Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-06 / 156. szám
2 TOTWÄ MEGYÉI NEPŰJSÁÖ 1963. július 0! Megkezdődött a gabonafelvásárlás Várják a malmok az új gabonát — Kitűnő az új búza minősége — Meggyorsítják a gabona átvételét Megyeszerte aratnak. A termelőszövetkezetek az aratással egy- időbe-n megkezdték az új gabona értékesítését, szállítják a búzát és az árpát a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat raktáraiba és a malmokba. A vállalat bonyhádi járási ki- rendeltségén nyert értesüléseink szerint a járásban 360 vagon befogadóképességű raktárban ezenkívül a malmokban helyezik el az átadott gabonát. A járásban mintegy 100 vagon raktárhiány jelentkezik. A raktárakban el nem helyezhető gabonát malmok udvarán, szabadtéren tárolják, s először az így tárolt gabona kerül feldolgozásra. A bonyhádi járásban előreláthatólag nem emelkedik idén a felvásárolt gabona mennyisége. Ennek oka egyrészt az, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a tervezettnél valamivel alacsonyabbak lesznek a termésátlagok, másrészt néhány tsz nem teljesítette a vetéstervét. Eddig a bonyhádi járásban 10—12 vagon búzát és 15—17 vagon árpát vásároltak fel. Szállítja már a búzát a bonyhádi Dózsa Népe, a majosi Aranykalász, a mőosényi Mező Imre, a kétyi Kossuth, a zombái Parasztbecsület é6 a zombai Vörös Csillag Tsz. Az árpa értékesítését, illetve cserére való beszállítását már minden tsz megkezdte. Az új gabonának jó a minősége. Az új búzának 78—81 kilogramm a hektolitersúlya és 13—14,5 százalék a víztartalma. Az árpa hcktólitersúlya 69—70 kilogramm, a víztartalma 12—14 százalék. A bonyhádi járásban is különböző módszerekkel gyorsítják meg és teszik könnyebbé az új gabona átvételét. Alkalmazzák az ömlesztett, zsákolás nélküli átvételt, két új fúvót és hídmérleget helyeztek üzembe és két helyen két mérleges módszerrel dolgoznak az átvevők. A gabona mesterséges szárítására még eddig nem volt szükség. A vállalat felkészült az esetleges szárításra is, üzemkész állapotba helyezték a szárítógépeket. A minőség érdekében! Egyéni beszélgetés, fegyelmi és számos intézkedés a Tolnai Selyemgyárban KÉNYELMETLENÜL, FESZÉLYEZVE érzi magát az asszonyka az üzemvezető irodájában. De vajon mit érezne más az ő helyében? Beszélgetésre hívták, munkája mellől szólították el, s ennek jelentőségét már az is tudja, aki mindössze két napja dolgozik a Tolnai Selyemgyárban. — Sok a selejtje — fut végig a hír a fonónők között. — Igen, ezért — erősíti meg a fonodái üzemvezető, Steinbach Ferenc, és Berta Sándorné is, a csoportvezető. Mi az oka a sok selejtképzés- nek? Kutatják közösen, s a választ erre elsősorban a fiatalasszonytól várják. Talán nem kapta meg a megfelelő segítséget munkájához, a munkamódszerátadók őt kihagyták volna? — Nem, nem! — tiltakozik. — Mindent megkaptam, magam vagyok a hibás, figyelmetlenül végzem a munkámat. ígérem, soha többé nem fordul elő — fogadko- zik őszintén. A második „beszélgetés” már nem Ígérkezik ilyen könnyűnek és eredményesnek. Az,' akit „raport- ra” hívtak, már nem először lépi át ilyen ügyben az üzemvezető irodáját. Most is magabiztosan, egy kicsit pökhendien foglal helyet, s várja a „szentbeszédet”. Akkor löbben meg igazán, amikor közlik vele, hogy ez a figyelmeztetés immár az utolsó, s a hátralévő két hétben, ha nem javul munkája minősége, búcsút kell vennie a gyártól. A hasonló beszélgetések, a fegyelmi intézkedések gyakoriak az év eleje óta. A gyár ugyanis olyan feladatok megoldása előtt áll, melyeknek végrehajtása megköveteli a technológiai fegyelem szigorú betartását, a mennyiségnél éppúgy, mint a minőségnél. Ám, az utóbbival