Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-26 / 121. szám

1963. május 26. ÍOLNA MEGYÉI NEPÜJSAG 7 AtooíeHgeralattjárók a vizek mélyén Í/pr|ip fantáziája előbb szülte WCl IIC meg a tengeralattjárót, mint az a gyakorlatban megvaló­sult. A század elején a regényes fantázia, a hírneves; „Nautilus” valósággá vált és 1900-ban az amerikai haditengerészet meg­szerezte első tengeralattjáróját és ettől az időtől kezdve az imperia­lista hatalmak haditechnikája besorolta arzenáljába a tenger­alattjárókat. alattjáró flottáját, melyeket raké­tafegyverekkel szereltek fel és a tenger mélyéről képesek meg­semmisítő csapásokat mérni az ellenséges területeken lévő fontos célpontokra. Ezzel megszűnt az USA és Anglia atommonopóliuma a tenger alatt is, sőt a rakéta- technikában alaposan lemarad­tak. Csak 1960-ban jutottak odáig, hogy amerikai tengeralattjáró víz feletti célponton gyújtó rakétát lőtt Ab első világháborúban különö­sen a németek alkalmazták nagy számban a tengeri hadviselésben a tengeralattjárókat, de a máso­dik világháborúban ugyancsak félelmetes hadieszköz volt a ha­talmak harcaiban. Ezek a tenger­alattjárók, bár rettegett fegyver­nek bizonyultak, mégis könnyen sebezhetők voltak a modem jel­zőberendezések, vízibombák, rom­bolóhajók és repülőgépek korsza­kában. Hajtóenergiájuk a Diesel­motorral tölthető hatalmas ele­mek. sűrűn felmerülésre kény­szerítették, egyrészt az elemek feltöltése, másrészt a Diesel-mo­torokhoz szükséges levegő felvé­tele miatt. .Tonnatartalmuk és merülési mélységük sem volt túl­ságosan nagy. A második világ­háború legnagyobb német ten­geralattjárói 871 tonna űrtartal- múak voltak és 80—130 méteres merülésükkel a modern műsze­rekkel a víz alatt is könnyen fel­fedezték. Az atom- és a hidrogénenergia hadicélokra történő felhasználá­sa adta az ötletet olyan tenger­alattjárók megszerkesztéséhez, melyok tonnatartalma és merü­lési mélysége hatalmasan növel­hető és szükség esetén hónapokig vagy egy teljes évig felmerülés nélkül tartózkodhatnak víz alatt. Ai plcn atommeghajtású tenger­ül GldU alattjáró tervezési mun­kálatait 1947-ben kezdték meg az Egyesült Államokban és 1954-ben „Nautilus” néven került a hadi- tengerészet állományába. Atom­reaktora feltől lés nélkül 62 500 mérföldes utazáshoz szolgáltatott hajtóerőt, amit hagyományos tengeralattjáró csak nyolcmillió liter üzemanyaggal tehetett volna meg. Közben a Szovjetunió is kifej­lesztette reaktív hadierejét és ki­építette atommeghajtású tenger­ki. Most már rendelkeznek né­hány Polaris tengeralattjáróval, melyek rakéták kilövésére alkal­masak. A szovjet tengeralattjárók elle­ni védekezés céljából tervezték meg a Thresher (Farkascápa) ne­vű, nemrégiben tragikusan el­pusztult tengeralattjárót, mely 4300 tonnás vízjciszorításával gyorsvonati sebességgel volt ké­pes a ví2 alatt haladni. Merülé­si mélységét hadititokként kezel­ték, de a szakértők szerint négy— ötszáz méter mélységig merülhe­tett le. Formájában is eltért a hagyo­mányos tengeralattjáróktól, úgy­nevezett meghosszabbított csepp. Keresztmetszete szabályos kör, eleje olyan tompa, mint a légha­jóké. A teste gömbölyű és síma, amit csak a búvótorony tört meg. A nem túlságosan erős külső bur­kolat és a belső hajótest közötti ballaszttartályok vize és a belső fal több centiméteres, sűrűn bor­dázott acéllemezei voltak hivatot­tak a növekvő tengermélység nyo­mását felfogni. A hajócsavar és kormányzószerkezet a tengeralatt­járó farán helyezkedett el. Belső megosztása a tengeralattjárók el­leni harc szempontjai alapján ke­rült kiképzésre és egész orr-része a legmodernebb lokációs műsze­rek térházát foglalta magában. Elektronikus keresőkészülékek, radar, Sonár hanglokációs rend­szer tették lehetővé az ellenséges tengeralattjárók felkutatását, ugyanakkor a Threshert hangszi­getelése miatt nagyon nehéz volt felfedezni. A7 IIP A hírverés szerint az Hí U 0 H áramvonalas forma lehetővé tette a gyors, minden irányú manőverezést, 80—85 ki­lométeres sebességgel. Reaktorai segítségével felmerülés nélkül képes volt megkerülni a Földet, ötven kilométeres hatósugarú ra­kétáival, rrtelyek félig torpedó- rendszerűek voltak, automatiku­san kutatták fel a célpontot, te­hát az amerikai számítások sze­rint a legfélelmetesebb tenger- alattjáró-elhárítónak számított és mégis, 129 főnyi személyzetével a Csendes-óceán 2500 méteres mélységű hullámsírjába került az amerikai hadiflotta legmodernebb hajója. Katasztrófáját valószínűleg az okozta, hogy a Szovjetunió tech­nikai fölényét igyekeztek ezen a területen is behozni. A szovjet atomtengeralattjárók, melyek aka­dálytalanul közlekednek a sarki jégmezők alatt, a hatalmas óceá­nok mélységeiben és félelmetes rakétáikkal készen állnak megvé­delmezni a szocialista tábor or­szágait, . olyan félelemmel töltik el az amerikai hadivezetést, hogy olyan, nem kellően megalapozott kísérleteket hajtanak végre, mint a Thresher esetében, melyek tra­gikusan végződnek. Az atommeghajtású tenger­alattjárók félelmetes fegyverek, de egyúttal elősegítik a vizek mélységeinek meghódítását és megismerését. Az atomreaktorok szintje kimeríthetetlen energiája, a modern műszerek és a szput- nyikoknál is sikeresen alkalma­zott különleges fémek lehetővé teszik a tengerek mélységeiben is a biztonságos hajózást. A Szov­jetunió eredményei a rakétatech­nikában, űrkutatásban és az atbmtengeralattjárók építésében a hatalmas ország tudósainak, mű­szaki szakembereinek és munká­sainak kollektív erőfeszítéseit tükrözik. A nagyon fejlett ame­rikai technika, még a monopó­liumok korában is, egymással konkurráló érdekeltségek kezében van, és nem érvényesül az egész ország egyesített energiája a tech­nikafejlesztés területén. Talán ebben van a magyarázata a Thresher katasztrófájának. MÁTÉ BÉLA Pneumatikus szállítószalag CIFA—101 A nagytömegű áru szállítása a magyar üzemeknek is komoly gond­ja. Zbigniew Piatkowski lengyel mérnök új találmánya a pneuma­tikus csőrendszer jelentősen megkönnyiti az anyagszállítást az üzemekben, különösképpen az öntödékben előnyös az alkalmazása. Ez a pneumatikus csőrendszer óránként 20 tonna anyagot képes továbbítani. A képen középpen látjuk a feltalálót a működésben lévő berendezésnél. A romén Atomfizikai , Kutató Intézet mérnök- és technikuskol­lektívája egy újabb típusú saját tervezésű elektronikus számoló­gépet készített, a CIFA—101-et. Ez az új elektronikus számoló­gép mind működési elveiben, mind teljesítőképességében, kü­lönbözik az eddigi román gyártá­sú gépektől. Az elkészült proto­típus ,,emlékezőképessége'’ egy mágneses hengerre van rögzítve. A gép „szervezetébe” védett mágneses gyűrűket, félvezetőkkel ellátott diódákat, ellenállásokat, kondenzátorokat, elektronikus csöveket, stb. építettek be. Az elektronikus számológép hű­tésére speciális berendezéseket létesítettek. Érdekessége a gépnek hogy a működéséhez szükséges elektromos energiát a közönséges egyenáramú hálózatból nyeri. Teljesítőképessége egyenértékű egy átlagos nagyságú hivatal számszaki munkateljesítményével. A gép máris nagy segítséget nyújt a bonyolult energetikai, szállítmányozási, atomfizikai, és egyéb számítási műveletek feldol­gozáséban. ,4 PESTI-GYEREK AZ APA ÁLL az üveges be­járati ajtónál, kifelé bámul. So­kat nem lát, előttük magas az agyagplátó, arra hátrább a tég­lagyár kemencéje. Néha egy-egy munkás elvonul előtte a talicská­jával. Talán megnyugtatja ez a kép, hogy úgy elálldogál. Vézna és alacsony, lötyög rajta még az ing is. A több napos borosta úgy kö­rülveszi az arcát, mint ahogy körüllengi valami határtalan bi­zonytalanság, tehetetlenség, szel­lemi betegség. A gyerekei mind iskoláskorúak még, nem lehet ő sem idős. De öregnek hat, az élet valóságát illetően befogadáskép­telennek. Nem él, csak lézeng itt a konyhán, vagy a belső helyiség­ben, és néha alaposan ellátja az Imre fia baját. A szomszédok, a telep más lakói szerint csak az Imrét. Azt mesélik, néha úgy kell kiragadni a kezei közül a kisfiút. Nézem az Imrét. A padkán lec­kéjét írja. Nem tekint fel, hiába szólítgatjuk. Az iskolában is ki­válik a többi Pesti-gyerek közül. Ö érte nem fizetnek napközi-dí­jat, ő nem megy haza tanítás után, hanem bujkál, mert fél, hogy otthon verést kap. •— Hát néhányszor meglegyin- tettük, ha elcsavargott, — mond­ja az anyja. — Az a baj, hogy mindig elcsábítják a ismerősök, hogy vesznek neki cukrot, vagy ennivalót. El akarják vinni inté­zetbe. De én nem engedem. Nem azért gürcöltem, hogy elvigyék a gyerekeimet. Ami nekünk van, azt egye ő is. Nekem sincs ru­hám, csak egy. IGEN, IGEN de a legyintés, és súlyos verés között valami kü­lönbség van. Olyasmit hallottam, hogy Pestiéknél az Imre gyerek mostohafiú. Kórházban született, és elcserélték, — ez az apja meg­győződése. Ezért kell büntetni. És a szép anyai szeretet... Saj­nos. tettekben másként nyilvánul meg, mint szóban. Mert ebben a csalódban az a szokás, hogy előbb a szülők esznek, s a hét gyerek azt kapja, ami maradt. Miből élnek? Az apa rokkantsági nyug­díjat kap, szellemi fogyatékosság címén. Ezerszáz forintot. És 836 forint a családi pótlék. Szoktak segélyt kapni a tanácstól. A jö­vedelem így sem sok. Mégis, az Imrét, megijesztheti az anyja az­zal, hogy intézetbe viszik, ha nem jár haza. Pedig jobb helye lenne a gyereknek, ha az állam gondozná. És Pestiné tiltakozása a terv ellen, inkább anyagi ér­dekvédelemnek tűnik. SOKAN AZT MONDANAK. hogy kár ilyen esetekről említést tenni, hiszen csak egyedi eset, nem jellemzi a családi életet, nagyonis szélsőséges példa, és mit tehetünk a hét szerencsétlen gye­rek érdekében? Van ilyen, de sze­rencsére, ritkán. • ; Azonban van valami, ami meg­nyugvást ad a szomorú eset em­lítésénél. A község, Hőgyész, vb-titkárát az iskolaigazgatónál találtam. A Pesti-gyerekekről beszélgettek. Abban állapodtak meg, hogy az Imrét állami gondozásba utalják. — Gyógypedagógiai nevelésre szorul, — mondja az igazgató, Lónyai Dezső. — Ezt majd az otthonban megkapja. — Holnap megérkezik a gyám- hatósági bizottság, — közölte Hol­tai Márton, a vb-titkár. — A kör­nyezettanulmány elkészült, még ők is hozzáteszik a véleményüket, s akkor az Imrének nem kell se bujkálnia, se félnie, ebédelhet mindennap. Még ember lehet be­lőle .... És otthon ezt akadályozzák meg. Nem tudni, hogy a többi test­vérnek mit ad, némileg előnyö­sebb helyzetük. Az előnyük na­gyon csekély. Látom magam előtt az ősszel iskolába kerülő Sanyi gyereket. Szőke, göndör haja lá­nyosán hosszú, fülét betakarja. Az apja .mondta, hogy majd le- nyiratják. Ha megjön a nyugdíj... Bencze Klára X X í Nagyméretű sátrak tárolásra, raktározásra takaróponyvák t árumegóvásra bérelhetők a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatnál. Budapest, IX.-ker. Közraktár utca 30. Telefon: 336—449. (152) ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ; ♦ I ♦ x ♦ Esztergapadok (1500 mm-ig) felújítását OLAJEMELŐK, - f szikvízgyártó gépek javítását faipari marókések = készítését vállalja a Gyönki Vegyesipari Ktsz Telefon: 46 (1S4) I iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmmimiiiiiiiimiiiiiimimn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom