, azt mon­dotta, hogy az elismerés ellen az egyezmény még további biztosí­tékokat is tartalmaz. Általában ugyanis minden nemzetközi egyezménynél egy olyan hatalmat szoktak megjelölni- amelynél a ratifikálási okmányokat letétbe lehet helyezni. Ebben az esetben három ilyen nagyhatalom szere­pel. — A keletnémetek — mondot­ta — Moszkvában fogják aláírni az egyezményt, ezt azonban az Egyesült Államok hivatalosan nem fogja tudomásul venni. En­Dobi István üdvözlő távirata a Középafrikai Köztársaság nem­zeti ünnepére. Dobi István- az Elnöki Tanács elnöke a Középafrikai Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte David Dacko köztársasági elnököt. Angol bányász-szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba A bányaipari dolgozók szak­szervezetének vendégeként hétfőn hazánkba érkezett az angol bá­nyász-szakszervezet Yorkshire-i területének küldöttsége. Elutazott hazánkból a finn agrár­párt küldöttsége A finn agrárpárt hattagú kül­döttsége, amely Pekka Silvolának, a párt országos titkárának veze­tésével a Szövetkezetele Országos Szövetségének vendégeként tíz napot töltött Budapesten és vidé­ken, vasárnap elutazott hazánk­ból. Megérkezett a Kambodzsai Ki­rályság első magyarországi nagy­követe Norodom Norindeth királyi I herceg, a Kambodzsai Királyság nélfogva az egyezmény az NDK- ra nézve kötelező lesz, anélkü., hogy az NDK jogokat formálhat­na magának az elismerésre. Rusk azért foglalkozott ilyen részletességgel az egyezménynek ezzel a pontjával, mert bonni tár­gyalásai során megígérte, hogy ilyen nyilatkozatot tesz és erre ígérte meg Adenauer csatlakozá­sát az egyezményhez. Rusk foglalkozott azzal is, hogy bármely hatalom három havi be­jelentési kötelezettség mellett visszaléphet az egyezménytől, ha az „veszélyeztetné az ország biz­tonságát”. Ezzel is az ellenálló szenátorok aggályait kívánta el­oszlatni. Végül hangsúlyozta, hogy bár az egyezmény korlátozott, továb­bi nyereségek származhatnak be­lőle. Egyrészt a fegyverkezési ver­seny sokkal nehezebb lesz, má­sodszor az egyezmény meg fogja akadályozhi a nukleáris fegyve­rek elterjedését, harmadszor pe­dig megszünteti a levegő további radioaktív mérgezését. — De az egyezménnyel kapcso­latban a legfontosabb az — mon­dotta —, amit jelképez- és az, hogy milyen új ösvényeket nyit meg. első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete va­sárnap Budapestre érkezett. * Péter János külügyminiszter hétfőn fogadta a kambodzsai nagykövetet megbízólevelének kö­zeljövőben történő átadásával kapcsolatban. A ghanai nagykövet búcsúlátoga­tásai Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes hétfőn ebédet adott J. G. Amamoó, a Ghanai Köz­társaság közeljövőben távozó rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tiszteletére. Péter János külügyminiszter hétfőn búcsúlátogatáson fogadta J. G. Amamoót, a Ghanai Köz­társaság közeljövőben távozó bu­dapesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn fogadta J. G. Ama­moót, a Ghanai Köztársaság bu­dapesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki a közel­jövőben végleg távozik Magyar- országról. (MTI) A közé lei eseményeiből A kísérleti atomrobbantások megtiltásának egészségügyi következményei A Magyar Távirati Iroda mun­katársa tájékoztatást kért dr. Predmörszky Tibor kandidátus­tól, az Országos „Frédéric Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugár­zásegészségügyi Kutató Intézet osztályvezetőjétől a kísérleti atomrobbantások egészségügyi következményeiről és e robban­tások betiltásának várható hatá­sairól. Az emberiségre és az összes élő­lényekre állandóan hat a termé­szetes radioaktív anyagok sugár­zása is, amelyet természetes su­gárzási háttérnek hívunk. Ilyen módon egy év alatt annyi sugár­zás éri testünket, amennyit su­gárveszélyes helyen dolgozók egy hét alatt elviselnek, a tudomány mai állása szerint egészségük ve­szélyeztetése nélkül. A kísérleti robbantások következtében ez a természetes sugárzási háttér sze­rencsére csak csekély mértékben növekedett, ennek ellenére ko­moly aggodalmat keltettek a rob­bantások. Ennek több oka van. Először is az, hogy a sugárzásnak ez a megnövekedése az egész Földre kiterjedt, és hosszú éveken át terheli az emberiséget ha álta­lánosságban nem is okoz konkrét megbetegedéseket, örökléstani ki­hatásai ma még kiszámíthatatla­nok. A robbantásokhoz közel levő helyeken a sugárzás természete­sen sokkal erősebb és ott közvet­len életveszélyt is okozhat. A leg­nagyobb veszélyt azonban az je­lenti, hogy a háttérsugárzás em­lített növekedését zömében a ve­szélyes Stroncium 90 okozza, amely a táplálékkal beépül az emberek, főleg a kisgyermekek csontjaiba és hosszú éveken át ki­fejti káros hatását. Egy további jelenség, amely a nukleáris szeny- nyeződéssel kapcsolatba hozható, a leokomiás esetek, a fehérvérű­ség terjedése. Hazánkban — épp úgy mint az összes fejlett államokban — kez­dettől fogva rendszeresen mérték a lehulló csapadék és a fali out rádioaktivitását. Ezek a tudomá­nyos mérések a külföldiekkel egyezően igazolták a robbantások és a radioaktivitás növekedése közötti összefüggést. Minthogy ma még gyógyszerrel nem lehet véde­kezni a radioaktivitás ártalmai el­len, igen fontos az ivóvíz és a táp­anyagok szennyezettségének rend­szeres ellenőrzése. Nálunk a te­jen kívül több gyorsan növő zöld­ségféle — sóska, paraj, saláta — rádioaktivitását rendszeresen el­lenőrzik, ezenkívül megvizsgálják az import halkonzerveket is, mi­vel a víz alatti robbantások al­kalmával előfordult, hogy na­gyobb halcsoportok súlyosan szennyeződhetnek, bár szinte csak elméleti az a veszély, hogy valaki sokszor egymás után erősen ra­dioaktív halkonzervet fogyasszon. Az elmondottakból nyilvánva­ló, hogy az atomcsendegyezmény után is egy ideig még szennyező­dik földünk felszíne az eddigi robbantásokból még fennmaradt, a magaslégkörben keringő rádió- aktív hulladékoktól. Bizonyos idő után azonban ez a szennyeződés megszűnik, és a természetes hát­térsugárzáson kívül legfeljebb az egészségügyi szempontból szük­séges röntgen-vizsgálatok és be­sugárzások, sugárzó izotópok nö­velik az egyes emberek sugármeg­terhelését. NÉHÁNY SORBAN Húa * év után Eisenhower, az Egyesült Álla­mok volt elnöke és a második vi­lágháború egykori vezérlő táborno ka bejárja azokat a nyugat-euró­pai helyeket, amelyek a harcok idejéből emlékezetesek. E napok­ban Normandiában járt, ott, ahol az angol és az amerikai csapatok partraszálltak. A CBS vállalat dokumentumfilmet készít e láto­gatásról, mert hamarosan húsz­éves fordulója lesz a partraszál­lásnak. A filmben Eisenhower is megszólal, sőt mit több. ő a kommentátor, ő magyarázza az eseményeket. Nem ismerjük a szöveget, de mi Eisenhower helyében — persze egyebek között — a következőket mondanánk: ,.Kedves hölgyeim, és uraim! Itt állok azon a helyen, ahol csa­pataink partraszálltak, ahol az el­ső napon az amerikai katonák fe­le elesett, vérével öntözve a föl­det. Akkor történt ez, amikor Pá­rizsban Speidel náci tábornok volt a parancsnok, Berlinben Hit­ler barátságát élvezte Hensinger tábornok, hadosztályokat vezérelt Förtsch tábornok és az egyik náci minisztériumban dolgozott Glob- ke úr. Csapataink azzal a szent elhatározással szálltak partra, hogy nemcsak Hitlert pusztítják el, hanem a német militarizmust is és ezeknek az embereknek so­ha többé nem engednek fegyvert a kezükbe.” E szöveg pompásan beillene a dokumentumfilmbe, mégsem va­lószínű, hogy a volt elnök ezt mondja majd. A film ugyanis az ünnepélyes évfordulón nyilván elkerül Bonnba, ahol a díszes be­mutatón jelen lesz a mai Nyugat- Németország sok rangos vezető embere, köztük Speidel, Hensin­ger és Förtsch tábornokok, vala­mint Globke úr. És megtapsolják majd a főszereplőt. Egy betű,,* Még emlékszünk a würzburgi orvos, dr. Herterich esetére, aki egy véletlen folytán kiderítette, hogy szú- kebb pátriájában bi­zony jobbára volt ná­cik ülnek a bírói, s egyéb elöljárói posz­tokon. Még emlék­szünk az esetre, s ezért megüti a sze­münket, hogy most a New York Herald Tri­bune-ban egy dr. Het- terichről olvasunk Bizonyára sajtóhiba: Herterich helyett Het­terich — megesik a nyomdában az ilyen tévedés. Hisz a tör­ténet is szinte azonos: névtelen fenyegető le­lek özönét kapta a doktor, úgy, hogy vé­gül elhatározta: ki­vándorol. Az Egyesült Államokba utazik. Itt kezdünk gyanakodni, hogy talán 'mégsem sajtóhiba okozta az egy betűnyi eltérést a würzburgi orvos ne­vében. Mert a mi dr. Herterichünk Svédor­szágba készült. Nincs is tévedés: a würzburgi dr. Herte­rich és a würzburgi dr. Hetterich — való­ban két különböző személy. S a történe­tük is csak a fenye­gető levelektől kezdve azonos. A volt náci­kat egyedül dr. Herte­rich leplezte le, a má­sik orvosnak, dr Het- terichnek csupán az a bűne, hogy — egy betű híjján az előbbi­nek névrokona. Az egyébként rendkívül alapos nácik ilyen ki­csire nem néztek: mi­után Herterichet el­üldözték Würzburgból. a név-, vagy talán vérrokonnak vélt Het­terich doktort vették kezelésbe. Sikerrel, mert az állandó fe­nyegetések hatására az orvos úgy döntött, hogy inkább szintén elhagyja Würzburgot. Igaz, neki még any- nyi ,,bűne” sincs, mint majdnem névrokbn kollégájának. Hacsak azt nem rójuk fel ne­ki, hogy egy betű híj­ján ő is Herterich. A volt nácik würzburgi maffiájától kitelik, hogy a sérelmet, amit a leleplezésével oko­zott, nemcsak az „iga­zi” Herterichen bosz- szulják meg hetedízig- len, hanem még a név — sőt majdnem — névrokonain is. El­végre — volt és aktív nácik ennél különbet is produkáltak már . . . (sp) Fekete szerződés Tizennyolc afrikai ország szerződést kötött az Európai Közös Piaccal. Egyezményüknek rengeteg pontja van, egyiket-másikat közgazdászok bogarásszák majd jóidéig. Egy pont azonban na­gyon világosan beszél. A kölcsönök és a segélyek, amelyeket az af­rikaiak kapnak, mindössze arra elegendőek, hogy egy-egy közepes üzemet építhessenek. A gyárak különben is európai részvénytársa­ságok kezében lesznek, amelyek rövid úton visszakapják majd — üzleti haszon formájában — a befektetett pénzt. Egy közepes üzem — nem azonos éppen a semmivel, de soknak, szenzációs adomány­nak igazán nem nevezhető. A tizennyolc ország mégis megkötötte ezt a szerződést, ami két dologra mutat. Az egyik: hiába minden, valamennyi népnek végig kell mennie egy bizonyos iskolán. Sem a könyvek, sem valamilyen távirányítás, mondjuk a sárga tenger partjáról nem lehet döntő, a tapasztalat útjait végig kell járni, meg kell tanulni, hogy mit érnek az ilyenfajta szerződések. A másik: rendkívül szegény országokról van szó. amelyek bizonyos fokig ki is vannak szolgáltatva a tőke­erős Nyugatnak. De ha kijárták majd az iskolát és megismerik az ilyenfajta kapcsolatokat, s ha meg is erősödnek egymás, és más földrészen lé­vő barátaik támogatásával — akkor sokkal előnyösebb szerződést kötnek majd a közös piaccal, vagy — talán már nem is lesz Európai Közös Piac. rr t Az Egyesült Államok kiutasítja Jimenezt Washington (UPI, Reuter). Az Egyesült Államok kormánya hét­főn bejelentette, hogy Marcos Perez Jimenez, volt venezuelai diktátort hamarosan átadja a ve­nezuelai hatóságoknak. Venezue­la washingtoni nagykövetét Rusk külügyminiszter tájékoztatta az Egyesült Államoknak erről a dön­téséről. A venezuelai hatóságok azzal vádolják Jimenez volt államfőt, hogy hatéves uralkodása idején többrendbeli sikkasztást követett el. A volt diktátorra ezért 14 év­től 18 évig terjedő börtönbünte­tést szabhatnak ki. Az amerikai külügyminiszté­riumban megjegyezték, ez az el­ső eset, hogy az Egyesült Államok államfőt utasít ki az ország terü­letéről. A venezuelai nagykövet kije­lentette, hogy már megtették az előkészületeket Jimenez átvételé­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom