Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-03 / 180. szám

gB£fIB331«mma£KEgSlL. XIII. évfolyam. 180. szám. ARA: SO FIIXER Szombat, 1963. augusztus 3. Tanácskozás Szegeden az ország kenyeréről (3. o.) Tabódi helyzetkép 1963. (2. o.) Rádiómelléklet <4. O.) Jelentés Szkopjéből (6. o.) Elindult Moszkvába az amerikai küldöttség Washington (MTI). Kennedy elnök pénteken megadta „a vég­ső stratégiai utasításokat” a Moszkvába induló Rusk külügy­miniszternek. Az egyórás megbe­szélésen Ruskon kívül részt vett Harriman külügyminiszter-helyet­tes. Foster, az amerikai leszere­lési és fegyverzetellenőrzési hiva­tal vezetője és Thompson volt moszkvai nagykövet, a külügymi­niszter különleges tanácsadója. A megbeszélésekről hivatalos kommünikét nem adtak ki. Az MTI washingtoni tudósítójának megbízható forrásból származó értesülése szerint azonban a Ken­nedy elnöknél folytatott megbe­szélés lényeges eredménye az volt, hogy az amerikai kormány elvi­leg pártolja a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között kö­tendő megnemtámadási szerző­dést, azzal a feltétellel, hogy a szerződésbe bele lehessen foglal­ni a nyugati hatalmaknak Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos ismere­tes igényeit. Ezek szerint Rusk külügymi­niszter Moszkvában folytatandó tárgyalásai főleg a német problé­ma köré fognak csoportosulni. Ennek tulajdonítható, hogy Kennedy csütörtöki sajtóértekez­letén nagy erőfeszítést tett, hogy eloszlassa Bonn aggályait azzal kapcsolatban, hogy az NDK csat­lakozása a moszkvai egyezmény­hez, nem jelenti az NDK elisme­rését. A Kennedynél tartott értekez­leten elhatározták azt is, hogy Rusk külügyminiszter Moszkvá­ban nem tárgyalhat a szó szoros értelmében, tehát nem vállalhat kötelezettségeket, amíg az Egye­sült Államok nem tárgyalt nyu­gati szövetségeseivel, de messze­menő felhatalmazást kapott arra, hogy megbeszélést folytathat min­den Kelet—Nyugatot érintő kér­désről. A tizenegy tagú amerikai kül­döttség szombaton — magyar idő szerint hajnali négy órakor — in­dult útnak Washingtonból a szov­jet főváros felé repülőgépen. Bonn elégedetlen Kennedy nyilatkozatával Bonn (MTI). Von Haase ál­lamtitkár. a bonni kormány sajtófőnöke, pénteken délben ki­jelentette, hogy a kormány üd­vözli Kennedy elnöknek csütörtö­ki sajtóértekezletén az NDK-val kapcsolatban tett nyilatkozatát. Ugyanakkor azonban kifejezésre juttatta azt is, hogy nem tartja kielégítőnek Kennedy kijelenté­seit és további „biztosítékokat” követel szövetségeseitől. A szó­vivő ugyanis azt hangoztatta, hogy Kennedy nyilatkozata csu­pán „jó alapot nyújt” azokhoz a tárgyalásokhoz, amelyeket a bonni kormány a moszkvai atom­csend-megállapodáshoz való csat­lakozás „mechanizmusáról” kíván folytatni szövetségeseivel. Az atomcsend-megállapodással kapcsolatos „csatlakozási problé­máról” tárgyalt Adenauer kancel­lár csütörtökön McNamara ame­rikai hadügyminiszterrel, Schrö­der külügyminiszter pedig Ang­lia bonni nagykövetével. Beava­tott politikai körök szerint azon­ban a megbeszélések — akárcsak Kennedy csütörtöki sajtóértekez- leti nyilatkozata —. nem elégí­tették ki a bonni vezetőket. Bonn azt követeli Washingtontól és Londontól, hogy szóbeli nyilatko­zatok helyett „szilárdabb bizto­sítékokat” nyújtsanak arra vo­natkozóan. hogy a jövőben sem ismerik el a Német Demokrati­kus Köztársaságot. Eszerint két nagyhatalom még arra is köte­lezi magát, hogy megakadályozza majd az NDK-kormány képvise­lőinek részvételét minden olyan nemzetközi értekezleten, amelyet esetleg a moszkvai a tóm csend- megái la pod ásból kifolyólag hív­nának össze a jövőben. Bonn ezen kívül azt követeli Londontól és Washingtontól, hogy a semleges országoknak meg­küldendő diplomáciai jegyzékben hivatalosan szögezzék le: az NDK csatlakozása a moszkvai atomcsend-egyezményhez nem vonhatja maga után a Német Demokratikus Köztársaság nem­zetközi elismerését. Ezt az utób­bi követelést különösen fontos­nak tartják kormánykörökben, ahol nyomatékosan hangsúlyoz­zák, „veszélyes lélektani hatást gyakorolhat a semleges álla­mokra az. ha az NDK csatlako­zik a moszkvai atomcsend-meg- állapodáshoz. Bonn attól tart, hogy e „lélektani hatás” követ­keztében súlyos csorbát szenved majd a bonni kormánynak az a politikája, amely a Német De­mokratikus Köztársaság elisme­résének megakadályozására irá­nyult. A Süddeutsche Zeitung pénteki vezércikkében bírálja a bonni kormánynak a moszkvai atom­csen d-megállapodás ellen irá­nyuló görcsös erőfeszítéseit és hangsúlyozza, hogy a kormány magatartása „nagyon szánalmas látványt nyújt”. „A kormány úgy sem fogja tudni megakadá­lyozni, hogy az NDK egyenrangú szerepet játsszék a szerződés mechanizmusában” — írja a lap, majd hangsúlyozza: „A kor­mány készüljön fel arra, hogy most. amikor a nagyhatalmak kezdenek átállni az enyhülés po­litikájára. nem fog megértésre találni a külvilágban az, hogy Bonn politikájának egyetlen tar­talma a tagadás, vagyis az NDK elismerésének megakadályozása”. Kennedy sajtóértekezletének párizsi visszhangja Párizs (MTI) Párizsban különö-1 nak segítséget nyújtson az atom­fegyverkezésben; még kevésbé az atomtitkokról szóló McMahon- törvény. Kennedy mindenképpen jelentős segítséget adhatott vol­na a francia elrettentő erő meg­teremtéséhez. anélkül, hogy a kongresszus véleményét kérte volna”. Kennedy azonban világosan megmondta: „A probléma a való­ságban a Nyugat védelmének megszervezését érinti!” Ebből a mondatból és a továbbiakból — folytatja a Le Monde — az kö­vetkezik, hogy Franciaország részvétele a moszkvai szerződés­sen azért várták nagy érdeklő­déssel Kennedy sajtóértekezletét, mert a héten számos amerikai sajtóorgánumban — elsősorban a Hearst-lapokban — nagyszabású kampány indult annak érdeké­ben, hogy az Egyesült Államok bocsásson Franciaország rendel­kezésére a hidrogénbomba gyártá­sához szükséges atomtitkokat, annak fejében, hogy De Gaulle csatlakozik a moszkvai atom­csend-egyezményhez. Az Aurore ezzel kapcsolatban kiemeli: „Azok, akik tegnap este i azt várták, hogy Kennedy a maga /"*■ V; a '"oszk részéről támogat egy ilyen javas- | Kennedy elnök latot, alaposan csalódtak. Az el­nök semmit sem ajánlott fel. Kennedy nem zavartatta magát a kifejezések megválogatásában. hogy tudtára adja az Elysée-pa- lotának, folytatni akarja a tár­gyalásokat Moszkvával, még Pá­rizs beleegyezése nélkül is. Kissé nyers kijelentései, amelyekben semmiféle engedmény nem volt, nem hozzák közelebb azt az órát, amelyben De Gaulle kifejezése szerint, összehangolják a két or­szág politikáját. A Le Monde vezércikkében elemzi Washington és Párizs nézet- eltéréseinek lényegét, A lap rá­mutat: „Kennedy mindenképpen reflektorfénybe helyezte a vita döntő pontját. Nem a moszkvai szerződés akadályozza meg Washingtont, hogy Franciaország­Továbbra is az atomesend-egvezmény áll a nemzetközi érdeklődés középpontiában MOSZKVA A Krasznaja Zvezda pénteki a moszkvai megállapodás, vala- számában foglalkozik az amerikai mint a NATO és a Varsói Szerző- és nyugateurópai ultrák azon tő- dés tagállamai közötti megnem- rekvé6eivel, hogy meghiúsítsák az támadási szerződés gondolatának atomfegyverkísérletek részleges elutasításáról, megtiltására vonatkozó moszkvai A Krasznaja Zvezda cikke ez- megállapodás ratifikálását. A után megállapítja, hogy Adenau­fogadták De Gaulle kijelentéseit és a szakszervezeteket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság csatlakozzék a moszkvai cikk hangoztatja, hogy amíg a világ haladó közvéleménye üd­vözli és helyesli a moszkvai szer­ződést. néhány kardcsörtető nyu­gati politikus és politizálgató ka­tona a nemzetközi arénában be­következett gyökeres változásokat figyelmen kívül hagyva továbbra is a termonukleáris bombát te­er kancellár „teljes tartózkodás­sal” nyilatkozott a moszkvai meg­állapodásról. Hadügyminisztere. Von Hassel azonban messzebb ment és tudtul adta. hogy a moszkvai megállapodás nem gá­tolja Nvugat-Németországot ab­ban a törekvésében, hogy nuk­leáris fegyverre tegyen szert a kinti politikája szükséges segítő- tervezett „többoldalú NATO-atom eszközének. A Krasznaja Zvezda ezután foglalkozik a moszkvai megálla­podás ellenzői által felhozott „ké­telyekkel” és különböző „fenn­tartásokkal”. Az «Egyesült Álla­mok „veszettjei” nyíltan hirde­tik, hogy ha nem is sikerül meg­ütőerőn” belül. Befejezésül a cikk írói meg­állapítják, hogy a nemzetközi reakció, elsősorban az amerikai és a nyugat-európai ultrák tö­rekvései arra irányulnak, hogy meghiúsítsák a moszkvai meg­állapodás ratifikálását és gátol­jára hidegháború maradván vai- dás ratifikálását akkor legalább ^ felszá”olását. BERLIN A Nyugat-Németországban ille­galitásban működő Német Kom­munista Párt Központi Bizottsá­ga nyilatkozatot adott ki. amely­ben üdvözli a moszkvai megálla­podás parafálását. A nyilatkozat késleltetni kell azt. A cikk szerzői ezután megálla­pítják. hogy e napiokban határo­zott idegességet árulnak el a Bonn—Párizs „tengely” megszál­lottjai. Nem meglepetés, hogy a nemzeközi feszültség enyhülésé­nek kilátásaitól megijedt nyugat­német revansásták lelkesedéssel megállapodáshoz. PÁRIZS Jules Moch, a Francia Szocia­lista Párt egyik vezetője, volt miniszter a Témoignage Chrétien hetilap legutóbbi számában a moszkvai megállapodás jelentősé­gét méltatta. De Gaulle elnök július 29-i nyilatkozatát bírálva Moch meg­állapítja. hogy csak diplomáciai vereségekhez vezethet a francia atomütőerő létrehozására irányu­ló törekvés, amely nem áll arány­ban Franciaország tényleges anyagi erejével. Jules Moch cikke végén felhívja a francia népet, hogy politikai felfogásra való különbség nélkül harcoljon a francia „atomütőerő” létrehozása ellen. WASHINGTON A TASZSZ washingtoni tudósí­tója megállapítja, hogy több mint 15 év hidegháborús hangulat után a jég olvadni kezd. a tar­tós béke reménységével töltve el az egyszerű amerikaiak szívéi. Az utca emberének hangulatát híven tükrözik az ország minden részéből a Fehér Házba özönlő felhívja a nyugatnémet pártokat táviratok és levelek.---- szamára nem b ír elég fontossággal ahhoz, hogy indokolttá tegye a kivételt a nem­zeti elrettentő erő számára nyúj­tandó segítség visszautasításának szent elve alól. Ma — akárcsak tegnap — a Franciaországgal való megegyezés attól függ. hogy De Gaulle elfogadja-e a nyugati védelem integrációját: az ameri­kai elnök nyilvánvalóan szándé­kosan használta ezt a tabu-kife­jezést. A Le Monde vezércikke végül megállapítja: márp>edig hétfőn a francia köztársasági elnök hojlít- hatatlánabb volt. mint valaha abban, hogy teljes mértékben el­lenzi az olyan integrációt, amely nem felel meg a nemzeti szuvc- rénításról és saját szerepéről al­kotott véleményének. A Párizs és Washington közötti meghasonlás tehát továbbra is nagy. Akárcsak január 14-e másnapján, mindegyik azt várja, hogy a másik engedjen és mindketten tudatában vannak annak, hogy ez nem következik be egyik napról a másikra. Kennedy azt, hogy az amerikai nukleáris titkokat közöljék Fran­ciaországgal. kategorikusan össze­kötötte azzal, hogy Franciaország csatlakozik az európai és atlanti „integrációhoz”. Ezt p>edig az államfő hétfőn kategórikusabban utasította visz- sza. mint bármikor. Ilyen körül­mények között bármilyen nukleá­ris megegyezés kizártnak látszik Párizs és Washington között, te­hát kizártnak tűnik minden olyan lehetőség is. hogy Franciaország csatlakozzék a moszkvai három­hatalmi egyezményhez. A portugál-guineai hazafiak újabb sikerei Conakry (MTI). A Portugal- Guinea és a Zöldfoki-szigetek függetlenségi pártja pénteken kia­dott jelentésében közli, hogy Por- tugál-Guinea északi részében a közelmúltban lefolyt összecsapá­sokban hétszáz portugál katona esett el. Július első két hetében Mensoa. Bissora és Mansaba kör­nyékén a hazafiak hat rajtaütés- szerű támadást hajtottak végre a portugálok ellen. A jelentés szerint az ország északkeleti részén, Pirada kör­nyékén szintén fegyveres harcok kezdődtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom