Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-06 / 182. szám

8 Tolna ML'GyE! SBRfJSSa I5C3. atigusstus e. ... * "AGYAI SZOCUllSTA MUNKÁS PA I! TOlNI MfCVft IIZOUSACA (S k «{( Befejezték az aratást a Tolaa megyei állami gazdaságok A Tolna megyei állami gazda­ságok befejezték az aratást. A rendkívüli aszály miatt holdan­ként mintegy négy és tél má- zsányival kevesebb termést adott a búza a gazdaságokban, míg az őszi árpa átlagtermése csaknem eléri a tervezettet, a tavaszi árpa és a rozs viszont többet termett annál, a borsó pedig a várt hozamú lett Az aratás befejezése után erőteljesen haladnak a talaj­munkák, a szántások, a trágyá­zás és a silózás. A vasárnap éj­jeli eső feláztatta a poros felső talajréteget, s megjavította a munkakörülményeket. Nagyban folyik a vetőmagvak előkészítése is. A megye állami gazdaságai 1200 vagon ősziárpa - és őszi búza-vetőmagot tiszítanak és fémzárolnak az őszi vetések­hez — közte a termelőszövetke­zetek részére is —. eddig mint-' egy 400 vagonnyit készítettek elő. Szúnyogirtás Néhány napig álarcos \ fiatalemberek járták Szekszárd utcáit, a séta­kertet és a Séd-patak partjait, permetezőgép­pel, a gépek tartályában pedig „Gesarol M”-ol- dattal. Permetezték a bokrokat, fákat, a szú­nyog-búvóhelyeket, Az eredmény bizonyára nem marad el, kevesebb szú­nyog nyugtalanítja majd a szekszárdiakat. Azon­ban talán hatásosabb lett volna a „szúnyog - szezon” kezdetén ezt a munkát elvégezni. i Kinek a feladata? Sárközi népviselet és a gemenci erdő színes diafilmen Hazánk egyik legpompázóbb népviseletéről, a sárközi asz- szonyok ünnepi ruhájáról színes diafilm-sorozatot készített dr. Pataky József, szekszárdi gimnáziumi tanár, a megyei társadalmi idegenforgalmi bizottság tagja. Egy színpompás sárközi női vise­let kis vagyont ér, s ma már inkább csak hagyománytiszteletből ünnepeken öltik fel magukra a sokszoknyás ruhát a decSi. az őcsényi, a sárpilisi asszonyok. Lassanként már csak a helyi népi táncegyüttesek jelmezeként látható az ősi viselet. Sióagárdon azonban még a kánikulai hétköznapokon is hord­ják a színes virágmintákkal kihímezett fehér blúzt, a jelleg­zetesen megkötött tarka fejkendőt és a ringó bőszoknyát a falu asszonyai. Gyakran látni őket figyelmet keltő viseletűk­ben a szekszárdi nagypiacokon is. A sárközitől különböző, sajátságosán szép sióagárdi népvise­letet szintén lefilmezte a kutató, azonkívül színes felvételeket készített Szekszárd nevezetességeiről és a világhírű gemenci erdőről is. A filmek egyrészét a megyei TIT sokszorosíttatra. s azt tervezik: ízléses keretbe he lyezett dia-kockákat készíttetnek, hogy emléktárgyul darabonként is megvehessek a városba és a Sárközbe látogató idegenek. m t m i. .»OOrfKMtl ft a»»«,—V--­Á Vardar folyó másik partján vannak áldozatok A tanácsülésen szidják a kofá­kat. az üzéreket, árdrágítókat, és bírálják a rendőrség körzeti megbízottját, hogy nem foganato­sít erélyes intézkedéseket a meg nem engedett üzleti tevékenység megakadályozására. — Kik hát a kofák ebben a faluban? — teszi fel a kérdést a megyei rendőrkapitányság kép­viselője, aki a tanácsban viselt funkciójánál fogva vett részt a tanácsülésen. A tanácstagok mély hallgatásba merültek. Jóllehet mindenki tud­ja. hogy ki a faluban a kofa, de senki nem mert egyetlen ne­vet sem megemlíteni. Bíztatások után aztán kinyőgte valaki a „mentő” mondatot: — A kofákat megnevezni már nem a tanácstagok dolga.., Hát akkor vajon kinek a dol­ga, kinek a feladata?-is -os Jeleuiés és valóság Gyönyörű javaslat készült a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésére, arról, hogy elkészült a szekszárdi Várköz-cukrászda. Érdemes lenne szószerint idézni... A javaslat ajánlja, hogy a végrehajtó bi­zottság hagyja jóvá, szentesítse a cukrászda üzemeltetését, mivel­hogy: „az egység üzemeltethető állapotban elkészült és üzemel­tetést gátló hiányosság a léte­sítményen nincs”. A cukrászda vendégeinek és dolgozóinak nem ez a véleménye. És a végrehajtó bizottság véle­ménye is teljesen megegyezik a vendégek és a cukrászda dolgo­zóinak a véleményével. Ugyanis a Várköz-presszó nincs rend­ben, mert nem megoldott a szel­lőztetése. A tanács tervosztályának már a tervek elkészülte után az volt a véleménye, hogy a csak abla­kon keresztül történő szeWőztetés nem elégséges. A tervezők azon­ban hivatkoztak fűre-fára, nem terveztek megfelelő szellőző­berendezést. A közvélemény nyomására in­tézkedések születnek. Kiderült, hogy valahogyan mégiscsak meg lehet oldani a szellőztetést. Most, hogy a végrehajtó bizottság is azonosítja álláspontját a köz­véleménnyel, különösen nyilván- valóvá vált, hogy megoldható a szellőztetés. Két kérdés adódik ebből az esetből: 1. Miért néni jöttek rá előbb a tervezők arra, hogy lehet szel­lőzőberendezést készíteni a Vár- köz-cukrászdához? Miért csak most jönnek rá, amikor már el­készült minden munka és újra falakat kell tömi? 2. A megyei tanács tervosztá­lya miért jelenti á végrehajtó bizottságnak azt, hogy rendben van a Várköz-cukrászda, amikor ők maguk is tudják: egyáltalán nincs rendben? IS Jelenté• Szkopjéból Bélgrád (MTI) Tíz nappal a katasztrofális földrengés után Macedonia fővárosában szünet nélkül takarítják a romokat és kutatják az áldozatokat. Meg­kezdték a romeltakarító mun­kálatokat a Vardar folyó bal partján is, ahol eddig úgy vél­ték, hogy nem volt sok, áldozat. Az erősen érezhető hullaszag azonban arra enged következtet­ni, hogy a városnak ebben a ré­szében is. ahol többnyire, ala­csony, földszintes épületek állot­tak, szintén sokan veszítették éle­tüket a romok alatt. Hivatalos jelentés szerint ed­dig 925 holttestet ástak ki a romok alól 774 személy kilétét sikerült megállapítani. A romok eltakarításával pár­huzamosan, szervezetten hozzá­láttak a gyermekek és gyermekes anyák, valamint az idősebb, rész­ben a munkaképtelen személyek kitelepítéséhez. Eddig mintegy 12 000 gyermek hagyta el a ma­cedón fővárost, s ezeket a kör­nyékbeli nyaralókban helyezték el. Szkopjéban ma jóformán egyetlen gyermek sem tartózko­dik. Az utakról csaknem mindenütt eltakarították a romokat és úgy, ahogv helyreállt a városi köz­lekedés. Nehéz lenne megállapítani, hogy pillanatnyilag hánv ember tartó-kcdik a városban. Ugv szá­mítják, hogy több mint 60 000 ember él sátrakban és ideiglenes mőrhelyeken. Egész Szkopje terü­letén díimentesen kaoni főtt ételt s az élelmezés napról napra szer­vezettebbé válik. Vasárnap megkezdték az élel­miszer-küldemények kiosztását. A város egyes részein gyümölcs­ös zöldség üzletek nyitottak ki, BALESETI KRÓNIKA asztalokon árusítják a ruhaneműt. Az egyes kevésbé megrongáló­dott üzemek megkezdték a ter­melést. egyelőre azonban csök­kentett ütemben. A gyárak ud­varain ideiglenes sátrakat emel­tek a munkások és családtagjaik elhelyezésére. A társadalmi politikai szerve­zetek, valamint a hatóságok a parkokban és a sportpályákon helyezkedtek el. A nemzetgyűlés intézményei a képviselők klubjá­nak udvarában, a városi és köz­ségi bizottságok intézményei pe­dig a parkokban dolgoznak rend­kívül nehéz körülmények között. miinitiHmiiiiiHiHiiiiimitiinniiiiimniiiiiiiiuiiinniiiimiitHm« Timim ■^SEMÍNYNAPTÁRÜ Az elmúlt héten is bőven akadt baleset, amelyek főként ittasság, gyorshajtás és gondatlan vezetés miatt történtek. Tanulság lehe­tett volna íredig már elég . .. Gyenei László, tamási lakos a gyorshajtás miatt okozott bal­esetet. Dombóváx-Tüske-pusztá- nál 70—80 kilométeres sebesség­gel haladt. Jó előre látta, hogy egy csapat tehén igyekszik az1 út felé. Próbált fékezni, de mégis nekiment az egyik tehénnek.’, Neki nem történt baja. a tehén kisebb zúzódást szenvedett s az egyik szarva letört. Potyondi Gyula, vájtál lakosú az AKÖV tehergépkocsijával nemi, adta meg a vele szembe jövő^ dr. Gyöngyösi Imre értényi la­1945 augusztus 6-án dobta le egy amerikai repülőgép Hirosima japán városro o háború kimenetele szempont­tá ooi értelmetlenül és straté­giailag megindokolatlanul az első atombombát. A város épületeinek 75 százaléka (mint­egy 65 ezer ház) elpusztult. Kb. 70—80 ezer ember vesz­tette életét, és azóta a su­gárzás következtében több tíz­ezer ember pusztult el. e 210 évvel ezelőtt, 1753 au­gusztus 6-án halt meg GEORG RIHMAN orosz fizikus. A hő­energiát, a folyadékok párol­gásának törvényeit és ar elektromosságot tanulmányoz­ta. 1744-ben az egynemű fo­lyadékok hőfokának meghotá rozására szolgáló, róla elne­vezett képléteket alkotta meg. A meteorológia és e hidrológia „Soha többé Hirosimát! számára több új műszóit szerkesztett. kos személygépkocsijának a ki­téréshez elégendő helyek. Az ósz- szeütközéskor szerencsére sérülés nem történt. A személygépkocsi­ban mintegy háromezer értékű kár esett. Német János, paksi lakos a motorvezetést átadta Teli György­nek. hogy tanuljon vezetni. A dunaföldvári körforgalomnál azonban Teli az útszegélynek hajtott és felborultok. Telit sú­lyos sérüléssel kórházba szállí­tottak. Szintesük István, komlói la­kos Szekszárdon. a Rákóczii utca 3 számú ház előtt motorjával el­ütötte özv. Balog Imréné szek­szárdi lakost. A baleset azért tör-, tént, mert Szuncsák István, előzni a szabályosan kanyarodó teherkocsit. Ezt mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy az össze­ütközés előtt szabályosan jobbról forint p-már egy motor és egy személy- kocsi elkerülte a bekanyarodó SaabLyán István kocsiját. Sé­rülés nem történt. Pintér Béla, dombóvári lakos kölcsön vett motorral, ittas álla­potban vezetett a község belterü­letén. Nem tudta venni az egyik kanyart, az útmenti árokba haj­tott és felborult. Fejsérüléssel szállították kórházba. Ülés Ferenc, váraljai lakos a tsz vizsgázatlan traktorával bú­tort szállított. Bonyhádról Nagy- mányokra menve az egyik lejtőn a vonószeg kiakadt és a pót­nos. kisebb belső sérülést szen­vedett. A baleset azért történt, mert Illés a biztosító láncokat nem kapcsolta be. Novák József, szekszárdi la­kos ittasan motorozott hazafelé. A mözsd állomás után belerohant az út szélén álló kivilágított kombájnba. Nyílt lábtöréssel szállították kórházba. Jogosít­ványát bevonták. gyalogosnak nem adta meg ^ útmenti árokba rohanva etönyt. BaJ^ét eletveszélyes felborult A rajta m Aáy Já. sérüléssel szállították kórházba Gerendái Ferenc, bonyhádi la­kes vontatóval ment Szekszárdi® a Zrinyi utcában. Negyven mé- "terrel a kanyarodás előtt jelezte ezt a szándékát. Közben azon­ban észrevette, hogy vele szem­ben nagy sebességgel jön egy motoron Baki István, szekszárdi lakos. Gerendái megállt. Baki azonban letért az út szélére és elütötte Hegedűs Györgyné, hat­van éves szekszárdi asszonyt. A baleset 6 óra’körül történt. Baki bevallása szerint délben ivott négy deci bort. Heged üsrté. súlyos sérülést szenvedett Balta Ferenc, bölcskei lakos motorjával Dunaföldvár és Bölcs­ke közt elütötte a kerékpáros Blaskó Évát. Megállapítottak, hogy Bállá ittasan vezetett. Ve­zetői igazolványát bevonták. Blaskó Éva könnyebben. Bállá súlyosabban megsérült. Kiajdál János, szekszárdi la­kos a Statisztikai Hivatal sze­mélygépkocsijával nekiütközött a Szablyán István tengeiici lakos által vezetett teherkocsinak. . Kiajdál, szabálytalanul TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkerztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere 15—17, Telefon: Szerkesztőség: 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca <k>. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi pc-laWvatalokndl és kézbe?; . előfizetési díj egy hónapra 12 lndo*-tzámi 25 062» 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom