Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

A M.A6YAR S ZOCi A L i STA M U N KASPA R T TOL NA MEGYEI BíZOHSAGa ÉS A MEGY

XIII. évfolyam, 178. szám.

A KA 6« FUJiS

Gstttórlök, l#63. augusztus 1.

I A Biztonsági Tanács határozata a portugál gyarmatokról

(3. o.)

Kissé kényes problémákról

<2. o.)

Lassan visszatér az élei Szkopjébe

fS. u.)

Rusk és kísérete pénteken indul Moszkvába

U Thant is részt vesz az atomcsend-egyezmény aláírásán

U Thant, az ENSZ főtitkára azt tervezi, hogy

augusztus 5-én Moszkvában részt vesz a részleges atomcsend-egyezmény aláírásán — jelentették be New Yorkban. A közlemény szerint az ENSZ főtitkára elfogadta a három érdekelt kormány meghívását, s szombaton indul a szovjet fővárosba.

A finn kormány megvitatta a légkörben, a világűrben és a víz alatt végrehajtott atomrobbantási kísérletek eltiltásáról szóló részleges egyezményt, és közölni fogja az érdekelt kormányokkal: csatlakozni kíván a megállapodáshoz.

Nehru indiai miniszterelnök táviratot intézett Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz, abból az alkalomból, hogy Moszkvában parafálták a részleges atomcsendről szóló megállapodást. A Moszkvában született megállapodás — hangoztatja a távirat — fontos mérföldkő a nemzetközi együttműködés és kölcsönös megértés történetében. Az indiai kormány hajlandó aláírni a szerződést, mihelyt erre lehetőség nyílik — írja Nehru.

A külföldi állami és társadalmi személyiségek újabb és újabb táviratokat intéznek Nyikita Hrus- csovhoz és Leoayid Brezsnyevhez és elismerésüket fejezik ki a részleges atomcsenddel kapcsolatos megállapodás parafálása miatt.

Jorge Alessandri chilei elnök hangoztatja, hogy a szerződés megfelel a népek békeóhajának.

Mohammed Juszuf afgán miniszterelnök azt a véleményét fejezi ki, hogy a szerződés előkészítésével Hruscsov nagymértékben járult hozzá fáz emberiség óhajának valóra váltásához.

Julius Nyerere tanganyikai elnök és Ben Bella, az algériai minisztertanács elnöke közös táviratot intézett Hruscsovhoz. A távirat hangsúlyozza, hogy a szerződés megfelel a népek érdekeinek, majd Ben Bella és Nyerere elismerését fejezi ki mindazoknak, akik „szilárdságukkal, bátorságukkal és emberiességükkel lehetővé tették ezt a megállapodást”.

A Century Weekly Review című indiai hetilap a Moszkvában parafáit atomcsend-megállapodást kommentálva a következőket írja: Hruscsov világosan értésre adta, hogy mindenképpen meg akarja indítani az előrehaladást, mind a nukleáris kísérletek eltiltásában, mind pedig a Kelet és a Nyugat közötti viszonyban lévő feszültség, vagyis a hidegháború enyhítésében. Javasolta, hogy a NATO'és a Varsói Szerződés országai kössenek megnemtámadási egyezményt, de nem tette függővé e javaslata teljesítésétől a részleges atomcsend-megállapodást.

Hangoztatta, hogy ő az együttélés kérdésének megközelítésére, az együttélésre való készségére, nem pedig a megnemtámadási paktum formájára és cikkelyeire 'helyezi a fő súlyt.

A hetilap a továbbiakban így ír: Ugyanakkor a Nyugat, vagy más részéről hiba lenne Hruscsov rugalmasságát a meghátrálás je- ;l’éül értékelni. Ellenkezőleg, ez az erő jele, a béke „megkockáztatásá ra” való hajlandóság jele, mivel%J tökéletesen tudatában van egy esetleges háború nyilvánvaló veszélyének és annak következményeinek, úgy látszik, hogy a moszkvai találkozó eredményeként a józan ész kerekedik felül és valóban megindul a feszültség enyhülése — fejezi be cikkét az indiai hetilap.

A TASZSZ szemleiréia a moszkvai megállapodás ellenzőkéi

Moszkva, (TASZSZ). Igor Orlov a TASZSZ hírmagyarázója írja: Elsősorban két körülményre kell rámutatni a részleges atomcsendről szóló moszkvai megállapodás nemzetközi visszhangjának összegezése közben. Először, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia között létrejött megállapodás általános és őszinte megelégedést keltett a békeszerető emberek körében. Másodszor, a moszkvai tárgyalások sikeres kimenetele reményeket keltett, hogy haladást lehet elérni más fontos és halaszthatatlan problémák megoldásában is.

Kétségtelen, hogy a nemzetközi közvélemény óriási többsége igen pozitív módon értékeli a Moszkvában létrejött megállapodást.

Annál különösebbnek tűnik az Uj Kína hírügynökségnek, a Kínai Népköztársaság központi tájékoztatási szervének az a próbálkozása, hogy árnyékot vessen mindazokra, akik nagy erőfeszítéseket tettek a nukleáris robbantásokat beszüntető megállapodás létrejöttéért, s befeketítse a parafáit szerződést és hamis színijén tüntesse fel a közvélemény állásfoglalását,.

Az Uj-Kína kommentátora figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az Egyesült Államok leg- agresszívább körei hosszú évek során határozottan ellenezték ét továbbra is ellenzik a nukleáris robbantások beszüntetéséről szóló szerződést. A kommentátor ugyanakkor minden alap nélkül azt állítja, hogy a Moszkvában kidolgozott szerződés „segíti az Egyesült Államokat atommonopó- liumának megszilárdításában, nukleáris fölényének létrehozásában, hogy ily módon tovább fenyegethesse a szocialista országok és a világ valamennyi népét, folytathassa az atomzsarolás politikáját”.

Az általános emberi logika szabályait követve, igen nehéz megérteni, hogy a nukleáris fegyver- kísérletek betiltása — ami ellen oly dühödten hadakoztak és ha’ly

dakoznak az Egyesült Államok atomlovagjai, mint például Teller, „az amerikai nukleáris bomba atyja” — miért mozdítja elő az Egyesült Államok nukleáris fölényét és atomzsarolási politikáját. Azt is nehéz megérteni, hogy a halált hozó fegyverek kísérleteinek betiltása műképpen fenyegetheti a szocialista országok, vagy a világ többi államának népeit.

Az Uj Kína kommentárszerzője vajon nem azért elégedetlen-e a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária. az NDK sajtójával, a francia és az olasz kommunista párttal, mert ezek üdvözlik a moszkvai szerződés parafálását és hangoztatják, mozgósítani kell a közvélemény erőit, hogy a Nyugatot az általános és teljes leszerelés megoldásának, a halaszthatatlan nemzetközi problémák rendezésének útjára kényszerítsék?

Hosszan lehetne sorolni azokat az országokat, amelyek sajtója és állami, valamint társadalmi személyiségei jó kezdetként a nemzetközi feszültség csökkentésének jeleként örömmel fogadják a moszkvai szerződést.

A béke védelméért és a népek szuverenitásáért küzdő kubai mozgalom olyan fontos lépésként üdvözli a moszkvai szerződést, amely a népek óhajainak megvalósításához vezethet. A japán Times című lap arról adott hírt, jiogy Japán hamarosan csatlakozik a részleges atomcsendről szóló megállapodáshoz. Subandrio indonéz külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a szerződés a világbéke szilárd alapját rakja 'le.

Az ehhez hasonló nyilatkozatok egymás után hangzanak el Afri- líaüaan, Ázsiában, Európában és Amerikában, s azt mutatják, hogy mennyire el vannak szigetelve a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló szerződés ellenzői.

Nehéz megmondani, hogy az Uj Kínai kommentátora ezután midként vonhatja le azt a következtetést, amely szerint a „felvilágosult közvélemény” a „szerződéssel kapcsolatos éberség megőrzésének szükségességét hangoztatja”. Persze csak akkor, ha a „felvilágosult közvéleményhez” az olyan személyiségeket, mint De Gaulle francia elnök, Dirksen szenátor, a köztársaságpártiak egyik vezetője és Goldwater szenátor, az amerikai „veszettek” főkolomposa, valamint számos bonni revansis- ta, akik nem rejtik véka alá a moszkvai szerződés miatt érzett elégedetlenségüket.

Washington (Reuter, AP). A Fehér Ház hivatalosan bejelentette, hogy Rusk amerikai külügyminiszter pénteken indul Moszkvába, hogy aláírja az atomfegyverkísérletek részleges beszüntetésére vonatkozó egyezményt. Az aláírásra valószínűleg hétfőn, augusztus 5-én kerül sor.

A külügyminisztert tíztagú küldöttség kíséri Moszkvába. A küldöttség tagjai között van: Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, Pasteuré szenátor, az egyesített atomerő-bizottság elnöke. Aiken szenátor, a szenátus külügyi bizottságának egyik vezető tagja, Humphery szenátor, a leszerelési albizottság elnöke, Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-képvise- lője, Arthur Dean, aki hosszú éveken át vezette az amerikai küldöttséget a leszerelési tárgyalásokon.

Fokozódott Franciaország elszigeteltsége

Párizs (MTI). Szerdán De Gaulle i elnökletével ülést tartott a francia minisztertanács.

A kormány ülése után Peyre- fitte tájékoztatásügyi miniszter közölte, hogy csak a parlamenti ülésszak mérlegéről volt szó, De Gaulle a kormány ülése után azonnal visszatért birtokára.

Párizsi politikai körökben kiemelik, hogy nem annyira a De Gaulle sajtóértekezletét követő barátságtalan angol, amerikai és viszonylag hűvös bonni nyilatkozatok mutatják Franciaország magányosságát, hanem elsősorban az, hogy a nemzetközi diplomácia gépezete mozgásba jött, Francia- ország nélkül, sőt Franciaország ellenére is. Ezzel kapcsolatban különösen három tényező érdemel figyelmet:

1. A tábornok elutasító válasza a moszkvai egyezménnyel kapcsolatban egyáltalán nem akadályozza meg Rusk amerikai és lord Home angol külügyminisztert, hogy Moszkvába utazzanak, nem csupán a szerződés aláírása, hanem az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a biztonsági intézkedések fokozásáról folytatandó újabb tárgyalások végett is;

2. A francia leszerelési értekezletre szóló meghívásról tett bejelentés viszonylag gyér visszhangot váltott ki — annál is inkább,

mivel De Gaulle már előterjesztett hasonló javaslatokat az atomfegyvereket továbbító eszközök betiltásáról, s aztán rögtön visszavonta azokat, amikor a Szovjetunió hajlandó volt tárgyalni róluk. Ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok állásfoglalása sem kedvező, hiszen a Kennedy-kor- mányzat teljes erővel fáradozik Polaris-programjának és minute- man-rakétagyártási terveinek meggyorsításán;

3. A genfi leszerelési értekezlet — amelyet hétfőn a tábornok „hiábavaló formációnak” nevezett — összeült és a moszkvai megállapodások után újabb intézkedésekről tárgyal majd — ami szintén nem javítja Franciaország helyzetét.

A Le Monde keddi vezércikke messzemenő következtetésekbe bocsátkozik a tábornok politikáját illetően. Rámutat, hogy De Gaulle — ha nem teljesülnek az atomklub ajtajának kitárására és Európa vezetésére irányuló ambíciói — „csak önelégültségében és a többiek megvetésében keresheti a kudarc ellensúlyozását” míg csak ki nem merülnek erői. Ebben az esetben — írja a lap — „utódainak sok bölcsességre és tehetségre lesz szükségük, hogy visszaszerezzék Franciaország igazi helyét a világpolitikában.

Az amerikai hadügyminiszter Bonnban tárgyai

Bonn (MTI), Robert McNamara amerikai hadügyminiszter szerdán délelőtt háromnapos látoga- társa Bonnba érkezett. McNama- rát elkísérte nyugatnémetországi útjára Taylor tábornok, az amerikai vezérkar főnöke és Paul Nitze, Kennedy elnök katonai kérdésekkel foglalkozó tanácsadója is.

McNamara Von Hassel hadügyminiszterrel és Adenauer kancellárral folytat megbeszéléseket Bonnban. A tárgyalások témakörét a bonni hadügyminisztérium szóvivője úgy jelölte meg, hogy „a stratégiai és biztonsági politika tervei, valamint a fegyverkezési kutatás és termelés kérdései” szerepelnek majd a megbeszélések napirendjén.

Több nyugatnémet lap arról ír, hogy emögött az általánosságba rejtett témakör mögött az amerikaiaknak az a törekvése rejlik, hogy „még több pénzt csikarjanak ki Bonntól”. Az amerikaiak újabb fegyver-megrendeléseket akarnak szerezni a hazai ipar számára, mégpedig 2,6 milliárd márka értékben, s arra hivatkoznak, hogy korszerűsíteni és egységesíteni kell a NATO fegyverzett.

Von Hassel nyugatnémet hadügyminiszter viszont kívánság- listát terjeszt elő amerikai kollégájának. Ezen szerepel a többi között az, hogy a nyugatnémet haditengerészet rakétákkal felszerelt cirkálókat is kapjon, továbbá, hogy a NATO-tisztek .— köztük természetesen a Bundeswehr tisztjei — szolgálatot telje- . síthessenek az amerikai stratégiai bombázó-parancsnokság omahai

főhadiszállásán. Bonn legfontosabb követelése azonban az. hogy Washington továbbra is tartsa napirenden az úgynevezett sokoldalú NATO-atomhaderő tervét, tekintet nélkül arra a lehetőségre. hogy időközben enyhülés állhat be a nemzetközi feszültségben. Amerikai részről ezzel kapcsolatban azt mondják, hogy McNamara elsősorban „stratégiai és haditechnikai, valamint ezekkel összefüggő pénzügyi kérdéseket” óhajt megtárgyalni Bonnban, és nem akar belebocsátkozni politikai kérdések — így a moszkvai megállapodás után kialakult helyzetben teendő lépések — megvitatásába.

A düsseldorfi Mittag McNamara látogatásával kapcsolatban arról ír, hogy vita várható McNamara és Von Hassel között a NATO általános stratégiai koncepciója kérdésében. „Von Hassel ugyanis ráállt elődjének, Stra- ussnak vonalára” — írja a lap; s hangsúlyozza, hogy Von Hassel — akárcsak korábban Strauss — azt követeli az amerikaiaktólj hogy bármilyen konfliktus esetén azonnal vessék be atomfegyvereiket. A düsseldorfi lap szerint ezt a célt szolgálja az is. hogy a Bundeswehr néhány egysége Braunschweigben. közvetlenül az NDK határának közelében „bemutató gyakorlatot” rendez az amerikai hadügyminiszter számára^ Ennek a gyakorlatnak azt kell illusztrálnia, „hogyan zajlanék le egy háború a határ közvetlen közelében”. „Az amerikai látogatót így akarják meggyőzni a Von Hassel-féle álláspont helyességéről” — írja a Mittag. _