Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-19 / 194. szám
1S63. augusztus IS. fOLNÄ MEG*® NBPŰJSA3 7 Mindig lesznek-e betegségek? Ki nem aggódott már életében hozzátartozói vagy a maga egészségéért? Ki ne kérdezte volna, hogy miért vannak betegségek a Földön? S lesznek- e mindig, vagy pedig leszármazottaink egyszer majd megszabadulnak „kellemetlen ,utitársainktól”, ahogy a kórokozókat elnevezték? Ok és okozat Az ember mindinkább úrrá lesz a természeten, s már nem hisz abban, hogy „rossz szellemek, démonok” vagy bármilyen természetfölötti erő beavatkozása okozza a betegségeket. A modern orvostudomány lényege a betegséget kiváltó természetes ok felkutatása, s ennek az oknak a megszüntetése. A kóroktani szemlelet emelte olyan magas fokra napjainkban a gyógyítás tudományát, és adja vissza milliók egészségét. Ennek köszönhető, hogy sok járványos fertőző betegséget — himlő, dif- téria, gyermekparalizis, stb. — tudnak ma már védőoltással megelőzni. S a kóroktani gondolkodás teszi lehetővé, hogy az orvos- tudomány sikerrel szálljon szembe az egyelőre gyógyíthatatlan betegségekkel. >z oroszlán példája Egy orvos a következő példával világította meg a probAz anyag hatoló A szaratovi ifjúsági színház nézőterét alakították át, a munka elhúzódott, el kellett volna kezdeni már a színpadi próbákat, ki volt tűzve a bemutató napja — és a nézőtér mennyezetén még nem száradt meg az új vakolat. Hamarosan gázvezető gumicsövek kúsztak fel az állványra, a mennyezet alatt megjelent egy kis készülék. Gyufa gyulladt, és a készülék felső síkjáról, amely nyolc kis kerámialapból áll, kék lángocskák sugározták a hőt. Aztán másik készülék is felkerült a mennyezet alá. így szárították ki 36 óra alatt a 30 négyzetméteres felületet. Az intézet a gáz ipari felhasználásának a technológiájával foglalkozik Szaratovban, s három mérnöke annak alapján, hogy a fokozottabb levegőadagolással rövidebb lesz a láng, jelentősen megnövelték a gázhőkélémát. Afrika állatvilágából, a korábbi, sok évezredes állapothoz képest úgyszólván kipusztultak az oroszlánok. Mégsem mutat semmi arra, hogy emiatt lényegesen megváltozott Afrika zoológiái képe. Legfeljebb annyi a változás, hogy tovább élnek az oroszlán táplálékául szolgáló állatok. Ez persze csak hasonlat, nem vihető át szó szerint az ember és a betegségek sokkal bonyolultabb kapcsolatára. De a hasonlat mégis utal a lényegre: az életnek, az egészségnek semmilyen tekintetben nem lehet „feltétele” szükséges velejárója a betegség. R régiek helyére újak? Egy másik ellenvetés: igaz, hogy számos betegség megszűntnek tekinthető, vagy veszített korábbi pusztító erejéből. De ezzel szemben új betegségek, gyakran még veszedelmesebbek támadnak az ember ellen. Mi az igazság? Vannak betegségek, amelyeket azelőtt nem ismertek fel. A vakbélgyulladás például alig 60 éve ismert és operálható. Korábban egyszerűen azt mondták ezekről a betegségekről hogy „hasfájásában haltak meg. Tragikus bizonyság erre, hogy Balassa János, az mélyébe sugár szülékekből nyerhető hőmennyiséget. Infravörös sugárzású gáz- hőkészüléket tudtak szerkeszteni, szivattyús légtáplálással. A gázlégkeverék az elosztófejen keresztül, a tűzálló agyaglapokban lévő sok kis szűk nyíláson kikerülve, alkotja a sugárzó lángfelületet. E tűzfelület vastagsága mindössze két milliméter, ezért a hőmennyiség legnagyobb részét a kerámialap veszi át, amely 800—900 fokra hévül. A hő 55—60 százalékban sugárzás, mégpedig a különböző anyagokba behatolni képes infravörös s’tgarak formájában vált így hasznosíthatóvá. A szaratovi mérnökök találmánya iránt, alkalmazásának számtalan lehetősége miatt, nagy az érdeklődés. Főleg azért, mert a sugárzó felület négyzetcentiméteréről nyert hő mennyisége rendkívül nagy. (APN) egyik legnagyobb magyar sebész, fel nem ismert vakbélgyul- ladáshan halt meg, a múlt század 60-as éveiben. A másik csoportba azok a betegségek tartoznak, amelyek azelőtt nem voltak, mert a kiváltó ok sem létezett. Ilyenek a közlekedési- és üzemi balesetek — mérgezések — sokféle belgyógyászati és sebészeti problémái, vagy a kvarclámpa okozta szemgyulladás. Természetes, hogy ezeknek az ártalmaknak a leküzdésére új meg új gyógyító módszereket dolgoz ki az orvostudomány. S itt tűnik ki ismét a megelőzés mérhetetlen fontossága. Vannak-e megszűnt betegségek? Inkább csak arról beszélhetünk, hogy a civilizált országokban háttérbe szorultak olyan korábban pusztító járványok, mint a pestis, a kolera, a malária. Csak a pestisnek a XIV—XVI. században fél Európa áldozatul esett! Ez ma már nem történhetik meg. Másrészt* félelmetes arányokat ölt a rákos és keringési (szív- és érmegbetegedések), továbbá az idegrendszeri ártalmak száma. Mégsem mondhatjuk, hogy ezek új betegségek. De régebben nem voltak eléggé ismertek, sem a kórmegállapítás (diagnosztika), sem a hiányos boncolási jegyzőkönyvek nem tárhatták fel lényüket. S még valamit számításba kell vennünk: az átlagos emberi életkor száz év alatt kétszeresére, 35 évről majdnem 70 évre növekedett. Ez azt jelenti, hogy több idős ember él tovább, a betegségeivel együtt. Tehát az a látszait, mintha a betegség lenne több... Bíztató távlat Rendkívül bonyolult összefüggésekről adhatunk röviden számot, össze kell foglalnunk a lényeget, hogy elkerüljük a félreértéseket. Több ember él a Földön, mint valaha, tehát több a beteg ember is. Az orvostudomány semmilyen betegséget nem tart gyógyíthatatlannak. Keresd az okot, s ha ezt megtalálja, a gyógyítás módjának feltárása is csak idő kérdése. A kórokozók ősi ellenségeink, de nem lesznek mindig azok, mert a természet rendjének nem nélkülözhetetlen tényezői a betegségek. Legyőzi őket az emberi tudás, és az emberért való társadalom mindennél hatalmasabb ereje. Gyenes István Alumínium — Az alumínium könnyű, nyomás alatt hidegen és melegen egyaránt jól megmunkálható. A korrózióval szemben ellenállóbb, mint a vas, de támadását mégsem tudja teljesen leküzdeni, a levegőn megfakul. Vlagyimir Vargin, szovjet professzor a zománckutató laboratórium vezetője és munkatársa, Ljubov Guto- rova nemrégiben korrózióálló anyagot állított elő. Az alumínium zománcozása nem új dolog, másutt az Egyesült Államokban is alkalmazzák, mondja Vargin professzor. Az ottani zománcanyagokban azonban káros ólomvegyületek vannak. A mi üvegszerű zománcunk azonban nem káros. Fémoxidok segítségével bármilyen színre színezhető és sem az idő, sem a napsugár nem fog rajta. Három változatban készül: áttetsző, fényes és matt kivitelben. A szovjet aluminiumzománc megőrzi hő- és elektromos-szige- telő tulajdonságait még nagyobb hőmérsékleten is. Vegyi hatásoknak és fényhatásoknak egyaránt jól ellenáll. Szilárdan tapad az alumíniumhoz, fúrható, fűrészelhető és bizonyos mértékig hajlítható is. Az alumíniumzománc technológiája egyszerűbb, mint a vasé, és az acélé. Az alumíniumot enyhe lúgos oldatban zsírtalanítják, majd vízzel lemossák és három-öt percen át égetik. Ezután két réteg zománcot szórnak rá pisztollyal. Ezt a szárítás és az égetés követi. A meleg hatására a zománc szétfolyik az alumínium felületén és üvegszerű, mintegy egytized milliméter vastag bevonatot alkot rajta. Nehéz volna olyan alumíniumkészítményt találni, amelyet ne lehetne zománccal, ezzel a jó, korróziótól védő anyaggal bevonni. Zománcozhatok a különböző vezetékek, edények, műszerelemek, építőelemek, hűtőszekrények, gáztűzhelyek, fóliák, valamint a repülőgépek, hajók és gépkocsik belső kiképzésére szolgáló alumíniumtárgyak. Értékes és bonyolult vegyipari berendezések és készülékek gyakran használhatatlanokká válnak, mert belső borításukat a lúg úgy leoldja, mint a forró víz a cukrot. Vlagyimir Ver gin és munkatársai, azonban kidolgoztak egy különleges összetételű, lúgálló zománcot, amelyet már ipari körülmények között is kipróbáltak. Ezt a zománcot mindössze húsza dannyira kezdik- ki a savak, mint az általában használatosokat. A tanév kezdetére befejezik az iskolák felújítását Mi tagadás, a határidők betartásával baj van a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. Bármilyen nagy is az erőfeszítés, a tél okozta lemaradást nem, vagy csak részben tudják pótolni. Az idő pedig mindenütt sürget, a lakóházak átadásánál éppúgy, mint a művelődési otthonok, vagy mint most, az iskolák átadásénál. Az iskolák felújítására idén 12 millió forintot fordítanak megyénkben, ebből az ösz- szegböl közel 7 millió forint értékű munkát az építőipari vállalat végez, mondhatni soron kívül. Mert ugyan minden évben felkészülnek az iskolák rendbehozatalára, idén azonban ezt a szépen tervezett programot felborította a sok egyéb, szintén fontos munka. A tanév kezdete rohamosan közeledik, a tanárok, s a tanulók kíváncsiságát tolmácsolva kérdeztük meg a vállalat főmérnökét: megnyitja-e minden felújításra kerülő iskola a kapuját szeptember 2-án? — Egy-két napos eltolódással majdnem valamennyi. Csak azoknál a munkáknál csúszunk ki a határidőből, ahol anyag- ellátási nehézségeink voltak — mondja Bíró György. Ezek között van a simontomyai iskola. Az átadási határidő augusztus 1. volt, az építők azonban igen-igen szorgoskodnak még. Elkészülnek-e a végső határidőre, a tanév kezdetére? — Az iskola megnyitását feltétlen biztosítjuk. Az iskolák felújításánál nem a késés a jellemző az építőipari vállalatra. Határidő előtt készült el Tolna községben a politechnikai műhely, a szedresi i-kola homlokzatának, a bonyhádi leány-diákotthon villamoshálózatának felújítása és a gyu- laji tanítói lakás. Átadták a korszerűsített duna- földvári iskolát, ugyanott a gimnázium felújított szennyvízhálózatát, s a hőgyószi nevelőotthonban végzett munkákat. — És még vagy tíz helyen dolgozunk, napközi otthonokban, iskolákban és tanműhelyekben. De ezeknél a munkáknál a határidő áthúzódik a jövő évre, mint például a gyönki diákotthon felújítása — ismerteti Bíró György, a főmérnök. A megyei tanács művelődési osztályán hallottuk, hogy az Ireg- szemcsei Gyógypedagógiai Intézet tetőcseréjével problémák vannak. Félő, hogy hosszabb esőzés még sok kellemetlenséget okoz az ottaniaknak. Miért késik ezzel a munkával az építőipari vállalat? — A munkát, azaz annak befejezését az év végéig vállaltuk. Persze ez nem zárja ki, a közelebbi átadást. Csakhogy ennek is, mint annyi másnak az anyaghiány az oka. A tetőcseréhez minden előkészületet megtettünk, vasgerendára várunk. Fennállásuk óta a legnehezebb évet vészelik át az építőipari vállat dolgozói. Munkájuk a tavalyi évhez viszonyítva megduplázódott, s az év eleji adósságukból még vajmi keveset tudtak törleszteni. Egyelőre azonban megnyugtató, hogy az iskolákat — néhol, ha a határidőhöz viszonyítva egv kicsit késve is — szeptember elején átadják. R. M. Napirenden: a gyermekvédelem A bétái tanács legutóbbi ülésén két fontos kérdést tűztek napirendre: az első félévi költségvetési terv, és a gyermekéi ifjúságvédelem helyzetét. Különösen az utóbbi váltott ki nagy vitát, érdeklődést. A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság elnökének beszámolója után számos javaslat született, hogyan javítsanak a felelőtlen szülők által elhanyagolt gyerekek helyzetén. A vita után határozatot hozott a tanács. több intézkedésről; például, hogy nyilvános táncmulatságon a 16 éven aluliak nem vehetnek részt, italboltban, vendéglőben 20 óra után nem tartózkodhatnak, s hogy az esti mozielőadást kiskorú gyerekek nem látogathatják. Az ellenőrzéssel a művelődési ház igazgatóját, a mozi üzemvezetőjét, jegyszedőjét és a körzeti megbízott rendőrt bízták meg. A Szekszárdi Faipari Vállalat fatömegcikk-részlegében 15 000 konyhai ülőke és 33 000 gyermekzsámoly készül az idén. Somor- jai Géza ét mein József a konyhai ülőkéket csiszolják. Mihail Kapiin
