Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-04 / 154. szám

2 TOLNA MEGYEI NKPÜJSAÖ 1963. július 4. Mérlegen a politechnikai oktatás A politechnikai oktatás nem nagy múltra tekint vissza megyénkben, csakúgy, mint az egész országban. Az 1958—59-es tanévben kezdődött el az okta­tásnak, képzésnek ez az új for­mája. E rövid idő számottevő eredményeket hozott. Ha csak a számszerűséget vesszük alapul, akkor is jelentős az előrehaladás: az első évben 16 általános és 4 középiskolában, az elmúlt tanév­ben már 75 általános iskolában és valamennyi középiskolában éltek az új oktatási lehetőségekkel, sőt, a tamási gimnáziumban 4 szak­középiskolai osztály is működött kísérletképpen. Mivel megyénk elsősorban mezőgazdasági jellegű, legtöbb helyen — 56 iskolában, csaknem 7000 tanulóval — mező- gazdasági jellegű képzéssel fog­lalkoztak. A többi általános is­kolában ipari képzés folyt. A középiskolákban 18 ipari, 9 me­zőgazdasági és 14 kereskedelmi szakmára készítenek elő fiatalo­kat. A számszerű fejlődés mögött mindenekelőtt a jó oktatási el­gondolások találhatók: az oktatási reform — amelyet a párt és a kormány meghirdetett — jónak bizonyult a mindennapi életben. A gyermekek gyorsan megked­velték a gyakorlati munkát. A szülők részéről ugyan volt némi ellenkezés egyik-másik helyen, méltatlannak tartották a humán­műveltséghez a kalapács, vagy az ásó megfogását. Ez azonban csu­pán idő és nevelés kérdése volt: a szülők csakhamar meggyőződ­hettek arról, hogy gyermekük tu­dásban, gondolkodásban, ember­ségben egyaránt több lesz, ha az elméleti tanulás mellett közelebb kerül a fizikai munkához. A pe­dagógusok körében is akadt el­lenzője az oktaták ‘ korszerűsíté­sének. A többség azonban mind­járt belátta az új törekvések ér­tékét, helyességét, s határozottan',' szíwel-lélekkel az oktatási reform szolgálatába állt. Időközben — szerencsére — a kezdeti kétkedők is meggyőződtek az oktatás to­vábbfejlesztésének szükségéről. Éppen ezért manapság már nem is az a fő téma, hogy valaki egyetért-e a politechnikai okta­tással, mert egyértelmű a helyes­lés. Most új téma van napiren­den: Hogyan lehet a politechni­kai oktatást még hasznosabbá tenni, hogyan lehet ahhoz hatha­tósabb előfeltételeket biztosítani? T elenleg már igen számot­** tevő az iskolák technikai felszerelése is. Az ipari oktatás­sal foglalkozó általános iskolák valamennyien rendelkeznek mű­hellyel. Igaz, egy részük megle­hetősen szűk, kezdetleges, a cél­nak azonban többé-kevésbé meg­felelnek. A mezőgazdasági jellegű iskolák többsége is rendelkezik műhellyel. Ezek azonban még kevésbé felelnek meg a követel­ményeknek, s elsősorban e te­kintetben van szükség a társa­dalmi segítségre. A technikai előfeltételek meg­teremtésének mindenekelőtt anya­gi háttere van. Minden iskola korszerű felszerelése, ellátása roppant nagy összeget igényelne, ezért nem is lehet csodálkozni azon, hogy csak fokozatosan, lé­pésben tudunk e területen előre­haladni. Az mindenesetre örven­detes, hogy a községfejlesztési, beruházási, felújítási és egyéb tervek készítésénél a tanácsok már figyelembe veszik a poli­technikai oktatás követelményeit, így épült meg Szekszárdon és számos más helyen a korszerű tanműhely. Akad azonban hiányosság is bőven. A mezőgazdasági gyakor­lati foglalkozásoknak például alap­vető előfeltétele az állandó jel­legű gyakorlókért. Ezt ugyan biztosították mindenütt, de a kert sok helyen nem felel meg a kö­vetelményeknek. Felsőnánán pél­dául a legnagyobb dombon kapott gyakorlókertet az iskola. Gyakori a cserélgetés. Nagydorogon eb­ben az évben már éppen a ne­gyedik helyen kellett megkezdeni a gyakorlati munkát. A gyakorló­kertek méreteivel is baj van né­hol. Tamásiban fél négyszögöl terület sem jut egy tanulóra. Ezek olyan hiányosságok, ame­lyeket helyileg megelőzhetnének, megszüntethetnének kellő megér­téssel, jóakarással. A legfonto­sabb feladat a területek állandó­sítása lenne, mert ehhez sok minden kapcsolódik. A gyakorló­kerthez például bizonyos létesít­ményekre is szükség van, már­pedig ezeket csak állandó jellegű területekre lehet biztosítani. Felsőbb intézkedés szükséges a mezőgazdasági gyakorlati oktatás egyik sok hibát szülő problémá­jának a megoldásához. A rendel­kezések értelmében a gyakorlat- vezetőket a termelési tervek tel­jesítése arányában kell díjazni. Ez sok rosszat szül, gátolja a megfelelő oktatási munkát, hi­szen csak a tervteljesítést veszi alapul. C ok javítanivaló van a kü­. lönféle gépekkel kapcsola­tos gyakorlómunkánál. A fiatalok legfeljebb látják a gépet, de a gyakorlatban nem üzemeltethe­tik, mert féltik tőlük. Ez egyrészt persze indokolt mert mondjuk egy 17 éves gimnazista nyilván nem tud úgy vigyázni a gépre, mint annak kezelője. Az oktatás eredményessége szempontjából azonban az első lépéseket is meg kell tenni, történetesen azt, hogy a gyermekek a gépeket üzemel­tessék, mert különben csak for­mális az oktatás. Ez annál is in­kább fontos, mert rohamosan szaporodnak a gépek és kezelé­sükre meg. kell; tanítani a felnövő generációt. A technikai feltételek biztosí­tása terén jó ötletnek mutatkozik a járási központi műhelyek meg­szervezése. Ezzel biztosítani tud­ják majd az egységes anyag- és szerszámbeszerzést, elejét tudják venni a gépek felesleges beszerzé­sének. Ez utóbbi takarékossági szempontból jelentős. Ezzel kap­csolatban megszületett a szük­séges tanácsi határozat is. Esze­rint a Szekszárd város és a szek­szárdi járás központi tanműhelye Szekszárdon, a bonyhádi járásé Nagymányokon, a dombóvári já­rásé Dombóváron, a tamási járásé Tamásiban, a paksi járásé pedig Dunaföldváron lesz. Dunaszent- györgyön, Bölcskén, Mözsön, Hő- gyészen, Döbröközön és Iregszem- csén körzeti bemutató gyakorló­kerteket létesítenek. B. A pártmunka napi kérdései A marxizmus—leninizmus eszmei offenzívájának jegyében Haaxnoaítauh a múlt évi tapaaxtalatohat a% új pártoktatáai év előkéaxítéaében A párt megyei végrehajtó bi­zottsága megtárgyalta az 1962/63- as pártoktatási év tapasztalatait és irányelveket dolgozott ki, ha­tározatokat hozott az új párt­oktatási év előkészítésére, megszer vezésére. Az irányelvek a párt VIII. kongresszusának azt a ha­tározatát tükrözik, amely megál­lapítja, hogy: „A marxizmus eszmei offenzívája egész szocia­lista építőmunkánk szükséglete és követelménye.” Az új pártoktatási évet tehát a VIII. kongresszus határozatainak szellemében és a megyei végre­hajtó bizottság irányelvei alapján készítjük elő, szervezzük meg. Célunk az, hogy a pártoktatás egyre hatékonyabb formája le­gyen a marxizmus—leninizmus eszmei offenzívájának, a pártta­gok és a pártonkívüliek világné­zeti nevelésének. Az előkészítő és szervező mun­kában nagy segítséget nyújtanak a pártoktatás során szerzett ed­digi tapasztalatok. Ezeknek a ta­pasztalatoknak a tanulmányozása, elemzése elengedhetetlen az elő­készítő és szervező munkában. Éppen ezért a teljesség igénye nélkül fontos tapasztalatra hívjuk fel cikkünkben a figyelmet. Növekvő érdeklődés, növekvő igényesség Egyik legfontosabb múlt évi tapasztalatunk az, hogy a párt­oktatás iránt növekszik nemcsak a párttagoknak, hanem a párton- IfíVÜHéknek is az érdeklődése. A növekvő érdeklődést nem csupán az oktatás tematikájának javulá­sa, az oktatás színvonalának ál­landó emelkedése okozza, hanem az is, hogy mind szélesebb tö­megek óhajtanak megismerkedni pártunk politikájával, a világot formáló marxizmus—leninizmus világnézetével. Ez az érdeklődés- növekedés egyben szerves része kultúrforradalmunk eredményei­nek, a tömegek művelődési igé­nyei emelkedésének. Az a tény, hogy pártoktatásunk iránt növekedik a párttagok és a pártonkívüliek érdeklődése, ko­moly kötelezettséget hárít ránk. Azt a kötelezettséget, hogy az eddiginél nagyobb mértékben kell emelnünk a pártoktatás színvo­nalát. A színvonalemelés tartalmi követelménye az amit a VIII. kongresszus határozata ír elő: „ ... vonzó formában, az élettel szerves kapcsolatban ismertessük pártunk politikáját, terjesszük a marxizmus—leninizmus eszméit”. Azok képesek eleget tenni a színvonalemelkedés igényének, akik sokoldalúan képzettek, elég műveltek ahhoz, hogy kielégítő módon ismertessék a marxizmus —leninizmus eszméit. Ezért keli nagy gondot fordítani az idén is a propagandisták kiválasztására. A párt megyei végrehajtó bizott­ságának irányelvei hangsúlyoz­zák: csak annyi tanfolyamot szervezzünk, amennyi, a követel­ményeknek megfelelő propagan­distát tudunk a tanfolyamok ve­zetésével megbízni. A pártoktatás színvonalának emelése alapvető feltétele a pro­pagandamunka hatékonyságának, s annak, hogy az oktatás be tud­ja tölteni szerepét a marxizmus —leninizmus eszmei offenzívájá- ban. A pártszervezetek felelőssége Általános tapasztalat volt ta­valy is, de az elmúlt években is, hogy a pártoktatás ott sikerült a legjobban, ahol a pártszervezet, a pártvezetőség rendszeresen fog­lalkozik a propagandamunkával. A tamási járásban például Tamá­siban, Simontornyán, Értényben, Nagyszokolyon, Gyönkön sikerült a legjobban az elmúlt tanévben az oktatás. Az átlagon felüli si­ker annak köszönhető, hogy eze­ken a helyeken a pártszervezetek már az oktatás előkészítésének idején, de utána is az oktatás egész időszakában rendszeresen foglalkoztak a hallgatók kiválasz­tásával, majd azok tanulásával, a propagandisták tevékenységé­vel. A pártvezetőség tagjai el­beszélgettek a hiányzókkal, külö­nösen a párttagoknak tették kö­telességükké a rendszeres tanu­lást, a példamutató felkészülést és az aktivitást. A tamási járás más községeiben: Nagykónyiban, Páriban, Ozorán, Miszlán már nem sikerült ilyen jól az oktatás, mert a pártszervezetek a propa­gandamunkával nem foglalkoztak rendszeresen. A VIII. kongresszus határoza­tai feleslegessé teszik annak bő­vebb magyarázatát, hogy a szo­cializmus építésének jelenlegi szakaszában milyen nagy szere­pe van a propagandamunkának. Mindenesetre azt hangsúlyozni kell, hogy a jövő pártoktatási év sikerének érdekében pártszerve­zeteinknek már most foglalkozni- ok kell az oktatás előkészítésé­vel. Pártszervezeteinknek az eddi­ginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tsz-tagok bevonására a pártoktatásba. Mezőgazdasági megye lévén, nem lehetünk elé­gedettek azzal, hogy a pártokta­tásban részt vevők közül alig 20 százalék a tsz-tagok aránya. Amivel továbbra is sokat kell foglalkozni Pártoktatásunk eredményességét elsősorban az a politikai légkör se­gíti elő, amelyet pártunk helyes politikája teremt meg. A hallga­tók gátlások nélkül, őszintén tár­ják fel véleményüket, még ha ez a vélemény téves is, vagy ellent­mondásokat tartalmaz. Nagy si­kernek könyvelhetjük el, hogy a pártoktatás különböző formáin a téves nézetek eleven viták közben tisztázódtak, s minden felvetett kérdésben győzött a párt politiká­ját tükröző, helyes álláspont. Ennek ellenére a téves nézetek­re helyes lesz a jövő pártoktatási évben mégegyszer visszatérni. így továbbra is sokat kell foglalkozni a szocializmus alapjai lerakásának fogalmával, főleg annak társadal­mi vonatkozásával. Sok téves né­zet él még az osztályharc helyes értelmezésével kapcsolatban, az egységes paraszti osztály kialaku­lásának kérdésében. Több nemze­tiségű megye vagyunk, ezért ná­lunk a nemzetiségi kérdés még na­pirenden lévő probléma, ugyan­csak az ezzel kapcsolatban felme­rülő nacionalizmus. Többet kell foglalkoznunk a jö­vőben a pártoktatás keretében is a szocialista országok gazdasági együttműködésének kérdéseivel, a KGST időszerű problémáival. Az oktatásban részt vevő párttagokat és pártonkívülieket érdekli a nem­zetközi helyzet, az erőviszonyok alakulása a nemzetközi küzdőté­ren, a nemzetközi munkásmozga­lom kérdései. Helyes gyakorlat volt az elmúlt oktatási évben, hogy pártszerveze­teink, propagandistáink alkotó mó­don, rugalmasan állították össze az oktatás tematikáját. Méltó helyet kaptak az oktatásban azok a kér­dések, amelyek a helyi viszonyok­nak megfelelően a legnagyobb ér­deklődést váltották ki. így például majdnem minden termelőszövet­kezetben megtárgyalták az anyagi érdekeltség időszerű kérdéseit. Az új pártoktatási év előkészü­letei megkezdődtek. Akkor, ha a VIII. kongresszus határozatai és a párt megyei végrehajtó bizottsága irányelvei mellett a múlt évi ta­pasztalatokat is érvényesítjük, előkészítő munkánk során, elő­segítjük pártoktatásunk színvo­nalának további emelését, az esz­mei offenzíva sikeres kibontakozá­sát. Gy. J. Sokat ígérő gabonakísérletek egy bonyhádi biológus tanár kertjében — Újságíró? Már oda is el­érkezett a híre? Szöts Gergely ugyancsak meg­lepődött a bemutatkozáskor. Bio­lógus szaktanár, s csendesen, sze­rényen végezte a mindennapos munkáját. Szakkört vezetett Bonyhádon, s eközben valaho­gyan kísérletekbe keveredett. A jarovizációt akarta bemutatni ta­nítványainak, de nem volt meg­jelelő felszerelés. — Mit csináljak? Mitévő le­gyek? Hagyjam abba az egészet? Ez meghátrálás lenne... Latolgatni kezdte az esélyeket, lehetőségeket, s fokozatosan bele­bonyolódott a kísérletezésekbe. Nem verte dobra, mert hát elég sokan kísérleteznek ebben az or­szágban, minek vele dicsekedni. Csak munkatársai tudták, hogy Szö's r '•rgely valamilyen küló­<? r’ ’""ban sántikál. Voltak bíztató jelek, de egy szerencsét­len félreértés folytán semmibe ment az egész. Megfelelő kísér­leti terület sem állt rendelke­zésre, végül abbahagyta az egé­szet. Később egy agrármérnök is­merőse beszélte rá, hogy foly­tassa tovább a megkezdett mun­kát, ne csüggedjen el, van fan­tázia a kísérletében. Szöts Ger­gely ismét munkához látott. A Budai Nagy Antal utcában lévő kertjében a paprika-, meg a sárgarépa-táblák mellett helyet kaptak a búza-parcellák is. — Tessék csak közelebb jönni. A parcellákhoz lépünk. Jobban szemügyre veszem. Akkor látom, hogy az jónéhány fajtából tevő­dik össze, kezdve a Bánkútitól a külföldi, intenzív fajtákig. Az erős szálakon jól fejlett kalá­szok. Mindjárt meg is jegyzem: — Bárcsak ilyen lenne minden nagyüzemi gabonatábla. — Emlékszik azokra az ötvenes évekre, amikor a szükség miatt nálunk is széles körben vált szükségessé a tavaszi búza ve­tése? — kérdi tőlem. — Igen, emlékszem. Valóban szükségmegoldás volt, s ne n is kedvelték meg, mert hiszen a tavaszi vetésű búza hozama rend­kívül alacsony volt. — Jól emlékszik. Es most mit szól hozzá, ez a búza itt mind a tavasszal került a földbe, tehát nem őszi, hanem tavaszi vetésű. Hihetetlennek tűnt, mert a gyakorlati tapasztalatok alapján lehetetlen ilyen bokrosodást, szűr­és kalászképződést elérni a ta­vaszi vetésűeknél. El is mondom a kételyeimet. — Éppen itt van a kísérleteim lényege. A módszeremmel a vető­magnak körülbelül a harminc- negyvenszeresét sikerült produ­kálnom. A módszer után természetesen nem kíváncsiskodom, mert <szt minden kísérletező a legnagyobb titokban tartja — teljesen ért­hetően — egészen addig, árig hivatalosan nem dokumentálják. Ez azonban még vissza van. — A tenyészidőt sikerült le­csökkenteni — mikropar cellá­kon. Most bizonyítani szeretnék. Az a célom, hogy a vetőmagot minél gyorsabban elszaporítsam, s beigazoljam, hogy ami itt a kertemben kicsiben megoldható volt, megoldható legyen nagy- üzemileg is. ' Szöts Gergely részére megfelelő kísérleti parcellát biztosítanak. Több szakértővel beszéltem eb­ben az ügyben, valamennyien je­lentősnek tartják az eddigi ered­ményeket és sokat várnak a kísérletek továbbfolytatásától. Módszerét az árpánál is alkal­mazza, s ott ugyancsak bevált, a mikroparcellák rendkívül nagy termést adtak. BODA FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom