Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-07 / 104. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. májas 3. Megyeszerte köszöntötték az édesanyákat Vasárnap a megye legkisebb községeiben is megünnepelték az anyák napját. Az ünnepségek szervezői a KISZ-alapszervezetek és az úttörőcsapatok voltak. Az iskolákban és a művelődési házakban tartott megemlékezéseken a fiatalok mindenütt virággal köszöntötték a meghívott édesanyákat. Sok helyütt, mint például a szekszárdi általános iskolákban rövid műsorral, szavalatokkal és énekszámokkal tettéjt a gyerekek bensőségessé az ünnepségeket. A szekszárdi 3. sz. általános iskolában a diákok rendeztek színes műsort, amelynek végén virággal kedveskedtek az édesanyáknak. A megemlékezésekről talán mindennél jobban beszél az a hír, amelyet a szekszárdi virágüzletből kaptunk. Saombaton szinte teljesen kiürült a bolt, egyformán keresett volt a tulipán és a hortenzia, csak cserepes virágból Szekszárdon mintegy ötszáz darab fogyott el. Ünnep előtt- a könyvesboltban Közismert, hogy Tolna megyében a jó könyvnek nem kell különösebben nagy propagandát csinálni. Egy-egy jó regény, vagy népszerű ifjúsági, illetve természettudományos ismeretterjesztő könyv1 napok alatt elfogy Szekszárdon, Ezekben a hetekben a könyvtárakban és az üzletekben a könyv ünnepére készülnek, az idei könyvhétre. Leposa Dezső és a szekszárdi könyveseit dolgozói a programon munkálkodnak. Erről érdeklődtünk. — Szeretnénk emlékezetessé tenni a mostani könyvünnepet. Ezért új módon próbálkozunk. Négy, mai magyar írót hívunk meg boltunkba és természetesen vásárlóinkat. Iróvendégeink május 25-én délután egy órától tartózkodnak nálunk. Az ilyenkor szokásos beszélgetés mellett itt helyben dedikálják műveiket. Az ünnep idejére esik a XVI. Könyvsorsjáték jegyeinek árusítása is. Az üzletben egyre többen kérik a jegyeket, amelyeket hasonlóan a korábbiakhoz, tízforintos címletekben hoznak forgalomba. Napról napra több talál gazdára, s ez amellett, hogy segítségével szaporodik a házikönyvtárak állománya, még nyereményt is biztosít a vásárlóknak. A sorsjátékon ugyanis 24 nagynyeremény kerül kisorsolásra 110 ezer forint értékben, ugyanakkor pedig 5775 könyvnyeremény is gazdára talál június 15-én, a sorsolás napján, Ház ház, csibe, csibe! Barkóczi Pista bácsival Szabályban találkoztam, amint éppen olvasnivalót keresett a kul- tvrház könyvtárhelyiségében. A könyvtáros Jókait, Gárdonyit ajánlotta többek között. — Valami érdekeset kérek. Ezeket már olvastam. — Akkor ezt! — tette. JSistg. bácsi elé a könyvtáros Tordai: Forradalom és papi rend című könyvét. . A vaskos, r epimrifiik ?m?| lapozták a könyv lapjait és megálltak egy helyen. — Ez jó lesz! — mondja és elmosolyodik. Aztán hozzám fordulva mondja: — Tudja, nekem is volt egy jó esetem a papokkal! Ez még akkor volt... na, szóval jön ám egyszer a kisbiró, hogy a plébános úr üzeni, mi lesz a párbérrel?! Mert még semmit nem adtam a papnak. Hát, mondom neki, majd meglesz. Erre azt mondja a kisbíró, hogy sürgősen ám, mert a plébános úr nagyon mérges. — Jól van. Ha mérges, legyen mérges. Ráér mérgelődni. Hát másnap megint jön ám a kisbíró, hogy mi lesz már a járandósággal? Megmérgesedtem. Majd én adok neked, gondoltam, és beraktam a zsákba a párbért. Ami járt neki. Bekopogtam a plébániára. — Elhoztam a járandóságot, plébános úr! Nézi. Elvörösödik.-^..Hát a csibe?... — Milyen csibe? — adom az ártatlant. Jrtilycn t-«$ibeí? . Hát a ház Utah! Ház, ház, csibe, csibe! — Ház? Hiszen tudja jól a plébános úr, hogy az apósomnál kuporgok, egy kis szobában. De ha csibe kell, hozok! Megyek haza, és mondom a feleségemnek, hogy kellene egy csibe. A papnak viszem. Az meg. rámnéz, mert éppen akkor keltek, olyan kétnaposak lehettek. Na, viszem a csibét a markomban. Teszem az asztalára. Először nagyot néz, aztán felugrik elvörösödve. — Mi ez? Mit hozott maga? — Csibe — mondom. — Ház, ház, csibe, csibe! A plébános úr mondta. Úgy gondolom, maga jobban ráér, mint én, hát nevelje fel, ha már erre vásik a foga! Ezzel otthagytam. (K-Z) A népi ülnökök választásáról A bíróságok népi ülnökeinek " választását a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1960. február 28. napján megjelent 6. számú törvényerejű rendelete szabályozza. Ennek alapján legutóbb 1960. május 15. és június 19. között választották meg az országban és megyénkben is járási, városi és megyei tanácsüléseken a terület szerint illetékes népi ülnököket. A ma is érvényben lévő törvényerejű rendelet szerint a népi ülnökök választása 3 évi időtartamra szól. Figyelemmel arra, hogy ez a 3 évi időtartam most lejár, — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 10/1963. számú határozatával úgy intézkedett, hogy a járásbíróságok és a megyei bíróság népi ülnökeit az illetékes tanácsok 1963. évi május hó 15. és június hó 30. napja közötti időben válasszák meg. A választás előkészítésére és lebonyolításéra a megyében és a járásokban ülnök-választási bizottság alakult, mely a tanácsok végrehajtó bizottsága, a szakszervezetek megyei, a Hazafias Népfront megyei és járási bizottságának képviselőiből, valamint a megyei. illetve járásbíróság elnökéből áll. Az igazságügyminiszter az_ általam hivatkozott törvényerejű rendeletben biztosított jogkörében Tolna megye területére a következő 3 évre megválasztandó népi ülnökök számát 540-ben állapította meg. Ebből a Megyei Tanács a megyei bírósághoz 40, a városi tanács és a szekszárdi járási tanács a szekszárdi járás- bírósághoz 140 és 70, összesen 210, a bonyhádi járási tanács 60, a dombóvári járási tanács ugyancsak 60, a paksi járási tanács 90, végül a tamási járási tanács 80 népi ülnököt választ meg az illetékes bírósághoz. Tájékozódásom szerint azoknak a tanácsüléseknek az időpontja, melyeken az ülnök-választások is napirendre kerülnek, — megyeszerte ffiájus 15 és 20. napjai között lesz. A választásokat jelölések előzik meg. A jelölések az illetékes bíróság területén működő üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, állami intézmények és egyes lakóterületek dolgozói részéről történnek. A jelölteknek az egyes üzemek, vállalatok, stb. közötti megoszlása az illető szervek létszámának megfelelő arányos felosztásán alapul. Figyelemmel azonban arra, hogy a megválasztandó ülnök bírói hivatása gyakorlásában az egész dolgozó népet képviseli, — szükségtelen, hogy ez az arányos felosztás a legkisebb üzemeiket, állami intézményeket is érintse.1 róságaink a nép által választott A jelölő szerveknél a jelölő gyűlések már folynak s előreláthatólag május 8—10. napjáig befejeződnek. A bíróságok a jelölő gyűlések előtt az egyes üzemekkel és intézményekkel közölték azoknak a népi ülnököknek a nevét, akik eddig ülnöki működésük során példamutatóan teljesítették ülnöki működésüket. Az újra jelölésre kerülő népi ülnökök mellett nyilván jelentős lesz azoknak a száma, akik most kerülnek elsőízben megválasztásra, mert az elmúlt több mint egy évtized alatt — mióta az ülnöki intézményt hazánkban bevezették — számos változás történt, elköltözés, elhalálozás, munkahely-változtatás, betegség, s egyéb okokból a korábban megválasztott ülnököknél. A jelölő gyűlések eredményességét biztosítja az a körülmény is, hogy a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa, a szakmaközi bizottságok és szak- szervezeti bizottságok segítenek a jelölések lebonyolításában, az ülnökök feladatainak ismertetésében, a megválasztásra kerülő ülnökökkel elbeszélgetnek s ugyanilyen segítséget nyújt a termelő- szövetkezeteknél és a lakóterületi választásoknál a Hazafias Népfront is. A bíróságok elnökei és bírái ugyancsak felkeresik a jelölő szerveket és közreműködésükkel igyekeznek biztosítani a jelölések és választások sikerét. Jelentős munkát vállaltak ebben az eddig jól működő és nyilván újra választásra kerülő ülnökök is, akik a jelölő gyűlésen beszámolnak eddigi bírósági tapasztalataikról és feladataikról. A megválasztásnak és ezt megelőző jelölésnek a törvényerejű rendeletben írt feltétele a magyar állampolgárság, a büntetlen előélet, a választójog és a betöltött 23. életév. Helyes ha ezen feltételek mellett olyan ülnökök kéjeinek; jnetgvájasztásta,. akik -kellő politikai szilárdsággal, gazdag élettapasztalattal rendelkeznek és munkahelyükön megbecsült emberek. Az utolsó választás óta nyert befejezést megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése s nyilván ennélfogva jelentősebb számban kerülnek jelölésre az eddiginél a termelőszövetkezeti tagok. A fiatalkorúak bíróságának pedagógus ülnökeit a Pedagógus Szakszervezet’ Megyei Bizottsága jelöli. A Megyei Nőtanács közreműködése biztosítja, hogy az eddigihez hasonlóan jelentős számban kerülnek megválasztásra nők is. A jelöléseknél figyelemmel kell lenni arra is, hogy a termelőmunkában részt vevő dolgozók mellett értelmiségi dolgozók is kerüljenek megválasztásra. Sanárjcíöítek „ llamrendünk “ musából Négyen ülünk a sárközi terítővei letakart kerekasztal körül. A nyitott ablakon keresztül virágzó fák illatát hozza a szellő a szobába. Kint a tárgyak ragyognak a napsütéstől és az élet zsivaja megtölt mindent. Itt bent szinte ünnepélyes a csend és a nyugalom. Három lány beszél a terveiről. Ha a vizsgák sikerülnek, pár hónap múlva tanári oklevél lesz a kezükben. „Kiröppennek” az életbe. Mindhárman a Pécsi Pedagógiai Főiskola negyedéves hallgatói. Tolna megyeiek. Oláh Annamária édesapja a hidasi bányában dolgozik. Bony- hádon laknak. Először ő nyilatkozik. — Milyen szakos lesz? — Biológia, földrajz, testnevelés. — Hol szeretne dolgozni? — Természetesen Bonyhádon. Nem ismeri a nevem? Ott kosaraztam! Az oktatási osztály vezetője megígérte, hogy az új iskolába helyeznek tanítani. Veller Erzsi szülei Sütvény- pusztán dolgoznak az állami gazdaságban. Matematika, fizika, orosz szakot tanul. Kurdra szeretne menni .tanítani. Ott végezte az általános iskola nyolc osztályát. Szeretne visszamenni a megszokott, öreg iskola falai közé. — Bízik bennei hogy. terve sir kerül? <’. — Igen. Kurdpn tarierőhiány van. Az igazgatónő már a „Megyei Tanácson keresztül” elintézte, hogy hozzájuk kerülhessek. Remler Rozália Györkönyről került a főiskolára. Falujában nincs üres hely, amely betöltésre várna. — Melyik községet pályázta meg? — Paksot. Közel van 3 falumhoz. — Nem sajnálják Pécset? Kiderül, hogy mindegyik sajnálja a várost. Annamária megjegyzi: — Szerencsére Bonyhád közel van Pécshez. Szombat-vasárnaponként majd gyakran autóbuszra ülök, hogy meglátogassam. Sok szép emlék fűz ide. — Hány negyedéves Tolna megyei van? Veller Erzsi válaszol. — Tizenegyen vagyunk. — Mindannyian vissza akarnak térni a megyébe? — Kivéve Ujj Jóskát — mondja Remler Rozália — ő ugyanis rajzszakos és a Velencei-tó mellé készül. Nagy művészi tervei vannak. Amikor terveikről nyilatkoznak kiderül, hogy az első hónapokban fizetésüket ruhára, bútorra szeretnék gyűjteni. A férjhezmenéssel mindegyik várni akar néhány évet. Szeretnének részt venni falujuk kulturális és politikai életében. És szeretnék, ha a falu vezetői bizalommal fogadnák őket. H. T. demokratiz- folyó alapvető J követelmény a dolgozó nép köz♦ vetlen részvétele az igazságszol- Jgáltatásban. Ez az elv érvénye- J sült a felszabadulás után szervezz ett népbíróságoknál, — ahol a Jtanácsvezető szakbíró mellett a ♦ pártok és a szakszervezet által í delegált népbírák vettek részt a ►bíráskodásban. A népi ülnöki in- ►tézményt az 1949. évi 11. sz. tör► vény hozta létre hazánkban, — ► tehát 1949. év óta működnek bíülnökökkel alakított tanácsokban. Minden színtű és hatáskörű bíróság ez idő óta elsőfokon egy szakbíróból és 2 népi ülnökből álló tanácsban tárgyal és ítélkezik éspedig oly módon, hogy a népi ülnökök azonos jogokat gyakorolnak a tanácsokat vezető szakbírókkal. ítéleteiket, határozataikat véleményeltérés esetén szótöbbséggel hozzák meg a tanácsok, úgy a büntető, mint a polgári peres ügyekben. A tárgyalásokat az elnöklő szakbírók vezetik, de a velük egyenlő jogokat gyakorló népi ülnökök a tárgyalás során is tehetnek fel kérdéseket az ügyben szereplő felekhez, tanukhoz, szakértőkhöz s a bizonyítás kérdésében valamint egyéb indítványok felett is, — vagy ha szükséges indítvány nélkül hivatalból, — az előbbi módon együttesen hozzák meg határozataikat. A népi ülnöki intézményt megvalósító jogszabály általános indoklásában kifejti, hogy a demokrácia alapvető követelményei közé tartozik a nép közvetlen részvétele az igazságszolgáltatásban. A népi ülnök józan életfelfogásával, élettapasztalatával, politikai szilárdságával, természetes igazságérzetével kiegészíti a hivatásos bírói elem által képviselt jogászi szakképzettséget. így biztosítható, hogy az igazságszolgáltatás ne szakadjon el a helyes társadalmi felfogástól, hanem hű kifejezője legyen a nép meggyőződésének, államunk akaratának. Hazánkban ma maradéktalanul érvényesül a törvényesség, alaptalanul senkit sem vonnak felelősségre. s az egyes ügyeket már olyan törvények alapján bírálják el, melyeket a szocializmust építő népünk és államunk hozott. A szocialista törvényesség betartása, állami, társadalmi, gazdasági rendünk, intézményeink védelme, a dolgozók jogainak biztosítása, és a dolgozó nevelése a szocialista társadalmi együttélés szabályainak betartására — szép és igen jelentős feladat. Ezeknek a feladatoknak a maradéktalan végrehajtása hatékonyan szolgálja és biztosítja államhatalmunk erejét, a szocializmus eredményes építését és népünk jólétét. Nem közömbös tehát, hogy népünk kire bízza azt a megtisztelő feladatot, hogy az államhatalom egyik jelentős szervénél — a bíróságnál — a bírói tisztet, az állam- hatalmat gyakorolja, s a Népköz- társaság nevében ítélkezzék. A közel másfél évtizedes ta- I ™ pasztalat amellett szól, hogy az ülnöki intézmény bevált. Ez a véleménye a Tolna megyei bíróknak és bírósági vezetőknek is. Jelentős segítséget nyújtottak számunkra eddig is a népi ülnökök, a sokszor bonyolult és nehéz munkánkban. Bízunk abban, hogy a most jelölésre, majd megválasztásra kerülő népi ülnökök még eredményesebben fogják betölteni a szakbírókkal együtt, feladataikat. Megválasztásuk után szeretettel várjuk őket, s ígérjük, hogy a magunk részéről mindent megteszünk a helyes és jó együttműködés érdekében. dr. Szily László, a megyei bíróság elnöke Heti háromnapos tanítás a középfokú ipari technikumok esti tagozatain Az oktatási idő rövidítése miatt a tanév első félévének végén a ► A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában megjelent rendelkezés értelmében az ipari technikumok főhatósága — az esti tagozaton — heti 3 napos tanítást ►vezethet be. A hét három tanítási ►napját úgy kell meghatározni, ►hogy azok váltakozzanak a tanítási szünnapokkal. ' A heti háromnapos tanításnál ►az óraszám nem haladhatja meg Ja 19-et, ezenfelül gyakorlati jellegű oktatásra szükség szerint hajvonta egy további nap jelölhető Xki. tanulók kötelesek minden tárgyból beszámolni, valamint a tanév végén a kijelölt tárgyból vizsgázni, a többi tárgyból pedig záróbeszámolón részt venni. A most megjelent rendelkezés szerint kell eljárni ott, ahol a heti háromnapos esti oktatás már az 1962— 1963-as tanévben megkezdődött. E kivételektől eltekintve a rendelkezésben foglaltakat az 1963— 1964-es oktatási évtől kell alkalmazni.
