Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-31 / 177. szám
IÖ63. július 31. TOLNÁ WFGYFI StPAJSlRJ 3 Nem keltett meglepetést a francia álláspont Nyilatkozatok De Gaulle sajtóértekezletéről I LONDON A moszkvai megállapodás értékét semmiképpen sem csökkenti az a tény, hogy De Gaulle tábornok nem hajlandó csatlakozni a nukleáris fegyverkísérletek korlátozott betiltásáról szóló szerződéshez, — mondotta lord Home brit külügyminiszter, a BBC televízió-programjának adott interjújában. A továbbiak során kijelentette, hogy a francia magatartás nem keltett csalódást, benne, mert nem is számított másra. De Gaulle soha nem titkolta, hogy Franciaország saját atombombával akar rendelkezni. Az atom- csend-megállapodásra vonatkozólag az angoloknak és az amerikaiaknak is megbeszéléseket kell még folytatni a franciákkal. Kennedy elnök és Macmillan miniszterelnök levelet intézett De Gaullehoz erről a témáról, de a Moszkva, (TASZSZ). A Pravda keddi számában közzétette az SZKP legrégibb tagjainak levelét a szovjet párt és a Kínai Kommunista Párt vezetősége között felmerült nézeteltérésekről. A levelet az SZKP 258 veteránja írta alá. A történelmi tapasztalat azt bizonyítja — hangzik a levél — hogy a párt annak köszönheti a kommunista építésben elért hatalmas sikereit, hogy mindvégig követte a marxizmus—leniniz- mus elméletét, határozott és következetes világnézetét, haladó forradalmi tanítását a társadalom fejlődéséről. Éppen ezért az SZKP legrégibb tagjai meg vannak győződve az SZKP Központi Bizottsága nyílt levelének óriási jelentőségéről a szovjet párt és a kommunizmusért folytatott küzdelem egésze számára. A levél írói hangsúlyozzák, hogy az SZKP egész története szüntelen engesztelhetetlen harc az opportunisták legkülönbözőbb csoportjai ellen. „Sokan közülünk végigjárták a párt egész útját, láttunk mensevüceket, otzovistá- kat, likvidátorokat, trockistákat, jobb- és baloldali opportunistákat és a nacionalista elhajlók minden fajtáját.” Az idős kommunisták sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy „azok az elvtársak, akiket mi teljes őszinteséggel testvéreinknek tartottunk és tartunk a forradalmi harcban, a népek nagy közös ügyéért a kommunista jövőért vívott küzdelemben” mélységesen hibás és az élet által elvetett eszméket vallanak. A kínai elvtársaknak az9kat a kísérleteit bírálva, hogy magukat a leninizmus kizárólagos védelmezőinek és egyedüli helyes értelmezőinek tüntessék fel, a levél írói felteszik a kérdést: „Hogyan lehet Leninre hivatkozva dicsőíteni Sztálin személyi kultuszának ideológiáját és gyakorlatát, amikor Lenin a legfontosabb feladatnak tekintette a párton belüli és a szocialista demokrácia fejlesztését, a népi kezdeményezés kibontakoztatásához szükséges feltételek létrehozását, amikor Iljics egyáltalában nem tűrte el a törvénytelenségeket és a kultusz ideológiájából fakadó önkény egyéb jelenségeit”. A levél hangoztatja, hogy a nézeteltérések legfőképpen a háború és béke, a világforradalom kérdésére vonatkoznak. A kínai elvtársak azt állítják, hogy a békeharc akadályozza a forrdalom fejlődését. „Vlagyimir Iljics Lenin és a bolsevik Dárt pedig fáradhatatlanul küzdöttek a bókéért és távolról sem véletlen az, levelekre eddig még nem érkezett válasz. , A NATO és a varsói szerződés tagállamai közötti megnemtámadási szerződést illető kérdésre lord Home azt válaszolta, hogy ez nagymértékben függ a szövetségesek álláspontjától. A brit külügyminiszter végül azt a véleményét fejezte ki, hogy a moszkvai megállapodás egyik jelentős eredménye a Szovjetunióval való tárgyalások folytatása lesz.. PÁRIZS Harold King, a Reuter tudósítója egy párizsi keltezésű cikkében azt írja. De Gaulle meglepte barátait és zavarba ejtette kritikusait azzal, hogy az atom- csend-megállapodással kapcsolatban hangsúlyozottan mérsékelt hangon nyilatkozott. Elutasította hogy a szovjet hatalom első dekrétuma a békedekrétum volt.” A Kínai Kommunista Párt vezetői a „forradalmi háború,, mellett törnek lándzsát. Ez a tézis nem új. Negyvenöt évvel ezelőtt az SZKP-nek a breszti békéért folytatott küzdelme idején, ilyen háború szükségessége mellett kardoskodtak Trockij, Buharin és a „baloldali kommunisták”. A KKP-beli elvtársak azonban elhallgatják, hogyan bélyegezte meg Lenin ezeket az álbaloldaliakat. „Mi nem féltünk az áldozatoktól — hangoztatja a levél. — Tudtuk, hogy a forradalom győzelméért feláldozott boldog életek ezrei milliók számára hozzák el a boldogulást. A kínai vezetők azonban százmilliók életét akarják feláldozni, hogy ezerszerte magasabb fokú civilizációt építsenek a hamuvá vált földön.” Az áldozathozatalnak ez az értelmezése „a forradalom nevében” távol áll a forradalmi rettenthetetlenség marxista—leninista fogalmától. A jövő a kommunizmusé, de ez nem azt jelenti, hogy a kommunizmust „tűzzel és vassal”, vagy éppen hidrogénbombával kell meghonosítani. Levelünk befejező részében a szovjet párt veteránjai kifejezik azt a reményüket, hogy a KKP vezetői elmondják a kínai népnek az igazságot arról, hogy mi a szovjet emberek véleménye a proletárforradalom sarkalatos kérdéseiben általuk képviselt hibás nézetekről. „Reméljük — írják, — hogy ezt a levelet is közzéteszik a kínai sajtóban’” „Azt kell gondolnunk, hogy a saját népünkkel és a nemzetközi kommunista mozgalommal szembeni felelősségérzet mégis felülkerekedik a kínai elvtársakban. Hiszen közös, hatalmas céljaink vannak és meg vagyunk győződve róla, hogy akárcsak eddig, hatalmas lesz a barátság is testvéri népeink között, bárhogyan is próbáljanak a KKP vezetői összeveszíteni bennünket”. Moszkva (TASZSZ). Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára és Jurij Andropov, a Központi Bizottság titkára kedden fogadta a központi bizottságban V. Vlaho- vicoot és Gy. Pucart, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Közugyan Franciaország csatlakozását a megállapodáshoz, de külön atomleszerelési értekezletet javasolt a három atomhatalom és Franciaország között. Párizsi diplomáciai körökben ezt kedvező jelnek tekintik, amely azt mutatja, hogy De Gaulle azt szeretné, ha Franciaország pozitív szerepet töltene be a Kelet és a Nyugat békés együttélésében. Dip lomáciai körökben kiemelik, De Gaulle nem mondta ki egyenesen, hogy Franciaország nem írja alá a megállapodást és megjegyzései a leszerelés helyzetéről „feltételes nem”-nek feléltek meg. WASHINGTON Hivatalos amerikai körökben egyelőre nem kommentálják De Gaulle kijelentéseit, de a hírügynökségi jelentések vizsgálatából következtetni lehet a többi között arra is, hogy Franciaország álláspontja az atomfegyverkísérleteket illetően nem keltett meglepetést. Annál váratlanabb volt De Gaulle felhívása az atomhatalmakhoz, hogy Franciaországgal együtt tanulmányozzák „a leszerelés fontos problémáját”. Washingtonban emlékeztetnek rá, hogy Franciaország még 1962 március 5-én azt jelentette be, hogy nem küldi el képviselőjét a genfi leszerelési értekezletre, amivel az ENSZ leszerelési tárgyalásainak teljes bojkottját dokumentálta. Harriman újságíróknak kijelentette, hogy nem volt számára meglepetés De Gaulle magatartása, s feltételezi, hogy a Szovjetunió is tudta, még mielőtt kezdeményezte volna a részleges atom- csend-megéllapodást Nagy-Bri- tanniával és az Egyesült Államokkal, hogy Franciaország folytatni akarja nukleáris programját. Amerikai lapok De Gaulle sajtóértekezlete kapcsán ismét felvetik azt a kérdést, vajon az Egyesült Államoknak nem kellene-e megosztania atomtitkait Francia- országgal. De Gaulle kijelentéseit a New York Times is úgy értékeli, hogy azok mögött talán az az érdeklődés rejlik, vajon az Egyesült Államok hajlandó-e megfizetni az árat azért, hogy Franciaország is csatlakozzék a szerződéshez. Ez az ár az lenne, hogy megadja Franciaországnak ugyanazt a nukleáris tájékoztatást, amit Nagy-Britanniának. A New York Herald Tribune szerint De Gaulle sajtóértekezlete rávilágított politikájának logikátlanságára. A lap e megállapítását négy példával bizonyítja: 1. De Gaulle úgy beszélt a NATO-ról, mint elementáris szükségszerűségről, pedig a gyakorlatban állandóan gyengíti az atlanti szövetséget. 2. Kijelentette, hogy az európai egység az angolszáz—szovjet kapcsolat folytán szükségszerűvé vált, de azt mondotta, hogy ennek az egységnek a megteremtéséhez a legjobb mód az olyan laza megállapodás, mint a francia,—nyugatnémet szerződés. 3. Általános leszerelést követelt, miközben szkeptikusan ítélte meg annak lehetőségeit. 4. Elismerte, hogy az atom- csend-megállapodás jó kiindulópont a feszültség csökkentésére, mégis elutasította, hogy Francia- ország is csatlakozzék hozzá. ponti Bizottsága végrehajtó bizottságának tagjait, valamint V. Zekoviesot és Sz. Stefanovicsot, a JKSZ Központi Bizottságának tagjait, akik jelenleg a Szovjetunióban üdülnek. A beszélgetés baráti légkörben telt el. , Az SZKP veteránjainak levele a munkásmozgalmi nézeteltérésekről Jugoszláv pártvezetők az SZKP Központi Bizottságánál Manolisz Glezosz hazánkról, a görög politikai foglyokról Moszkva (MTI). Manolisz Glezosz Nemzetközi Lenin-békedí- jas, a görög nép nemzeti hőse Moszkvában találkozott a külföldi tudósítók egy csoportjával. Az MTI tudósítójának kérdésére elmondotta, hogy a magyarországi fejlődés, különösen az idén tavasszal meghirdetett széles körű amnesztia hatalmas fegyvert adott az amnesztiáért küzdő görög demokrata harcosok kezébe. Glezosz idézte Kádár János szavait: azelőtt a külföldön folyó vitákban ellenségeink mondották: beszéljünk Magyarországról. Most mi fegyvert adtunk barátaink kezébe, és a mi barátaink a béke, a haladás hívei kiálthatják oda: beszéljünk Magyarországról. A magyar kormány — folytatta Glezosz — igen jó érvet adott külföldi barátainak nagylelkű, humánus közkegyelmi intézkedésével. Úgy látszik, a görög kormány nem akar ilyen érvet adni 'saját külföldi barátainak. — Gondolataim most is a görög börtönökben járnak, ahol 1100 ember ma is, 17 esztendővel a háború befejezése után politikai fogolyként sínylődik. Azzal vádolják őket, hogy hazaárulást, gyilkosságot követtek el, együttműködtek a fasizmussal. De hiszen az egész világ tudja, hogy a görögországi politikai foglyok a fasizmus elleni harc hősei közül kerültek ki. Glezosz több konkrét esetet ismertetett, s meggyőzően kimutatta, hogy az ellenállási mozgalom harcosait képtelen és tarthatatlan vádak ürügyén vetették börtönbe. — Ma Görögországban egyetlen háborús bűnös sincs börtönben — jelentette ki Glezosz. — Számukra régen külön amnesztia-törvényt adtak ki. Ugyanakkor a demokratikus mozgalmak harcosait a legembertelenebb körülmények között tartják fogva. Napi ellátásukra fejenkint 5,5 drahmát, azaz egy csomag olcsó cigaretta árát költik a hatóságok, ezért nem meglepő, hogy sokan meghaltak, nyomorékká lettek és megőrültek a börtönökben. Manolisz Glezosz Moszkvában A képen: Manolisz Glezosz a feleségével és kisfiával a Vörös téren. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Folytatódnak a letartóztatások Szíriában Kuvait (MEN) Szíriában folytatódnak a letartóztatások. Letartóztatták Atasszit, a szíriai forradalmi parancsnokság nemzeti tanácsának a napokban lemondott elnökét is. A damaszkuszi egyetem épületében ezer diákot tartanak őrizetben. Beiruti jelentések szerint a szíriai katonai rendőrség letartóztatta a katonai kémelhárító szolgálat 35 tagját is, mert azok Nasszerrel rokonszenveztek. Szíriából Kairóba érkező utasok elmondották, hogy Damasz- kuszban és az országban fokozódI tak az ellenőrző intézkedések. A járókelőket katonák tartóztatják fel, kikérdezik és átkutatják őket. A Reuter hírügynökség damasz kuszi jelentésében viszont Atasszi letartóztatását cáfoló hírt közöl. Hafez vezérőrnagy, Atasszi utóda hétfőn kijelentette, valótlanok azok a hírek, amelyek szerint Atasszi az utóbbi időben végrehajtott kivégzések elleni tiltakozásul mondott le. Állítása szerint elődje kizárólag egészségügyi okokból hagyta ott tisztségét. Hozzáfűzte, hogy Atasszi tábornok továbbra is támogatja a jelenlegi szíriai ’rezsimet. Előzetes megbeszélések Genf ben Genf, (MTI). Mint ismeretes, a 17 hatalmi leszerelési értekezlet június 27-e óta tartott több hetes szünet után kedden, magyar idő szerint délután három órakor folytatta munkáját. Az AFP jelentése szerint több I küldöttség képviselői hétfőn dél- 1 után már előzetes megbeszélése- I két folytattak. Elsőnek az Égye- | sült Államok, Olaszország. Nagy- í Britannia és Kanada nagykövetei I ültek össze. Az amerikai szóvivő I kijelentette, hogy „munkaértekez- | létről” volt szó. A második, hétfő i délutáni tanácskozást a 17 hatalmi értekezlet két társelnöke, Stelle amerikai és Carapkin szovjet nagykövet tartotta. Ez a negyven perces tanácskozás — az amerikai szóvivő szerint — az értekezlettel kapcsolatos ügyrendi kérdésekről folyt. Mint az AFP közli, Thomas angol küldött hétfőn Genfbe érkezése alkalmával adott nyilatkozatában többek között ezeket mondta: „Igen boldogok leszünk, ha Franciaország csatlakozik a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó egyezményünkhöz”. U Thant ENSZ-főtitkár AP- tudósítás szerint bejelentette, hogy Dragoszlav Proticsot, a politikai ügyekkel foglalkozó főtitkárhelyettest nevezte ki képviselőjévé a genfi leszerelési értekezletre.
