Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-12 / 161. szám

m3, július 12. tÖLSTA WEGYTS REiPÜJSÄQ 3 Külföldi lapok a magyar párt- és kormányküldöttség látogatásáról MOSZKVA A csütörtöki szovjet lapok ve­zető helyen számolnak be a ma­gyar párt és kormányküldöttség látogatásáról. A Pravda első ol­dalán a következő főcím húzódik végig: Az egység és a barátság fényes megnyilvánulása. Az Izvesztyija első oldalán orosz és magyar nyelven olvas­ható: Érezzék otthon magukat, kedves magyar barátaink. A lap vezércikkében méltatja a magyar párt- és kormányküldöttség láto­gatását és rámutat, hogy a népi Magyarország joggal foglal el méltó helyet a szocialista orszá­gok testvéri közösségében. A Ma­gyar Népköztársaság egyre na­gyobb szerepet tölt be a nemzet­közi küzdőtéren. Valamennyi lap közli a párt- és kormányküldöttség moszkvai meg­érkezéséről szóló jelentéseket, a pályaudvaron elhangzott beszéde­ket. A lapok a következő címek­kel ismertetik ezt a hírt: Éljen az örök, és megbonthatatlan szov­jet—magyar barátság; A testvéri népek szövetsége megbonthatat­lan; Moszkva szívélyesen üdvözli a magyar testvéreket; Szovjetunió —Magyarország, egység—barát­ság. A szovjet rádió napi műsorá­nak nagy részét Magyarországgal foglalkozó irodalmi műsorok, ze­nei adások töltik ki. A televízió többször is hírt adott a párt- és kormányküldöttség moszkvai tar­tózkodásáról. A szovjet film­híradó különkiadást készít a kül­döttség látogatásáról. RÓMA Az összes olasz lapok nagy ter­jedelemben, feltűnő helyen adnak hírt a Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldöttség moszkvai útjáról. Az olasz rádió és televízió külön tudósításokban számolt be a küldöttség érkezésé­ről és méltatta a látogatás jelen­tőségét. VARSÓ A csütörtöki Trybuna Ludu el­ső oldalán közli Hruscsov és Ká­dár János közös fényképét, majd részletesen beszámol a magyar párt- és kormányküldöttség szov­jetunióbeli tartózkodásáról. Veze­tő helyen ad hírt az eseményről a többi varsói lap is. BELGRAD A belgrádi lapok első oldalon adnak hírt a Kádár János vezet­te magyar párt- és kormánykül­döttség Moszkvába érkezéséről. A Borba és a Politika egyaránt kiemeli, hogy Kádár Jánost, a kormány elnökét és a párt első titkárát, a párt- és kormánykül­döttség tagjait Moszkva kijevi pá­lyaudvarán nagy szívélyességgel fogadta Nyikita Szergejevics Hruscsov, valamint kimagasló szovjet személyiségek csoportja. A Politika moszkvai tudósítója felhívja a figyelmet arra, hogy a szovjet sajtó rendkívül nagy teret szentel a magyar párt- és kor­mányküldöttség látogatásának. A Politika a látogatás kapcsán első oldalon közli Kádár János arcképét. LONDON A Times „Kádár látogatása” címmel a következőket írja: Ká­dár János magyar miniszterelnök és pártvezető baráti látogatásra Moszkvába érkezett. Hruscsov, aki a pályaudvaron fogadta, a látoga­tást a törhetetlen szovjet—magyar barátság újabb bizonyítékának mondotta. A jelentés hosszasab­ban idézi Hruscsov szavait e ba­rátság mindkétoldalú előnyeiről, majd idézi a jelentés Kádár Já­nos válaszát és hozzáteszi, hogy Hruscsov később a Kremlben fo­gadta Kádárt és küldöttsége tag­jait. A moszkvai rádió jelentette, hogy a magyarok megbeszélése Hruscsovval a mélységes szívé­lyesség, testvéri barátság és a tö­kéletes, kölcsönös megértés lég­körében folyt — mutat rá a Ti­mes. A Daily Telegraph moszkvai tu­dósítója jelenti: Kádár Moszkvá­ba érkezett, ahol Hruscsov és más vezetők üdvözölték. Nyugati meg­figyelők különböző okokkal igye­keznek magyarázni a látogatást. De a legegyszerűbb válasz talán az, hogy a magyarok hat év óta nem folytattak kétoldalú tárgya­lásokat az oroszokkal Moszkvá­ban. Számos kérdés van még, fő­ként gazdaságiak, amelyeket a legmagasabb szinten szándékoz­nak megvitatni — írja a lap. BÉCS Az osztrák televízió szerda este részletes tudósítást adott Kádár János moszkvai fogadtatásáról. London (MTI). Szerdán este körülbelül 1500 főnyi tüntető tö­meg fogadta a londoni Aldwych színháznál a görög királyi párt, amikor a tiszteletükre rendezett díszelőadásra érkeztek. Hurrogás, pisszegés vihara; „Takarodjatok haza, fasiszták!”, „Szabadságot Görögországnak” Szabadságot a politikai foglyoknak!”, „Legyen vége a zsarnokságnak, a vér­ontásnak!” — kiáltások harsogtak és a tüntetők hasonló szövegű feliratokat emeltek fel. — A hat­soros rendőri sorfal csak az út­vonal szabadon tartására szorít­kozott. A rendőrök nem jártak el tettleg a tüntetők ellen; nyil­ván azért, mert a közvélemény a legélesebben elítélte az előző éj­szakai „trafalgári csata” erő­szakoskodásait. A tömeg nem tett különbséget a királyi társa­ság tagjai között: az angol ki­rálynőt és Erzsébet anyakirály­nét is hurrogás, pisszegés fogad­ta. Ez — a lapjelentések szerint — megdöbbentette az angol ki­rályi személyiségeket. Brooke bel­ügyminiszter kijelentette: Brüsszel (MTI) Az európai gaz­dasági közösséghez tartozó or­szágok miniszteri tanácsa csü­törtökön délelőtt Brüsszelben háromórás zárt ülésen foglalko­zott az Angliával kialakítandó kapcsolatok fogas kérdésével, amelyet hasztalan próbáltak meg­oldani azóta, hogy Franciaország bevágta a kaput az angolok kö­zös piaci tagsága előtt. Az értekezletről kiszivárgott ér­tesülések szerint Schröder nyu­gatnémet külügyminiszter komp­romisszumos javaslatot terjesz­tett elő. Ennek az lenne a lénye­ge, hogy megállapodnának a „ha­Buenos Aires (MTI). Az argen­tin kormány szerdai rendeletével betiltotta az Argentin Kommu­nista Párt és mintegy harminc haladó szervezet, párt és intéz­mény működését. Ezek között van az Argentin Kommunista Ifjúsági Szövetség, az argentin nőszövetség. A betiltott szerve­zetek között szerepel az argen­tin—szovjet kulturális intézet, a kubai—argentin szolidaritási bi­zottság, s több, az argentin ál­talános' munkásszövetséggel kap­csolatot tartó szakszervezet, szín­ház, s több népi könyvtár is sze­repel a betiltott intézmények lis­táján. Az Argentin Kommunista Párt már hosszú ideje nem vehet részt a politikai életben; a kommu­nista párt tagjai nem lehetnek sem pedagógusok, sem állami al­kalmazottak. Hivatalosan azon­A Presse csütörtöki száma lap­cím alatti, háromhasábos fény- képfelvételt közölt Kádár János­ról és Hruscsovról. A kép aláírá­sa: „Magyarország párt- és kor­mányfője Moszkvában — a szov­jet kormány, élén Hruscsovval, nagy ünnepélyességgel fogadta Kádár János magyar miniszterel­nököt, aki három hetet tölt a Szovjetunióban”. A többi osztrák lap kiemeli a fogadtatás szivélyességét. Bécsi sajtó- és politikai körökben mély benyomást keltett a Pravda első­oldalas tudósítása Kádár János moszkvai látogatásáról. — Soha nem hittem volna, hogy ilyesmi történhet Angliában. Nem tudom, mikor történt utol­jára, hogy az angol uralkodó család tagjait lehurrogták. A konzervatív Daily Telegraph maró gúnnyal írja a díszelőadás­ról: a külügyminisztérium erre az estélyre 831 fontért kibérelte az egész színházat és csak a leggondosabban megválogatott személyeket hívták meg. Még ezt az erősen megrostált közönségei is sok titkosrendőr figyelte. Az előadás nagyon szokatlan volt: több volt a drámai feszültség a nézőtéren, mint a színpadon. A nézők egész este nem hagyhatták el ülőhelyeiket: a folyosókat és a lépcsőket alabárdos testőrök őriz­ték. Kárpótlásul a külügyminisz­térium számlájára minden néző pezsgőt kapott, nem is egy po­hárral, de ez sem enyhítette a közönség unalmát. A nézők még csak nevetni sem mertek, mert nem tudhatták, hogy a szom­szédjuk nem a politikai titkos- rendőrség tagja-e. tok” és Anglia képviselői, hogy a nyugat-európai unió miniszteri tanácsának keretében rendszeres tanácskozásokat