Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-31 / 203. szám

1903. augusztus 31. fours srestH ftepüjsaö 3 Hruscsov és Tito Velenjében Belgrád, (MTI). Nyikita Hrus­csov és kísérete pénteken á déli órákban a szlovéniai Velenje bányavárosba érkezett. Hruscso- vot elkísérte felesége, Nyina Bet- rovna, fia, Szergej és leánya, Je- lena, társaságában volt Andro­pov, az SZKP KB titkára, Jego- ricsev, a moszkvai pártbizottság első titkára, Tolsztyikov, a párt leningrádi ipari területi első titkára és Puzanov belgrádi nagy­követ. A magasrangú szovjet vendé­get jugoszláv részről elkísérte Velenjébe Tito elnök, Rankovics alelnök, Kardelj, a nemzetgyű­lés elnöke, Krajger, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, Mi- ha Marinko, a Szlovén Kommu­nista Szövetség Központi Bi­zottságának titkára és mások. A zászló- és virágdíszt öltött Velenjében a vendégeket Ludvig Malival, a városi népbizottság elnökével az élükön a helyi ve­zetők fogadták. Hruscsov megte­kintette a barnaszénbánya léte­sítményeit, a városházát, a köz­ponti parkot, s néhány középü­letet. Az utak és terek mentén összegyűlt lakosok mindenütt lel-, késén köszöntötték a vendégeket. Több tízezren gyűltek össze — sokan a közeli helységekből, bá­nyákból és építkezésekről — a város főterén, a környező házak tetején és erkélyein, és az utcák­ban, hogy részt vegyenek a nagy­gyűlésen. Nagy tapssal és éljenzéssel fo­gadták Hruscsovot, Titót és kísé­retüket, amikor délután fél ket­tőkor megérkeztek a térre. A bá­nyászzenekar a szovjet és ju­goszláv himnuszt játszotta, majd az egybegyűltek elénekeltek egy régi szlovén vendégköszöntő dalt. Ezután néhány nő verssel és vi­rággal köszöntötte a két vezető államférfit. Hubert Maroljáknak, a velenjei bányamedence vezetőjének meleg üdvözlő szavai után a szovjet vendégek díszegyenruhás bányá­szok kíséretében a kultúrházba mentek, amelynek nagytermében rövid ünnepség zajlott le. Elő­ször a bánya kultúregyüttese adott műsort, majd Hubert Ma- rolják lépett a mikrofon elé, s a jelenlévők viharos ünneplése és tapsa közepette jelentette be, hogy a velenjei bányamedence kollektívája egyhangúlag tiszte­letbeli tagjává választotta Nyi­kita Szergejevics Hruscsovot. — Engedje meg, hogy ne mint magasrangú párt- és államférfit köszöntsem — mondotta a többi között Marolják, — hanem mint volt bányászt, aki nagyszerű utat tett meg az Októberi Szocialista Forradalom, a polgárháború, a szocialista építés, a honvédő há­ború harcain keresztül, a szocia­lizmus és kommunizmus nagy ál­lamának vezető tisztségéig. Marolják ezután Hruscsovnak bányászegyenruhát adott át, ame­lyet a szovjet párt- és kormány­fő meleg szavakkal köszöht meg. Hrucsov a kultúrház öltözőjé­ben felvette a bányászegyenruhát, majd a díszteremben rövid be­szédet mondott. összehasonlí­totta a cári idők Donyec-meden­cei bányászainak életét a szocia­lizmust építő országok bányástzai- nak mai életével. Elismeréssel szólt a jugoszláv bányászok mun­kájáról és életkörülményeiről. Végül megköszönte azt a nagy megtiszteltetést, amit tiszteletbeli bányásszá választása jelent s hangoztatta, hogy a bányászokat testvéreinek tekinti. Beszédét ez­zel fejezte be: — Sikereket kívánok önöknek a szocializmus és a kommuniz­mus győzelméért folytatott mun­kájukban. Ezután Tito elnök üdvözölte Nyikita Szergejevics Hruscsovot, majd a kultúrház előtt felállított díszemelvényre mentek. Pontban három órakor megkezdődött a bányászok nagygyűlése. A gyuláén az ünnepélyes meg­nyitó után elsőként Jcezip Broz Tito mondott rövid beszédet. Ezután Nyikita Hruscsov lé­pett a mikrofonhoz és mondott beszédet, amelyet szlovén nyel­ven tolmácsoltak. Beszédét több­ször szakította félbe a lelkes ün­neplés és taps. A legszigorúbb hírcenzúrát vezették be Dél-Vietnamban Saigon, az AP amerikai hír- ügynökség saigoni tudósítója írja: Dél-Vietnamban a lehető leg­szigorúbb hírcenzúrát vezették be és semmi jele sincs annak, hogy ezt megszüntetik, noha még Ca­bot Lodge amerikai nagykövet is tiltakozott miatta. Céljuk szemmelláthatóan az, hogy kihúzzanak minden olyan szót, amely kedvezőtlenül tük­rözi a helyzet bármilyen vonat­kozását. Az utcákat ellepő kato­nákra, a légelhárító fegyverekre és az összetűzésekre való minden utalást kiirtják. Sőt még az olyan Elutazott hazánkból a belorusz delegáció Péntek délután hazautazott a szovjet baráti társaság szövetsé­ge belorusz tagozatának három tagú küldöttsége, amelyet N. F. Kapics, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának osztályvezetője, a Belorusz SZSZK Legfelső Tanácsának tag­ja vezetett. A delegáció az MSZBT elnök­ségének vendégeként tartózkodott hazánkban. Budapesti és vidéki látogatása során megismerkedett tosan valósíthatjuk meg. Marad tehát, hogy jelenlegi lehetősé­geink jobb kihasználásával, meg­lévő oktatási objektumaink át­szervezésével az osztatlan rend­szerben tanító iskolákat nagyobb településekre körzetesítsük be. Megyénk néhány járásában már megtették a kezdő lépé­seket. Belecskán, Szedresen, a tamási járás több községében létrehozták a körzeti Iskolákat. A szervezésből, az iskolák gya­korlati működéséből levonhatunk két következtetést. Az egyik: mivel a körzeti iskolákban szak­tanárok foglalkoznak a gyerme­kekkel, az előmenetel a koráb­biaknál jobban tükrözi a tény­leges tudást. A másik: sokkal zökkenőmentesebben haladhatna a körzetesítés, ha nem kellene közben szemléletbeli problémák­kal küszködni. Sok közül csak választunk most. Elsősorban azokhoz, szól­nánk, akik körülbelül így véle­kednek: ha nekem jó volt a pusztai iskola, megfelel a gye­rekemnek is. Aztán azokhoz, akik azt mondják: a fiam, vagy lányom utazási költsége nekem nagy megterhelést jelent, s nem térül meg abban, hogy jár.ato- sabb-e matematikában, vágj' a fizikában. magyar üzemek, kulturális és tu­dományos intézmények, termelő- szövetkezetek életével, értékes ta­pasztalatcserét folytatott az MSZBT vezetőivel és aktivistái­val a további eredményes együtt­működésről. Részletesen megbe­szélték az októberben Belorusziá­ban megrendezendő magyar kul­turális napok tervét is. A dele­gáció magyarországi látogatása alkalmával találkozott számos I közéleti vezető személyiséggel. Ha az ő oldalukról próbáljuk nézni a dolgot, talán igalat is adhatnánk az aggályoskodóknak. De nézzük abból a szempontból, hogy mái- a legközelebbi évek is nagyobb műveltségű embereket várnak a ma iskoláitól. A tamási járásban kialakult egy gyakorlat. Mielőtt kimonda­nák az áment a körzetesítésre, előbb alaposan megbeszélik a szülőkkel, a falvak felnőtt lako­saival. Ez úgy látszik helyes, de a tapasztalatok azt is mutatják, hogy a járási tanács művelődés- ügyi osztálya és a körzet falvai­ban a tantestületnek az ereje kevés. Ki kellene szélesíteni azt a bázist, amelyik arra lenne hi­vatott, hogy alapos és figyelmes munkával átsegítsék az aggályo­kon azokat, akik még a fentebb említett szemlélet valamelyikét vallják. Kik legyenek a segítők? Nagyon sok támogatást nyújthat­nak a helyi tanácsok művelődés- ügyi állandó bizottságai, a Haza­fias Népfront községi bizottságai, s tulajdonképpen mindenki, aki­nek egy kis köze is van a műve­lődéshez. Nem könnyű munka ez, de megéri, mert eredménye­ként lényegesen emelkedhet és emelkedik is az általános kultu­rális színvonal. Sz. I. utalást is kihúzzák, amelyből ki­tűnik, hogy Ngo Dinh Diem elnök katolikus. A múlt hét végén a hatóságok elvágták egy tucatnyi nagykövet­ség diplomáciai távbeszélő-vona­lait. A helyzet azóta is változat­lan. A nagykövetségek tiltakoz­tak a kormánynál a diplomáciai protokoll megszegése miatt. A francia kormány csütörtö­kön ülést tartott. Az ülésen De Gaulle elnök nyilatkozatot tett, burkoltan bí­rálta az Egyesült Államok dél­vietnami politikáját'és tevékeny­ségét, s felajánlotta Franciaország „szívélyes együttműködését” a „külföldi befolyás” lerázására. Az AP a nyilatkozatot az ame­rikai kormány arculcsapásának nevezi és ugyanakkor a francia elnök kijelentéseiben a dél-viet­nami francia befolyás megerő­sítésére tett igyekezetét is fel­fedez. A hírmagyarázók ebből azt a feltevést szűrték le, hogy De Gaulle most „új módot” ke­res „Kennedy elnök zaklatására”. Az ENSZ-ben az afro-ázsiai or­szágok hathatalmi bizottságot je­löltek ki, amelyet megbíztak az­zal, hogy nyilvánítsa ki a dél­vietnami helyzet miatt támadt aggodalmukat U Thant ENSZ- főtitkámak. Szüntessék meg a vérontást Dél-Vietnamban Hanoi (TASZSZ). Xuan Thuy, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere az 1954. évi genfi konferencia társ­elnökeihez intézett levelében fel­hívja a figyelmét a Dél-Viet- namban kialakult rendkívüli súlyos helyzetre. A rendkívüli állapot és Ngo Dinh Diem kor­mányának terrorintézkedései — mutat rá a levél —, durván sértik Dél-Vietnam népének leg­elemibb jogait és kiáltó ellentét­ben vannak az 1954. évi genfi egyezményekben foglalt demok­ratikus szabadságjogokkal. Ngo Dinh Diem kormánya — hang­súlyozza a levél — azért tudja elkövetni szörnyű bűntetteit, mert az amerikai imperialisták kor­látlan támogatását bírja. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya kéri a társelnököket, javasolják az Egyesült Államok kormányának, hogy szüntesse be a hadüzenet nélküli háborút Dél-Vietpamban. számolja fel a saigoni katonai parancsnokságot és ■ vonja ki fegyveres erőit Dél-Vietnamból. Cetinje: Nyina Hruscsova montenegrói népviseletbe öltözött tán­cosokkal kólót táncol. (MTI Külföldi Képszolgálat.) fl magyar bányászság teljesítette történelmi feladatát Ünnepség a bányászszakszervezet alapításának 50. évfordulóján Ünnepi ülésre gyűlt össze pén­teken a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi veze­tősége, hogy megemlékezzen a szakszervezet 50 esztendővel ez előtti megalakulásáról. Megjelent az ünnepi ülésen So­mogyi Miklós az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Sándor József, az MSZMP párt- és tömegszervezeti osztá­lyának vezetője, a Szakszerveze­tek Országos Tancsát Beckl Sán­dor titkár képviselte, ott volt dr. Lévárdi Ferenc nehézipari mi­niszter és a bányászat több szakvezetője, eljöttek a veteránok és helyet foglaltak az elnökség­ben a hazánkban tartózkodó szovjet és francia bányászdelegá­ció tagjai. Blaha Béla főtitkár az elődök­ről való megemlékezéssel kezdte ünnepi beszédéi Elmondotta, hogy kimagasló dátuma a bá­nyászok harcának 1913. szeptem­ber 4-e, amikor a Szakszervezeti Tanács Budapesten kiadta a Bá­nyamunkás című újságot, német­nyelvű testvérlapjával együtt. A Bányamunkás egy táborba tömö­rítetté az ország valamennyi bá­nyászát s ezért a lap kiadásá­nak dátuma jelenti a szakszer­vezet megalakulásának időpont­ját. A Bányamunkás már 1914. augusztusára meghirdette az or­szágos bányamunkás-kongresszus összehívását. Erre azonban a vi­lágháború kitörése miatt nem ke­rülhetett sor. Ettől kezdve a lap irányításával a bányászok egy­másután szervezték a sztrájkokat, követelték a béke megkötését, a 8 órás munkaidő visszaállítását, az élelmezés megjavítását, a po­litikai szabadságjogokat. A bányászoknak az 1919-es proletárdiktatúra kivívásában, a Horthy-rendszer elleni küzdelem­ben a második világháború ellen­állási mozgalmában játszott sze­repének ismertetése után a fel- szabadulást követő hősi munkát méltatta a főtitkár. Beszédét azzal fejezte be: elmondhatjuk, hogy a bányászok eddig is meg­tették kötelességüket, teljesítet­ték feladatukat, s ezután is a többi dolgozókkal együtt áldoza­tosan és fáradhatatlanul munkál­kodnak a szocializmus teljes fel­építésén. A nagy tapssal fogadott beszéd után Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke üdvözölte a jubi­láló szakszervezetet, átadta a párt, valamint a Szaktanács jó­kívánságait. Ezután átnyújtotta az Elnöki Tanács kitüntetéseit azoknak a veteránoknak és szak- szervezeti munkásoknak, akik érdemeket szereztek a szakszer­vezet felvirágoztatásában. Blaha Béla főtitkár a jó szak- szervezeti munkáért kitüntető jelvényeket adott át arany-, ezüst-, illetve bronz-fokozatban 25 szakszervezeti munkásnak. Ezután I. G. Restenko és Blon- deau üdvözölte az 50 éves szak­szervezetet a szovjet, illetve a francia bányamunkásság nevé­ben. Az ülés végeztével leleplezték a szakszervezeti székház bejára­tánál elhelyezett, a bányász már­tírok emlékét megörökitő már­vány táblát. (MTI). Himlő elleni védőoltásban része­sítik az önként jelentkezőket A Magyar Távirati Irodát ille­tékes helyen felkérték az aláb­biak közlésére: A budapesti Royal szálloda egy alkalmazottján feketehimió megbetegedésre utaló tünetek je­lentkeztek. Mivel fennforog nála e betegség alapos gyanúja szük­ségessé vált, áz esetleges fertő­zés továbbterjedésének megaka­dályozására megelőző jellegű jár­ványügyi óvintézkedések életbe léptetése. A beteget szigorúan el­különítették, haladéktalanul vé­Gépíró adminisztrátort ét beosztott KÖNYVELŐT azonnali belépésre felveszünk. Gépállomás, SZEDRES. (171) dőoltásban részesítették mindazo­kat, akikkel elkülönítése előtt érintkezhetett, a szállodát pedig egészségügyi zárlat alá helyezték. További óvintézkedés, hogv vé­dőoltást kapnak a budapesti já­róbeteg-rendelők dolgozói és a budapesti közlekedési alkalma­zottak. Védőoltásban részesülhet­nek mindazok, akik önként je­lentkeznek oltásra valamelyik körzeti gyermekgyógyászati ren­delőben. Magyar állampolgár Budapest­ről külföldre csak akkor utazhat, ha előzetes védőoltásban része­sült és orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy az oltás eredmé­nyes volt. Mindazok a Vidéki személyek, akik külföldre utaznak, a védő­oltást a megye székhelyén mű­ködő közegészségügyi- járvány­ügyi állomáson kaphatják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom