Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-05 / 129. szám

t 2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. június 5. Termelés a háztáji gazdaságokban Efpy óv múltán „A párttagság igényli a politi­kai tájékoztatást” címmel egy év­vel ezelőtt cikk jelent meg a Tolna megyei Népújságban. A cikk a szerkesztőség címére ér­kezett levél nyomán íródott. A levélíró a németkéri pártvezető­ség munkáját bírálta. A pártta­gokkal történt beszélgetés más természetű hibákat is feltárt: a vezetők személyes ellentétét, a bi­zalom és a pártszerű bírálat hiá­nyát. A cikk néhány javaslatot tartalmazott a hibák kijavítására, a párt politikai és szervezeti éle­tének fellendítésére. Mi történt az elmúlt egy év alatt? Az elmúlt év a pártszervezet munkájában javulást hozott. Ren­deződött a párttitkár-helyettes és egy-két pártvezetőségi tag közötti ellentét. Rátermettségüknek meg­felelő pártmegbizatást adtak azok­nak, akik á személyeskedés miatt sértődötten visszahúzódtak. Idő­közben, az egyéves pártiskola el­végzése után, visszajött a faluba Ferenczi József, a pártszervezet titkára, aki jó elméleti felké­szültséggel és politikai érzékkel vette kezébe a pártszervezet irá­nyítását. A pártbizalmiak nemcsak a bé­lyegek és a meghívók továbbítá­sával foglalkoznak. Javult poli­tikai tájékozottságuk, s ezt sok­oldalúan • tudják hasznosítani. A tsz-tagok véleményét, javaslatát eljuttatják a vezetőkhöz, és for­dítva. A pártvezetőség munkája most már szélesebb körű, ismeri a tagok hangulatát és a reális helyzetből kiindulva határozza Egy évvel ezelőtt Németkéren arról beszéltek, hogy a párttag­gyűléseken azért nem bírálnak, mert a bíráltak megsértődnek. Az ilyen jelenségek után az úgyne­vezett „néma” taggyűlések idő­szaka következett. Meghallgatták a beszámolót, de a vita elmaradt. Rendszerint a taggyűlések befeje­zése után az utcán folytatódott 6 vélemények kicserélése. A pártvezetőség résiéről' aílcál- mazott nyíltság felbátorította a párttagokat. Ma már bátran vi­tatkoznak a tsz gazdasági mun­Azzal kezdte, hogy megszervez­te a pártcsoport-bizalmiak háló­zatát. Korábban az a gyakorlat érvényesült, hogy a 12 pártbizal­mi csak papíron szerepelt. Az igazsághoz tartozik, hogy a párt­vezetőség nem is nagyon igényel­te munkájukat. Az egy évvel ez­előtt írott levél abból indult ki, hogy a taggyűlésen a 70 párttag­ból mindössze tizennyolcán jelen­tek meg csak azért, mert a párt­bizalmiak maguk sem tudták, hogy taggyűlés lesz. meg a tennivalókat. Az embereket elsősorban vég­zett munkájuk után ítélik meg. Rendszeresítették, hogy a párt­taggyűlésekre pártonkívülieket is meghívnak. A bizalmat, amely a pártszervezet részéről a párton­kívüliek felé megnyilvánul, mun­kájuk elismerésének fogják fel, s igyekeznek a bizalomra rászol­gálni. kájának jobbá tételéről és nem félnek attól, hogy szemtől-szem- be kimondják az igazságot, ami­kor a közös vagyon védelméről van szó. A tudatformálás és a ta­nulás jelentőségével konkrétan foglalkoztak. Megbeszélték, hogy a különböző vezető beosztások — raktáros és brigádvezető munka­körök betöltése — bizonyos isko­lázottságot követelnek meg. A taggyűlés után — a szeptember­ben induló levelező tagozatra — 22 tsz-tag jelentkezett, hogy el­végzi az általános iskola VII. és VIII. osztályát. mezőgazdasági nagyüzemek. Ma már döntő szerepük van a la­kosság ellátásához, az ecport és az ipar igényeinek kielégítéséhez szükséges. áruk termeléseben. Bizonyítja ezt az a tény, hogy az elmúlt évben a szocialista nagy­üzemekből a gabonaféleségek 92 százalékát, a burgonya 94,9 szá­zalékát, a zöldségfélék 91,1 száza­lékát vásárolta fel az állam. A mezőgazdasági nagyüzemek meg_ erősödése termelésük gyorsütemű fejlesztése mellett, továbbra is szükség van azonban a háztáji gazdaságok támogatására. Erről mondotta a VIII. kongresszuson a Központi Bizottság beszámoló­jában Kádár elvtárs; »...mind az ország, mind a szövetkezeti ta­gok ellátásában, sőt a közös gaz­daság erősítésében is nagy a sze­repe a háztáji gazdaságoknak« A háztáji gazdaságok népgazda­sági jelentőségét mutatja, hogy jelenleg ezek rendelkeznek az •ország szántóterületének 10.G szá­zalékával. a szőlőterületének 28,5 százalékával. A háztájiban van az ország szarvasmarha-állomá­nyának 37,3 százaléka, a sertés­állomány 38 százaléka. Előzetes adatok szerint ezek a gazdaságok adták az ország hús­termelésének 46,1 százalékát, a vágott baromfi 79 százalékát, a tojás 90.3 százalékát, a tej és tej­termék 60.3 százalékát. Jelentős ezeknek a gazdaságoknak az árutermelése is. 1962-ben az ál­lami felvásárlásból vágósertésnél 17 százalékkal, vágómarhánál 29 százalékkal, a tejnél 30 százalék­kal és a tojásnál 80 százalékkal részesedtek. A háztáji gazdaságok, tehát a termelőszövetkezeti családok bel­ső ellátása mellett jelentős volu_ menü mezőgazdasági terméket áruként is értékesítenek. A ház­táji gazdaságok fő feladatának a család önellátásának jelentőségét az is mutatja, hogy amennyiben az e célra szolgáló sertéshizlalás 10 százalékkal csökkenne, pótlá­sára a jelenlegi fogyasztói szín­vonal tartása mellett 4200 vagon húst kellene a központi ellátás­ból biztosítani, vagy pl. egy ház­táji tehén kiesése 14 fővel nö­velné a központi ellátásból része­sülők számát. fezeknek a gazdaságoknak az elmondottak mellett a je­lenlegi időszakban még egyéb, igen fontos előnyeik és feladataik is vannak. A háztájiból származó jövedelem igen fontos része a termelőszövetkezetekben dolgozók keresetének. Jellemző a háztáji­ból származó jövedelem nagy­ságára, hogy az meghaladja a szövetkezeti családok kereseté­nek 50 százalékát. Az itt folyó termelésnek ugyan­akkor megvan a gazdasági alap­ja az átszervezés után is. mert a megfelelő gazdasági épületek, fel­szerelések a megfelelő szakértő­iemmel rendelkező munkaerő rendelkezésre áll. Sőt, egyes csök­kent munkaképességű személyek, a háztartásban dolgozó nők, az öregek munkájának a felhaszná­lása jórészt csak itt valósítható meg. A háztáji állattartás oedig elő. nyös. mert nagymennyiségű plyan mellékterméket használ fel ta­karmányul. amely egyébként ve­szendőbe menne. A számítások szerint a háztáji gazdaságokban körülbelül 100 000 vagon konyha­moslék termelődik, amiből 2400 vagon élősertés táplálható. A háztáji gazdaságoknak tehát igen jelentős a mezőgazdasági termelésben elfoglalt helyük, je­lentősen részesednek a lakosság élelmiszer-ellátásában. Sajnos nép­gazdasági fontosságuk ellenére komoly problémák jelentkeznek termelésükben. A legutóbbi állat­számlálások szerint ^ gyorsan csökken, főleg p háztáji tehén- és kocaállomány, s nem kielégítő a -háztáji termelés színvonala sem. Ez a helyzet megnehezíti a mezőgazdasági terveink teljesité. sét, mert pl. amíg 1962-ben a háztáji és a kisegítő gazdaságok tehénállománya 43 000 darabbal csökkent, addig a közös szarvas­marha-állomány csak 28 000 da­rabbal emelkedett. Amennyiben ez a helyzet nem változik es to­vábbra is az említett tendencia érvényesül, nemcsak, hogy ter­veinket nem tudjuk teljesítőm, hanem komoly nehézségek tá­madhatnak a tej ellátásban mái ebben az évben, a húsellátásban pedig 1964 65-ben. A háztáji gazdaságok termelé­sében jelentkező problémák igen szorosan összefüggenek a ház­tájival kapcsolatban kialakult helytelen nézetekkel. amelyek nyomán több helyen hibás gya­korlatot alakítottak ki. Egyes helyeken azt mondják, hogy a háztáji gazdaságok erősödése, sőt megléte akadályozza az egy­séges paraszti osztály kialakulá­sát. mert mesterségesen fenn­tartja. mintegy konzerválja az átszervezés előtti vagyoni kü­lönbséget. Alaposabban elemezve ezeket a nézeteket, mindjárt ki­derül, hogy a dolog könnyebbik részét akarják megfogni és ahe­lyett, hogy az adott lehetőségek­kel élve — kedvezményes koca­vásárlás, üszőjuttatás — az álla­tokkal még nem rendelkező ter­melőszövetkezeti tagokat állatok­hoz juttatva egyenlítenék ki. a háztáji állatállományt akarják fel­számolni. Mit sem törődnek az­zal. hogy veszélyeztetik az or­szág élelmiszer-ellátását, elége­detlenséget szítanak a szövetke­zeti gazdák között és távolabb kerülünk alapvető célkitűzésünk­től, a termelés gyorsütemű növe­lésétől. p1 lég jelentős azoknak a szá­ma is, akik a háztáji gaz. daságokat a szocialista rendszer­ben rövid, átmeneti gazdasági kategóriának tekintik s azt hiszik — sőt a gyakorlatban akarják megvalósítani —, hogy néhány éven belül sor kerül a háztáji gazdaságok felszámolására. Pedig a törvényes méretek között ki­alakított, háztáji gazdaságok nem rövid átmeneti kategóriák. Erre az említett gazdasági meggondo­lások. a mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzete mellett az is bizonyíték, hogy a Szovjetunió­ban több mint 30 évvel a mező- gazdaság átszervezése után a ház­táji gazdaságok szolgáltatják a mezőgazdaságban termelt ösz- szes termékek mintegy 20 száza­lékát és ezen belül a hús-, a tej-, a tojás- és a zöldségtermelés még nagyobb hányadát. A háztáji gazdaságok termelé­sének, illetve 37. árutermelésnek az alapszabállyal összhangban álló növelésére meg vannak a reális lehetőségek. Ezeknek a le­hetőségeknek a kiaknázásához azonban szükség van a termelés növelésének útjában álló akadá­lyok elhárítására. A háztáji gazdaságok termelé­sének legszámottevőbb akadálya a háztáji állatállomány takar­mányellátásának nem kielégítő biztosítása. Ezen belül is a leg­több nehézséget és a legnagyobb gondot a szarvasmarha-állomány és különösen a háztáji tehén- állomány takarmányellátása okoz­za. A kormány az akadályok el­hárítására, a háztáji gazdaságok termelésének támogatására több intézkedést hozott. Többek között egész .évre kiterjesztette a felvá­sárolt tej literje utáni 20 dkg-os korpajuttatást. A tej felvásárlási árát literenként 20 fillérrel meg­emelte. A leszerződött borjak, a vemhes tehenek és üszők után a háztáji gazdaságok állami áron abraktakarmányhoz juthatnak. A legfontosabb feladat azonban a nyári zöld és a téli szálas és lé­dús takarmány biztosítása. Erről elsősorban a termelőszövetkezeti vezetőknek kell gondoskodniok. A legjobb megoldás a nyári zöld­takarmány megoldására, ha a háztáji állatoknak megfelelő, jól karbantartott legelőt biztosítanak. A téli szálas- és tömegtakarmány ellátását pedig a rétek kaszálásá­nak százalékos módszerével, a kukoricaszár egyrészének kiosztá­sával, a közös gazdaságokban ter­melt takarmányrépa részes műve­lésével lehetne a legjobban meg­oldani. A háztáji gazdaságok szerepé­^ nek és jelentőségének he­lyes értelmezéséhez tartozik az is, hogy a háztáji gazdaságok termelésének, támogatásának a közös gazdaságok további szilár­dítása mellett kell folynia. So­kan ezt úgy értelmezik, hogy a közös gazdaság erősítésének együtt kell járnia a háztáji gaz­daságok fokozatos elsorvasztásá­val. Ebben a kérdésben azok a gazdaságok járnak el helyesen, amelyek a közös erősítésével együtt megfelelő gondoskodással legalább azonos szinten tartják a háztáji gazdaságokat, sőt ahol a törvényes méretek megengedik, elősegítik a kiegészítést. A ter­melőszövetkezetek vezetői sokat tehetnek a háztáji gazdaságoknak a törvényes keretek közötti gaz­dálkodásukért. Számos ’ példa mutatja, hogy ahol a szövetkezeti vezetők helyesen értelmezik a háztáji szerepét, ott a közös gaz­daság fejlődése mellett nincs visszaesés a háztájiban. Számos helyen megszervezték a háztáji­ból származó áruknak a szövet­kezet áruival való közös szerző­dését és értékesítését is. Olyan jelenségekkel is lehet találkozni, ahol viszont a háztáji gazdaságot a közös gazdaság fejlődésének ro­vására, a törvényes kereteket túl­lépve előtérbe helyezik. A meg­engedettnél nagyobb területet, rtagyobb állattartást, a közös ro­vására több takarmányt stb. biz­tosítanak. A mezőgazdaság fejlesztésének a második ötéves tervben meg­határozott célkitűzéseit csak úgy valósíthatjuk meg, ha helyesen értelmezve a közös és háztáji gazdaságok szerepét, egymáshoz való viszonyát, arra törekszünk, hogy mindkét területen kihasz­náljuk a lehetőséget a lakosság és a népgazdaság mezőgazdasági ter­mékekben jelentkező szükségle­teinek mind teljesebb kielégítése érdekében. Dankovits László az MSZMP KB Ágit. Prop. Osztály munkatársa A Pécsi Cementáruipari Vál- ! Ialat dombóvári, komlói és hirdi telepére fizikai munkára férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT alkalmaz. Étkezést és szál­lást biztosítunk. Jelentkezés a dombóvári, hirdi, illetve komlói telepen. (15) A Hidasi Téglagyár felvesz kovács, vagy lakatos szak- képzettségű gépkarbantartót Jelentkezés a téglagyárnál, vagy a vállalat központjá­ban. (Pécs, Rákóczi út 11.) Bérezés: időbér-j-prémium. (36) A dombóvári TOTÓZÖ értesíti ügyfeleit, hogy má­jus 30-tól nem szerda estig, hanem csütörtökön délelőtt 11 óráig árusít, illetve fogad el továbbításra tárgyheti lot­tószelvényt. (13) Mi tartozik a pártonkíviiliekre? Gyakran vitatott kérdés Né­metkéren, hogy pártonkívülieket most már rendszeresen meghív­nak a taggyűlésekre. Az ellenté­tes véleményt vallók — nem ért­ve meg a párt szövetségi politi­káját — úgy érvelnek: A párton­kívüliek jelenléte csökkenti a párttagok aktivitását, sértő, ha a pártonkívüliek előtt a párttagot megbírálják — mondták. Meg kellett változtatni az em­berek gondolkodásában még ma i£ jelentkező helytelen nézeteket, amelyek abból a gyakorlatból indultak ki, hogy Németkéren privilégium volt a párttagsággal járó vezető funkció. Néhányan még ma is hangoztatják, hogy csak az lehet megbízható vezető, aki párttag. Kicsit groteszkül hangzik, de egy évvel ezelőtt na­pokon keresztül vitatott volt, al­kalmas-e pártonkívüli arra, hogy a napköziben dolgozzon. A gáncsoskodóknak kezdetben rosszul esett, amikor a pártszer­vezet titkára úgy érvelt, hogy a párttagság nem jelenthet előnyt, de hátrányt sem. A párttag meg­tisztelő kötelessége úgy dolgozni, hogy ne kisebbítse, hanem növel­je a párt tekintélyét. A pártnak — úgymond — nincs takargatni valója a pártonkívüliek előtt. A cél világos és egyértelmű, a szo­cializmus felépítése. Ez pedig a párttagoknak és pártonkívüliek- nek egyaránt közös érdeke. Az elmúlt egy év alatt sok új színnel gazdagodott a németkéri pártszervezet élete. A vezetőség úgy dolgozik, hogy a párttagság megismerje a párthatározatokat és az abból adódó tennivalókat. A termelésre ösztönző és tudat- formáló politikai munka sokszo­rosan kamatozik. Igazolására ér­demes megnézni a közösség mun­kája nyomán viruló németkéri határt. P. M. Tárjuk fel hagyományainkat Nem ismerjük eléggé szűkebb átriánkat. Hovatovább csak a őrünk és a sárközi népművészet z, ami tulajdonképpen Tolna me- yét az ország előtt képviseli. Pe- ig ennél sokkal gazdagabb a vált: túlzás nélkül állíthatjuk, linte dúskálhatunk hagyomá- yokban, történeti emlékekben, zeknek nagyobbik hányada zonban csak a legszűkebb kör­en terjedt el. Voltak próbálko- ók, akik kísérleteztek, kutatgat- ik, ezekből azonban nem szüle- ?tt monográfia, sőt sokszor hogy indult, úgy el is aludt egy- gy kezdeményezés. Másfelől viszont naponta szál- ngóznak a hírek: az iskolák és falusi honismereti szakköri' jabb és újabb adatokat tárn~' el egy-egy környék múltjáról, történeti emlékeiről. Néhol pedig már odáig eljutottak, hogy ezeket az anyagokat rendezték, s csinos kis kiadványokban mutatják meg a faluba vetődő idegennek: mi­vel is rendelkezett régen, s mivel gazdagodott ma a falu. Honismereti szakkör már me­gyénkben is működik néhány. Munkájuk azonban csak esetle­ges, nincs megfelelőképpen össze­fogva, irányítva. Pedig Kötesd, Gyönk, s egy sereg más község környékén lenne mit kutatni, ke­resni. Csakhát a megfelelő irá­nyítás hiánya miatt még a leg­őszintébb és legjobb szándékú kezdeményezés is elsorvad.• Te- I hát: gazdát kellene végül keríteni —eknek a szakköröknek. Irányi­ak at igen jól elláthatnák a ji művelődési otthonok. sz. i. Sok minden változott A nyíltság ielbátorítja az embereket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom