Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-02 / 179. szám

1963. augusztus 2. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 „A NAGY VITA” Amerikai vélemények a moszkvai egyezmény ratifikálásáról Nyugat-Németország válaszúthoz érkezett Lapvélemények a moszkvai atomcsend- egyezménnyel kapcsolatos bonni magatartásról New York, (TASZSZ). Harry Freeman, a TASZSZ tudósítója írja: „Nagy vita” kezdődik az ame­rikai szenátusban és az egész or­szágban. A vita témája: ratifikál­ja-e a szenátus a Moszkvában pa­rafáit háromhatalmi részleges atomtilalmi egyezményt. Semmi kétség nem lehet afe­lől, miként érez az amerikai nép többsége. A Fehér Házban közöl­ték, hogy Kennedy elnök július 26-i beszéde után — amelyben támogatta az említett szerződést — ezer számra érkeztek a távira­tok. Körülbelül 13 közül 12 he­lyeselte a szerződést és követelte annak ratifikálását. Az amerikai lapok jelentős ré­sze is síkraszáll a szerződés mel­lett. Csak olyan hidegháborús lo­vagok, mint például a New York-i Daily News, vagy a „Chicago Tribune” szerkesztői vonják két­ségbe a Moszkvában parafáit nagy jelentőségű megállapodás értékét. Az amerikai szenátusnak két­harmados többséggel jóvá kell hagyni e szerződést, hogy életbe léphessen. A demokrata szenátusi vezetők annak a bizonyságuknak adnak kifejezést, hogy a szerződés megkapja a szükséges minimu­mot, a 67 szavazatot. Csakhogy a szenátus sem eb­ben. sem sok más kérdésben nem tükrözi a közvéleményt. Mint a Business Week rámutat, ebben a törvényhozó testületben sokan ellenzik a szerződést. Ide tartoz­nak elsősorban a déli fajüldözők, akik névleg a demokrata párt tagjai. Mint például a Dél-caro- linai Strom Thermond szenátor, vagy Allen Eilender Lousiana ál­lamból és John Stennis Missis­sippi államból. Ezeknek és a többi déli fajül­döző szenátoroknak az állásfog­lalására kétségtelenül hatást gya­korol ellenséges érzületük a pol­gárjogok kormányprogramjával szemben. Nem riadnak vissza at­tól, hogy a faji megkülönböztetés és szegregáció érdekében felhasz­Bonn (MTI). A nyugatnémet tőzsdék idegesen reagáltak arra, hogy ismét kiéleződött a „ba­romfiháború” az Egyesült Álla­mok és a közös piac között. Wa­shington megtorló rendszabá­lyokkal fenyegetőzik a közös piac országaival szemben, ha azok nem csökkentik az ame­rikai fagyasztott csirkékre ki­vetett vámot. A nyugatnémet tőzsdéken az amerikai fenyegetés hatására elsősorban az autóipari vállala­tok részvényeinek árfolyama csökkent. Ha ugyanis az Egye­sült Államok megtorlásként fel­Segni olasz köztársasági elnök Bonnban Bonn (MTI). Segni olasz köz- társasági elnök, aki Lübke nyu­gatnémet köztársasági elnök tár­saságában szerdán Dachauban emlékünnepségen vett részt, csü­törtökön Lübke elnökkel együtt Bonnba érkezett. Az olasz köz- társasági elnököt a bonni repü­lőtéren Adenauer kancellár és Schröder külügyminiszter üdvö­zölte. Segni és a kíséretében lévő Piccigni külügyminiszter csü­törtökön és pénteken nolitikai megbeszéléseket folytat Bonnban a nyugatnémet vezetőkkel. A megbeszéli"': témái elsősorban a közös -■'~i problémái k" forognak. nálják a jelentős nemzetközi kér­déseket. A köztársasági pártban is van­nak a hidegháborúnak elvakult szószólói. Közéjük tartozik első sorban Goldwater szenátor, aki pártjának szélsőjobboldali ele­meit vezeti, Goldwater nyiltan el­vetette a szerződést. Más republikánus szenátorok kijelentették, hogy „kikötéseik vannak” a szerződéssel szemben. Ez utóbbiak közé tartozik Dirk- sen, a köztársaságpártiak vezető­je, Hickenlooper szenátor Iowa államból, a szenátus külügybizott- ságának befolyásos tagja. Az említett politikusokat fede­zik a szerződés elleni támadás­ban a Pentagon és az atomener­gia-bizottság egyes körei, ame­lyek érdekeltek a fegyverkezés» hajsza fokozásában. Segítségükre van egy maroknyi kardcsörtető tudós, közöttük Edward Teller véleménye is, aki kijelentette, hogy „súlyos veszélyét” látja en­nek a szerződésnek. Ez az esz­telen ember „veszélyt” szimatol mindenben, ami erősíti a békét. Természetesen Franciaország és a Kínai Népköztársaság kormá­nyának állásfoglalása szintén ka­póra jön a moszkvai szerződést ellenző szenátoroknak. E hideg- háborús politikusok azt hangoz­tatják, a légköri, kozmikus és vízalatti atomkísérleteket eltiltó szerződést „értelmetlenné teszi” az, hogy a francia és a kínai kor­mány nem hajlandó csatlakozni hozzá. De az amerikai sajtó általában azon a véleményen van, hogy a szenátus valószínűleg ratifikálni fogja a szerződést, akármilyen makacsul ellenzik is ezt a hideg­háborúi» és a nemzetközi feszült­ség fenntartásának hívei. Ebben a „nagy vitában” a köz­vélemény fontos, sőt döntő szere­pet játszhat, ha hangosan és ha­tározottan hallatja szavát. Mint a „Saint-Louis Post-Dispatch” írta vezércikkében, az amerikai nép­nek „meg kell értetnie a szená­torokkal, hogv követeli a szerző­dés minden feltétel és huzavona nélkül való ratifikálását. emelné a vámtarifát, ez első­sorban ezeket a vállalatokat érintené érzékenyen. Nyugatnémet gazdasági körök­ben aggodalommal hangoztatják, ha az Egyesült Államok és a közös piac között nem jön létre hamarosan kompromisszumos megoldás a „baromfiháborúban”, akkor komoly kihatásokkal járó kereskedelmi háborúskodás fe­nyeget. Az idei nyár két nagy hőhul­láma — kisebb megszakításokkal — öt hétig tartott. Június 22— július 27 közötti időszakban a napi középhőmérséklet átlaga 2—6 fokkal volt magasabb az évszaknak megfelelő normál szintnél, de az első hőhullám tetőzésekor, június 28-án, az el­térés 9,4 fokot tett ki. ami már a mi szélsőséges időjárási viszo­nyaink között is ritka jelenség. A második hullám „anomá­liája" is gyakran érte el a plusz 5—6 fokot, sőt a július 25-én bekövetkezett tetőzéskor 6,1 fok volt a napi középhőmérséklet „meleg-feleslege”, A lehűlés in­tenzitására jellemző, hogy a napi átlagnak július 27-én 1,5, 28-án pedig már 5,2 fokos „hiánya” volt a sokévi átlagszinthez ké­pest. A lehűléssel — szerencsés módon — együtt járt kiadós eső­zések és a következő három nan többnyire borongás, hűvös idő­Kubai lap a szovjet segítséget méltatja Havanna (TASZSZ). A Revolu- cion című kubai lap „A Szovjet­unió testvéri segítsége” címmel vezércikkben méltatja a Kubának nyújtott szovjet támogatást. A szovjet segítséggel épülő gyá­rak és bányák — mutat rá a Re- volucion — a kubai nép tulajdo­nát képezik. Az amerikai mono­polisták viszont segély ürügyén a világ különböző részein kizsák­mányolják a dolgozók munkáját és a nemzetgazdaságokat. Korábban — írja a lap — a jenkik írták elő a cukor árát és kvótáját; jó termés esetén ala­csony árat fizettek, viszont áldo­zatot követeltek Kubától háborúk idején, vagy ha rossz cukorter­més volt. Ma a Szovjetunió a vi­lágpiaci áremelkedésnek megfe­lelően, a szerződéses árat túlfizet­ve vásárolja meg Kubától a cuk­rot. Ezenkívül a Szovjetunió gé­pesíti a szigetország mezőgazda­ságát, hogy Kuba elérhesse azt az eredményt, amelyet Fidel Castro tűzött ki július 26-i beszédében: a nyolcmillió tonnás cukorter­mést. Kivégzések Irakban Bagdad. (AP). Az iraki törvény­szék halálra ítélt három katonát és egy polgári személyt. Ezen­kívül hat vádlottat életfogytig­lani börtönre, egyet pedig négy­hónapi börtönbüntetésre ítélt. Aj a vád ellenük, hogy a múlt hó. napban részt vettek „a kor­mány megdöntésére irányuló kommunista összeesküvésben”. Egy nappal ezelőtt hasonló vá­dak alapján kivégeztek tizenkét katonát és két polgári személyi Irakban. Arturo Illia Argentína új elnöke Buenos Aires, (MTI). Az elek­torok kollégiuma a csütörökre virradó éjjel Argentína új elnö­kévé megválasztotta a 63 eszten­dős dr. Arturo Illiát. Négyszáz- hetvenhat elektort szavazatból abszolút többséget: 268 szavaza­tot kapott. Argentína új alelnökévé egyidejűleg Carlos Perette-t vá­lasztották az elektorok. Illia hiva­talát október 12-én foglalja el. Arturo Illia foglalkozása orvos. Hivatását Cordoba városban gya­korolta, majd politikai pályára lépett. Az elektort választást megelőző országos választásokon kommunistaellenes és peronista- ellenes programot ígért. Az AP szerint ennek ellenére mérsékel­tebb politikusként tartják szá­mon, mint a hatalom jelenlegi birtokosait. Megválasztása előtt egyebek között síkraszállt a poli­tikai foglyok szabadon bocsátá­sáért. járása az egész országban szem­látomást felfrissítette a növény­zetet, de nagy megkönnyebbü­lést jelentett a hosszantartó ká­nikulában kifáradt emberi szer­vezetre is Szerdán a felhőzet felszalcado- zott, újabb esőzést már sehonnan nem jelentettek. Ugyanakkor a helyi napsugárzás, főleg pedig a Kelet-Európn térségeiből a Kár­pátokon át érkezett meleg áram­lás hatására új felmelegedési időszak kezdődött. A napi kö­zéphőmérséklet szerdai szintje már csak 1,6 fokkal maradt el a normálistól. Csütörtökön további melege­désről érkeztek jelentések a Me­teorológiai Intézet központi elő­rejelző osztályara. A Dunántúlon általában 29—30, a keleti ország­részeken 30—31 tokin emelkedett ismét a hőmérők higanya, sőt Debrecenből és Békéscsabáról a Bonn (MTI). Megtagadja-e Bonn a moszkvai atomegyezményhez való csatlakozást, hogy De Gaulle-lal közös frontba tömö­rülve dacoljon az egész világ közvéleményével? Felülkereked­nek-e a bonni vezető körökön belül azok, akik megátalkodottan tovább akarják folytatni a hi­degháborús stratégia poltikáját? Ezek a nyugtalanító kérdések foglalkoztatják most a nyugat­német közvéleményt a bonni kormány szerdai minisztertanácsa után. A bonni kormány a múlt hé­ten ugyan üdvözölte a moszkvai egyezményt és Schröder külügy­miniszter vasárnap még azt ál­lította, hogy az egyezményhez való csatlakozás nem ütközik majd nehézségbe, a szerdai mi­nisztertanácson azonban felül­kerekedett az ultrák álláspontja és a kormány most ellenvetése­ket, fenntartásokat hangoztat a moszkvai egyezménnyel kapcso­latban és szemrehányással illeti szövetségeseit, a washingtoni és a londoni kormányt, hogy a moszkvai tárgyalásokon nem vették kellőképpen figyelembe Nyugat-Németország „sajátos ér­dekeit”, s ennek következtében olyan helyzet támadt, hogy az NDK-nak az egyezményhez való csatlakozásával — amit Bonnak nem áll módjában megakadá­lyozni —, „közelebb jut majd az általános nemzetközi elismerés­hez". Moszkva (TASZSZ) Hirosimá­ban augusztus 5-én megkezdődik az atomfegyver-eltiltásáért küzdő 9. nemzetközi értekezlet. Ebből az alkalomból közli a Pravda Latisev cikkét. A szocialista tábor országainak katonai ereje láttán — írja Lati­sev — az emberek számára egyre világosabbá válik az atomzsaro­lás esztelensége. A Pravda cikkírója emlékeztet azokra a nehézségekre, amelyek­kel a múlt évben megtartott 8. nemzetközi értekezleten találták szemközt magukat a béke hívei, minthogy a kínai képviselők dog­matikusan és következetlenül fog­laltak állást a békeharc leglénye­gesebb problémáit illetően. A kínai képviselők szakadár vona­lat követtek. Az értekezleten ki­fejtett tevékenységük kísérlet volt arra, hogy az ázsiai és af­rikai küldöttségek egy csoportját szembeállítják a többi küldött­séggel. kezdődött délutáni órákban 32 fokot jelen­tettek. A legutóbbi jelentések szeriül a Balaton -vize, amely a július 25-én mért 27 fokról a hónai