Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-07 / 104. szám
TOLNA MEGYÉS NEPŰJSA6 m3, május 7. Jutka kukta bonyodalmat okoz... Előadásra készül az úttörőkórus, — Bemutató egy hét múlva A zongoraszó a (tanterembe a Barátság őrs is, a szekszárdi út- vonzza a gyerekeket. Besurran- ’ törökórus is. Három általános is- nak hallgatónak. Gerse tanár úr kola karénekesei fogtak össze ül a zongoránál, Tarjányi Gyón- Gerse József tanár vezetésével, gyi, meg Vas Margit dalban vitat- Vaágh Mátyásáé, Bellas Sándor- kozik arról, hogy mit tartalmazhat né segítségével, hogy előadják az imént érkezett levél, nem merik Békefjy Antal—Nádas Katalin felbontani, mert hátha, haza htv- „Tábori kukta" című gyermekit oz iskola az őrsöt a balatoni operáját. A Garay téri iskolában táborból? folyik a próba. S bizony, a két 1 unteremben vagyunk, Bala- felvonást végigénekelni, eljátsza- tonnak híre-hamva sincsen, a nyi- ni, erős felkészülést igényel. A tott ablakon szekszárdi port fúj humoros darab, a melodikus zene be a szél, a két lány úgy áll ott közel áll a gyerekekhez, s ez meg- középen, ahogy iskolába jöttek, könnyíti a tanulást. Az együttes- csak a köpenyt vetették le, tnégisnek nem is ez az első vállalkoa hallgatóságnak eszébe sem jut polgári nevük. Magdát, a Barátság őrs vezetőjét látják Gyöngyiben és Vas Margit Éva, a csípős nyeiVŰ őrsi tag. zása. tavaly már előadták a szerző egy mesejátékát. De most, a szólószereplőkön kívül 80 tagú kórus is közreműködik. Éppen együttérzően énekelnek a tanako — Jaj, jaj, minekünk, mit tér- aó Barátság őrs tagjaival, arról, veznek ellenünk — tanakodnak a hogy mi legyen az ebéddel? Mert lányok. hát Jutlca kukta nem éppen re, Magdának, mint őrsvezetőnek ménytkeltően működött... illik bátran felbontani a levelet. — Éva, te is járkálj, mintha Nem, szó sincs hazahívásról. Kid- törnéd a fejed a megoldáson — ri néni. az osztályfőnökük jön Iá- hangzik Bellus tanárnő rendezői togatóba, ezt adja —- hírül a pa- utasítása az egyik szereplőhöz, pír. Na, de akkor utána kell néz- Hát. hogy m.ennyire sikerültek ni, hogyan működik Jutka a a próbák, azt majd a bemutató konyhán, hogy jó ebéddel fogad- tanúsítja. Szombaton már a főhassák a vendéget. Azonban ott próbák kezdődtek meg a művelővárja csak őket az igazi bonyodalom! Hanem erről már dési házban, s 12-én, vasárnap r.em délután négy órakor kerül kö- számolünk be. akik majd megné- zönség elé a „Tábori kukta", a zik a „Tábori kuktá"-t, izgulhat- művelődési házban. Az előadásra nak a fejleményeken. Most még csak a próbáknál tart a szerző is eljön. B. K. Két éves a paksi ifjúságvédelmi állandó bizottság Tudósítónktól. A Paksi Községi Tanács ifjúságvédelmi állandó bizottsága két éve tevékenykedik. Sütő. Ferenc, az áb. elnöke a következőképpen foglalja össze a bizottság által végzett munkát. ^ ■> — Lehet-e szebb feladat, mint a nevelés és ezen belül az ifjúság nevelése? Nemes feladat volt mindig is annál inkább az ma. E szép feladatot, segítését vállalta magára Pakson is az ifjúságvédelmi állandó bizottság. A nevelés már áttörte a család, valamint az iskola kereteit, társadalmivá szélesedett, pedagógusok és különböző tömegszervezetek egyengetik a fiatalok rögös útját. Két év távlatából nyugodt lel- kiismerettel megállapíthatjuk, hogy az állandó bizottság betölti rendeltetését. Persze az ilyen értékelés nagyon egyszerű és még csak megközelítőleg sem tükrözheti a véglett munkát. Kezdetben a huliganizmus is felütötte a fejéta községben, de nehéz fáradságos munka után sikerült teljes egészében felszámolni. A munka nehezét egyedi esetek adják, felügyelet nélküli fiatalkorúak éjszakai ártatlannak látszó kicsapongásai, stb. A vizsgált esetek 90 százalékában a szülők felelősségét kellett megállapítani, mint N. esetében is. aki túlzott alkohol fogyasztásával szinte a kétségbeesésbe kergette feleségét " és öt kiskorú gyermekét. A meggyőzés kevésnek bizonyult N. megjavításához. Előszói- elvonókúrára javasoltuk, de amikor ez sem járt eredménnyel kénytelenek voltunk a bűnüldöző szervek segítségét kérni. A paksi fiatalokra, mint ifjúságunk egészére nem a rendezetlen életmód a jellemző. Ahol még ilyen esetek előfordulnak, a bizottság tagjai: Fritz Ádám, Kres- kai Teréz, Gárdái Ferenc segítségével mindent elkövetünk, hogy a fiatalokat a rendes életbe visz- szavezessük. Fiataljaink lassan a különböző mulatóhelyek helyett egyre inkább felkeresik a járási ifjúsági házat, ahol gazdag programú kultúrált szórakozást biztosítanak mindenki számára. Minél több ilyen nagyszerű létesítmény lesz, úgy egyszerűsödik a mi feladatunk is. Czeidli István Paks ALEKSZANDR NASZIBOV: EJTEK HELY a<z 4ülbán megyünk ilyen Az igazgató afféle jó-embernek demokratikus érzelműnek tartotta magát. S ezenkívül jól emlékezetébe véste a Führer szavait, amelyeket az egyik müncheni pártnapon mondott: erősíteni kell a germán nemzet, a világot meghódító és uraló faj egységét. Ép- Fordította: Szathmári Gábor pen ezért. miután belelapozott es minden tekintetben rend- ...............*.........■■■■■......................................... b enlévőnek találta az igazolványt. — így szólt sofőrjéhez: jét. Aztán felállt, s lépett néhá- — És miért — Ezt a kettős jubileumot ak- nyat a fűvön, hogy megmozgassa messzire? kor meg kell ünnepelni. Ott. nem egy kicsit az üléstől elzsibbadt — Eh! — legyintett az igazgató messze, látom van egy kis tisz- lábait. Aszker összegyűjtötte a — Javasolták nekem, hogy a tás, néhány fával. Megpihenünk reggeli maradékait, s a kocsiba szomszédos lágerekből hozzak valamelyest. Különben is éppen tette. embereket. ..Vigye, Herr Khüide.ie már, hogy megreggelizzünk. — Akkor folytassuk az utat — metz, amelyik tetszik!'’ — KhüKhümetz a sofőrre nézett, s elé- mondta Khümetz, miközben rá- metz ismét legyintett, s haragogedetten állapította meg: zavar és gyújtott és beült az autóba. san összevonta a szemöldökét. — meghatottság látszik az arcán. A szesz nemsokára hatni kéz- Vigye! . . . Dehát mit találhat' Németek vagyunk. Gube! détt. Az igazgató a kocsi oldala- nék én még ott, amikor már ré- Nemetek és ezzel mindent meg- nak dőlt, időnként mosolygott gén kimustráltam az egész társa- mondtunk. Khümetz leeresz- magában, s valami dalt dúdolt. Ságot? És a többi gyár igazg'ató- kedoen megveregette Aszker vál- _ Meg ^ kérdea Gube mi. ja sem alszik. ' . ... féle nyavalya miatt kell ebbe az Természetesen. erősítette a eorax töltöttek a tisztáson. Auschwitzba mennem? — szólalt rn^& Aszker. . ? . ei' szétterített a füvön egv meg hirtelen, ravaszul pislogva — És váratlanul segítségül jött újságot s telerakta ennivalóval. Aszkerra. a gondviselés. Gube. Egy régi a uT"e bőven hozott ez útra. Astzker vállat vont barátom képében lent meg. Az igazgató elővett az zsebéből ,vallax vonx- , , Szolgálati iievekhen ' keriilt n«t egy lapos, bedugaszolt kulacsol -Gondoltam, nem ram tartó- Szonda Tél et 1 én! Oh — Szes7 — felelte Aszker kérdő z,k- igazgató ur. our^Da. ereszen véletlenül. Ob. pillantására. — Ez a szesz Gube ~ JÓ1 gondolta. — Khümetz a? en barátom magas tisztségét orvosság. Gyógyír minden bajra akart egyenesedni, s meg'án- viseL Azonnal megtalálta a modés bánatra torodott. — De maga jó sofőr, J.at- hogyan segítsen rajtam. Két Khiimetz töltött »ov ,it;™u', és én beavatom a dolgomba. Em- ötperces telefonbeszélgetés BerKnumetz toltott egy utipohai- berekzrt rne°vünk Ui munkáso- finnel, és már meg is kaptam az ba az üvegből, felhajtotta, s utá- “erenen megyunK. uj munxaso s szétnézhetek na odanyújtotta Aszkernek is. kert a ^arnak' AuSban de az a fejet razta. — De hiszen már így is elég , .... — Nem lehet - mondta. - sok fogoly dolgozik nálunk. “5- mehetett volna kozeAmikor a volán mellett ülök, én — Most pedig... még több }ebbl he,iyre IS- ^azgato UI ■ felőlem ez .folvhat valamennyi lesz' lottam. hogy van egy nagy labor patakban, akkor sem kell. ' Khümetz mondatai szaggatót- We.mar környékén is. Az jóval * helyeslőén bóün- tak, összefüggéstelenek kezdtek 1 v_ R a ; teli■ Csak ellenőrizni akarta az új lenni. Az egyik szó felénél vár i°-í ne.m. iszákos-e, tudja-e ratlanul abbahagyta, aztán hirte- a kötelességet. len egyszuszra elhadarta az egész Bravó, Gube! kiáltotta. — Khümetz ismét ivott egy po- mondatot. Hol kiabálva, hol meg Maga egyre jobban tetszik ne- hárraJ, s aztán még kettővel. So- egészen halkan, szinte suttogva bem. Csakhogy én már voltam vány nyaka és petyhüdt arca égé- beszélt, úgyhogy Aszker jófor- «tóban a lágerban. Voltam, érti? szén kipirult, a szeme csillogni mán semmit sem értett meg be- Még a tavasszal elmentem oda. kezdett. Hosszú, vékony ujjaival lőle. Azt azonban ki tudta há- fiacskám! Oh, nekem jó kapcso- időnkint elvett ogv-egy darabot mozni az összefüggéstelen sza- lataim vannak, és Buchenwald a kirakott hideg disznósültből, s vakból is, hogv miért igyekezett miatt nem vettem volna igénybe nagy falatokban a szájába gyűr- az igazgató annyira az utazással, protekciót. A lágerparancsnok hete. Hangosan csámcsogva evett, Megtudta: Ostburg katonai pa- lyettese az unokaöcsém. Érti: az miközben folvton hunyorgott ap- rancsnoksága értesítette Khü- unokaöcsém! És mégsem boldo- ro szemeivel. metzt, hogy egy hét múlva a gulhatok Buchenwaldban. Az Khümetz sokáig és mohón Gans-Behmer gyár német mun- Krupp és Heinkel embereinek a evett. Amikor végzett a reggeli- kásainak újabb csoportját hívják vadászterülete. Utánuk pedig vei, visszacsavarta a kulacs ku- be a Wehrmachtba. Azért szóltak vaim' kevés használható munka- pakját, füléhez emelte, megrázta, neki, hogy legyen ideje foglyok- er° marad . . . s elégedetlenkedve csóválta a fe- kai helyettesíteni őket. (Folytatjuk! Buchenwald. Khümetz nyerítve felnevetett. Lápaíői „apróságok a Tíz tánccsoport, három énekkar és három színjátszó csoport vesz részt a kulturális szemle szekszárdi járási bemutatóján Május 12-én, Decsen, a járási művelődési házban rendezik meg a Mátai Antal kulturális szemle szekszárdi járási bemutatóját. A járási bemutatón a Sárköz csoportjai mellett több jellegzetes néprajzi vidék együttesei találkoznak. Tíz tánccsoport, a bátai, a bogyiszlói, a decsi, a harci, a kölesdi, a mözsi, a sárpilisi, a sióagárdi, a tengelici és a várdombi mutatja be majd műsora javát a decsi találkozón. A mözsi, a sióagárdi és a faddi énekkar részvételére számítanak a járás kórusai közül. A szekszárdi járás öntevékeny színjátszó mozgalmát sz ntén három csoport, a sióagárdi, a kölesdi és a decsi kép- viseli. A járási ifjúsági és népművelési szervek ugyanolyan szép sikert várnak a művészeti csoportok bemutatóján, mint amilyent a szellemi vetélkedő és társasági táncosok versenyében elértek a járás fiataljai. A szellemi vetélkedő csapatok részvétele a megye területén a szekszárdi járásban volt a legnagyobb, összesen tíz. egyenként öt fős csapat mérte össze erejét a körzeti bemutatókon, s a járási versenyen részt vett legjobb négy Jjözül került ki a decsi KISZ-szervezet csapata amely később megyei első is lett és így május 19-én Pécsett, a kerületi döntőn képviselheti Tolna megyét négy megye legjobbjainak küzdelmében. A három körzeti bemutatón és a járási versenyen 12 pár mutatott., be társasági táncokat s közülük négy szerepel majd a megyei versenyen május 18-án Szekszárdon. les. gy.) AKI ÉPPEN CSAK ÁTUTAZIK Lápafőn, nem sok érdekességet talál ebben, az alig 450 főt számláló községben. Nem sok érdekességet tudnak mondani a tanácsházán sem. — Kicsi a mi községünk, apróságokról adhatunk csak számot — mondja Stickli János tanácselnök. — Ám lássuk az apróságokat — invitáljuk egy kis sétára a község vezetőjét. Már, ahogy az első utcasoron végighaladtunk, szembetűnő a nagy tisztaság. Nemcsak a kerítésen belül, hanem kívül is. A frissen ültetett fák körül virággruppok. — A „tiszta udvar, rendes ház” mozgalom eredménye. Nagy a vetélkedés nálunk a község szépítéséért — mondja az elnök. Olyannyira nagy — tudjuk meg később —, hogy a község vezetői már-már alig tudják kielégíteni a társadalmi munkások igényeit. Százhatvan díszfát ültettek el, s az idén még nyolcezer darabot akarnak. Körüllombosítják a kis községet, ahogy mondják: csodájára járhatnak a környékbeliek. A társadalmi munka eredményével lépten-nyomon találkozunk. A községfejlesztési alap évente mindössze 35 ezer forint, nem sokra mennének vele, ha nem pótolnák a közös munkával, összefogásuk egyik legszebb példája a kultúrotthon felépítése volt. ötvenezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói. — Nem volt egyetlen család sem. ahonnan ne jöttek volna, még a gyerekek is segítettek — büszkélkedik az elnök, s most már ő invitál, hogy nézzük meg a nemrég avatott épületet belülről is. LÁTTUNK MÁR SZEBBET IS, de ennyire otthonosat) mint a lápafői kultúrotthon, keveset. Talán azért is sikerült annyira kedvessé. barátságossá varázsolni, mert a község valamennyi lakójának ízlését, akaratát váltották valóra. Gondoltak a fiatalságra, nekik építették a külön klubszobát, televízióval felszerelve, a könyvek barátaira, akik nemcsak könyvtárszobát, hanem olvasótermet is kaptak, s valamennyiök kívánságának tettek eleget a színházterem felépítésével. — Vajon az építkezés befejezése óta is ellátogatnak ide a lápafőiek? — kérdeztük az elnököt. — Egy-két rendezvényre sor került már. Mi tagadás, az első kísérletünk kudarcot vallott, a Déryné Színház „Elválunk Gergely” című darabja megbukott nálunk... Csak Jókai: Szegény gazdagok című regényéből írt színmű bemutatása után kaptak ismét kedvet színházunk látogatásához. Hiába, a lápafőieknek is megvan a maguk ízlése, nem fogadnak el akármilyen szórakozási lehetőséget. S vajon miért nem alakítanak kultúrcsoportot, hogy igazán a maguk kedve szerint szórakozhasson a község apraja, nagyja? — Kevesen vagyunk, emiatt sok mindentől elesünk — sóhajt az elnök. Nincs kultúrcsoportunk, de ezt még valahogy kibírnánk, hisz a környékbeli fiatalok szívesen jönnek vendégszerepelni hozzánk, hanem az óvodát azt nagyon sajnáljuk... ÉS ELŐKERÜLNEK A GONDOK, amelyeken sehogy sem tudnak segíteni. Az asszonyok egyre jobban követelik a napközis óvodát. Érthető is, többségük a termelőszövetkezetbe jár dolgozni, ígérték már, hogy társadalmi munkával ismét segítenek,, csak a lehetőséget teremtse meg a tanács az óvoda felépítéséhez. — Sajnos, semmit, sem tehetünk, kevés a gyerek. Bármennyire is furcsán hangzik, két gyerek miatt nem kap a község engedélyt az óvoda felépítésére. Az engedély csak huszonöt gyerek után igényelhető, s nekik csak huszonhárom van... A lakosság létszámára hivatkozott a Dombóvári Fodrász Ktsz is, amikor a lápafőiek kérték, hogy hetenként legalább kétszer rendezzenek „borotválkozási napol". Nincs borbélyuk, nem maradna munka nélkül a ktsz dolgozója, ha hetenként felkeresné őket, * — Apróságok ezek. ugye?/ Ezt mondják valamennyi helyen, ahol elutasítanak bennünket — szól Stickli János. Igen, valóban azok, és éppen ezért csodálkozik az ember, hogy nem valósíthatók meg. A lápafőiek nem gondolkoztak sokat, amikor a kultúrotthon felépítéséhez az ötvenezer forint értékű társadalmi munkát kérték, s nem töprengtek akkor sem, amikor a község fásításához kezdtek. — Ennyit megtehetünk magunkért, ilyen apróságokon ne múljék a község csinosítása, szépítése — mondták, és mondják ma is. S hogy most másoktól hallják ennek ellenkezőjét, egy kicsit elkeseredik szájízük. I ♦
