Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-27 / 148. szám
1963. június 27. tÖLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Kennedy Nyugat-Berlinben A Pravda cikke Kennedy látogatásáról Berlin (MTI). Kennedy amerikai köztársasági elnök egy Boeing —707 típusú különrepülőgépen szerdán délelőtt 9 óra 40 perckor megérkezett Nyugat-Berlin. francia övezetének tegeli repülőterére. Az amerikai elnököt elkísérte Nyugat-Berlinbe többek között Clay tábornok és Rusk külügyminiszter is. Kennedyt a repülőtéren először Nyugat-Berlin francia városparancsnoka: Toulouse vezérőrnagy, mint vendéglátó üdvözölte, majd sorban kezet fogott vele Brandt nyugat-berlini polgár- mester, Adenauer nyugatnémet kancellár, Schröder külügyminiszter, továbbá az amerikai és az angol városparancsnok. Az amerikai himnuszt nem játszották el Kennedy fogadtatásakor. Az amerikaiak ugyanis nem járultak hozzá, hogy Nyugat-Ber- linben az amerikai és a nyugatnémet himnusszal együtt üdvözöljék az elnököt, így ezt a problémát úgy hidalták át, hogy a repülőtéren csupán a „Berliner Luft” induló dallamai hangzottak el. — Ez a kis közjáték is arra utal, hogy az amerikaiak korántsem értenek egyet Adenauernek és Willy Brandtnak azzal a kedden este is hangoztatott véleményével, hogy „Nyugat-Berlin a szövetségi köztársaság része”. A repülőtéren Willy Brandt néhány mondatos üdvözlő beszédére Kennedy is röviden válaszolt. Pár szóval utalt arra, hogy az Egyesült Államok „Nyugat-Berlint továbbra is a nyugati világ részének tekinti”. A menet ezután elindult a Kongress-Halle-hoz, ahol Kennedy nyugat-berlini szakszervezeti vezetőkkel találkozott. Az amerikai elnök ezt követően a Brandenburgi-kapunál, s a Friedrich- Strasse és Koch-Strasse sarkán lévő átkelőhelyen, az úgynevezett Checkpoint Charlie-nál megtekintette a Német Demokratikus Köztársaság Berlinen át húzódó államhatárát. A Brandenburgi kapunál Kennedy nem láthatott be a demokratikus Berlin utcáira, mivel a diadalkapu oszlopai közötti átjárókat hatalmas drapériák borították be. Az amerikai elnök a kapu mögött, még a demokratikus Berlin területén felállított angol nyelvű feliratokat is olvashatott arról, hogy a potsdami megállapodásokat az Egyesült Államok akkori elnöke is aláírta, s hogy a Potsdamban elfogadott elveket csak a Német Demokratikus Köztársaságban valósították meg, Nyugat-Németor- szágban viszont megtagadták. Kennedy mindössze három percig tartózkodott a tiszteletére épített emelvényen. A Checkpoint Charlie-nál eltöltött nyolc perc alatt semmi említésre méltó esemény nem történt. Kennedynek ez a két látogatása is azt bizonyította, hogy az Egyesült Államok, ha hivatalosan nem is, de facto elismeri a Német Demokratikus Köztársaság Berlinen átvezető határát. Kennedy IVyugat-Berlinből Írországba repült Berlin (MTI). A nyugat-berlini úgynevezett szabad egyetemen Kennedynek átnyújtották az egyetem díszpolgári oklevelét. Az amerikai elnök ezen az ünnepségen I tartotta leghosszabb beszédét a frontvárosban. Először is összegezte a nyugatberlini látogatásának tapasztalatait, s NDK-ellenes támadások közepette megismételte délelőtti kijeBONN Az AFP bonni értesülése szerint a nyugatnémet kormánykörök és az ellenzék egyaránt megelégedéssel fogadta Kennedy frankfurti I beszédét. Kereszténydemokrata körökben hangsúlyozzák, hogy Adenauer pártjának is ugyanaz a célja, mint az amerikai elnöknek: a szoros szövetség az Egyesült Államok és Európa között. PÁRIZS Párizsi tájékozott körökben nem akarják elhamarkodottan kommentálni Kennedy nyugat-németországi látogatásának értelmét és a tőle várt eredményeket. A sajtóra bízzák, hogy a látogatás magyarázatát keressék. A francia lapok úgy látják, hogy Kennedy nyugatnémetországi, angliai és olaszországi körutazása „bekerítési manőver” Franciaország ellen, azok miatt a fenntartások miatt, amelyeket a franciák az atlanti és az európai ptflitika különféle megnyilvánulásaival szemben hangoztattak. A francia sajtó annyit mindenesetre kiemel, hogy Kennedy helyeselte a francia—nyugatnémet szerződés megkötését, és egy udvarias gesztussal Párizsba küldte Bundyt, egyik közeli munkatársát, aki majd tájékoztatja Couve de Murville francia külügyminisztert nyugat-németországi benyomásairól. Több francia és külföldi kommentátor szerint Kennedynek Adenauerrel és főleg Erhard allentését arról, hogy a németeknek „joguk van a szabad választáshoz”, és hogy „egyszer majd eljön az ország újraegyesítésének ideje”. Ezután Kennedy részletesen bizonygatta, hogy a kapitalizmus mozgékonyabb és fejlődőképe- sebb, mint a szocialista rendszer. Egész beszéde során azonban óvakodott attól, hogy Nyugat-Berlin státusát illetően a bonni és a nyugat-berlini hivatalos véleménnyel azonosítsa magát. Sőt, mikor „a nyugat-berlini és a németországi demokráciát” dicsérte, következetesen megkülönböztette egymástól a bonni államot és a frontvárost. A tegeli repülőtéren megtartott rövid búcsúztatás után az elnök repülőgépe pontosan háromnegyed hatkor emelkedett a magasba. kancellárral folytatott megbeszélései jó alkalmat nyújtottak arra, hogy a közelgő De Gaulle—Adenauer találkozó előtt kifejthesse az amerikai elgondolásokat, „nagy tervének” néhány lényeges kérdéséről, amelyek az atlanti szövetség valamennyi tagjának egymástól való függőségére vonatkoznak, politikai, katonai és gazdasági téren. CHICAGO A Chicago Tribune szerdai vezércikkében azt írja, az Egyesült Államok európai szövetségeseinek kellene bizonyítékokat szolgáltatni hajlandóságukról az Egyesült Államok támogatását illetően, nem pedig fordítva. Kennedy elnök az atlanti szövetségesek bizalmának elnyerésére törekedve kijelentette, „kockáztatni fogjuk városainkat a ti városaitok védelmére, mert saját szabadságunk megvédéséhez a ti szabadságotokra van szükség”. Az ember azt gondolná, hogy az amerikai elnöknek arra kellene felhasználnia az európai látogatás által nyújtott alkalmakat, hogy javítsa saját országának helyzetét és követelje, hogy a védelmi terheket becsületesen osszák meg. Ehelyett azonban Kennedy úgy érzi, hogy könyörögnie kell az amerikai szándékok iránt megnyilvánuló európai bizalomért, még azon az áron is, hogy Amerika nagy városait zálogként ajánlja fel — írja a Chicago Tribune. Moszkva (TASZSZ). Grigorjev, a Pravda bonni tudósítója kommentárt fűz Kennedy amerikai elnöknek a Német Szövetségi Köztársaságban tett háromnapos látogatásához. Rámutat, hogy a látogatás nyomán kibontakozóban van a Bonn—Washington „atomtengely”, amely háborús veszélyt rejt magában. Ha lefejtjük a Kennedy látogatását kísérő diplomáciai mázt, — írja a tudósító — akkor láthatjuk, hogy Washington a NATO kebelében mutatkozó mély nézeteltérésektől nyugtalanítva, szeretné, ha Bonn növekvő nyugat-európai befolyását a NATO-beli „fegyelem” helyreállítására használná fel. Például: lelkére beszélne De Gaullenak. Az is az amerikai óhajok közé tartozik, hogy Nyugat- Németország a közös piac leple New York, (TASZSZ). Az ENSZ költségvetési bizottsága kedden este határozatot hozott a béke fenntartását szolgáló ENSZ-akciók finanszírozásának „általános alapelveiről”. A szovjet küldöttség a határozat ellen szavazott, mivel a határozatnak az a célja, hogy törvényesítse azoknak az ENSZ- akcióknak a finanszírozását, amelyeket az ENSZ alapokmányának megsértésével és a Biztonsági Tanács megkerülésével hajtottak végre. A szovjet küldöttség nem járulhat hozzá ahhoz a javaslathoz, amely a költségek nagy részét a Biztonsági Tanács állandó tagjaira hárítja. A Szovjetunió és a többi szocialista ország úgy véli, hogy az ENSZ-akció finanszírozásának terhét elsősorban a békét Varsó, (MTI). Június 24-től 26-ig Varsóban tartotta ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának külkereskedelmi állandó bizottsága. Az ülés munkájában részt vettek a KGST-országok — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Mongol Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköz- társaság és a Szovjetunió — küldöttségei. A bizottság ülésén megfigyelői minőségben megjelentek a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi alatt ne gördítsen akadályokat az amerikai exportőrök útjába, továbbá, hogy a bonni kormány az eddiginél nagyobb összegekkel járuljon hozzá a NATO katonai készülődéseihez. — Bonnban hajlandók ebbe beleegyezni, de nem minden feltétel nélkül — folytatja a tudósító. — Hajlandók beleegyezni, ha a Nyugat „német politikájának” alapjává a nyugatnémet revansvágyó és militarista körök követelései válnak, ha e körök számára hozzáférhetővé teszik a nukleáris fegyverek ravaszát. Nem véletlen, hogy Kennedy Adenauerrel folytatott megbeszéléseinek egyik fő témája a NATO sokoldalú atomhaderejének kérdése volt, miután e haderő megteremtése leplezésül szolgálna a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzéséhez. megsértő agresszoroknak, és azoknak az országoknak kell viselniük, amelyek akadályozzák a konfliktus békés rendezését és támogatják az agresszort. A szocialista országokon kívül a francia és a madagászkári küldöttség is a határozat ellen szavazott. A költségvetési bizottság ezenkívül határozatot hozott, amely felhatalmazza a főtitkárt, hogy finanszírozza az ENSZ-nek 1963. július 1-től december 31-ig terjedő időszak kongói költségeit. A határozat ellen szavazott a Szovjetunió, Ukrajna, Belorusszia, Bulgária, Kuba, Csehszlovákia, Magyarország, Mongólia, Lengyel- ország, Románia, Albánia és Franciaország. Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselői. A bizottság számos fontos kérdést tárgyalt meg, és határozatokat hozott a KGST-államok külkereskedelmének továbbfejlesztésére. Az ülés résztvevői kicserélték véleményüket az 1964. évi kereskedelmi tárgyalások és megállapodások előkészületeiről. A bizottság ülése a baráti és testvéri együttműködés, valamint a teljes kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Lapvélemények Kennedy nyugat-németországi tanácskozásairól Az ENSZ költségvetési bizottságának határozatai A KGST külkereskedelmi állandó bizottsága Varsóban ülésezett tUUlllUIIIIUi : 4MIUMIIIIU'; «111111111111111111-. <ailllllUllllllllll': «UUIUIIIIIIlllll' «MM» : «MIMIM» «1111111111» «wiuimiiiiiiii: «miiuiiiiiiii' : «mm» : 411111111111111» «iiimuiiii»: «niuiniiiii** : «iiiim : •JUIIlHIHIIIimii -lllllllllllllll«» A fácánkerti Vörös Hajnal Tsz gazdái kepébe rakják a learatott őszi árpát a gazdaság két kévekötő aratógépe után. A termelőszövetkezet a munkaegységen kívül célprémiummal is jutalmazza a —-VI betakarítást. A Teveli Gépállomáson 16 új kombájn várja az aratás megkezdését, s az idén már az összes gabonát géppel vágják. Képünkön: a gépállomás új kombájnjai, amelyek ma állnak munkába.