tartanak. Ez a javaslat nem új és Nyu- gat-Németország, Olaszország, va­lamint a Benelux államok már a januári brüsszeli kudarc után előterjesztette. Annak idején azon­ban a franciák hallani sem akar­tak róla. A délelőtti ülésen egyedül Luns holland külügyminiszter helyez­kedett szembe ezzel a kompro­misszumos javaslattal. A miniszteri értekezlet délután ismét összeült, hogy folytassa a vitát erről a kérdésről. ban a pártot csak most tiltot­ták be. A most felszámolt intézmények és szervezetek tulajdonát a Kor­mány „gondnokság” alá helyezte. Budiaf házi Brizetben Algír (MTI). Az algériai tájé­koztatásügyi minisztérium szer­dán közölte, hogy Mohammed Bu- diafot és három más személyt há­zi őrizet alá helyeztek. A hivata­los bejelentés szerint a négy sze­mély veszélyeztette az állam biz­tonságát. Budiaf egyike volt az algériai szabadságharcot kirobbantó „ki- lencek”-nek. Ben Bella minisz­terelnök június 25-én jelentette be, hogy az állam ellen irányuló összeesküvést lepleztek le. Hatalmas tüntető tömeg fogadta Londonban a görög királyi párt ^ i — Kompromisssumos javaslatok Brüsszelben Betiltották az Argentin Kommunista Párt és sok haladó szervezet működését A MAGYAROK és a Habsburg-ügy A Habsburg dinasztia őse Gundtram elzászi gróf, akinek unokája a X. században építtette Rabichtsburgot a svájci Aargau kantonban. Ez a vár lett az egész dinasztia névadója. Habicht ma­gyarul héját jelent, s a név eb­ben az esetben találó: ez a sok­szor elátkozott család mindig valami ragadozóra emlékeztetett. A magyar történelembe akkor kapcsolódtak be, amikor a mo­hácsi katasztrófa után szabad prédává vált az ország, s I. Fer- dinánd megkaparintotta a nyu­gati országrészeket. Ettől kezdve IV. Károly 1918. novemberében bekövetkezett trónfosztásáig Habs- burg-uralom volt Magyarországon de a felkelések, amelyek szinte emberöltőnként követték egy­mást, mutatták, hogy az ország soha nem nyugodott bele a Habs- burg-uralomba. IV. Károly trónfosztása önma­gában csak a Habsburgok sze­mélyi hatalmának megszakadá­sát jelentette, hisz Magyarország továbbra is megmaradt király­ságnak, s a két világháború kö­zötti időszakban történtek is kí­sérletek a királyság visszaállítá­sára. Magyarország 1945. február 1-én végleg szakított a régen el­avult államformával, kikiáltva a köztársaságot, egyszer s minden­korra száműzve a királyság min­den intézményét. Ezzel egyidőben Ausztriából is kitiltották a Habs­burg család leszármazottait. Az elmúlt években azonban várat­lanul jelentkezett a legújabb „trónkövetelő”, a Habsburg-csa- lád jelenlegi feje, Ottó, aki előbb az Egyesült Államokban élt, majd München mellé tette át székhe­lyét. Ki ez az Ottó, aki évek óta azon mesterkedik, hogy vissza­térhessen Ausztriába, ahol egye­lőre kancellár szeretne lenni, s természetesen vissza akarja sze-, rezni a család mérhetetlen va­gyonát is? Tervei persze nem állapodnak meg Ausztriánál, a „Kárpát-medence és a Balkán boldogítását” is céljának tekinti s egy mániakús elmebeteg konok- ságával ír és szónokol arról, hogy a népek boldogtalanságá­nak egyetlen oka: nincs királyuk. A család nem éppen olyan, amellyel kérkedni lehetne. Van­nak, akik büszkén emlegetik, hogy nagyapjuk részt vett a sza­badságharcban, apjuk ott volt a Tanácsköztársaság küzdelmeiben. Ez az Ottó csak gyilkosokkal, el- meháborodottakkal, alkoholisták­kal hozakodhat elő, s hogy teljes legyen ez a patológiai panopti­kum, még egy valódi kéjgyilkos is akad az ősök sorában. Ferenc József a magyar sza­badságharc leverésével, tömeges kivégeztetésekkel kezdte uralko­dását. Az 1867-es kiegyezés, amely egyformán szükségszerűsé­get jelentett Bécsnek és a ma­gyarságnak, nem oldott meg sem­mit, a közjogi harcok nem ültek esi, s Magyarország csak lassan a monarchia érdekeinek kiszol­gáltatva indulhatott meg a kapi­talista fejlődés útján. Ferenc Jó­zsef több mint fél évszázadon át a legreakciósabb és a legbutább politikát képviselte, s ezen a tényen az sem változtat, hogy a magyar uralkodóosztály minden erővel igyekezett legendákat ter­jeszteni a katonás, kötelességtudó Ferenc Józsefről, Európa leg- gálánsabb uralkodójának nevez­ve. A legendákból azonban alig igaz valami. Feleségével, a való­ban szép, de könnyelmű Erzsé­bettel, aki nem tudott beillesz­kedni Ferenc József bakakáplári gondolatvilágába, rosszul éltek. Erzsébet, nyilván nem meggyőző­désből, hanem, hogy ezzel is ki­mutassa szembenállását, a ma­gyarokhoz húzott, s vitathatatla­nul része volt a kiegyezés létre­jöttében. A Burgnak azonban ritkán volt lakója. Állandóan úton volt, s 1898-ban egy ilyen kóborlása során ölte meg egy Luccheni nevű olasz anarchista Genfben. Elekor már halott volt Rudolf trónörökös is, aki 1889- ben a mayerlingi vadászházban előbb szeretőjét, Vecsera Máriát gyilkolta meg, majd végzett ön­magával is. Ferenc József a mo- nomániákusok nyugalmával vi­selte mindezt, s beérte egy har­madrangú színésznő, Schratt Ka­talin vigasztalásával, akit minden reggel katonás pontossággal 6 órakor keresett fel. De „Európa leggálánsabb uralkodója” annyira fukar volt, hogy Schratt Katalin­nak sem adott pénzt, s az eladó­sodott hajdani színésznőt — ez is történeti tény — egy magyar mágnás, a kártyacsatáiról, rop­pant szerencséjéről híres Szemere Miklós segítette pénzzel, sőt an­tik bútorokat is küldött neki. Szemere, aki valóságos udvart tartott maga körül, nemcsak azt akarta megmutatni a királynak, hogy. egy régivágású gavallér nem sajnálja a pénzt, hanem a királyi kegybe is vissza akart férkőzni, hisz egyik milliós kártya­nyeresége miatt tiltották ki Bécs- ből. A századforduló idejére már a végzet lebegett a pusztulásra ítélt dinasztia felett. Rudolf öngyilkos­ságát bármennyire is titkolni akarták, nyilvánvalóvá vált, hogy a mayerlingi vadászházban kö­zönséges kéjgyilkosság történt, a kóborló királynőt az olasz me­rénylő egy reszelővei ölte meg, s nem váltak valóra azok a Habsburg-törekvések sem, ame­lyek a nagy német egységet sze­rették volna megteremteni Bécs irányítása alatt. A millénium tűzijátékos ünneplése sem feled­tette az országos bajokat, s a 900- as években megindult a magyar nincstelenek végtelen menete Amerikába. József Attila szavá­val, „kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk” — de az itthon maradókat a monarchia látszat-prosperitása sem vigasz­talta hisz már előrevetette árnyé­kát a háború. (Folytatjuk) Újabb sztrájkok Párizs (MTI). Csütörtökön Fran­ciaország valamennyi üzemében és munkahelyén rövid tüntető sztrájkokat tartottak. A francia dolgozók a három nagy szakszer­vezet felhívására a munka be­szüntetésével tiltakoztak a sztrájkjog tervezett korlátozása ellen. Negyed órára a párizsi metro is leállt és a repülőtereken is szünetelt a forgalom. Az üze­mekben tüntető gyűléseket tartot­tak a munkások, s küldöttségeket menesztettek a parlamentbe, hogy a képviselőket a dolgozók szabad­ságjogait sértő törvényjavaslat el­vetésére bírják. A törvényjavaslat — mint je­lentettük — a tízezer lakosnál I nagyobb városok közüzemeiben megtiltja a meglepetésszerű sztrájkokat. A munkabeszüntetést öt nappal előbb be kell jelenteni az állami hatóságoknak, vagy az üzem igazgatóságának. A javaslat értelmében tilos a szolidaritási sztrájk, s a néhány perces munkabeszüntetést is sú­lyos fegyelmi büntetésekkel,fize­tésmegvonásokkal sújtják. A kormány javaslata a jövő hé­ten kerül a parlament elé. A kommunista és szocialista párt parlamenti csoportjai bejelentet­ték, hogy a javaslattal kapcsolat­ban bizalmatlansági indítványt terjesztenek elő a nemzetgyűlés­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom