Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-18 / 166. szám

VlUG PROLETÁRJAI, egyesuuetw^ XIII. évfolyam, 166. szám. ARA 60 FILLER Csütörtök, 1963. július 18. Több mint háromórás ülés Moszkvában <3. o.) A döbrököziek előre terveznek (2. o.) A jövő héten hirdetnek ítéletet az orvvadászok ügyében <S. o.) i órás an lőre etnek . ászok Ä magyar párt- és kormányküldöttség szibériai látogatása Irkutszk, (MTI). A Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség szerdán reggel ír kutszkból gépkocsin a selehovoi alumíniumkohászati üzembe in­dult. A gyár bejáratánál Vlagyi­mir Panzsin fogadta a küldöttsé­get. Kádár János Vlagyimir Pan- zsinban régi ismerősét üdvözölte, az igazgató ugyanis évekig az egykori magyar—szovjet bauxit- és alumíniumvállalat vezetője­ként Almásfüzitőn dolgozott a magyar alumíniumipar megte­remtéséért. Az üzem megtekintése során az alumíniumkohók mellett Genna- gyij Szaharov munkás üdvözölte Kádár Jánost, majd közölte, hogy az üzem munkásai tiszteletbeli kohásszá avatják és átadták Ká­dár Jánosnak az erről szóló dísz­oklevelet, s a széles karimájú kohászkalapot a védőszemüveggel együtt. Az igazgató elmondotta, hogy a selehovói alumínium üzem 1965 re annyi alumíniumot fog előállí­tani, mint amennyit Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia és az NSZK együttesen olvaszt. Az egyik alumíniumkohó pár­kányán Kádár János rögtönzött gyűlés keretében néhány szót szólt az üzem dolgozóihoz. Meleg szavakkal mondott kö­szönetét a baráti fogadtatásért és hangoztatta, hogy a magyar kül­döttség látogatásának célja: tovább erősíteni a magyar és a szovjet nép közötti testvéri kapcsolatokat. Ezután köszönetét mondott a tisz­teletbeli kohászi cím „elnyerésé­ért^ Hajóút a Bajkáf- tavon Az alumíniumüzemből a kül­döttség gépkocsioszlopa az Angara folyami kikötőjéhez indult és ott egy rakéta szárnyashajóra szállt. A piros-fehér-zöld zászló alatt sikló rakéta 70 kilométeres sebes­séggel haladt az Angara két part­ján magasló festői hegyek között, majd kifutott a Bajkál-tó vízére. A világ legnagyobb édesvízű ta­ván körülbelül félórát hajózott a küldöttség a rakéta fedélzetén. Lisztvjanka település kikötőjénél ért partot a szárnyashajó. A ki­kötőnél több száz dolgozó fogad­ta a magyar párt- és kormány- küldöttséget és a megjelentek or­gonacsokorral kedveskedtek a magyar vendégeknek. A Bajkál-kutató Intézet bejára­tánál Grigorij Galazij igazgató rövid tájékoztatójában elmondot­ta, hogy a Bajkál-tó felülete meg­egyezik -Jelgium területével. Me­dencéjének maximális mélysége 1620 méter és a Föld minden fo­lyója csak 230 nap alatt tudná megtölteni a tó medencéjét. A párt- és kormányküldöttség tagjai ezután sétára indultak a Bajkál-tó festői partvidékén. Az ott üdülő dolgozók mindenütt tapssal és virággal köszöntötték a magyar nép küldötteit. A Bajkál- tó partján az irkutszki terület párt- és állami szerveinek veze­tői, valamint Leonyid Jefremov, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének póttagja, a Központi Bizottság OSZSZSZK irodájának tagja ebéden látta vendégül Ká­dár Jánost és a küldöttség tagjait. A tajgában egy tisztáson, a sza­badban fogyasztották el az ebé­det, amelynek fogásai között nyárson sütött, frissen fogott baj- kál-tavi hal is szerepelt. Kádár János pohárköszöntője A kitűnő hangulatban lezajlott ebéden Kádár János rövid pohár­köszöntőt mondott. Egyebek kö­zött kiemelte: a magyar párt- és kormányküldöttség nagy érdeklő­déssel, azzal a várakozással érke­zett Szibériába, hogy igaz bará­tokra talál. — Ebben a várakozásunkban nem is csalódtunk — mondotta — és szilárd meggyőződésünk, hogy rövid itt tartózkodásunk is hozzájárul a magyar és a szi­bériai dolgozók közötti őszinte barátság erősítéséhez. A magyar párt- és kormány- küldöttség vezetője ezután azt mondotta, hogy a magyaroknak sok régi kedves szibériai ismerő­sük van, hiszen a felszabadulás óta eltelt években az ipar külön­böző területein számos kitűnő szi­bériai szakember segítette magyar kollégáinak munkáját. A továbbiakban kiemelte: ör­vendetes, nagyon jó dolog, hogy közös ügyünk összes nagy kérdéseiben azonos álláspon­tot képviselnek a magyar és a szibériai dolgozók. — Ha eddig egy frontban vol­tunk — mondotta — és együtt harcoltunk, ezután ez méginkább így lesz. A küldöttség tagjai ezután hor­gászással, sétahajózással töltöt­ték az időt. Mihail Kozsov ősz halászmester Kádár Jánoshoz lé­pett, melegen üdvözölte és a kö­vetkezőket mondotta: — Szeretném, ha barátságunk olyan mély lenne, mint a Bajkál- tó, és olyan meleg, mint a Bala­ton. A küldöttség ezután visszain­dult Irkutszkba. Este az irkutszki területi és vá­rosi párt- és állami szervek veze­tői díszvacsorát adtak a kormány- küldöttség tiszteletére. A vacso­rán megjelent Leonyid Jefremov is. A rendkívül szívélyes, baráti légkörben lezajlott vacsorán Leo­nyid Jefremov. Pavel Kacuba, az SZKP irkutszki területi ipari bi­zottságának első titkára és Kádár János mondott pohárköszöntőt. A párt- és kormányküldöttség csütörtök reggel repülőgépen Bratszkba indul és ott a világ legnagyobb vízierőművének épí­tőivel nagygyűlésen találkozik, majd este IL—18 típusú különre- pülőgépen visszaindul Moszkvá­ba, A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1963. első félévi fejlődéséről 1963. első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakos­ság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar 1963. első félévében az állami ipar — előzetes adatok szerint — mintegy 6 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A növekedés mér­téke valamivel kisebb, mint amennyit a terv előirányzott. A növekedés mértéke elsősorban ab­ból adódott, hogy az év első hó­napjaiban a rendkívüli hideg idő­járás több iparágban jelentős ter­meléskieséseket okozott. A félév második részében a termelés nö­vekedésének üteme meggyorsult. Egyes fontosabb iparcikkek ter­melése és tervteljesítése 1963. első felében a következőképpen ala­kult: Az 1963. első félévi termelés c . I hD > C G r*» Termék megnevezése '4> f/i 'to <N T* & 'to CO-O c 3! co c Ä 'to 'to 1 8 i «1 Az 1! i. fa terv 3 ‘ 3 ca Szén (millió tonna) 15.0 105.6 103,4 Kőolaj (millió tonna) 0,8 104,9 92.4 Villamos energia (milliárd kwó) 4,6 104.0 98,4 Acél (millió tonna) 1,2 105.1 100,0 Alumínium (ezer tonna) 27,4 105,3 100,5 Nitrogénműtrágyái ezer tonna) 182,4 95,9 105,9 Szuperfoszfát (ezer tonna) 228.8 121.3 89,7 Cement (ezer tonna) 716,5 89,4 84,8 Traktor (db) 1512 132,5 91.1 Autóbusz (db) 1088 91,3 96,1 Televíziós készülék (db) 114298 104,4 111,2 Mosógép (db) 82940 130.6 106,3 Hűtőszekrény (db) 14390 144,6 95,9 Pamutszövet (millió négyzetméter) 136,2 103,1 99,6 Gyapjúszövet (millió négyzetm.) 17,0 100.6 100,3 Cipő (millió pár) 12.0 103.0 102,1 Az év első hónapjaiban egyik fő feladat a fűtőanyagellátás meg­javítása volt: az első negyedév­ben 400 000, a második negyed­évben 98 00Ó tonnával több szenet bányásztak, mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. A gépipar termelése a félév el­ső felében jelentősen elmaradt a tervezettől, ami abból is adódott, hogy a termékek korszerűsége és választéka tekintetében a gépipari vállalatok egy része nem alkal­mazkodott kellőképpen az igé­nyekhez, egyes termékekkel szemben pedig minőségi kifogá­sok merültek fel. A félév egészét tekintve a gépipar kb. 6 száza­lékkal termelt többet, mint ta­valy az első félévben; különösen a műszerek és egyes háztartási villamosgépek termelése növeke­dett. A vegyipar kb. 7 százalékkal termelt többet a félév folyamán, mint tavaly ilyenkor. A növeke­dés mértéke azonban ebben az iparcsoportban is kisebb, mint amennyit a terv előírt A félév folyamán a könnyűipar kb. 4 százalékkal termelt többet mint tavaly ilyenkor. Különösen a bútorok és a textilruházati cik­kek termelését növelték. A ter­melés növekedésével egyidejűleg a félév folyamán javult a búto­rok és ruházati cikkek választéka és minősége is. Legnagyobb mértékben az élel­miszeripar termelése nőtt (kb. 10 százalékkal). Ebben szerepet ját­szott az. hogy a tavalyi nagy cu­korrépa termés következtében, a cukorrépa feldolgozásának idő­szaka áthúzódott az év első hó­napjára, továbbá az, hogy az idei kedvező zöldség- és gyümölcster­més folytán a konzervipar első félévi termelése 28 százalékkal volt több, mint 1962. első felében. Az év első hónapjaiban a szo­katlanul hideg idő legnagyobb mértékben az építőipar és az építőanyagipar termelését vetette vissza Az első negyedévben az építőipari termelés 24 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly ugyan­azon időszakban. A második ne­gyedév folyamán meggyorsult az építőipar termelése is és a félév egészét tekintve az állami építő­ipar kb. ugyanannyi építési—sze­relési munkát végzett, mint egy évvel korábban. Az első negyed­évi elmaradásnak csak egy ré­szét pótolta június 30-ág az épí­tőipar. (A terv az év egészére 14 százalékos termelésnöveléssel szá­molt.) Az építőanyagipar első félévi termelése valamivel kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt, a cementtermelés 11 százalékkal maradt el a tavaly első félévitől. Az állami építőipar a félév fo­lyamán 2300-zal kevesebb lakást adott; át, mint tavaly az első fél­évben. A folyamatban levő lakás- építkezések száma azonban jóval nagyobb, mint tavaly a félév vé­gén volt. Más építkezéseknél is vannak jelentős elmaradások. Az év első felében az egy mun­kás és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés az állami iparban kb. bárom százalékkal haladta meg az egy évvel aze­lőtti szintet. E növekedés kb. 1 százalékkal kevesebb, mint amennyit az év egészére a terv előírt A félév folyamán az állami iparban foglalkoztatottak száma 39 800 fővel, 3,4 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A műszaki fejlődés meggyorsí­tása, a hatékonyabb iparirányítás érdekében a félév folyamán gyor­sabb ütemben folytatódott az ipar átszervezése: a most eltelt időszakban megtörtént az új nagy ipari termelőegységek szervezeté­nek kialakítása.. Mezőgazdaság A növénytermelés ez évre vár­ható eredményeit — elsősorban az őszi vetéseknél — befolyásolta a hideg tél, a belvíz és a késői ki­tavaszodás. A kenyérgabona ter­mésmennyisége — annak ellené­re, hogy a termésátlag az előzetes becslések szerint valószínűleg kb. a tavalyi hozamoknak megfele­lően alakul — előreláthatólag ke­vesebb lesz a tavalyinál. A vetés- terület ugyanis — részben az őszi vetéseket ért fagykár folytán — körülbelül 11—12 százalékkal ki­sebb, mint tavaly volt. A takar­mányféléknél kedvezőbbek a ki­látások: a kipusztult őszi árpa vetésterületét tavaszi árpával, zabbal és takarmánybúzával jó­részt pótolták. A kukorica vetés- területe valamivel több a. terve­zettnél, és az előző évinél. A ta­valyi igen alacsony szálastakar- mány-termésnél az idén lényege­sen több várható. 1963. tavaszán körülbelül 19 000 kát. hold szőlőt telepítettek, ami kétszer annyi, mint az 1962. évi tavaszi telepítés volt. A félév fo­lyamán gyümölcsfákkal mintegy 25 százalékkal nagyobb területet ültettek be,, mint a múlt év azo­nos időszakában. 1963. első félévében a mezőgaz­daság —előzetes adatok szerint — 670 000 tonna műtrágyát kapott, 130 000 tonnával többet, mint az előző év azonos időszakában. To­vább javult a mezőgazdaság trak­tor- és munkagépellátottsága. Je­lenleg a mezőgazdaság vonóerő­kapacitásának mintegy 80 száza­léka gépi erő. Az 1963. áprilisi állatszámlálás időpontjában 1 906 000 szarvas- marha. 5 428 000 sertés, 3 043 000 juh volt az országban. A szarvas­marhaállomány 4,1 százalékkal, a sertésállomány 15,3 százalékkal csökkent egy év alatt, a juhállo­mány 6,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A vágóállatok és állati eredetű termékek felvásárlása együttesen a tervnek megfelelően alakult. 8 százalékkál volt több az előző évi­nél. Vágósertésből 13 százalékkal, vágómarhából 4 százalékkal, tej­ből 10 százalékkal vásároltak fel többet, mint 1962 első felében. Baromfiból körülbelül ugyanany- nyi, tojásból kevesebb volt a fel­vásárlás. mint tavaly az első fél­év'ben. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom