Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-12 / 161. szám
m3, július 12. tÖLSTA WEGYTS REiPÜJSÄQ 3 Külföldi lapok a magyar párt- és kormányküldöttség látogatásáról MOSZKVA A csütörtöki szovjet lapok vezető helyen számolnak be a magyar párt és kormányküldöttség látogatásáról. A Pravda első oldalán a következő főcím húzódik végig: Az egység és a barátság fényes megnyilvánulása. Az Izvesztyija első oldalán orosz és magyar nyelven olvasható: Érezzék otthon magukat, kedves magyar barátaink. A lap vezércikkében méltatja a magyar párt- és kormányküldöttség látogatását és rámutat, hogy a népi Magyarország joggal foglal el méltó helyet a szocialista országok testvéri közösségében. A Magyar Népköztársaság egyre nagyobb szerepet tölt be a nemzetközi küzdőtéren. Valamennyi lap közli a párt- és kormányküldöttség moszkvai megérkezéséről szóló jelentéseket, a pályaudvaron elhangzott beszédeket. A lapok a következő címekkel ismertetik ezt a hírt: Éljen az örök, és megbonthatatlan szovjet—magyar barátság; A testvéri népek szövetsége megbonthatatlan; Moszkva szívélyesen üdvözli a magyar testvéreket; Szovjetunió —Magyarország, egység—barátság. A szovjet rádió napi műsorának nagy részét Magyarországgal foglalkozó irodalmi műsorok, zenei adások töltik ki. A televízió többször is hírt adott a párt- és kormányküldöttség moszkvai tartózkodásáról. A szovjet filmhíradó különkiadást készít a küldöttség látogatásáról. RÓMA Az összes olasz lapok nagy terjedelemben, feltűnő helyen adnak hírt a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség moszkvai útjáról. Az olasz rádió és televízió külön tudósításokban számolt be a küldöttség érkezéséről és méltatta a látogatás jelentőségét. VARSÓ A csütörtöki Trybuna Ludu első oldalán közli Hruscsov és Kádár János közös fényképét, majd részletesen beszámol a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli tartózkodásáról. Vezető helyen ad hírt az eseményről a többi varsói lap is. BELGRAD A belgrádi lapok első oldalon adnak hírt a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvába érkezéséről. A Borba és a Politika egyaránt kiemeli, hogy Kádár Jánost, a kormány elnökét és a párt első titkárát, a párt- és kormányküldöttség tagjait Moszkva kijevi pályaudvarán nagy szívélyességgel fogadta Nyikita Szergejevics Hruscsov, valamint kimagasló szovjet személyiségek csoportja. A Politika moszkvai tudósítója felhívja a figyelmet arra, hogy a szovjet sajtó rendkívül nagy teret szentel a magyar párt- és kormányküldöttség látogatásának. A Politika a látogatás kapcsán első oldalon közli Kádár János arcképét. LONDON A Times „Kádár látogatása” címmel a következőket írja: Kádár János magyar miniszterelnök és pártvezető baráti látogatásra Moszkvába érkezett. Hruscsov, aki a pályaudvaron fogadta, a látogatást a törhetetlen szovjet—magyar barátság újabb bizonyítékának mondotta. A jelentés hosszasabban idézi Hruscsov szavait e barátság mindkétoldalú előnyeiről, majd idézi a jelentés Kádár János válaszát és hozzáteszi, hogy Hruscsov később a Kremlben fogadta Kádárt és küldöttsége tagjait. A moszkvai rádió jelentette, hogy a magyarok megbeszélése Hruscsovval a mélységes szívélyesség, testvéri barátság és a tökéletes, kölcsönös megértés légkörében folyt — mutat rá a Times. A Daily Telegraph moszkvai tudósítója jelenti: Kádár Moszkvába érkezett, ahol Hruscsov és más vezetők üdvözölték. Nyugati megfigyelők különböző okokkal igyekeznek magyarázni a látogatást. De a legegyszerűbb válasz talán az, hogy a magyarok hat év óta nem folytattak kétoldalú tárgyalásokat az oroszokkal Moszkvában. Számos kérdés van még, főként gazdaságiak, amelyeket a legmagasabb szinten szándékoznak megvitatni — írja a lap. BÉCS Az osztrák televízió szerda este részletes tudósítást adott Kádár János moszkvai fogadtatásáról. London (MTI). Szerdán este körülbelül 1500 főnyi tüntető tömeg fogadta a londoni Aldwych színháznál a görög királyi párt, amikor a tiszteletükre rendezett díszelőadásra érkeztek. Hurrogás, pisszegés vihara; „Takarodjatok haza, fasiszták!”, „Szabadságot Görögországnak” Szabadságot a politikai foglyoknak!”, „Legyen vége a zsarnokságnak, a vérontásnak!” — kiáltások harsogtak és a tüntetők hasonló szövegű feliratokat emeltek fel. — A hatsoros rendőri sorfal csak az útvonal szabadon tartására szorítkozott. A rendőrök nem jártak el tettleg a tüntetők ellen; nyilván azért, mert a közvélemény a legélesebben elítélte az előző éjszakai „trafalgári csata” erőszakoskodásait. A tömeg nem tett különbséget a királyi társaság tagjai között: az angol királynőt és Erzsébet anyakirálynét is hurrogás, pisszegés fogadta. Ez — a lapjelentések szerint — megdöbbentette az angol királyi személyiségeket. Brooke belügyminiszter kijelentette: Brüsszel (MTI) Az európai gazdasági közösséghez tartozó országok miniszteri tanácsa csütörtökön délelőtt Brüsszelben háromórás zárt ülésen foglalkozott az Angliával kialakítandó kapcsolatok fogas kérdésével, amelyet hasztalan próbáltak megoldani azóta, hogy Franciaország bevágta a kaput az angolok közös piaci tagsága előtt. Az értekezletről kiszivárgott értesülések szerint Schröder nyugatnémet külügyminiszter kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Ennek az lenne a lényege, hogy megállapodnának a „haBuenos Aires (MTI). Az argentin kormány szerdai rendeletével betiltotta az Argentin Kommunista Párt és mintegy harminc haladó szervezet, párt és intézmény működését. Ezek között van az Argentin Kommunista Ifjúsági Szövetség, az argentin nőszövetség. A betiltott szervezetek között szerepel az argentin—szovjet kulturális intézet, a kubai—argentin szolidaritási bizottság, s több, az argentin általános' munkásszövetséggel kapcsolatot tartó szakszervezet, színház, s több népi könyvtár is szerepel a betiltott intézmények listáján. Az Argentin Kommunista Párt már hosszú ideje nem vehet részt a politikai életben; a kommunista párt tagjai nem lehetnek sem pedagógusok, sem állami alkalmazottak. Hivatalosan azonA Presse csütörtöki száma lapcím alatti, háromhasábos fény- képfelvételt közölt Kádár Jánosról és Hruscsovról. A kép aláírása: „Magyarország párt- és kormányfője Moszkvában — a szovjet kormány, élén Hruscsovval, nagy ünnepélyességgel fogadta Kádár János magyar miniszterelnököt, aki három hetet tölt a Szovjetunióban”. A többi osztrák lap kiemeli a fogadtatás szivélyességét. Bécsi sajtó- és politikai körökben mély benyomást keltett a Pravda elsőoldalas tudósítása Kádár János moszkvai látogatásáról. — Soha nem hittem volna, hogy ilyesmi történhet Angliában. Nem tudom, mikor történt utoljára, hogy az angol uralkodó család tagjait lehurrogták. A konzervatív Daily Telegraph maró gúnnyal írja a díszelőadásról: a külügyminisztérium erre az estélyre 831 fontért kibérelte az egész színházat és csak a leggondosabban megválogatott személyeket hívták meg. Még ezt az erősen megrostált közönségei is sok titkosrendőr figyelte. Az előadás nagyon szokatlan volt: több volt a drámai feszültség a nézőtéren, mint a színpadon. A nézők egész este nem hagyhatták el ülőhelyeiket: a folyosókat és a lépcsőket alabárdos testőrök őrizték. Kárpótlásul a külügyminisztérium számlájára minden néző pezsgőt kapott, nem is egy pohárral, de ez sem enyhítette a közönség unalmát. A nézők még csak nevetni sem mertek, mert nem tudhatták, hogy a szomszédjuk nem a politikai titkos- rendőrség tagja-e. tok” és Anglia képviselői, hogy a nyugat-európai unió miniszteri tanácsának keretében rendszeres tanácskozásokat tartanak. Ez a javaslat nem új és Nyu- gat-Németország, Olaszország, valamint a Benelux államok már a januári brüsszeli kudarc után előterjesztette. Annak idején azonban a franciák hallani sem akartak róla. A délelőtti ülésen egyedül Luns holland külügyminiszter helyezkedett szembe ezzel a kompromisszumos javaslattal. A miniszteri értekezlet délután ismét összeült, hogy folytassa a vitát erről a kérdésről. ban a pártot csak most tiltották be. A most felszámolt intézmények és szervezetek tulajdonát a Kormány „gondnokság” alá helyezte. Budiaf házi Brizetben Algír (MTI). Az algériai tájékoztatásügyi minisztérium szerdán közölte, hogy Mohammed Bu- diafot és három más személyt házi őrizet alá helyeztek. A hivatalos bejelentés szerint a négy személy veszélyeztette az állam biztonságát. Budiaf egyike volt az algériai szabadságharcot kirobbantó „ki- lencek”-nek. Ben Bella miniszterelnök június 25-én jelentette be, hogy az állam ellen irányuló összeesküvést lepleztek le. Hatalmas tüntető tömeg fogadta Londonban a görög királyi párt ^ i — Kompromisssumos javaslatok Brüsszelben Betiltották az Argentin Kommunista Párt és sok haladó szervezet működését A MAGYAROK és a Habsburg-ügy A Habsburg dinasztia őse Gundtram elzászi gróf, akinek unokája a X. században építtette Rabichtsburgot a svájci Aargau kantonban. Ez a vár lett az egész dinasztia névadója. Habicht magyarul héját jelent, s a név ebben az esetben találó: ez a sokszor elátkozott család mindig valami ragadozóra emlékeztetett. A magyar történelembe akkor kapcsolódtak be, amikor a mohácsi katasztrófa után szabad prédává vált az ország, s I. Fer- dinánd megkaparintotta a nyugati országrészeket. Ettől kezdve IV. Károly 1918. novemberében bekövetkezett trónfosztásáig Habs- burg-uralom volt Magyarországon de a felkelések, amelyek szinte emberöltőnként követték egymást, mutatták, hogy az ország soha nem nyugodott bele a Habs- burg-uralomba. IV. Károly trónfosztása önmagában csak a Habsburgok személyi hatalmának megszakadását jelentette, hisz Magyarország továbbra is megmaradt királyságnak, s a két világháború közötti időszakban történtek is kísérletek a királyság visszaállítására. Magyarország 1945. február 1-én végleg szakított a régen elavult államformával, kikiáltva a köztársaságot, egyszer s mindenkorra száműzve a királyság minden intézményét. Ezzel egyidőben Ausztriából is kitiltották a Habsburg család leszármazottait. Az elmúlt években azonban váratlanul jelentkezett a legújabb „trónkövetelő”, a Habsburg-csa- lád jelenlegi feje, Ottó, aki előbb az Egyesült Államokban élt, majd München mellé tette át székhelyét. Ki ez az Ottó, aki évek óta azon mesterkedik, hogy visszatérhessen Ausztriába, ahol egyelőre kancellár szeretne lenni, s természetesen vissza akarja sze-, rezni a család mérhetetlen vagyonát is? Tervei persze nem állapodnak meg Ausztriánál, a „Kárpát-medence és a Balkán boldogítását” is céljának tekinti s egy mániakús elmebeteg konok- ságával ír és szónokol arról, hogy a népek boldogtalanságának egyetlen oka: nincs királyuk. A család nem éppen olyan, amellyel kérkedni lehetne. Vannak, akik büszkén emlegetik, hogy nagyapjuk részt vett a szabadságharcban, apjuk ott volt a Tanácsköztársaság küzdelmeiben. Ez az Ottó csak gyilkosokkal, el- meháborodottakkal, alkoholistákkal hozakodhat elő, s hogy teljes legyen ez a patológiai panoptikum, még egy valódi kéjgyilkos is akad az ősök sorában. Ferenc József a magyar szabadságharc leverésével, tömeges kivégeztetésekkel kezdte uralkodását. Az 1867-es kiegyezés, amely egyformán szükségszerűséget jelentett Bécsnek és a magyarságnak, nem oldott meg semmit, a közjogi harcok nem ültek esi, s Magyarország csak lassan a monarchia érdekeinek kiszolgáltatva indulhatott meg a kapitalista fejlődés útján. Ferenc József több mint fél évszázadon át a legreakciósabb és a legbutább politikát képviselte, s ezen a tényen az sem változtat, hogy a magyar uralkodóosztály minden erővel igyekezett legendákat terjeszteni a katonás, kötelességtudó Ferenc Józsefről, Európa leg- gálánsabb uralkodójának nevezve. A legendákból azonban alig igaz valami. Feleségével, a valóban szép, de könnyelmű Erzsébettel, aki nem tudott beilleszkedni Ferenc József bakakáplári gondolatvilágába, rosszul éltek. Erzsébet, nyilván nem meggyőződésből, hanem, hogy ezzel is kimutassa szembenállását, a magyarokhoz húzott, s vitathatatlanul része volt a kiegyezés létrejöttében. A Burgnak azonban ritkán volt lakója. Állandóan úton volt, s 1898-ban egy ilyen kóborlása során ölte meg egy Luccheni nevű olasz anarchista Genfben. Elekor már halott volt Rudolf trónörökös is, aki 1889- ben a mayerlingi vadászházban előbb szeretőjét, Vecsera Máriát gyilkolta meg, majd végzett önmagával is. Ferenc József a mo- nomániákusok nyugalmával viselte mindezt, s beérte egy harmadrangú színésznő, Schratt Katalin vigasztalásával, akit minden reggel katonás pontossággal 6 órakor keresett fel. De „Európa leggálánsabb uralkodója” annyira fukar volt, hogy Schratt Katalinnak sem adott pénzt, s az eladósodott hajdani színésznőt — ez is történeti tény — egy magyar mágnás, a kártyacsatáiról, roppant szerencséjéről híres Szemere Miklós segítette pénzzel, sőt antik bútorokat is küldött neki. Szemere, aki valóságos udvart tartott maga körül, nemcsak azt akarta megmutatni a királynak, hogy. egy régivágású gavallér nem sajnálja a pénzt, hanem a királyi kegybe is vissza akart férkőzni, hisz egyik milliós kártyanyeresége miatt tiltották ki Bécs- ből. A századforduló idejére már a végzet lebegett a pusztulásra ítélt dinasztia felett. Rudolf öngyilkosságát bármennyire is titkolni akarták, nyilvánvalóvá vált, hogy a mayerlingi vadászházban közönséges kéjgyilkosság történt, a kóborló királynőt az olasz merénylő egy reszelővei ölte meg, s nem váltak valóra azok a Habsburg-törekvések sem, amelyek a nagy német egységet szerették volna megteremteni Bécs irányítása alatt. A millénium tűzijátékos ünneplése sem feledtette az országos bajokat, s a 900- as években megindult a magyar nincstelenek végtelen menete Amerikába. József Attila szavával, „kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk” — de az itthon maradókat a monarchia látszat-prosperitása sem vigasztalta hisz már előrevetette árnyékát a háború. (Folytatjuk) Újabb sztrájkok Párizs (MTI). Csütörtökön Franciaország valamennyi üzemében és munkahelyén rövid tüntető sztrájkokat tartottak. A francia dolgozók a három nagy szakszervezet felhívására a munka beszüntetésével tiltakoztak a sztrájkjog tervezett korlátozása ellen. Negyed órára a párizsi metro is leállt és a repülőtereken is szünetelt a forgalom. Az üzemekben tüntető gyűléseket tartottak a munkások, s küldöttségeket menesztettek a parlamentbe, hogy a képviselőket a dolgozók szabadságjogait sértő törvényjavaslat elvetésére bírják. A törvényjavaslat — mint jelentettük — a tízezer lakosnál I nagyobb városok közüzemeiben megtiltja a meglepetésszerű sztrájkokat. A munkabeszüntetést öt nappal előbb be kell jelenteni az állami hatóságoknak, vagy az üzem igazgatóságának. A javaslat értelmében tilos a szolidaritási sztrájk, s a néhány perces munkabeszüntetést is súlyos fegyelmi büntetésekkel,fizetésmegvonásokkal sújtják. A kormány javaslata a jövő héten kerül a parlament elé. A kommunista és szocialista párt parlamenti csoportjai bejelentették, hogy a javaslattal kapcsolatban bizalmatlansági indítványt terjesztenek elő a nemzetgyűlésben.
