Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-13 / 162. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. július l#t Mezőgazdasági toll rajzok: A KOMBÁJNOS A harci Uj Élet Termelőszövetkezet területén lévő magtári dűlőben járunk. A szövetkezet elnöke, amikor elcsodálkozunk az alacsony tarló miatt, rávágja. — Nincs ebben semmi különös! Premizáljuk a tarlómagasságot, így aztán a, kombájnosnak, ha alacsony tarlót vág, több a keresete, a szövetkezetnek pedig több szalmája lesz. Mindketten jól járunk. Kaposi elvtárs, a járási párt-, bizottság munkatársa a fürge járású SZK—4-es kombájnra mutat. — Jelen pillanatban még tartja az elsőséget a járás területén. A vezető áll a volán mellett. Olajos, barna trikót visel. Homlokára tolt porvédő-szemüvege alatt elevenen csillog a szeme. Csupa ideg, csupa figyelem az egész ember. Már első látásra az átlagosnál nagyobb fizikai erőt árul el. Leereszkedik a magasra épített kormány mellől és várakozó tekintettel néz ránk. — Mikor kezdte az aratást? — Tíz nappal ezelőtt. — Mennyit vágott le? — Háromszázharminc holdat. — Hány vagonnal lett? — Negyvennel. — Mikor kezdődik a munkanapja? — Három órakof talpon vagyok és este tízkor megyek haza. — Ért már el első helyezést? — Három évvel ezelőtt megyei első voltam. Nehezíti a munkámat, hogy öt-tíz holdas táblákat vágok zömmel. Száz-kétszáz holdas táblák kellenének. Akkor bárkivel kiállnék. — Mióta kombájnos? — Hét év óta. Az első év nehéz volt. Sokat álltunk. De belejön az ember. Tudja, az a lényeg, hogy időben észre vegye valaki a hibát. Akkor gyorsan ki tudja javítani. — Tanul valamit? — Vasárnap vizsgázom gépkocsivezetésből. Délig dolgozom, délután vizsgázom. • — Nem drukkol? Kissé fölényesen mosolyog. — Sikerülni kell neki. — Mi a szenvedélye? — Nem iszom, nem dohányzóm... Szeretem a családomat. — Néha akad vitája? — A harmadik szövetkezetnél dolgozom. Ha itt végzek a héten, akkor megyek a negyedik szövetkezet gabonatáblájára. Akad néha vitatkozni való. Tegnap az emberek másfél órás ebédidőt akartak tartani. Én ragaszkodtam ahhoz, hogy csak fél óra legyen. Végül is nekem adtak igazat... — Mennyit keres? — Napi három-háromszázötven forintot. Búcsúzunk. Indul a gépéhez. Felkapaszkodik a vezetőülésbe. Kovács József, a szövetkezet párttitkára feléje mutat. — Nézzétek csak. Az ülése mellett van az élelme, akár egy űrhajósnak. Sokáig nézzük még, ahogy a széles gép szinte falja a gabonát magába. Két vontató hordja a learatott búzát. Sokasodnak a szalmakupacok. Az elnök magyarázni kezdi: — A magas teljesítmény nemcsak egyedül az ő érdeme. Ahol akadozva megy a mag elszállítása, ott hiába akar teljesíteni a kombájnos. Mi hat embert állítottunk a kiszolgálására. Rengeteg időt nyertünk ezáltal. Szeret is a mi földünkön dolgozni a Hanzi. H. T. Kétnapos tanácskozás — művelődésügyi kérdésekről Ne légy en AGRÁREGYETEMET VÉGZETT fiatalember mesélte: — Bolond vagy öregem — mondták évfolyamtársaim. — Elment a jódolgod, fiam? — kérdezte egyik-másik tanárom, amikor úgy határoztam, hogy termelőszövetkezetbe megyek, pontosabban, hogy rendes tagként kívánok belépni valamelyik szövetkezetbe. — Miért nem mész állami gazdaságba? — kérdezték. — Ott sokkal jobban érvényesülhetsz, mint bármelyik szövetkezetben. A gazdaságban parancs a szavad, a szövetkezetben meg könyörögnöd kell az embereknek. — No és? — Eredeti elhatározásomhoz híven, beléptem a szövetkezetbe. Bár ne léptem volna be... — Miért? Talán jobb lett volna az állami gazdaság? — Kern mondhatnám. Jó a szövetkezetben. Szeretnek, becsülnek az emberek, én is őket. Igaz, eleinte bizalmatlanul fogadtak. Szeretem a rendet, a tisztaságot. A csizmám minden reggel ragyogóra tisztítottam. Egyszer meghallottam a hátam mögött: — 'Ispán... — Azután, ha eljöttem hazulról, alaposan beletapostam a legelső pocsolyába. Ha valakinek nem tetszik a tiszta csizmám, ám legyen... — Tán csak nem ez a kifogás a szövetkezeti tagság ellen? — Nem. Hanem ha újra kezdeném, csak alkalmazottnak jönnék a szövetkezetbe, mert a társadalombiztosításban hátrányban vagyunk, mi tagok, az alkalmazottakkal szemben. Vagy például a másik ok; nem lehetünk MEDOSZ-tagok. A lakáskérdésről ne is beszéljünk. Amikor a szövetkezetbe kerültem, fél évig egy raktárhelyiségben laktam. Csak amikor már erélyesen követelőzni kezdtem, akkor biztosított a tsz- vezetőség lakást, amikor már azt njpndtggi, ha nem lesz lakás, megyek máshova... hátrány a 'yen uralkodik az a nézet, hogy gazdászr.ak, kutyának kint a helye. Pedig a diplomáért nekünk is annyit kellett tanulnunk, fáradoznunk, mint a pedagógusnak, az orvosnak. Mégis, ők értelmiségiek, mi pedig... Még egy példát; mikor lesz nekünk úgy megadva a külföldi utazások lehetősége? — Nekünk előbb hosszú, küzdelmes munkával kell kiharcolni — kapcsolódik a beszélgetésbe egy harmadik —, hogy tekintélyünk legyen, ugyanolyan, ahogyan itt már említették, a pedagógusnak, vagy az orvosnak. A falusi ‘vezetők jó része meg úgy van, ki foglalkozzék a fiatalokkal: a pedagógus. Ki foglalkozzék az isme retterjesztéssel: a pedagógus. Mindenhova csak a pedagógus. De hogy a mezőgazdasági mérnököt hívnák, aki esetleg szabad idejében irodalommal, zenével foglalkozik,. vagy középiskolás kora óta tevékenykedett ifjúsági szervezetben? Ha csak mi nem megyünk, nagyon sokszor egy szót sem pazarolnának ránk. — Azért is inkább az állami gazdaságba igyekeznek az egyetemet végzett fiatalok, mert ott van lehetőség szakmai továbbképzésre, a termelőszövetkezetben viszont nincs — érvel egy negyedik. Ahány ember, annyi vélemény, gond, panasz. Egy állandóan népesedő falusi értelmiségi réteg megunni gondja, baja, amely az őt megillető helyet keresi a társadalomban. TÍZEGYNÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT terjedt el az a szó; agro- nómus, a mezőgazdasági szakképzettség jelölésére. A régi, rosszemlékű, gazdász-kifejezés helyett. Egyformán agronómus volt mindegyik, akár egyetemet, akár kötsz-tagsá zépiskolát, akár egy-két éves szakiskolát, vagy éppen néhány hónapos tanfolyamot végzett. Részben ezért van, hogy a mező- gazdasági főiskolákról, egyetemekről kikerülő fiatalok keresik a helyüket. Nem csupán azt a helyet, ahol képességeiket a legjobban tudják gyümölcsöztetni, hanem azt is, amelyik a társadalomban megilleti őket. Nyilvánvalóan igaza van azoknak, akik egyértelműen a falusi értelmiség közé helyezik őket, hiszen diplomájuk ugyanolyan érté- V kű, mint bármelyik más egyetemé. Persze, elsősorban rajtuk múlik, milyen tekintélyt vívnak ki maguknak munkájukkal, szakértelmükkel, és a társadalmi közösségi életben való részvétellel. Másfelől a községi vezetőknek sokkalta többet kell törődni a termelőszövetkezetekbe került fiatal agrármérnökök szociális gondjaival, hogy véglegesen odakötődjenek a faluba, ne váljanak vándormadarakká. És ne csupán azt várják tőlük, hogy munkájuk az istállókban és a -földeken merüljön ki, mert legalább olyan súly- lyal, hatással formálhatják az emberek gondolkodását, mint a pedagógusok, a többi falusi értelmiségi. Azonkívül országosan is intézkedésekre lenne szükség, hogy ne legyenek hátrányban semmilyen tekintetben azok, akik a termelő- szövetkezetekbe kerülnek, azokkal, akik állami gazdaságban he-‘ lyezkednek el. Gondolunk itt a társadalombiztosításra, a szakszervezeti tagságra, lakásépítési kölcsönökre, és más intézkedésekre, amelyek sokat javítanák a falusi agrárértelmiség helyzetét. BI. Július 15-től nem tartható tanfolyam a pedagógusoknak a vakációban Kétnapos tanácskozás kezdődött pénteken Szekszárdon kilenc dunántúli megye tanácselnök-helyetteseinek részvételével A tanácskozáson művelődési kérdésekkel — a művelődési intézmények gazdálkodásával, fejlesztésével — foglalkoznak. Barna Gyu- láné, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője és Kocsis Kálmán, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese ! tartott vitaindító előadást. ELÉGGÉ MOSTOHÁN kezelnek minket — vélekedik egy másik fiatal agrármérnök. — A pedagógust, méginkább az orvost tárt karokkal várják, kész lakással. Nekünk pedig mindenért harcolnunk kell. Még nagyon sok heA pedagógusok hagyományos nyári továbbképző tanfolyamait az idén is megrendezték. Az általános iskolai orosz nyelvtanároknak Pécsett, Szombathelyen, Győrött, Szolnokon, Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten és Sárospatakon, a középiskolaiI » , ; ■ ‘Cégijük <6<úneóóé, elevenné Mit érnek a pontok? — Birkapaprikás és társadalmi munka aknak Szegeden és Egerben, a német- és angol-szakosoknak a budapesti Radnóti gimnáziumban, a francia-tanároknak ugyanitt, továbbá Békéscsabán és Ba- latonfüreden tartottak előadásokat. Ezeken a tanfolyamokon külföldről érkezett csaknem 70 pedagógus foglalkozott magyar kollégáival. Értékes segítséget nyújtottak ázzál, hogy ismertették az élő nyelvben bekövetke--* zett legújabb változásokat, másrészt tapasztalatcsere révén az oktatási módszerek korszerűsítéséhez is jelentősen hozzájárultak. I Czakó Sándor a decsi I______________________községi KlSZ-alapszervezet titkára csendes, megfontolt fiatalember benyomását kelti. Nem cáfolnak erre rá cselekedetei, sem azok a már elvégzett munkák, amelyekről az egyre sokasodó kérdések kapcsán szerzünk tudomást. Ö maga abban a szerencsés helyzetben van, hogy munkája sok ponton érintkezik KISZ-titkári teendőivel, hiszen mint a decsi járási művelődési ház művészeti előadója sokszor támaszkodik a fiatalokra. Az elmúlt hónapig 43 kiszes „gazdája” volt Czakó Sándor, akik — mint ahogy elmondja —, a községnek azon fiataljai, akik idehaza maradtak. Decsen egyébként jóval több KlSZ-korosztá- lyú fiatal lakik, azonban ők más alapszervezetekbe vannak leigazolva. Ilyenek' például a közép- iskolások, akik ugyan innen járnak be a megyeszékhelyre tanulni, de természetesen az iskola alapszervezetébe tartoznak. A tervekről folyó faggatózás érdekes kezdeményezéseket villant fel. — Nemrégiben indítottuk be a filmszemináriumokat, amelyet hat előadásra terveztünk. Hármat ebből már meg is tartottunk, igazán szép sikerrel. A filmszeminá- riumok látogatását KISZ-en kívüliek számára is lehetővé tettük és meg is van az eredménye. Eddig nem volt olyan előadásunk, amelyiken nyolcvan fiatalnál kevesebben lettek volna. Érthető is, hiszen így szórakozva tanulnak a fiatalok és a friss élmény hatása alatt szívesebben vesznek részt a film által felvetett problémák megbeszélésében is. — KJSZ-tagjaink ugyancsak szívesen látogatják ezeket, hiszen egy kicsit érdekük is. Mi ugyanis pontozási rendszert vezettünk be. — Hát ez vajon miből áll? — A KISZ-tagok munkáját egyénenként pontozzuk. Bizonyos számú pontot írunk jóvá egy-egy tagnak, ha részt vesz a film- ankéton, ha olvasója a József Attila-mozgalomnak, ha dolgozik társadalmi munkában, ha részt vesz közös kiránduláson, szellemi vetélkedőn, vagy a kulturális szemlén. Sportköri tagsággal ugyancsak lehet .pontokat szerezni. Akik pedig a különböző dolgokban való részvétellel a legtöbb pontot elérik és ez már megközelítő pontossággal azt is mutatja, kik a legjobb közösségi életet élő fiatalok, könyvjutalomban részesülnek. I Negyvenhárom kiszI ____________________ tagról bes zéltünk az elején, akik a törzs- gárdát jelentik. Azóta lényegesen változott ez a szám, csaknem kétszeresére. — A közelmúltban ünnepélyesen vettünk fel tagjaink sorába 41 általános iskoláját elhagyó úttörőt — folytátja Czakó Sándor. — A tiszteletükre rendezett ünnepségen és mulatságon egy birkát is feláldoztunk, amelyet az Alkotmány Termelőszövetkezettől kaptunk. Ennek fejében majd az őszi betakarítási munkák során segíteni fogunk nekik. A decsi kiszesek túlnéznek falujuk határán is. Ezt bizonyítja az is, hogy a környékbeli KISZ- szervezetek közül egyre többet akarnak megismerni, kapcsolataikat elmélyíteni. — Legutóbb a Szekszárdi Nyomda KISZ-szervezetével volt közös rendezvényünk, amelynek folytatását reméljük, ákkor, amikor a nyomdászfiatalok fogják látogatásunkat viszonozni. Ha már a környék fiataljait ismerőseinknek, barátunknak mondhatjuk, szeretnénk a közös rendezvényeit számát növelni. Versenyszerű vetélkedők, közös szórakozások és közös munka megszervezésére nyitna ez alkalmat. — Persze, falun belül is van megoldásra váró probléma. Itt van például az Alkotmány Termelőszövetkezet alapszervezete, amely a község másik KlSZ-szer- vezetét jelenti. Sajnos náluk kevés a fiatal és az alapszervezetükbe is mindössze hét fiatal tartozik. Érthető, hogy ilyen kevés létszámmal nekik jóval nehezebb jelentős eredményt produkálniuk. Remélem, jövőbeni megegyezések lehetővé teszik, hogy ők is csatlakozzanak mihozzánk, hiszen a külön szervezeti életnek nincs sok értelme. I A nyári programot forgatjuk kezünkben, de Czakó Sándor már a következőről beszél. — Sikeres végrehajtása után közvéleménykutatást szeretnék tartani tagjaink között. Azokra a kérdésekre, kell választ kapnom, mi tetszett a legjobban, mi az, amit elhagyhatunk a programunkból, mit hiányolnak a gyerekek. A következő programot a közvéleménykutatás alapján akarjuk összeállítani a vezetőséggel. A KISZ-titkárt hallgatva, olvasva a nyári program hátralévő állomásait, a VIII. kongresszuson elhangzottak látszanak valósággá érni, amely a KISZ-ről szólva célul tűzi: „tegyük színessé, elevenné a mozgalmat'’. M. M. Körülbelül kétezer résztvevője volt az általános iskolai gyakorlati oktatást vezetők tanfolyamainak. Itt a negyedévesek most nyerték el az erről szóló képesítést. A történelem-, biológia- és fizika-szakos tanárokkal együtt mintegy 3000 pedagógus vett részt az e héten végződő nyári továbbképző tanfolyamokon, amelyek mindegyikén az ■ iskolai tantervekhez szorosan kapcsolódó témákat dolgoztak fel a hallgatók. A vonatkozó hivatalos rendelkezés értelmében július 15-től már semmiféle tanfolyam nem rendezhető, mert augusztus 24-ig minden nevelő részére biztosítani kell a nyári szabadság zavartalanságát. Az ÉM. Betonelemgyártó Vállalat Pécsi Betonárugyára dombóvári üzemébe nehéz fizikai munkára férfi segédmunkásokat alkalmaz. Étkezést és szállást biztosítunk. Jelentkezés a dombóvári üzemben. ______, (94)