baj van, és igen gyakran. Ezt igazolja az utóbbi hónapokban lebonyolított huszonhat beszélgetés, mely közül ugyan még egyetlen sem végződött elbocsátással, de egynémelyik eset befejezése már nagyon közeláll hozzá Miről is van szó? A SELYEMGYÄR termékei között igen jelentős helyet foglal el az úgynevezett 16—19-es és a 20-as finomságú fonál. Ennek elő-, állításához megvannak a szigorú technológiai rendszabályok, s a dolgozónak csupán igazodni kell ehhez. Ez a termék olyannyira fontos, hogy a gyár vezetői a minőségi premizálást is növelték. Termelés közben ellenőrzik a fonónők munkáját, s amennyiben a három motolláról vett próba a minőségi előirányzatnak megfelelő minőségi premizálásban részesítik. Ameny- nyiben „durvább” szálú fonalat állítanak elő, vagy nem részesülnek prémiumban, vagy a gyár vezetői selejtgyártásból okozott kár megtérítésére ítélik a dolgozót. Azok, akik tartják a minőségi szintet, egy havi munkájuk alapján száz, százhúsz forintot is kap- jnak prémiumként. Sajnos az sem ritkaság, hogy ugyanennyit levonnak azoktól, akik a selejtgyártásra „specializálták” magukat. Nos, pedig minden dolgozó előtt egyforma a lehetőség. Csakhogy míg az egyik valóban a munkájára for* dítja a rendelkezésre álló időt, a másik szívesen elcseveg szomszédjával, a pletykák örömét nagyobb eseménynek tartja, mint a rábízott feladat végrehajtását. Hallottunk olyan véleményt, amely elítéli a gyár vezetőinek ezt a szigorúságát, a beszélgetéseket követő fegyelmit, azaz az ezt követő esetleges elbocsátást. Mi egyetértünk ezekkel az intézkedésekkel. Először is azért, mert minden újonnan felvett dolgozó betanítására nagy anyagi áldozatokat hoznak, másodszor azért, A mert a fonodái selejt leosztályozhatja a gyár végtermékét is. Vegyünk egy példát, tegyük fel, hogy egy műszak 150 fonónőből áll, ebből tíz ad ki keze alól selejtes munkát. A 150-hez viszonyítva nem sok, de ahhoz mégis elegendő, hogy a szövődé egynapi termelését selejtessé, az előirányzott osztályon alulivá tegye. VAN EGY HARMADIK OK IS, amiért egyetértünk a szigorúnak látszó intézkedésekkel. A gyár vezetőit naponta ötven—száz asz- szony ostromolja felvételért, jóllehet, közöttük akadna ügyesebb, szorgalmasabb, mint a gyárkapun belül lévők egynémelyike. Tehát saját érdekük is azt diktálják azoknak, akik már munkában vannak, hogy becsületesen lássák el feladatukat. Hisz ezt is fogadták, amikor felvették őket. És nem utolsó sorban érdekük azért is, mert munkájuk minősége keresetük növekedését is befolyásolja. "V. Rácz Lászlóné Százezrek folynak el egy háromnegyedes csövön aparhanti gyógyszertár építését 1958-ban a kánikula közepén írtunk arról, hogy Simontornya községben értékes ásványvíz folyik el, holott akkor is országos viszonylatban hiánycikk volt e víz. Azt kaptuk válaszul, hogy azért nem tudják az ásványvíz töltését, forgalombahozatalát elvégezni, mert nincs elegendő üveg. Hat év telt el írásunk óta. De még mindig a szabadba folyik a simontomyai ásványvíz. A tanácsháza előtt háromnegyeA bogyiszlói Dunagyöngye Tsz (Tolna megye) elcserélne 1 db U—28-as traktort K— 25-ös traktorért. Megkeresést levélben fenti címen, vagy [ telefonon Bogyiszló 8. tele- | fonszámon kérjük. (33) i des csőből ömlik a forint a szennyvízárokba. Nem kellene sok pénz egy töltő-üzem felállításához. Személyzet is kevés kell, üvegből kellene csupán sok. S a csatos pintes üvegek nagytömegű gyártását is néhány hónap alatt meg lehetne kezdeni. Csupán az kellene, hogy gazdája lenne a si- montomyai ásványvíznek. Gazdája, aki meglátja a forintot a szennyvízárokba folyó vízben. Aki meglátja, hogy közel van a Balaton, hogy Dél-Dunántúlon nincs ásványvíz-forrás és évek óta probléma Pécs, Szekszárd és más városokban, községekben az ásványvíz-hiány enyhítése. Sok százezer forint folyott már el a háromnegyedes csövön évek hosszú során. Bízunk abban, akad gazdája a simontornyai ásványvíznek, vagy a földművesszövetkezet, vagy a Vegyesipari Vállalat berendez egy töltő üzemet, s akkor nem lesz hiánycikk az ásványvíz. Megkezdték az Aparhanton a tsz-tagokat, bányászokat és az értelmiségieket egyaránt fűti a falu fejlődéséért érzett felelősség. Nem sajnálják az erőt és az áldozatvállalást, ha újabb létesítmény megvalósításáról van szó,-A környező, az úgynevezett kapcsolt községek is érdekeltek az egészségügyi szempontból oly fontos gyógyszertár megépítésében, amelyről mostanában olyan sok szó esik. Bony- hád, ahol a legközelebbi gyógyszertár van 10 kilométerre, Tévéi 16 kilométernyire van a falutól. Orvosellátás szempontjából Aparhant, Nagyvejke, Mucsfa egy körzetbe tartónk, de a felépülő gyógyszertárral megoldódik Lengyel, Kisvejke és Závod gyógyszerellátása is. Az idei tanácstagi jelölő gyűléseken erőteljesen hangoztatott kívánság volt a gyógyszertár építése. A tanácsválasztások után Aparhanton is, mint másutt feldolgozták a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatokat. A legtöbb javaslat a gyógyszertár létesítése mellett szólt. Olyan nagy volt a •lelkesedés, hogy a tanácsülésen az idei és a jövő esztendőre, tehát két évre 200 forintról 300 forintra emelték fel a községfejlesztési hozzájárulást A tanácsülés határozata után gyorsultak az intézkedések. A községi tanács 30 000 forintért egy romos épületet vásárolt a falu központjában gyógyszertár-építés céljából. Az épületet a társadalmi erők összefogásával lebontották, s hétfőn megkezdték az alap kiásását. Ahogy ezzel végeznek, az építéshez fognak. A helyi Búzakalász Tsz tagsága 20 000 forint értékű társadalmi munka végzésére vállalkozott. A község lakossága részéről az eddig elvégzett társadalmi munka értéke meghaladja a 14 000 forintot. Nagyon szépen segítették és kivették Fészüket az építőanyag helyszínre szállításának munkálataiból a környező községek termelőszövetkezetei is. Egyik nap a nagyvejkei, a másik nap a závodi majd a többi termelőszövetkezetek adtak erejükhöz mérten szállítási eszközt. Hétfőn megkezdték az aparhanti gyógyszertár építését. A 800 000 forint költséggel épülő gyógyszertárt a környező termelőszövetkezetek és a lakosság társadalmi összefogásával építik fel. Úgy tervezik, hogy az idén felhúzzák a falakat, hogy a tél beállta előtt az épület tető alá kerüljön. A gyógyszertár építését a jövő év első felében fejezik be. Egy év múlva ilyenkor már nem kell az aparhantiaknak és a környező községek lakosságának 10—16 kilométer távolságra utazni, ha valamilyen gyógyszerre lesz szükségük. P. M. Tamási Vegyesipari Ktsz azonnali felvételre megfelelő gyakorlattal rendelkező főkönyvelőt keres. Jelentkezni lehet a ktsz irodájában, Tamási, Szabadság út 11. (27) r CS. HORVÁTH TIBOR—ZÖI1ÁD ERNŐ: A CAPUAI FENEVAD | Előzmények: Az időszámításunk előtti 74. esztendőben egy éjszaka, összeverekednek a rapuai gladiátorok. Az őrség beavatkozik, mire a verekedők dühe a katonák ellen fordul. Spartacus nagy vezér! rátermettséggel úgy irányítja a küzdelmet, hogy a lázadóknak végül sikerül kltörniök a gladiátor-laktanyából. 1 Ezalatt Capua'san... S^HALíÍLOSAN^. / ELCStadZOTTAK LEHETŐ t NCK. két maki pólus sm PIHENT EMBERREL Mgffv d€lre ótól erem j és felaprítom az Sém ERESZ MOCSKOS CSÜRHéT. y Veres harc voltt alul hetvenen MARADTUNK . KÉTSZÁZBÓL. J De hámorit a győzelem SZABADOK vágnunk! / Helyes, nyomban KIADOM A PARANCSOT. 18