végére 20 fokig hűlt le. isméi melegszik: csütörtökön a siófoki megfigyelő állomás már 21 fo­kon felüli vízhömérsékletet mért Pénteken előreláthatóan ország szerte 30 fok körüli maximu­mok alakulnak ki, az alföld’ megyékben valószínűleg eléri o 32 fokot is. Újabb csapadékra igen kevés a kilátás, legfeljc' szórványosan lesznek kisebb zá­porok. Igaz ugyan, hogy az Ural vidékéről indult legutóbbi lég­hullámok csütörtökön 0 fokosak voltak, de mire elérték Moszkva vidékét, már 20—25 fokra me­legedtek fel, így Közép-Európa felett már szinte teljesen el­veszítik az addig „nedves” jel­legüket. „Az egyezményhez való csat­lakozás azzal a következménnyel jár majd — siránkozik a kor­mánypárti Rheinische Post —, hogy a keletnémet kormány he­lvet kap a nemzetközi konferen­ciák asztalánál. Ez a körülmény Bonnt aggodalommal tölti el, kü­lönösen azért, mert a kormány most már kételkedik abban, hogy az adott helyzetben egyáltalá­ban csatlakozhat az egyezmény­hez”. „Nyugat-Németország most vá- leszúthoz érkezett — hangoztatja a Deutsche Zeitung. — Ha csat­lakoznék a moszkvai egyezmény­hez, ez a keletnémet rendszer el­ismerését jelentené. Bonnak visz- szavonhatatlanul nemet kell mon­dania. Ha ezt nem teszi, összeom­lik egész eddigi politikájának alapja. Ilyen körülmények között az NSZK semmiesetre sem csatla­kozhat az egyezményhez. Bonn mondja meg washingtoni és lon­doni barátainak, hogy ez alkalom­mal átlépték annak határát, amit a Német Szövetségi Köztársaság még elfogadhat”. A szélsőséges, hidegháborús kö­rök álláspontját képviselő lapok­nak ezek a részben siránkozó, részben dühöngő kirohanásai azonban egyáltalán nem tükrözik a nyugatnémet lakosság vélemé­nyét, amely óriási többségében örömmel és megelégedéssel fogad­ta a moszkvai atomcsend-egyez- mény parafálását. A küszöbönálló értekezlet ren­deltetése éppen az, hogy kidol­gozza a világ békeszerető közvé­leménye követeléseinek megfelelő programot és ugyanakkor eggyé kovácsolja a béke híveit politi­kai, vallási, társadalmi és nemze­ti hovatartozástól függetlenül. Mint Latisev hangsúlyozza, az atomfegyver-kísérletek eltiltásá­nak kérdésében elfoglalt szovjet álláspont teljes mértékben meg­felel a bákeharcosok előző nem­zetközi fórumain hangoztatott követeléseknek. Annál érthetetlenebb — foly­tatja Latisev — az az álláspont, amelyet a Kínai Népköztársaság vezetői foglaltak el, amikor fel­léptek az atomfegyver-kísérletek eltiltása ellen azon az alapon, hogy a parafáit szerződés állító­lag „kárt okoz a világ népei ér­dekeinek és a világbéke ügyének” és „teljes mértékben ellentmond a világ békeszerető népei vára­kozásainak”. És ezt olyan emberek mondják — fűzi hozzá Latisev — akik a béke hívei és az atomfegyver­kezési verseny ellenzői közé so­rolják magukat! Legyen szabad feltennem a kérdést: talán arra számítanak, hogy a nukleáris fegyverek eltiltásáért küzdő nem­zetközi mozgalom résztvevői, akik oly régóta és olyan kitartóan törekszenek az atomfegyver-kí­sérletek megszüntetéséről szóló megállapodás elérésére, komo­lyan veszik „figyelmeztetésüket” és lemondanak követeléseikről, amelyek ma olyan közel vannak a megvalósuláshoz, mint eddig még soha? Talán nem látják a kínai elvtársak, hogv nézeteik lényegében egybeesnek a legel- vakultabb, legkardesörtetőbb és az atomfegyverkezési verseny minden korlátozása ellen fellépő imperialista körök álláspontjá­val? Az atom- és hidrogénfegyver- eltiltásáért küzdő 9. nemzetközi értekezlet — írja befejezésül La­tisev — a békeharcosok mozgal­mának egyik igen fontos esemé­nye. » * — Árfolyamesések a nyugatnémet tőzsdéken a „baromfiháború" kiéleződése miatt Új felmelegedési időszak rosima harcra hív a békéért” A Pravda cikke

Next

/
Oldalképek
Tartalom