Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-30 / 176. szám
1963. július 30. Tolna megyei NEPüjrsra 5 Megtalálták számításukat Fiatal szakmunkások a Simontornyai Bőrgyárban Huszonöt ipari tanuló vizsgázott két hónappal ezelőtt a tímár szakmából a Simontornyai Bőrgyárban. A fiatalok telve bizakodással és reménnyel készültek, hogy elfoglalják helyüket a termelőmunkában. Megtalálták-e számításukat, beilleszkedtek-e a nagy kollektívába, adják-e azt, amit a régebbi szakmunkások elvártak a fiatal munkaerőktől? Ezekre a kérdésekre tőlük és az idősebb szakiktól kértünk választ ottjártunkkor. „Rendes kölyök a kollegám“ Szokatlan még a megszólítás, de mi tagadás, a tizenhét—tizenkilenc éves fiatalok roppant büszkék, ha az idősebbek kollégának tisztelik őket. Ez a megszólítás takarja azt is, hogy elégedettek velük, a gyárban már 15—20 éve dolgozó munkások maguk közé fogadták őket és szívesen dolgoznak velük. így vélekedik Szabó Lajos is a taszí- tóban. aki a rövidke beszélgetés alatt mást sem tett jóformán, mint Sitkéi Ferencet, az ifjú szakmunkást dicsérte. — Erre vágytam már régen, hogy ilyen megbízható, szorgalmas társat kapjak. A Feri gyerek még sokra viszi nálunk — mondja az utóbbit nagy nyomatúkkal. Alig egy hónapja dolgoznak együtt. Mozdulataikat figyelve, mintha ikrek lennének. Magyarázzák. hogy ez így jó. a hatalmas bőrdarabot egy ember képtelen lenne mozgatni, kettőnek viszont alaposan össze kell hangolni a munkát. Két bőrcsere közben nyilatkozik újra Szabó Lajos a fiatal szakmunkásról: — Rendes kölyök az én... — s miután észreveszi, hogy elvétette a szót. tagolva ejti ki — kollegám. Sitkéi Feri „megbocsát" a kölyök szóért, Szabó Lajos fiával együtt szabadultak a szakmából. A Fehér-testvérek Laciért, a fiatalabb Fehér gyerekért valósággal versengtek a művezetők. Maguknak akarták valamennyien az ügyes, jó munkabíró fiút. Aztán mégis úgy alakult sorsuk, hogy a kél testvér -gvütt maradt, a meszezőbe osztották be őket. Az ügyes kezű Laci és bátyja, a szorgalmáról hires Józsi már ntunkábaállásuk első napján bemutatták, mire képesek. Az előirányzott normát túlteljesítették. Munkájuk pedig nem éppen könnyű, kilencezer kiló bőr megy át kezük alatt. — S ha még ehhez azt a súlyt is hozzáadjuk, amit sózás és me- szezés után vesz fel a bőr? Bizony jólesik műszak után a pihenés — mondja Fehér József, az idősebb fivér. — De hát felkészült-e erre? — vetjük közbe. — No. persze, az iskola alaposan felkészített bennünket mindenre, csak hát mégis más Húzd meg... Meglazult az egyik sátor mere ««tó kötele. Pillanatok alatt kileesMk. ÚTTÖRŐK a dombori KISZ-tábor ban Délutáni pibenét és tapasztalatcsere.- ■- | j) niiyrri most, amikor a felelősség is a miénk — mondják. Igen, a felelősség, ez az, ami a legtöbbet izgatta a fiúkat, mert míg tanultak, mögöttük volt a mester. Most önállóak a munkában, tehát vállalni kell a felelősséget. Dicséretükre legyen mondva, ezidáig jól vizsgáztak a felelősségből is. Minden nap adják azt. amit a gyár tervezett, sőt többet is. ez már a második féléves terv teljesítésének sikerét alapozza. Az első kereset Teljesít n'-'nv-bé'be sorolták a ’■kát. tehát maguk is ellenőrizni tudják keresetük alakulását. Nem is csoda hát. ha most még minden munkadarabot számon tartanak, és naponta összegezik, mennyi is kerül majd a borítékba. — A 115-ös bőrnél száz darab után 27 forintot, az A3-asért 17. az arzénos borjúbokszért száz darab után 12 forintot — sorolja Cseh János. És hány forint gyűlt már össze, mennyi kerül a borítékba? — Az első havi keresetünket 1800 forintra saccoljuk, ennyinek meg kell lenni — mondja Oláh Andor, a társ. Ezernyolcszáz forint indulásnak szép kereset. Mit terveznek, mit vásárolnak belőle? A válasz majdnem egyöntetű, a fiúk a szülők gondjaira bízzák keresetüket. osszák el ők. Az egyik a házépítésbe segít be. a másik ruhát. motort, divatos cipőt akar majd. És nem is olyan sokáig kell ezekje várni, a fiatal szakmunkások gyorsan beleilleszkedtek a gyár nagy kolléktívájába. teljesítményükkel nem maradnak el a régebbi szakmunkások mögött. így hát megérdemelten jutnak az ezernyolcszáz—kétezer forintos keresethez. R. M. Mit vállalhat a medinai hoxösség? Három ember felvétel i kérelmet utasították vissza a medinai Béke Tsz tagjai. Szövetkezeti gazda akart lenni mind a három ember. Kérésüket a vezetőség elfogadta es a közgyűlés elé terjesztette. Az elnököt az a humanista elv vezette, hogy bár a jelentkezők szorgalma, munkaszeretete kívánni Valót hagy mégis meg kellene , nekik adni annak a lehetőségét, hogy bebizonyítsák, képesek lesznek megváltozni. A közgyűlés viszont kérlelhetetlen. Rideg, egységes, megmásíthatatlan, sőt szinte gyűlölködő a visszautasítás. Azt mondják: a tsz nyakára dolog- talan ember nem kell. Ebben a véleményben spk a negatívum, de sok a pozitívum is. Kezdünk túljutni azon. hogyha valaki már viinden helyről kikopott, akkor volt meg mindig egy utolsó lehetősége, elment tsz-tagnak. s legtöbbször ahelyett. hogy megbecsülte volna magát, a napot, vagy a közöst lopta, a levegőt mérgezte. Ezzel egyidöben egyre több községben úgy is változik a tsz-ek ben a helyzet. hogy szervezettebb a munka, kevesebb a kapkodás, a szövetkezeti gazdát nem rángatják jobbra-balra. kevesebb tehát a méregevés, s akik eddig úgy hitték, falujuk nem bírja biztosítani a megélhetést, azok a normális helyzetet látva, kezdik belátni. vándorlás helyett többérő otthonmaradni, mert a tsz-ben is megtalálja a számítását az ember. A termelőszövetkezetekbe jelentkező emberek ebből a két végletből kerülnek ki ma már leginkább. A lumpen elemek előtt viszont úgy mint Medinán is. egyre több tsz-ben lezárják a sorompókat. Ez minőségi változást jelent, azt jelenti, a parasztember félti a tsz tekintélyét és kizárólag dolgos, pontos, rendes emberrel hajlandó közösködni. A három mediruii jelentkező közül kettő lopott a közösből, mindkettő börtönbüntetést kapott, a harmadik pedig évek óta csak lézeng, s keveset lehet munkában látni. Ezért a visszautasítás. Egyről azonban mégsem szabadna megfeledkezni a medinai Béke Tsz gazdáinak. Arról, hogy az emberek változnak. sokat segíthet és nevelhet rajtuk a környezet, márpedig a Béke Tsz olyan szigorú munkáét társadalmi erkölcsökkel rendelkező környezet, hogy benne a három ember biztosan megváltozna. önnön emberformáló erejüket becsülik le a Béke Tsz tagjai, amikor nem merik vállalni a felelősséget, s a három jelentkező dolgos emberré való formálását. Sz. P. Ma este Bonyhádon: Ecseri lakodalmas Ma este. jó idő esetén a bonyhádi szabadtéri színpadon az Állatni Népi Együttes vendégszereplésére kerb! sor'.' A rtyélc tánc- számból álló műsor címéül az Ecseri Lakodalmast választották:- A nagy érdeklődéssel várt műsort Rábaá Miklós Kossuth-díjas vezetésével tanulta be az Állami Népi Együttes. Kitüntetés Hatvanadik életévének betöltése alkalmából kap kormánykitüntetést dr. Strilich Lajos főorvos, a bonyhádi kórház szemészeti osztályának vezetője. Ma délután négy óraikor a járási tanácson adják át a jubiláló orvosnak a ,ÍS&?KTftlTstar "mun káért" Térelem- érmet. * Dj.« Stvúwh- -Lajos a trachoma gyógyításában ért el országosan kiemelkedő sikereket. Tizenötéves bonyhádi működése alatt a háromezer feletti trachomas betegek számát száz alá szorította. Hűséggel szolgálja a népet J|hg múlt hat hónapja, hogy G. Kovács Istvánt, a döbröközi Zöld Mező Tsz elnökét országgyűlési képviselőnek jelölték. A jelölő gyűlésen a meglepetéstől és meghatottságtól nem sokat tudott mondani. — Három évvel ezelőtt, ezen a helyen választottak meg tsz- elnöknek. Akkor féltem, de maguk azt mondták: — Ne félj Pista, nem leszel egyedül, melletted állunk. A bizalom jólesett G. Kovács Iskvármak, de volt benne egv bizonyos félelem is. Nem a nehézségektől félt, inkább a felelősségtől. A községet jól gazdálkodó emberek lakják és egy töfab mim hatezer holdas gazdaság vezetése sokoldalúságot igényel. Megbirkóztak a nehézségekkel. Vállvetve a tagsággal megalapozták termelőszövetkezetüket. A gazdálkodás kialakítása sok mindennel jár együtt népszerű és népszerűtlen feladatok megoldásával, de a tagok sohasem hagyták cserben. Mellé álltak szavazatukkal is, amikor országgyűlési képviselőnek választották meg. Büszkék a döbröközi emberek. hogy falujukból ország- gyűlési képviselő került ki. bár ez nem az első eset. A felszabadulás előtt is volt döbröközi születésű országgyűlési képviselő. Már csak az idősebbek emlékeznek ugyan dr. Éri Mártonra és a régi korteshadjáratokkal véghezvitt képviselő- választásokra, A képviselőt megválasztották, de azonkívül, hogy egyszer-kétszer falujába látogatott, maradandót nem hagyott maga után. G. Kovács István mellett nem korteskedtek megfizetett emberek. Embersége, munkája és becsülete volt az ajánló, s ami ezzel együttjár a bizakodó emberek melléje álltak. ■ hathónapos képviselői munkájáról beszélgettünk G. Kovács Istvánnal, aki a tsz-elnökség után ilyen magas közéleti funkcióba került. — Amikor láttam a csillogó táblán nevemet, összeszorult a torkom — emlékszik vissza első parlamenti élményére. Figyeltem a referátumot, a vitát, s láttam azt a közvetlenséget, ahogy az ország vezetői a szünetben beszélgetnek a jelenlévőkkel. A Kossuth-díjas tudós a martinásszal, a földműves a miniszterrel beszélgetett l'eszé- lyezettség nélkül, s bennem is feloldotta a feszültséget — mondja. — Milyen ügyben keresik fel képviselőjüket az emberek? — Tartottam néhány községben képviselői fogadóórát. Volt lakáskérelem, villamosítás iránti igény, családi és személyi probléma. Megmondom őszintén, hogy senkinek semmit nem ígértem. Ha szükséges volt eljártam az ügyben ígéret nélkül. Van tapasztalatom, hogy az olyan dolgokban is felkeresik a képviselőt, amelynek elintézése a hivatalos szervek dolga. Ahogy az ilyeneknek utánanéztem, láttam, hogy lelkiismeretesen intézik is. de az ügyfél néha türelmetlen. — A képviselőséggel bizonyára együttjár. hogy a választók levélben is megkeresik képviselőjüket. — Igen. kaptam néhány levelet is. Az egyik különösen érdekes. Az illető nem egyéni problémájáról írt, az állami gazdaságok nyugdíjasainak helyzetét vázolta. — Megöregedve a munkahelyen. mint nyugdíjasok is a pusztán maradnak. Felsőbb szinten kellene foglalkozni, hogy a nyugdíjas öregek kaphassanak illetményföldet, hogy állataik számára megtermelhessék az etetni valót — írta. Gondolom, ez nemcsak Tolna megyei probléma. 6 Kovács István — miköz- * bér. próbálgatja a közéleti funkció gyakorlását —. megmaradt szerény, egyszerű embernek. Nem ígér, ehelyett inkább cselekszik. őszintén, nyiltan beszél az emberekkel, akik szeretik és tisztelik, mert együtt van velük jóban, rosszban. G. Kovács István, ország- gyűlési képviselő Döbröközön, Gyulajon. vagy másutt a fiataloknak Pista bácsija, az idősebbeknek meg csak egyszerűen Pista, ügy él, úgy dolgozik, ahogy arra ígéretet tett: hűséggel szolgálja a népet. V. M.
