Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-24 / 171. szám

1963. július 24. ÍOLNA MEGYEI VfPŰJSAG 3 További haladást értek el a moszkvai atomcsend-tárgyalás keddi ülésén Moszkva (MTI). A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselői Moszkvában kedden délután helyi idő szerint 15 órakor folytatták tanácskozá­saikat a nukleáris fegyverkísérle­tek eltiltását kimondó részleges egyezmény megkötéséről. A dél­előtt folyamán a szövegező bizott- r'' tartott ülést. küldöttségek délutáni ülése -él óra hosszat tartott, majd a három küldöttség vezetője — Gromiko, Harriman és Lord Hailsham — egyórás különmegbe- szélést tartott, akárcsak a hétfői ülés után. Hírügynökségi értesü­lések szerint a küldöttségek veze­tői a feleket kölcsönösen érintő egyéb kérdésekről folytattak esz­mecserét. A kedd délutáni ülésről kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy további haladást értek el a levegőben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkí­sérletek eltiltását kimondó szer­ződés megszövegezésében. Ezen­kívül folytatták az eszmecserét a feleket kölcsönösen érintő más kérdésekről is. A közlemény bejelenti, hogy szerdán újabb ülést tartanak. A Fehér Ház egyelőre nem adott ki nyilatkozatot Moszkva (MTI). Nyugati hír- ügynökségek megállapítása sze­rint a háromhatalmi atomcsend- tárgyalásokon hétfőn újabb ha­ladást értek el. Nyugati meg­figyelők valószínűnek tartják, hogy néhány napon belül meg­állapodás születik. Állítólag már készen is van a szerződés- tervezet és Harriman, aki az amerikai küldöttséget vezeti, a hét második felében visszatér Washingtonba. Meg nem erő­sített hírek szerint Kennedy, Rusk külügyminiszter vezetésé­vel az amerikai kongresszus né­hány vezető tagját Moszkvába akarja küldeni, hogy jelen le­gyenek az egyezmény aláírásá­nál. Ennek az intézkedésnek az lenne a célja, hogy megnyerje a kongresszus demokrata és köz­társaságpárti tagjait a szerződés ratifikálásához. Az atomfegyver- kísérletek beszüntetésére vonat­kozó egyezményt ugyanis az amerikai szenátusnak kétharma­dos többséggel kell jóváhagynia, és vannak olyan jelek, amelyek arra mutatnak, hogy e többség biztosítása nem lesz könnyű — állítják a kommentátorok. A Fehér Ház egyelőre semmi­féle hivatalos nyilatkozatot nem tett: az amerikai kormányzat már rég nem tanúsított hasonló „szűkszavúságot”. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy minden­féle találgatásra módot nyújtó, bizonytalan információkkal nem akarja veszélyeztetni a moszkvai tárgyalások sikerét. Vonatkozik ez elsősorban az Egyesült Álla­mok szövetségeseire, akiknek „lelkesedése” egyáltalában nem egyöntetű. Itt elsősorban Nyu- gat-Németország és Franciaor­szág „tartózkodó álláspontjára” gondolnak. Az amerikaiak a szövetségeseket minden esetre is­mételten biztosították, ho?y „tiszteletben tartják érdekeiket”. Az amerikai hivatalos körök ál­landóan hangsúlyozzák, hogy Harriman-nek csupán az atom- fegyverkísérletek beszüntatésé e vonatkozó egyezményről van joga tárgyalni és az Egyesült Államoknak az NDK elismeré­sére vonatkozó álláspontja to­vábbra is változatlan. Nyugtalanság Bonnban Bonn (MTI). Több nyugatné­met lap kedden arról cikkezett, hogy a moszkvai háromhatalmi tárgyalások sikeres haladásával párhuzamosan egyre növekszik Bonnban a nyugtalanság. A Süddeutsche Zeitung rámutat: hivatalosan ugyanazt hangoztat­ják, hogy üdvözölnék az atom- csend-megállapodás, de közben attól tartanak, hogy az atomeny­hülésnek ez a bevezető leiűse va­lószínűtlenné teszi majd a Bonn által hőn óhajtott sokoldalú atomhaderő létrehozását. Feltűnő tartózkodást tanúsíta­nak Bonnban Hruscsov minisz­terelnöknek azzal a javaslatával kapcsolatban, hogv kölcsönös el­lenőrzéssel vágjanak eléoe a meglepetésszerű támadás lehető­ségének. Hivatalos helyről még nem foglaltak állást a javaslattal kap­csolatban, csak azt hangoztatták, hogy az „gondos tanulmányozást igényel”. Közben azonban kor­mánykörökben cseppet sem tit­kolják, hogy aggódnak a javaslat­nak a világközvéleményre gya­korolt hatása miatt, ami megne­hezíti, hogy az NSZK nyíltan ál­lást foglaljon a német földön végrehajtandó kölcsönös katonai ellenőrzés gondolata ellen. „A szovjet javaslat nem talált ked­vező fogadtatásra Bonnban” — írja ezzel kapcsolatban a düssel­dorfi Mittag, — majd azt fejte­geti: a hivatalos Bonn — egye­lőre csak magánbeszélgetésekben hangoztatott — álláspontja sze­rint a Nyugat hibát követne el, ha elfogadná ezt a javaslatot, rpivel az „a Nyugat katonai hely­zetének rosszabbodásához vezet­ne”. „Hruscsov javaslata bonni vélemény szerint ugyanazt a ha­tást keltené, mint a Rapacki-terv, amelyet a nyugat-német kormány a legerőteljesebben visszautasí­tott” — írja a Mittag. Kinek nem érdeke az atomcsend? Washington (TASZSZ). Az ame­rikaiak nagy figyelemmel kísérik csend-tárgyalásokat. — Amennyire megítélhető — írja a washingtoni Star — a kommunisták és mi is, minden bizonnyal a feszültség enyhítésének útjára léptünk. Az amerikai lapok és hírügy­nökségek e reménykedő jelenté­seivel merőben ellentétes az, hogy az Egyesült Államok hadi mono­póliumainak hívei, akik ellenzik a leszerelést és hidegháborút sze­retnének folytatni, készülődnek a várható megegyezés elleni harc­ra. Múlt szombaton és vasárnap a késő éjszakába nyúló vita folyt a Pentagon épületében arról, ho­gyan lehetne elhárítani az atom- csend-egyezmény esetleges követ­kezményeit — írja a Washington Post kedd reggeli számában. A lap pentagoni tudósítója rá­mutat, hogy vezető amerikai ka­tonai körök véleménye szerint a további légköri robbantások elő­nyösek az Egyesült Államok számára. A sajtó az utóbbi na­pokban mind gyakrabban utal ar­ra, hogy a nukleáris kísérletek el­tiltásának legelkeseredettebb el­lensége Lemay tábornok, az ame­rikai katonai légierők vezérkari főnöke és George Anderson ten­gernagy, a haditengerészeti erők vezérkari főnöke, akik nemrégen egy szenátor-csoporttal tartott tit­kos találkozón nyíltan felhívták az Egyesült Államok kongresszu­sát, hogy „nemzetbiztonsági elkép­zelésekből” hiúsítsák meg a nuk­leáris kísérletek eltiltásáról szóló egyezmény ratifikálását. Az egyezmény szenátusi jóvá­hagyásának esélyeit értékelve, szá­mos washingtoni szemleíró már most hangoztatja, hogy az egyez­mény keresztülvitele a szenátus­ban viharos lesz és komoly ellen­zékre számíthat. A lapok ezt az ellenzéket az Egyesült Államok nemzetbiztonságáról való gondos­kodással magyarázzák. De ha job­ban a kulisszák mögé tekintünk, rájöhetünk, hogy ezek az embe­rek egytől-egyig szoros kapcsolat­ban állnak az Egyesült Államok Mikojan beszéde a Lengyel Népköztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva, (TASZSZ). A len­gyel Népköztársaság moszkvai nagykövetsége hétfőn fogadást adott — Lengyelország íelsza badulásának 19. évfordulója al­kalmából. Boleslaw Jaszczuk nagykövet, a fogadáson elhangzott beszédében kijelentette, hogy a lengyel nép, a Lengyel Népköztársaság kor­mánya és a Lengyel Egyesült Munkáspárt teljes mértékben tá­mogatja a Szovjetunió békesze­rető politikáját. „Egyek vagyunk a nemzetközi kommunista moz­galom alapvető kérdéseinek érté­kelésében is”. Anasztasz Mikojan, a Szovjet­unió minisztertanácsának első el­nökhelyettese ugyancsak beszé­det mondott a fogadáson. „Annak ellenére, hogy hatal­mas erűvel rendelkezünk — hangsúlyozta Mikojan — ellene vagyunk a háborúnak, mi azt akarjuk, hogy ne robbanthassák ki az új világháborút. Sokra értékeljük, hogy a Len­gyel Egyesült Munkáspárt min­dent elkövet a kommunista vi- lágmozgalom egységének meg­erősítéséért — mondotta Mikojan. Üt- a leszereléshez Nagy gondolati képzelni ic Dicső, fenséges ősiméi (Arany J.) A statisztika mindenre ad fele letet. Arra is, hogy az emberiség a hadiiparban dolgozik, ami vég­eredményben azt jelenti, hogy napjainkban 50 millió ember dol­gozik és termel úgy, hogy ebből a közösségnek semmi haszna nincs. De lehetséges-e a fegyvermen­a moszkvai háromhatalmi atom- hadianyagipari monopóliumaival Katonai parádé Kairóban a% egyiptomi forradalom évfordulóján Kairó (MTI). Az egyiptomi for­radalom 11. évfordulója alkalmá­ból kedden reggel nagyszabású katonai díszszemle kezdődött Kai­róban. A dísztribünön megjelent Nasszer. Amer marsall ünnepi beszéddel nyitotta meg a katonai parádét. Bejelentette, hogy két héten belül kísérleti útjára bocsátják az EAK- ban épült első tengeralattjárót. Közölte, hogy a hadsereg mind­három fegyvernemét felszerelték a legmodernebb nehézfegyverzet­tel, katonai berendezésekkel, az Egyesült Arab Köztársaságban épült irányítható rakétákkal és sugárhajtású repülőgépekkel. Nasszer beszéde Kairó (TASZSZ). Gamal Abdel Nasszer hétfőn az 1952-es évi egyiptomi forradalom 11. évfor­dulója alkalmából rendezett nagy­gyűlésen, mintegy százezer főnyi hallgatóság előtt nagy beszédet mondott. Nasszer kijelentette: az egész arab nemzethez fordul, mi­vel a jelenlegi szíriai válság leg­alább annyira komoly, mint az 1961. őszi szakadás. Az elnök meg­említette, hogy a Baath-párt ve­zérei Egyiptom és Szíria szövetsé­gének első pillanatától kezdve a szakadásra és a hatalom megka- parintására törekedtek. Mi — jegyezte meg Nasszer — szkeptikusak voltunk a Baath- párttal szemben. Világos volt ugyanis, hogy a Baath-párt által elképzelt egység — egyszerű ma­nőver. Rájöttünk, hogy a Baath- párt csupán a hatáskört akarja megszerezni magának Szíriában. Amikor 1963. április 17-én aláír­tuk a kiáltványt a hármas egy­ségről — folytatta Nasszer — nemzeti érzéseinket, az arabok ér­dekeit, Irak érdekeit, az általunk szorgalmazott hármas egység ér­dekeit tartottuk szem előtt. A kiáltvány aláírását követően a szíriai Baath-pártiak ezt az egyezményt, amelynek a közele­dés kiinduló pontjául kellett vol­na szolgálnia, arra használták fel, hogy csapást mérjenek az egység híveire és likvidálják őket. Az Egyesült Arab Köztársaság­nak — mondotta Nasszer — nin­csenek többé közös céljai a da­maszkuszi rendszerrel. Az a véle­ményünk — mondotta —, hogy a jelenlegi damaszkuszi kormány nem azt a Szíriát képviseli, amellyel aláírtuk a hármas szö­vetség egyezményét. történetében a legrégibb feljegy- tes világ, megvalósítható-e a bé- zésektől (i. e. 3200) 1960-ig pon- ke. amiről évszázadok óta álmodik tosan 14 513 háború volt, amelyek az, emberiség? Már Bakkhülidész költségeiből 10 méter vastag, 101 Béke-dalában (i. e. VI. sz.) ezt ol- kilométer szélei aranygyűrűt le- vassuk: Minden jó magvat a Bé- helne vonni az egyenlítő k írül. ke a földre... Költők ver­Tegyük hozzá: a háborúkon az seikben sóvárognak a béke után. emberiség nein nyert semmit. filozófusok pedig azt keresik, hogy Az utolsó fél évszázad háborúi egyáltalán megvalósítható-e a föl­kereken 4 trillió dollárba kerül- dön- Kar>t nevezetes könyvet írt tek, ami az Egyesült Álla- az °r°k békéről, metafizikus mok teljes nemzeti vagyonának szemléletéből azonban nem sok tízszeresét jelenti, s 150 millió derd árad: „Az ember egyetértést embert pusztítottak el, tízszer akar> de a természet jobban tud- annyit, mint a XIX. század hábo- ja> mi a jó az emberi faj szá­rúi. mára, ezért a természet viszályt A statisztikát folytathatjuk. Az akar...” 1870—71-es háborúban 1,5 millió A mi Aranyunk sem volt re- ember harcolt, 1914—18-ban már ménykedőbb. A béke hívei az 66,2 millió, a második világhábo- !840-es években előbb Ameriká- rú pedig 110 millió embert álli- ban’ majd Angliában egyesületek- tott fegyverbe, akik közül 22 mii- be tömörültek, s 1847 óta béke- lió pusztult a csatatereken, az el- kongresszusokat tartottak. 1850- ső világháború 10 millió halottjá- ben a Majna melletti Frankfurt- val szemben. ban rendeztek kongresszust, ame­A statisztika arra is választ ad, !yet Arany verssel köszöntött, de hogy a világ mit költ jelenleg a a költemény, amelyre még rá- fegyverkezésre. Az évi fegyverke- nyomja bélyegét a szabadságharc zési kiadás 120 milliárd dollárt bukása, tele van hitetlenkedéssel, tesz ki, a világ ipari kapacitásá- lemondással. „Mióta és míg a vi- nak 20 százalékát. A különböző 1®6> — Nem volt-e, nem leend-e országok 20 millió embert tarta- Erős, ki nyomni mindig kész, nak fegyverben, 30 millió pedig , ® ki elnyomassék, gyenge?” —------------------------------------------------------kérdezi, s a válasz: az elnyomottak e lkeseredését nem lehet megszün­tetni, ez pedig háborúra vezet. S a tanulság: Az ember tiszte, hogy legyen békében, harcban em­ber... Arany kora, egyrészt a fejlődő kapitalizmus, másrészt a vesztett magyar szabadságharc egyaránt magyarázza ezt a lemondást. S Arany pontosan felismerte, hogy „midőn a gazdag megkövül és a szegény megfásul” csak háború­sághoz vezethet, de vajon végér­vényesen nincs kiút a háborúk pusztításaiból? Ami 1850-ben tragikusan igaz volt, nem biztos, hogy száz évnek múltán is igaz. Mert azóta a vi­lág alapvetően megváltozott, s nemcsak az új fegyverek mennyi­ségi és minőségi megváltozása ho­zott új helyzetet, hanem — és ez elsősorban fontos — a társadalmi haladás is. A kapitalizmus ma már nem olyan formában jelenik meg, mint száz év előtt, s a szo­cialista tábor kialakulásával olyan új világhelyzet jött létre, amely reális lehetőséggé változtatja a háború elkerülhetőségét. A szo­cialista tábor soha nem indít há­borút, az agresszorra pedig meg­semmisítő csapás vár. A szocia­lista országok, elsősorban a Szov­jetunió kettős szerepe: katonai fö­lénye és következetes békepoliti­kája jelenti a második világhábo­rú utáni esztendők nemzetközi po­litikájában a nagy fordulatot, s immár nem ábrándképet kerget, aki nemcsak hiszi, hogy a béke, a békés egymás mellett élés meg­valósítható, hanem küzd is ezéft. Az EAK és az Iraki Köztársa­ság közötti kölcsönös viszonyról szólva Nasszer elnök megemlítet­te, hogy amikor az EAK kor­mányküldöttséget akart küldeni Irakba, hogy üdvözölje az iraki forradalmat, az iraki forradalmi parancsnokság nemzeti tanácsa minden alkalommal csökönyösen halogatta ezt az utazást. Nem kételkedünk abban, hogy az egység elkerülhetetlen — foly­tatta Nasszer —, de itt is felül kellett vizsgálnunk néhány tételt. Eleinte valamennyi nemzeti párt együttműködése mellett szálltunk síkra. Ez a koncepció azonban hi­básnak bizonyult. Meg kell kezde­nünk az arab nemzeti mozgalmak egyesítését valamennyi arab or­szágban. Az arab egység megva­lósítása érdekében létre kell hoz­ni az egységes arab mozgalmat, amely felölelné mindazokat, akik bíznak az arab egységben és az arab nemzeti érzésben. Nasszer ezután áttérve az Egye­sült Arab Köztársaság belső hely­zetére, hangoztatta, az ország ipa­rosításának politikájában az a cél, hogy ne csak az egyiptomi nép, hanem az egész arabság jólétét emeljék. Említést tett a múlt 11 év alatt elért sikerekről. Ez alatt az idő alatt — mondotta az el­nök — 700 új ipari üzemet építet­tek. ' (Fojy tatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom