Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-25 / 146. szám
2 TOI,NA MFGYF1 NtfPŰJSÁQ 19G3. június 35. Ankét a társadalmi bíróságok munkájáról Hétfőn ankétet rendezett Szek- szárdon a társadalmi bíróságok munkájáról a szakszervezet és az ügyészség. A tanácskozáson dr. Szilcz Ákos megyei főügyész tartott vitaindító előadást. Egyebek között megállapította, hogy időszerű volt a társadalmi bíróságok tevékenységével kapcsolatos rendelet meghozatala. A rendelet végrehajtásának értelmében a megyében különféle intézkedéseket tettek. Megalakították, illetve újjáalakították a társadalmi bíróságokat. Jelenleg már 60 ipari üzemben, állami gazdaságban és más munkahelyen működik ilyen szervezet. Rövid működésük sok tanulsággal szolgált már eddig is. így mindenekelőtt beigazolódott, hogy a bűnüldözés új, a V7'' kongresszus szellemének i lő alapelvei szempontjár 1: ítos lépés volt a dolgozók bevonása a különféle fegyelmi és törvénysértő ügyek intézésébe. Ugyanakkos megállapítható az is, hogy sok helyen lebecsülik, a társadalmi bíróságok munkájú. Ezt mutatja a többi között az is. hogy az adott időszakban 60 fegyelmi és kártérítési eljárást folytattak le, ezek közül körülbelül 20 lett volna alkalmas arra. hogy a társadalmi bíróság elé terjesszék, ezt azonban mindössze öt esetben tették meg. Néhány nagy üzemben, mint például a Bonyhádi Zománcgyár, a tamási földművesszövetkezet, s a Vendéglátóipari Vállalat, a társadalmi bíróság egyáltalán nem tartott tárgyalást. Akad olyan tapasztalat is a megyében, hogy egyes vezetők saját hatáskörüket, pozíciójukat féltik, az ítélkezésnek e demokratikus formájától. Nem veszik észre azt az erkölcsi, politikai támaszt, amelyet egy ilyen ügyben adhatna a kollektíva. A tapasztalatok azt igazolják, hogy e téren a további előrehaladás fő feltétele az, hogy a gazdasági vezetők megváltoztassák álláspontjukat, s a törvényes előírásoknak megfelelően támaszkodjanak a kollektíva segítségére a társadalmi bíróságokon keresztül Jubileumi ünnepség Mözsön Tizenöt esztendeje, hogy néhány lelkes zenebarát megalakította Mözsön a Bartók Béla vegyeskórust. A sikerekben gazdag másfél évtized eav-egy feledhetetlen eseményét elevenítették fel vasárnap a dalosok a jubileum alkalmából. Van mire örömmel visszagondolniok hiszen többször voltak rádiószereplésen, országos dalostalálkozókon vettek részt és felléptek csaknem minden megyei és járási kulturális seregszemlén. A negyvenhat tagú kórust mindezért, fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából dicsérő oklevéljel tüntette ki a művelődésügyi miniszter. A kitüntetést Mözsön, a kultúr- ház udvarán rendezett,,,dalostalálkozón dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese adta át Fertőszögi Béláné karnagynak. Az alapító tagokat pedig Szendy Pál, a MÉSZÖV elnöke díszoklevéllel tüntette ki és könyvjutalmat adott át a dalkultúra terjesztésében kifejteti munkásságuk elismeréséért. A jubileum alkalmából a Tolna és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dalostalálkozót rendezett Mözsön. A hőgyészi művelő, dési ház, a Dunaföldvári Cipész Ktsz, a szakályi földművesszövetkezeti kórus és a mözsi dalosok színvonalas műsorral szórakoztatták a több száz főnyi közönséget. A 15 év alatt a községben is sokszor szereplő mözsi dalosokat meleg ünneplésben részesítette a község lakossága. R. £. Megkezdődtek a szakmunkás-vizsgák A szekszárdi MüM. 505. sz.| lök következnek hetvenen, illetv« »Ady Endre« Helyiipari Iskolá-, hatvanan, Ma délelőtt a cipészben az elmúlt hetekben közel tanulók teszik le a gyakorlati négyszázötven végzős ipari' tanuló. vizsgát a Szekszárdi Cipész Ktsz tette le eredményesen az osztály, műhelyében a kőművesek pedig vizsgát, ezzel »megváltotta a be-' az állatorvosi rendelőintézet mö- lépőjegyet« a szakmunkás-vizs-! götti építkezésen, gára. Az ipari tanulókon kívül | A szakmunkás-vizsgák a prog- mintegy hatvanan jelentkeztek ( ram szerint július’ közepén fe- olyanok, akik — hosszabb szak- ' íerődnek be. mai gyakorlat alapján — iparitanulóidő nélkül tehetnek szakmunkásvizsgát. Ezekben a napokban tehát több mint félezer fiatal ad számot arról, hogy el- j sajátította-e a szakmunkás „Az első gondunk és kötelességünk, hogy a fiatal nemzedéket megmentsük egy újabb háborútól!” Nagy sikerű békegyűlés volt vasárnap Tamásiban Az első nyári vasárnapon járási béketalálkozót rendeztek Tamásiban. A Koppány-völgye és a járás falvainak küldöttei sereglettek a délelőtti békegyűlésre. Ebből az alkalomból Tamásiba látogatott dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A vendéget a járási tanácsházán fogadták szívélyesen a tamásiak. Az ismerkedő baráti beszélgetésen részt vett Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Tolna megyei bizottságának titkára, Hornyák László, a járási pártbizottság agitációs propaganda osztályának vezetője, Vi- dóczi László, a járási tanács vb- elnöke, Szaiff István, a járási tanács vb-titkára, Sárdi István, a tamási községi tanács elnöke, Péti János országgyűlési képviselő, a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke, Andirkó Sándor, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára, dr. Patonay Iván, a járási népfront-bizottság elnöke, Győri József járási rendőrkapitány-helyettes, Kovács József, a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajjavítási Társulat elnöke, Illés Dezső, a járási úttörőszövetség titkára, Tolnai István, a For- nádi Állami Gazdaság igazgatója, Péti József, a tamási Uj Élet Tsz elnöke, ott voltak a járás és községeinek képviselői, a megyei népfront-bizottság több tagja. A délelőtti gyűlésre ezernél többen gyűltek össze az erdőgazdaság épületénél, a miklósvári szabadtéri színpadon. Sokan a lombok alatt árnyékban, sok százan pedig a tűző napon is a padokon ülve hallgatták meg a békegyűlés ünnepi szónókát. A nagygyűlést Nagy Sándor, a Hazafias Népfront tamás1 községi bizottságának elnöke nyitotta meg. majd dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Bevezetőül megemlékezett a VI. magyar békekongresszusról, majd visszapillantott a két világháború történetére, amelyekben idegen érdekekért véreztették a magyar népet, áldozták fel az ifjúságot. — Az első gondunk és kötelességünk. hogy fiatal nemzedékünket megmentsük egy újabb háborútól! — hangsúlyozta dr. Ortutay Gyula, s választ adott arra a kérdésre, hogy van-e háborús veszély? Elmondotta, hogy a moszkvai békekiáltvány rámutatott arra, milyen félelmes fegyverek jutottak a nagyhatalmak birtokába, s milyen döbbenetes tömegű hadianyagot halmoztak fel az imperialisták. Minden egyes emberre 80 tonna robbanóanyag jut fejenként. Ha kitörne a harmadik világháború, akkor minden megsemmisülne a Földön, hatezer éven keresztül semmilyen szerves élet nem létezne, még a talajbaktériumok, a szerves élet legminimálisabb formái is elpusztulnának, amint a tudósok kiszámították. A moszkvai kiáltvány is hangsúlyozza, hogy nincs más mód, mint a békés egymás mellett élés az emberiség és kultúrájának megmentésére. Sajnos, mégis kell beszélnünk a háborús veszélyről. A két Németország létezése, a nyugat-berlini és a távol-keleti háborús gócpontok az imperialista mesterkedések folytán fellobbanó kis háborúk fenyegetően veszélyessé válhatnak a békére nézve. Egy esetleges világháború harcaira tudatosan készülnek a nyugat-német katonai szakírók is. Franz Kissel — magyarra fordítva — Páncéloscsaták a pusztában című könyvében például a második világháborúban Magyarországon lezajlott német tankcsatákat állítja egy jövendő háború példaképének. Hazánkról,. mint pusztáról szól. Mi csak katonai terep vagyunk a képzeletükben. Habsburg Ottó arra törekszik, hogy visszatérjen. — Mód van azonban arra, hogy az egész háborús gépezetet átállítsák a „béke iparára” — mondotta dr. Ortutay Gyula. — Ma már a nyugati világban is egyre határozottabbá válik a békemozgalom. A Szovjetunióban támadt gondolat: — A béke gondolata minden ember közös ügye — elterjedt az egész világban. S ez az emberiség ősi vágya. Most ért el először oda a világ, hogy egy nagyhatalom, melynek kezében vannak a megsemmisítő fegyverek, kész ekét kovácsolni a kardokból. A Szovjetunió, amely többszörös fölényben van a tudósok, a mérnökök és a műszaki szakemberek képzésében Amerikával szemben. Az a nagyhatalom, amely a világűrben is a legnagyobb pontossággal lövi ki űrhajóit, a Földön nincs olyan célpont, amelyet ne tudna eltalálni. Ez a hatalom hangoztatja, hogy ne fegyverrel, az ártatlanok le- gyilkolásáva1 harcoljunk, hanem a békés gazdasági és kultúrális versennyel. S éppen azért, mert a Szovjetunió erős, mi biztosak vagyunk abban, hogy nem lesz háború — jelentette ki a hallgatóság helyeslésétől kísérten az előadó. A harminc fokosnál nagyobb hőségben is rendkívül figyelmesen meghallgatott és nagy tetszéssel fogadott beszédet az ifjúság hangulatos műsora követte. A kedves műsorban Kosztend Adrienne, Korpádi Katalin úttörők és Kovács Zoltán gimnazista szavaltak, a Helikon versenyen aranyéremmel díjazott Patonay Adrienne zongorázott. Megtapsolták a nagykónyi általános iskola úttörőcsoportjának pusztafalusi bájos lánytáncát. Kiemelkedett a tamási gimnázium és járási művelődési ház lánytánccsoportjának népitánc-parádéja, valamint Németh László karnagy vezényletével a tamási általános iskola és Börcsök Márta tanárnő vezényletével a pári általános iskola úttörőzenekarának hangversenye. A béke-nap délutáni műsorában a tamási Vörös Szikra Tsz és az Uj Élet Tsz hagyományos és tréfás labdarúgó-vetélkedője szórakoztatta a sportkedvelőket, este pedig a szekszárdi Soós Sándor városi művelődési ház színjátszó • csoportja Miljutyin: Szibériai rapszódia című nagyoperettjét mutatta volna be a szabadtéri színpadon. Sajnos, az előadás az esti zivatar miatt félbeszakadt. Mint értesültünk. az operett díszbemutatóját június 30-án, Iregszemcsén tartják meg. Ballabás László szaismereteket, gyamára szükséges korlatot. A szakmunkás-vizsgák szombaton kezdődtek, negyvenöt lakatostanuló írásbelijével. Hétfőtől kezdve azonban már »teljes gőz. zel« tevékenykednek a vizsga- bizottságok. Tegnap a negyvenöl lakatostanuló vizsgázott a műszergyári tanműhelyben, százan pedig — kőművesek, cipészek, autószerelők, kovácsok — az írásbeli vizsgadolgozatot készítették A vizsgázók legnépesebb csoport, ját teszik ki a lakatosok, akik több. mint százan vannak. Utánuk a kőművesek és villanyszere. „Semmit sem változtál Jubileumi ünnepély Dombóvárott n Az ÉM. Pécsi Cementáru- ipari Vállalat dombóvári telepe fizikai munkára keres férfi munkaerőt Felvételhez szükséges munkakönyv, mii-lap, egy hónapnál nem régebbi keletű tanácsigazolás, tüdőröntgen-lelet. személyi igazolvány és katonakönyv. Munkásszállás és üzemi konyhai étkezés biztosítva van. (139) Daranyai Aurél bekopogtat Miklós Péter igazgató irodájába. Üdvözlik egymást, mint e gimnázium egykori öregdiákjai. Alig váltanak néhány szót, újabb öregdiák lép be. összeölelkeznek. A meghatottságtól hosszú időn keresztül nem is tudnak szólni. Egyikőjük végül kiböki: — Éppen olyan kamaszodnak tűnsz, mint akkor... Semmit sem változtál... Ezt hallja az ember a hallban is. A kedves bók „alátámasztására" olyan zsinatot csapnak, iránt egykor, amikor még az intézet jellegzetes sapkája volt a fejükön. s a kamaszkor kellős közepén voltak. Megismétlik ugyanazokat a tréfákat, csipkelődéseket, kiderül, hogy az akkori ,.becenevekről” sem feledkeztek meg. Hiába, jól esik egy kicsit megjkt- talodni. Mert hiszen akárhogyan is vesszük, az öregdiákok vagy része a szó teljes értelmében is megöregedett egy kicsit. Nem egészen találó a „semmit sem rái őrtől” bók sem. Csak egymás között tűnnek réginek, a valóságban pedig valamennyien nagy utat tettek meg az élet tekervényes ös- vényein. Baranyai Aurél neve szerepel elsőnek az erre áz alkalomra kiadott évkönyvben a gimnázium érettségizői között. A gimnázium fél évszázados történetében 1921- ben került sor első ízben érettségire. Baranyai Aurél egyik pillanatban a történelemtételeket forgatta agyában, a másikban pedig a jövőt fürkészte: hogyan sikerül valóra váltani a nagyszerű elképzeléseket. Gyógyszerész lett, s ma már több évtizedes küzdelmes munka van mögötte. U'gyütt érettségizett Kovács Vendellel. Ebből a félszeg diákból jogász lett. Ma a Legfőbb Ügyészség közlekedési csoportjának vezetője. Az ünneplők közt van az 1922- ben érettségizett Lukovits István is. ö sem „változott” meg. csak éppen orvos, maid őszhajú doktor bácsi vált belőle. Itt vannak a fiatalabb öregdiákok is. Dr. Kiss Tóth Tihamér, a Paksi Járásbíróság elnöke. Dr. Kovács Ferenc részben ünneplő öregdiákként, részben a Művelődési Minisztérium hivatalos képviselőjeként jött el. Miniszteri kitüntetéseket adott át a gimnázium nevelőinek. Hol van már a régi iskola is. Földi István bemutatja a jubileum alkalmából rendezett kiállításokat: a mai iskola fúrásra, faragásra, rádiószerelésre, kertészkedésre, és ki tudná megmondani, mennyi olyanra tanítja a fiatalokat, ami azelőtt ismeretlen volt. Az iskola falai ugyan még a régiek, de köztük új oktatási szellem honosodott meg. Valakinek hangos szava félbeszakítja: — Kérem az ünneplőket, gyülekezzünk a bejáratnál. Itt Miklós Péter igazgató veszi át a szót: — Iskolánk egyik növendéke, Majoros János Munkácsy-díjas kerámikus művész lett. Íme, itt van előttünk egyik alkotása, amelyet intézetünknek adományozott e jubileum alkalmára. Uj vonalak, forma, nagyszerű mondanivaló. Igen, ez a ma művészete. Vagy ezren találkoztak össze, sokan évtizedek után. Kit erre, kit arra sodort az idők szele. De az iskola szelleme mindig összekötő kapocs volt: az itt szerzett emberségből, tudásból táplálkoztak, s most egy nagy családként tisztelegnek az ötvenéves intézetnek. f most mégis minden, min- denki a réginek tűnik: „Semmit sem változtál” — cseng vissza az imént hallott bók. Észrevétlenül száguldtak az évek, minden mintha tegnap történt volna. Ahogy aztán egymásnak egymásról, hogy a látszat mögött könyvre való esemény van. — Emlékszel a Majoros Jancsira? — Majoros... Majoros... Hátper- sze... Neki volt az az afférja a matematikatanárral. — Neves ember.„ A hivatalos program szerint szombaton délután ünnepi ülést tartott a községi tanács a jubileum alkalmából. Vasárnap Miklós Péter igazgató emlékbeszédet mondott, dr. Kovács Fémeséinek renc, a művelődésügyi miniszter, kiderül, Bárd Flórián, a megyei tanács vb. nevében adott át kitüntetést, illetve jutalmat. Dr. Bársony Ró- bertné, a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében mondott üdvözlő beszédet. Az ünnepélyt jólsikerült szórakoztató műsor tette színessé. iBodaj
