Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-24 / 171. szám
1963. július 24. ÍOLNA MEGYEI VfPŰJSAG 3 További haladást értek el a moszkvai atomcsend-tárgyalás keddi ülésén Moszkva (MTI). A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselői Moszkvában kedden délután helyi idő szerint 15 órakor folytatták tanácskozásaikat a nukleáris fegyverkísérletek eltiltását kimondó részleges egyezmény megkötéséről. A délelőtt folyamán a szövegező bizott- r'' tartott ülést. küldöttségek délutáni ülése -él óra hosszat tartott, majd a három küldöttség vezetője — Gromiko, Harriman és Lord Hailsham — egyórás különmegbe- szélést tartott, akárcsak a hétfői ülés után. Hírügynökségi értesülések szerint a küldöttségek vezetői a feleket kölcsönösen érintő egyéb kérdésekről folytattak eszmecserét. A kedd délutáni ülésről kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy további haladást értek el a levegőben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek eltiltását kimondó szerződés megszövegezésében. Ezenkívül folytatták az eszmecserét a feleket kölcsönösen érintő más kérdésekről is. A közlemény bejelenti, hogy szerdán újabb ülést tartanak. A Fehér Ház egyelőre nem adott ki nyilatkozatot Moszkva (MTI). Nyugati hír- ügynökségek megállapítása szerint a háromhatalmi atomcsend- tárgyalásokon hétfőn újabb haladást értek el. Nyugati megfigyelők valószínűnek tartják, hogy néhány napon belül megállapodás születik. Állítólag már készen is van a szerződés- tervezet és Harriman, aki az amerikai küldöttséget vezeti, a hét második felében visszatér Washingtonba. Meg nem erősített hírek szerint Kennedy, Rusk külügyminiszter vezetésével az amerikai kongresszus néhány vezető tagját Moszkvába akarja küldeni, hogy jelen legyenek az egyezmény aláírásánál. Ennek az intézkedésnek az lenne a célja, hogy megnyerje a kongresszus demokrata és köztársaságpárti tagjait a szerződés ratifikálásához. Az atomfegyver- kísérletek beszüntetésére vonatkozó egyezményt ugyanis az amerikai szenátusnak kétharmados többséggel kell jóváhagynia, és vannak olyan jelek, amelyek arra mutatnak, hogy e többség biztosítása nem lesz könnyű — állítják a kommentátorok. A Fehér Ház egyelőre semmiféle hivatalos nyilatkozatot nem tett: az amerikai kormányzat már rég nem tanúsított hasonló „szűkszavúságot”. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy mindenféle találgatásra módot nyújtó, bizonytalan információkkal nem akarja veszélyeztetni a moszkvai tárgyalások sikerét. Vonatkozik ez elsősorban az Egyesült Államok szövetségeseire, akiknek „lelkesedése” egyáltalában nem egyöntetű. Itt elsősorban Nyu- gat-Németország és Franciaország „tartózkodó álláspontjára” gondolnak. Az amerikaiak a szövetségeseket minden esetre ismételten biztosították, ho?y „tiszteletben tartják érdekeiket”. Az amerikai hivatalos körök állandóan hangsúlyozzák, hogy Harriman-nek csupán az atom- fegyverkísérletek beszüntatésé e vonatkozó egyezményről van joga tárgyalni és az Egyesült Államoknak az NDK elismerésére vonatkozó álláspontja továbbra is változatlan. Nyugtalanság Bonnban Bonn (MTI). Több nyugatnémet lap kedden arról cikkezett, hogy a moszkvai háromhatalmi tárgyalások sikeres haladásával párhuzamosan egyre növekszik Bonnban a nyugtalanság. A Süddeutsche Zeitung rámutat: hivatalosan ugyanazt hangoztatják, hogy üdvözölnék az atom- csend-megállapodás, de közben attól tartanak, hogy az atomenyhülésnek ez a bevezető leiűse valószínűtlenné teszi majd a Bonn által hőn óhajtott sokoldalú atomhaderő létrehozását. Feltűnő tartózkodást tanúsítanak Bonnban Hruscsov miniszterelnöknek azzal a javaslatával kapcsolatban, hogv kölcsönös ellenőrzéssel vágjanak eléoe a meglepetésszerű támadás lehetőségének. Hivatalos helyről még nem foglaltak állást a javaslattal kapcsolatban, csak azt hangoztatták, hogy az „gondos tanulmányozást igényel”. Közben azonban kormánykörökben cseppet sem titkolják, hogy aggódnak a javaslatnak a világközvéleményre gyakorolt hatása miatt, ami megnehezíti, hogy az NSZK nyíltan állást foglaljon a német földön végrehajtandó kölcsönös katonai ellenőrzés gondolata ellen. „A szovjet javaslat nem talált kedvező fogadtatásra Bonnban” — írja ezzel kapcsolatban a düsseldorfi Mittag, — majd azt fejtegeti: a hivatalos Bonn — egyelőre csak magánbeszélgetésekben hangoztatott — álláspontja szerint a Nyugat hibát követne el, ha elfogadná ezt a javaslatot, rpivel az „a Nyugat katonai helyzetének rosszabbodásához vezetne”. „Hruscsov javaslata bonni vélemény szerint ugyanazt a hatást keltené, mint a Rapacki-terv, amelyet a nyugat-német kormány a legerőteljesebben visszautasított” — írja a Mittag. Kinek nem érdeke az atomcsend? Washington (TASZSZ). Az amerikaiak nagy figyelemmel kísérik csend-tárgyalásokat. — Amennyire megítélhető — írja a washingtoni Star — a kommunisták és mi is, minden bizonnyal a feszültség enyhítésének útjára léptünk. Az amerikai lapok és hírügynökségek e reménykedő jelentéseivel merőben ellentétes az, hogy az Egyesült Államok hadi monopóliumainak hívei, akik ellenzik a leszerelést és hidegháborút szeretnének folytatni, készülődnek a várható megegyezés elleni harcra. Múlt szombaton és vasárnap a késő éjszakába nyúló vita folyt a Pentagon épületében arról, hogyan lehetne elhárítani az atom- csend-egyezmény esetleges következményeit — írja a Washington Post kedd reggeli számában. A lap pentagoni tudósítója rámutat, hogy vezető amerikai katonai körök véleménye szerint a további légköri robbantások előnyösek az Egyesült Államok számára. A sajtó az utóbbi napokban mind gyakrabban utal arra, hogy a nukleáris kísérletek eltiltásának legelkeseredettebb ellensége Lemay tábornok, az amerikai katonai légierők vezérkari főnöke és George Anderson tengernagy, a haditengerészeti erők vezérkari főnöke, akik nemrégen egy szenátor-csoporttal tartott titkos találkozón nyíltan felhívták az Egyesült Államok kongresszusát, hogy „nemzetbiztonsági elképzelésekből” hiúsítsák meg a nukleáris kísérletek eltiltásáról szóló egyezmény ratifikálását. Az egyezmény szenátusi jóváhagyásának esélyeit értékelve, számos washingtoni szemleíró már most hangoztatja, hogy az egyezmény keresztülvitele a szenátusban viharos lesz és komoly ellenzékre számíthat. A lapok ezt az ellenzéket az Egyesült Államok nemzetbiztonságáról való gondoskodással magyarázzák. De ha jobban a kulisszák mögé tekintünk, rájöhetünk, hogy ezek az emberek egytől-egyig szoros kapcsolatban állnak az Egyesült Államok Mikojan beszéde a Lengyel Népköztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva, (TASZSZ). A lengyel Népköztársaság moszkvai nagykövetsége hétfőn fogadást adott — Lengyelország íelsza badulásának 19. évfordulója alkalmából. Boleslaw Jaszczuk nagykövet, a fogadáson elhangzott beszédében kijelentette, hogy a lengyel nép, a Lengyel Népköztársaság kormánya és a Lengyel Egyesült Munkáspárt teljes mértékben támogatja a Szovjetunió békeszerető politikáját. „Egyek vagyunk a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető kérdéseinek értékelésében is”. Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese ugyancsak beszédet mondott a fogadáson. „Annak ellenére, hogy hatalmas erűvel rendelkezünk — hangsúlyozta Mikojan — ellene vagyunk a háborúnak, mi azt akarjuk, hogy ne robbanthassák ki az új világháborút. Sokra értékeljük, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt mindent elkövet a kommunista vi- lágmozgalom egységének megerősítéséért — mondotta Mikojan. Üt- a leszereléshez Nagy gondolati képzelni ic Dicső, fenséges ősiméi (Arany J.) A statisztika mindenre ad fele letet. Arra is, hogy az emberiség a hadiiparban dolgozik, ami végeredményben azt jelenti, hogy napjainkban 50 millió ember dolgozik és termel úgy, hogy ebből a közösségnek semmi haszna nincs. De lehetséges-e a fegyvermena moszkvai háromhatalmi atom- hadianyagipari monopóliumaival Katonai parádé Kairóban a% egyiptomi forradalom évfordulóján Kairó (MTI). Az egyiptomi forradalom 11. évfordulója alkalmából kedden reggel nagyszabású katonai díszszemle kezdődött Kairóban. A dísztribünön megjelent Nasszer. Amer marsall ünnepi beszéddel nyitotta meg a katonai parádét. Bejelentette, hogy két héten belül kísérleti útjára bocsátják az EAK- ban épült első tengeralattjárót. Közölte, hogy a hadsereg mindhárom fegyvernemét felszerelték a legmodernebb nehézfegyverzettel, katonai berendezésekkel, az Egyesült Arab Köztársaságban épült irányítható rakétákkal és sugárhajtású repülőgépekkel. Nasszer beszéde Kairó (TASZSZ). Gamal Abdel Nasszer hétfőn az 1952-es évi egyiptomi forradalom 11. évfordulója alkalmából rendezett nagygyűlésen, mintegy százezer főnyi hallgatóság előtt nagy beszédet mondott. Nasszer kijelentette: az egész arab nemzethez fordul, mivel a jelenlegi szíriai válság legalább annyira komoly, mint az 1961. őszi szakadás. Az elnök megemlítette, hogy a Baath-párt vezérei Egyiptom és Szíria szövetségének első pillanatától kezdve a szakadásra és a hatalom megka- parintására törekedtek. Mi — jegyezte meg Nasszer — szkeptikusak voltunk a Baath- párttal szemben. Világos volt ugyanis, hogy a Baath-párt által elképzelt egység — egyszerű manőver. Rájöttünk, hogy a Baath- párt csupán a hatáskört akarja megszerezni magának Szíriában. Amikor 1963. április 17-én aláírtuk a kiáltványt a hármas egységről — folytatta Nasszer — nemzeti érzéseinket, az arabok érdekeit, Irak érdekeit, az általunk szorgalmazott hármas egység érdekeit tartottuk szem előtt. A kiáltvány aláírását követően a szíriai Baath-pártiak ezt az egyezményt, amelynek a közeledés kiinduló pontjául kellett volna szolgálnia, arra használták fel, hogy csapást mérjenek az egység híveire és likvidálják őket. Az Egyesült Arab Köztársaságnak — mondotta Nasszer — nincsenek többé közös céljai a damaszkuszi rendszerrel. Az a véleményünk — mondotta —, hogy a jelenlegi damaszkuszi kormány nem azt a Szíriát képviseli, amellyel aláírtuk a hármas szövetség egyezményét. történetében a legrégibb feljegy- tes világ, megvalósítható-e a bé- zésektől (i. e. 3200) 1960-ig pon- ke. amiről évszázadok óta álmodik tosan 14 513 háború volt, amelyek az, emberiség? Már Bakkhülidész költségeiből 10 méter vastag, 101 Béke-dalában (i. e. VI. sz.) ezt ol- kilométer szélei aranygyűrűt le- vassuk: Minden jó magvat a Bé- helne vonni az egyenlítő k írül. ke a földre... Költők verTegyük hozzá: a háborúkon az seikben sóvárognak a béke után. emberiség nein nyert semmit. filozófusok pedig azt keresik, hogy Az utolsó fél évszázad háborúi egyáltalán megvalósítható-e a fölkereken 4 trillió dollárba kerül- dön- Kar>t nevezetes könyvet írt tek, ami az Egyesült Álla- az °r°k békéről, metafizikus mok teljes nemzeti vagyonának szemléletéből azonban nem sok tízszeresét jelenti, s 150 millió derd árad: „Az ember egyetértést embert pusztítottak el, tízszer akar> de a természet jobban tud- annyit, mint a XIX. század hábo- ja> mi a jó az emberi faj szárúi. mára, ezért a természet viszályt A statisztikát folytathatjuk. Az akar...” 1870—71-es háborúban 1,5 millió A mi Aranyunk sem volt re- ember harcolt, 1914—18-ban már ménykedőbb. A béke hívei az 66,2 millió, a második világhábo- !840-es években előbb Ameriká- rú pedig 110 millió embert álli- ban’ majd Angliában egyesületek- tott fegyverbe, akik közül 22 mii- be tömörültek, s 1847 óta béke- lió pusztult a csatatereken, az el- kongresszusokat tartottak. 1850- ső világháború 10 millió halottjá- ben a Majna melletti Frankfurt- val szemben. ban rendeztek kongresszust, ameA statisztika arra is választ ad, !yet Arany verssel köszöntött, de hogy a világ mit költ jelenleg a a költemény, amelyre még rá- fegyverkezésre. Az évi fegyverke- nyomja bélyegét a szabadságharc zési kiadás 120 milliárd dollárt bukása, tele van hitetlenkedéssel, tesz ki, a világ ipari kapacitásá- lemondással. „Mióta és míg a vi- nak 20 százalékát. A különböző 1®6> — Nem volt-e, nem leend-e országok 20 millió embert tarta- Erős, ki nyomni mindig kész, nak fegyverben, 30 millió pedig , ® ki elnyomassék, gyenge?” —------------------------------------------------------kérdezi, s a válasz: az elnyomottak e lkeseredését nem lehet megszüntetni, ez pedig háborúra vezet. S a tanulság: Az ember tiszte, hogy legyen békében, harcban ember... Arany kora, egyrészt a fejlődő kapitalizmus, másrészt a vesztett magyar szabadságharc egyaránt magyarázza ezt a lemondást. S Arany pontosan felismerte, hogy „midőn a gazdag megkövül és a szegény megfásul” csak háborúsághoz vezethet, de vajon végérvényesen nincs kiút a háborúk pusztításaiból? Ami 1850-ben tragikusan igaz volt, nem biztos, hogy száz évnek múltán is igaz. Mert azóta a világ alapvetően megváltozott, s nemcsak az új fegyverek mennyiségi és minőségi megváltozása hozott új helyzetet, hanem — és ez elsősorban fontos — a társadalmi haladás is. A kapitalizmus ma már nem olyan formában jelenik meg, mint száz év előtt, s a szocialista tábor kialakulásával olyan új világhelyzet jött létre, amely reális lehetőséggé változtatja a háború elkerülhetőségét. A szocialista tábor soha nem indít háborút, az agresszorra pedig megsemmisítő csapás vár. A szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió kettős szerepe: katonai fölénye és következetes békepolitikája jelenti a második világháború utáni esztendők nemzetközi politikájában a nagy fordulatot, s immár nem ábrándképet kerget, aki nemcsak hiszi, hogy a béke, a békés egymás mellett élés megvalósítható, hanem küzd is ezéft. Az EAK és az Iraki Köztársaság közötti kölcsönös viszonyról szólva Nasszer elnök megemlítette, hogy amikor az EAK kormányküldöttséget akart küldeni Irakba, hogy üdvözölje az iraki forradalmat, az iraki forradalmi parancsnokság nemzeti tanácsa minden alkalommal csökönyösen halogatta ezt az utazást. Nem kételkedünk abban, hogy az egység elkerülhetetlen — folytatta Nasszer —, de itt is felül kellett vizsgálnunk néhány tételt. Eleinte valamennyi nemzeti párt együttműködése mellett szálltunk síkra. Ez a koncepció azonban hibásnak bizonyult. Meg kell kezdenünk az arab nemzeti mozgalmak egyesítését valamennyi arab országban. Az arab egység megvalósítása érdekében létre kell hozni az egységes arab mozgalmat, amely felölelné mindazokat, akik bíznak az arab egységben és az arab nemzeti érzésben. Nasszer ezután áttérve az Egyesült Arab Köztársaság belső helyzetére, hangoztatta, az ország iparosításának politikájában az a cél, hogy ne csak az egyiptomi nép, hanem az egész arabság jólétét emeljék. Említést tett a múlt 11 év alatt elért sikerekről. Ez alatt az idő alatt — mondotta az elnök — 700 új ipari üzemet építettek. ' (Fojy tatjuk^