Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-11 / 108. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG lí/63. május 11, Június 9-én lesz az építők napja Színpompás ünnepség Tolnán és Dombóváron Az Építő- Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete az idén június 9-én rendezi meg az építők napi ünnepségeket. Az idén különös jelentőséget ad az ünnepségnek az, hogy a szak- szervezet megalakulásának, illet­ve szövetséggé válásának hatva­nadik évfordulójával egybeesik. Az ünnepséget éppen ezért a ko­rábbi évek nagysikerű építők na­pi ünnepségeinél gazdagabb, színpompásabb külsőségek között rendezik meg. A fővárosban a szokásokhoz híven az idén is a Hűvösvölgyben rendezik az ün­nepséget. Több mint egy évtizede min­den évben Tolnán, az építőmun­kások fellegvárában rendeznek ünnepséget, az idén ugyancsak itt tartják az építők napi ünnepsé get, valamint Dombóvárott, ahol most kezd kialakulni az építő­ipari szakmunkások egyik bázisa. Az építők napi ünnepségekre egy hónappal június 9-e előtt, már megkezdték az előkészülete­ket — többek között ez is sejteti, hogy az idei ünnepségek sokkal nagyobbak, jelentősebbek lesz­nek a korábbi évieknél. Tolnán és Dombóvárott nagygyűlés lesz. A nagygyűlésen tüntetik ki a leg­jobb építőipari munkásokat. Szá­mos Tolna megyei idős és fiatal munkást kormánykitüntetésben részesítenek a munkásmozgalom­ban végzett több évtizedes mun­ka, illetve a kiváló termelési eredményekért. Egész nap szórakozik, vigad, ünnepel majd mintegy ötezer Tolna megyei építőmunkás. Kul­túrműsor, sportversenyek, utca­bál, térzene szerepel mindkét község építők napi ünnepségének programjában. Járási tűzoltóverseny Kagyszékelyben Nagyszabású járási tűzoltóver­seny zajlott le legutóbb Nagyszé­kely községben. A versenyen a tamási járás 28 községéből 54 csapat vett részt 500 tűzoltóval. A verseny eredményeit állami és önkéntes tűzoltókból álló bi­zottság értékelte. A bizottság megállapítása szerint minden ver­senyző csapat igen komoly szak­mai felkészültséget mutatott fel, mégis mint legjobbakat kell meg­említeni Iregszemcse, Értény, Nagyszékely, Szárazd, Tolnané- medi és Gyönk községek csapa­tait Az eredmények megállapí­tása után a díjak és jutalmak ki­osztása következett. 20 000 forint értékű díj került kiosztásra, rész­ben készpénz, részben pedig em­léktárgyak formájában, ezenkívül pedig a járási tanács 10 000 fo­rintos készpénzjutalma is. A verseny ideje alatt a zenét a felsőnyéki tűzoltózenekar szolgál­tatta. A közös ebéden és a majd reggelig tartó táncmulatságon pe­dig a Simontomyai Bőrgyár tánc­zenekara szórakoztatta a jelenlé­vőket. Molnár Márton tudósító Lelkes hangulatú békegyűlések a leszerelési hónap megnyitása alkalmából A Hazafias Népfront rendezé­sében megyeszerte megkezdődött a leszerelési hónap eseménysoro­zata. A két legnagyobb rendez­vényre Bonyhádon és Nakon ke­rült sor. Bonyhádon a járási mű­velődési otthonban rendezett bé­kegyűlésen Kaszás Imre gimná­ziumi tanár, országgyűlési képvi­selő mondott ünnepi beszédet. Meleg szavakkal ecsetelte az em­beriség békevágyát, százmilliók küzdelmét. Számadatokkal il­lusztrálta, hogy a fegyverkezés milyen megterhelést jelent az emberiségnek, ezért mindenkinek érdeke a leszerelésért való küz­delem. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után filmvetítés követke­zett. Három kisfilmet mutattak be, egyet a második világháború borzalmairól, egyet a Román Népköztársaságról és egy vígjá­tékot. Csütörtökön a Bonyhádi Ruhá­zati Kisipari Termelőszövetkezet­ben is rendeztek békegyűlést. Ezen többségében asszonyok vet­tek részt, s hallgatták meg Ba­logh József, a Hazafias Népfront járási titkárának előadását. Nakon Hunyadi Károly ország- gyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára j magyar—bolgár baráti esten ' ta­lálkozott a falu lakosságával. Az est keretében Hunyadi Károly előadást tartott. Méltatta a szov­jet hadsereg oldalán küzdő bol­gár csapatok szerepét hazánk fel­szabadításában, majd a béke megőrzésének lehetőségeiről be­szélt. Hangsúlyozta, hogy a bé­ke megőrzésének legfőbb biztosí­téka a népek elszánt küzdelme a háborús törekvések ellen. Az elő­adás után kisfilmeken keresztül mutatták be a testvéri bolgár nép életét. A leszerelési hónap megnyitása alkalmából békegyűlésre került sor Kismányokon. A kis falú la­kói zsúfolásig megtöltötték a mo­zihelyiséget és síkraszálltak a bé­ke ügye mellett. Foglalkoztak a béke kérdésével a Vöröskereszt bonyhádi járási szervezetének ülésén. Az ülést a Magyar Vöröskereszt fennállásá­nak századik évfordulója alkal­mából hívták össze, s a jubileu­mi ünnepséget egybekötötték a leszerelés melletti állásfoglalás­sal. Iregszemcsén a szövetkezeti kis­iparosok találkozóján beszélték meg a békeharc aktuális felada­tait. A leszerelési hónappal kapcso­latos rendezvények sorozatában különféle csoportos beszélgetések is szerepelnek. Nemrégiben ülést tartott a Hazafias Népfront sza­bályi elnöksége és javasolta á ta­nácstagoknak, hogy a tanácstagi beszámolóikat kössék össze a bé­kével kapcsolatos kérdések meg­beszélésével. §övö£szé A nagydprogiah terve Nagydorogon is foglalkoznak a I tettek elő Szakály községbe. A törpevízmű építésének gondolata- I szabályiak ugyanis az elsők ko­vái. Ezzel kapcsolatban már kü­lönféle megbeszélések, felméré­sek voltaik. Legközelebb ‘május 15-én a Hazafias Népfront elnök­sége kibővített ülést tart a párt és tanácsi vezetők részvételével a törpevízmű ügyében. Erre meg­hívták Zord Lőrinc szekszárdi mérnököt is, aki nagy ismerője a törpevízmű építésével kapcsolatos körülményeknek. A nagydorogiak tapasztalatcsere-látogatást készí­zött létesítettek törpevízművet a közös összefogás eredményeként, s a nagydorogiak tanulmányozni kívánják e módszereket. A nagy­dorogiak kezdeményezése különö­sen azért örvendetes, mert eddig ebben a községben nem sokat tettek helyi erőből a közérdekű feladatok megoldása érdekében, s a jelek szerint a tanácsválasztás e tekintetben is kedvező változást eredményez a faluban. ÉPPEN EGY ÉVTIZEDE jár­tam erre. Szálkára igyekeztünk Szekszárdiéi és amint felértünk a szerpentinen a hegytetőre, meg­álltunk, hogy visszapillantsunk a Sárközre, A távoli panoráma mellett természetesen szemügyre vettük a közvetlen környéket is. Ez utóbbi elszomorító látványt nyúj­tott. Amolyan elvadult táj képe tá­rult szemünk elé. Műveletlen, tönkrement szőlők, eltarackoso- dott szántók, gondozatlan, félig elszáradt gyümölcsfák. Ebben az időben rókák és ür­gék eldorádója volt Görögszó, ez az óriási, természetalkotta katlan. .szívszorongató látvány le­hangolt bennünket. Most egy évtized múltán motorke réljpánral kaptattunk feig hegynek Kedves Bélával, a Szekszárdi Állami Gazdasági szőlész-agronó- musával. Megálltunk a hegytetőn. Lenyűgözött a látvány varázsként hatott rám. Görögszón olyan pompás szőlőkultúrát honosítot­tak meg, amilyen itt sosem volt. Egy-egy jól megválasztott pontról kilométernyire is ellátni. Minde­nütt újtelepítósű szőlő, zöldéi! 55. — Tehát beigazolódott a mi álláspontunk. — Krieger meg­gyújtotta a ptapírt, s az ujjal kö­zött tartotta, amíg csak el nem égett az egész. — Amint látja, a különböző helyekről kapott in­formációk teljesen egybeesnek. Ez Wiesbach szempontjából elő­nyös, nem igaz? Aszker elgondolkozva bólintott. ............... Ham arosan az üzemhez értek. Krieger kiszállt a kocsiból, s azt és a titkos ígérte, jön nemsokára. Aszker kö' ALEKSZANDR NASZIBOV: EJTEKHELY a<z xiLbán Fordította: Szathmári Gábor rejtekhelyekről. A azzal járt volna, töprengés közben Aszker új tér- Munka után rendszerint betért vette a tekintetével, amíg Krieger vet gondolt ki, Wiesbach és még a gyár szomszédságában lévő a járdán lépdelve a gyár irodája egy másik illető ellenőrzésére. „Nibelung” mulatóba, ahol sok felé tartott. Krieger jószabású, elegáns öltönyben, egyenes tar­tóssal, könnyed, fesztelen járás­sal haladt, miközben figyelmesen bólogatott vissza a gyár dolgozói­nak, akikkel útközben találkozott, Ennek az illetőnek ugyanúgy köze ismerőssel lehetett találkozni, el­van mindahhoz, amit Homann beszélgetni, kicserélni a legújabb elmondott, mint Wiesbachnak. híreket. Egyszóval: kibeszélni a * világ dolgait. Krebs a „Nibelung”­Krebs, a raktáros harmadik év- ban ebédelt is: szalvétában hozta tizede dolgozott a Gans-Rehmer az elemózsiát, s egy korsó sört s akik már messziről illedelme- gyárban. Negyvenegyben behív- rendelt hozzá, sen köszöntötték őt. Mintha va- ták a Wehrmachtba, hat hónap Ma a szokottnál valamivel ké- lósággal kicserélték volna. Az múlva pedig visszajött Ostburg- sőbb jött a mulatóba. Amikor be- imént, egy perccel ezelőtt, még ba. De csak féllábbal. Valahol lépett az ajtón, s széjjelnézett, egy egészen más ember ült a Szmolenszk alatt hagyta ott a látta, csaknem minden hely fog­kocsiban. másikat. Iáit. Csak hátul a sarokban volt „Nagyszerűen viselkedik, ügye- Ötven év körüli, lármás, han- egy szabad asztal. Krebs a pin- seri fedi magát” — gondolta Asz- goskodó, életvidám, szenvedélyes cérek és vendégek között, óvato- ker, aki a hivatásos hírszerző vitatkozó volt az öreg, a lóver- san kerülgetve a szinte egymásba szigorúságával vizsgálta Krieger senyek szinte megszállott rajon- érő székeket, odasietett a szabad magatartását. gója. Krebs, ahol csak megjelent, asztalhoz. Vagy tizenöt perc múlva jött nyomban tréfálkozott, ékelődött, A terem másik oldaláról egy Krieger, s azonnal indultak sziporkázott a szellemességtől. Ha magas, teljesen kopasz, simára vissza. Szótlanul ültek egymás ment az utcán, vagy csinált va- borotvált fejű férfi igyekezett mellett. Krieger valami hivatalos lamit, mindig dúdolgatott hozzá, ugyanehhez az asztalhoz. Mosoly- papírokat vizsgálgatott, Aszker Sohasem látták szomorúnak. gós, derűs szemekkel nézett a figyelmét pedig a gondolatai kö- Még a rokkantsága sem befő- szemüveg mögül. Már leülni ké- tötték le. Eljött az ideje, hogy lyásodta a jellemét, eredeti egyé- szült, de amikor meglátta Krebs- alaposabban foglalkozzék a he- niségét. Egy-kettőre megszokta a et, félreállt, s mosolyogva muta- gesztővel, akitől Georg Homann falábat, s olyan ügyesen lépege- tott a székre, hírt szerzett az archívumokról, tett vele, mintha örök életében (Folytatás a 2. oldalon) nek a fiatal hajtások, hosszú so­rokban fehérlenek a betonoszlo­pok. Az újságíró mohó kíváncsi­sággal indult ide, most azonban nincs kérdése: a látvány magáért beszél. Percek múlva ocsúdik fel álmélkod ásóból. NÉZEM A TÁJAT, feltűnik, hogy a domborzati viszonyok nem a. régiek. A hepehupák el tűntek, a lejtők legtöbb helyen kisebbek. — Ezen ne csodálkozz — így Kedves Béla. — A telepítést te­reprendezéssel kezdjük minden évben. Nagyteljesítményű lánctal­pas traktorokat" irányítunk ide, amelyek addig gyalulják, egyen getik a terepet, amíg az nagy­üzemi 'művelésre alkalmas fiém lesz. Nézd csak azt a részt! Ott az első évben mikroteraszokat képeztünk ki. Vagy tíz tizenöt terasz húzódik a meredek oldalban, messziről is jól kivehetők. Közelebb érve lát­ni, hogy minden teraszon három­négy sor szőlő húzódik vízszint­ben. — Ez csak a kezdet, s nem is a legalkalmasabb a nagyüzemi művelésre, mert ezeken a kis te­raszokon legfeljebb lovas ekével lehet dolgozni. A teraszosítás egyik előnye azonban itt is be­igazolódott. Nézd csak ezt a részt. Itt meghagytuk a meredek lejtőt, de még nem építettünk megfele­lő vízlevezetőt. Látod, mennyi termőtalajt lehordott az esővíz? És nézd meg a teraszokat, itt egy csepp eróziós kór sincs. AZ ÁLLAMI GAZDASÁG a kezdeti ' kedvező tapasztalatok után tovább végzi a teraszosítást, de úgy, hogy az megfeleljen a gépi művelés követelményeinek. Odébb úgynevezett makro-tera- szokkaí találkozunk. Ezeken már a traktorok is tudnak dolgozni. A meredek, csaknem függőleges oldalfalat levendulával ültették be, vagy ültetik be a következő ősszel. A levendula erős gyökér­zetével megköti a talajt, ugyan­akkor „termését” értékesíteni is tudják. Az egyik ilyen makro-teraszon éppen telepítenek. Először mér­nöki pontossággal megjelölik a2 oltványok helyét,'nehogy valame­lyik is '„kidőljön” a sorból. Min­denütt olyan sortávolságra tele­pítik a szőlőt, hogy a sorok közt elférjen a gép is. A kézi kapa ugyanis a szőlőskertekből egyre inkább kiszorul. Gépberregést hoz felénk a szél. A hang irányába indulunk. Minia­tűr lánctalpas traktor szorgos­kodik az egyik korábbi ültetési parcellán. Itt a gép a legmegle­pőbb látvány. Ilyen még nem dol­gozott a szekszárdi szőlőskertek­ben, sőt, az ország más tájain sem. Nemrégiben hozták Olasz­országból. A kis Fiat-gép könnye­dén forog, elfér a keskenyebb sorközökben is, gyorsan halad, megfelelő a vonóereje. A HEGYTETŐN már a gya­korlatban is látni hogyan változ­tatták meg a hagyományos tőke- kialakítási módszereket. A régit teljesen elvetették, mert azok termőképessége korlátozott volt. Helyette lugasrendszerre alakít­ják ki a tőkéket. A magas betonoszlopokon drót- huzalok feszülnek és ezekre fut­tatják fél a vesszőt, majd a túl­só oldalukon lelógatják. A gazdaságban ez évben már megtakarították a „csirkézés” költségeit. Korábban az elültetett oltványokra kis földkupacokat képeztek ki, hogy az előtörő haj­tást ne érje mindjárt erős nap­fény, mert az könnyen leperzsel­te. Mire a hajtás előtört a kupac­ból, annyira megerősödött, hogy nem perzselte le a nap. A „csir­kézés” azonban költséges volt. Most az oltványokat a hajtórü­gyeiknél oldatba mártják, s csak utána ültetik el. Az így elültetett oltványokat nem kell „csirkézni”. ötszáz holdra fejlesztik fel a görögszói szőlészetet. Az idén ebből száz hóidat ültettek, illetve ültetnek el. .... És nem telik bele egy újabb évtized, Görögszó bőven .ontja majd a világszerte keresett vörösbort és rizlinget egvaránt. B. F. Elkészült az új raktár a Tolnai Pamutszövőgyárhan A Tolnai Pamutszövőgyórban évek óta súlyos gondokat okoz a raktárhiány. Emiatt kénytelenek az udvaron, a szabadban tárolni a nyersanyagok egy részét és a kényes árut, a pamutfonalat nem könnyű így megvédeni az esőtől, átnedvesedéstől. A gyárban — vállalatfejlesztési és felújítási alapból — sikerült némiképp enyhíteni a raktárgon­dokat. A telep északi oldalán rak­tárt építettek, ami az elmúlt na­pokban készült el. Rövidesen sor kerül a „beköltözésre”, eltűnnek az udvarról a ládák. Felszabadul a jelenlegi, szűk fonalraktár is, ezáltal helyet tudnak csinálni az írelőnek. Az irelő jelenlegi he­lyén újabb negyven gépet szerel­nek fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom