Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-24 / 119. szám

1563. május 24. fOÜNÄ WERTET tfflPÍJJSAe 5 Gyorsítani a növényápolást, felkészülni az aratásra Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának és a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának meg­hívására jöttek össze megyénk mezőgazdasági szakemberei, a párt és a tanácsi vezetők május 22-én a Tamási Gépállomás kul­túrtermében. hogy értékeljék az eddig végzett munkát, s megbe­széljék a további tennivalókat. A megjelenteket Szűcs Lajos, a Me­gyei Tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője tájékoztatta. Május 15-ig befejeztük a tavaszi munkák zömét — A késői kitavaszodás elle­nére is elmondhatjuk, hogy a szorgos munka eredményeként május 15-ig a tavaszi mezőgaz­dasági munka zömét befejeztük. Csak azokon a helyeken nem ke­rült sor a vetésre, ahol víz alatt állnak a földek. Május közepéig a napraforgó egyelését 26 százalékban, a cukorrépa egyelését 55 száza­lékban, a burgonya első ka­pálását 16 százalékban végez­ték el a közös gazdaságok­ban — mondotta Szűcs Lajos elvtárs. Mint ahogy a tájékoztató továb­bi részéből kiderült, mégsem le­hetünk elégedettek a munka üte­mével. a növényvédelmi (elkészülés nem kielégítő megyénkben. Emiatt néhány helyen ki kellett szántani a fertőzött vetést. Pedig a kártevők tömegesen még csak ezután jelentkeznek. Feladatok az állattenyésztésben — Az idei állatszámlálások azt jelzik, hogy nem a legjobban ál­lunk. Csökkent a szarvasmarha- és a sertésállományunk is. Ez nemcsak a takarmány hiány kö­vetkezménye, hanem a nagyfokú gondatlanságé is. A hiányok pót­lására szükség van, a feladatok nagyok előttünk, megyénknek ebben az évben 95 000 hízott sertést, huszon- kétezer süldőt, százhuszonöt vagon baromfihúst és 20 mil­lió tojást kell leadnia. Ennek a tervnek teljesítéséhez az eddigi eredmények nem a leg- bíztatóbba.k — mondotta Szűcs elvtárs. A későbbiek során azokról a feladatokról beszélt, amelyeket feltétlen végre kell hajtani az állatállomány növelése érdekében. Többek között arról, hogy ki kell alakítani ismét a ter­melőszövetkezetekben a ba­romfi törzsállományt. Mégpe­dig a májusi keltetést! csi­békből. Ennek érdekében az ßlelmezes- ügyi és a Földművelésügyi Mi­nisztérium között megegyezés jött létre, mi szerint a BARNEVÁL a májusi csibék közül a jércéket nem vásárolja fél. A megfelelő baromfiállomány biztosításához azonban ez még nem elegendő, szükséges az is, hogy a tsz-ek s a háztáji gazdaságok is, a júniusi és az augusztusi kel­tetést! csibéket is fogadják. Időben fel kell készülni az aratásra A tájékoztatásból kitűnt, hogy megyénkben az aratás gépesítése átlagosan 95 százalékban biztosí­tott. Ez a munka tehát különö­sebb gonddal nem jár, annál in­kább a majd erre az időszakra toriodó egyéb munka elvégzésé­nek biztosítása. Rendkívül fontos a betakarí­tás alapos megszervezése, hogy a nyári talajmunkát is időben és megfelelő minőség­ben elvégezhessék, s ezt kö­vetően a másod- és a tarló­vetést. Megkétszerezték az elmúlt évihez képest kertészetüket a szakályi Kapos Völgye Tsz-ben. Képünkön az asszonyok egy csoportja ép­pen a paprikát kapálja. Másodszor szedik a paprikát Két hét múlva pirog paradicsomot ttxállítanak a faddi tsz-höl Kiváló termékei révén vált is­mertté a faddi Lenin Tsz kerté­szete. A kertészet nemcsak a ter­mékek kiválóságával vált kedvelt vásárlóhelyévé a MÉK és más kereskedelmi szerveknek, hanem azáltal is, hogy a többi közös gazdaságokat megelőzve szállítot­tak paprikát, uborkát a piacra. Az elmúlt két évben teherautó­szám szállították az NDK-ba és Csehszlovákiába a korai uborkát. Az idén — sajnos — a kései ta­vasz a melegágyi zöldségtermesz­tést is hátráltatta. De nem annyi­ra, hogy már most ne lenne piac­ra való zöldpaprika a tsz kerté­szetének melegágyaiban. A múlt héten már első alkalommal szed­tek paprikát. Alig néhány ládá- nyit tudtak csak a tövekről levá­logatni, de primőrként nagy új­ság volt ez. Most is szedésre ké­szülnek. Még olyan kevés a piac­ra való, hogy szinte számon tud­ják tartani, hogy melyik ágyas­ban. hány szedésre érett paprika van ..Úgy számítják, hogy a pén­teki paprikaszedéskor ismét négy —öt ládányi ízletes cecei papri­kát tudnak piacra vinni. Diónagyságú már a paradicsom is. Az üvegházban több száz tö- vön már érlelődik, s nem ritka az olyan tő, melyen — most zöl­den — másfél—két kilónyi van. Az üvegház naposabb oldalán már kezd halványodni a paradi­csom, úgy számítják, két hét múl­va már az első szállítmányt piac­ra tudják küldeni. De nemcsak melegágyi, üveg­házi paprika és paradicsom Ígér gazdag, korai termést. A szabad kertészetben, a melegágyak mel­lett már araszosra nőtt a szabad- ágyásos korai paprika, s virágzik a paradicsom. Még egy érdekesség a tsz ker­tészetéből: Megkezdték a fűszer- paprika palántázását. mintegy száz asszony, a gépek tucatja pa- lántáz, illetve vizet hord a pa- lántázóknak. A tsz kertészetében több mint negyven holdra elégsé­ges "fiszei-paprika-palántát nevel­tek. Megannyi feladat vár tehát megoldásra. Hogyan. miként? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a vita során felszólalók is. Hangzott el olyan javaslat, hogy az állatállomány szaporítása ér­dekében a kocaakciót tovább kell folytatni. Azzal a feltétellel, hogy a takarmányt a háztájiból bizto­sítják. Az eddigi tapasztalatok igazol­ják, hogy a legtöbben azért hú­zódnak a tojásszerződések köté­sétől, mert az érte járó tápért, vagy ga­bonáért tíz. meg húsz kilo­métereket kell utazgatniuk. Változtatni kell ezen — java­solták sokan a felszólalók közül. A MÉSZÖV június elsejével ígéri a változást. A megyében, szinte kivétel nél­kül gondot okoz majd az aratá­sok, cséplések idején a szállítás. Kevés a sízállító eszköz, s ezen csak úgy lehet segíteni, ha a meglévőket jól kihasználják. A tanácskozást követően a termelő- szövetkezetek, gazdaságok felmé­rik a rendelkezésükre álló szállí­tási kapacitást, s ahol hiány mu­tatkozik, ott járási szinten igye­keznek' egymáson segíteni. Hasznosnak bizonyult ez a ta­nácskozás. Olyan problémák ke­rültek felszínre. amelyeknek megoldása megyei feladat. S a felszólalások közben elhangzott javaslatok, vélemények azt ígérik, hogy meg is oldódnak ezek a problémák, a nyári munkát sike- j televízióadás, résén végezzük el megyénkben. | Dt. Barta Csak arra az összefogásra van irányitásával most is szükség. -----* -------- ~ A németkéri Haladás Termelőszövetkezet magyaros-pusztai üzemegységében száz fejős tehenet tartanak — amióta a jé idő beköszöntött — szabad tar tásos karámban. Színes kép a Budapesti Műszaki Egyetem televízió-ernyőjén Meghozták az első eredménye­ket a Budapesti Műszaki Egye­tem vezeték nélküli híradástech­nikai tanszékének a színes televí­zióval kapcsolatos kutatásai. A kutatások elsőrendű célja a felkészülés arra az időre, mikor nálunk is megkezdődik a színes mint amire a tavaszi munkák során volt példa. rendezést István professzor először azt a be- készítették el. amely­nek ernyőjén nem valóságos szí­nek felbontásából eredő, hanem mesterséges úton elöállitott jelek váltották ki a különböző színeket. A mozgó színesfilmek és az élő jelenetek közvetítésére alkalmas módszerek kidolgozása még csak ezután következhetik. de minden­esetre örvendetes tény. hogy vég­re hazánkban is megjelentek az első színes képek a televízió ve­vőberendezés képernyőjén. NV/ov»wr.'uvrAiww/uurwjwwirf/ii////«rfM/e.vv«ttttw.Mvsw«,vwiVí/evrtv^>. A kozétkestetést vizsgálta az AKF Központ és kerület — Kinek a malacai híznak? — Fogadott kosztosok A MEGYE TERÜLETÉN az Ál­lami Kereskedelmi Felügyelőség megvizsgálta az állami gazdasá­gok közétkeztetését. A vizsgálat az állami gazdaságok kezelésében lévő 22 üzemi konyhára terjedt ki. Az áruellátás vizsgálatakor ki­derült, hogy a beszerezésekre vo­natkozó utasítások többségét be­tartották az ellenőrzött egységek vezetői, azonban az áruátvételek csak mennyiségi szempontokat vettek figyelembe, szinte teljesen ismeretlen a minőségi áruátvétel, a minőség ellenőrzése. A vizsgá­latnak ugyancsak ez a része álla­pította meg, hogy a tárolt áruk 10 százalékának lejárt a szavatos­sági ideje. Szembetűnőbb hibának mutat­kozott. hogy az ételek változatos­sága nem kielégítő, a konyhák többségénél gyenge, nem változa­tos a főzési módszer. Például a Gerjeni ÁG Táncsics üzemi kony­háján március hónapban kilenc­szer volt sertóssült és nyolc eset­ben sertéspörkölt. Ugyancsak itt volt szembetűnő a központ és a kerület közötti különbség. A Ger­jeni Állami Gazdaság vezetőinek soha nem tűnt fel, hogy a gazda­ság központjában lévő konyhánál havonta 25—27 féle ételt készíte­nek, a többi üzemegységben pe­dig 5—6 félét! FM rendelet írja elő a munkás­ellátottsági bizottságok működé­sét. azonban ezek teljesen hiá­nyoznak, akárcsak az irányétla­pok. Ismeretlen a vizsgált kony­hák vezetői előtt az a Belkeres­kedelmi Minisztériumi utasítás is, amely a hústalan napokat és a 60 százalékos húsmennyiséggel ké­szülő felhasználást szabályozza. Nem csoda így, hogy egyes gaz­daságoknál 43 deka a napi átla­gos húsfelhasználás. Az utasítá­sok ki nem adása és az ellenőr­zések elmaradása a hiányosságo­kat ezideig nem" tárta fel. ROSSZNAK TALÁLTA A VIZSGÁLAT a sertés- és marha­hús felhasználásának arányát is. A Kanacsi ÁG andráspusztai üzemi konyhája 100 százalékban csak sertéshúst használt fel. (Ba- racs pusztán 97 százalékban, az Alsópéli ÁG központi üzemi konyhájában 88 százalékban ugyanez a helyzet.) Nincs étlapszerű étkeztetés az állami gazdaságoknál, és az idénymunkák idején, a nagytö­megű étkeztetések alkalmával sok szükségkonyhát kénytelenek létrehozni. Az adagellenőrzés során a leg­súlyosabb hiányosságot az Szek­szárdi ÁG (borkomb'nát) konyhá­jánál állapította meg a vizsgálat. Az ellenőrzés napján 227 fő ré­szére történt ebéd-megrendelés. Az ebédkiosztásnál a dolgozók a kalkulált mennyiséget megkap­ták. mégis a 227 fővel szemben 265 ebédjegyre adtak ki ételt. Még ezek után is 60 adag hús, 13 adag tarhonya és 35 adag leves maradt meg. Mindez abból követ­kezett, hogy a nyersanyagbecslés és nem pontos kalkulálás alap­ján került felhasználásra. (Az öt­letszerű vételezés általános ta­pasztalat!) Az elszámolások utólagosak, de ez a fajta nyersanyagfelhasználá- si módszer nem engedhető meg, mert különböző visszaélésekre nyújt lehetőséget. AZ ÜZEMI HOZZÁJÁRULÁS nem egységes az állami gazdasá­gokban. pedig ezt is rendelet sza­bályozza. akárcsak azt, hogy kik étkezhetnek ezeken a konyhákon. A dolgozókon kívül a közös ház­tartásban élő hozzátartozók, a gazdaság működésével kapcsola­tos kiküldetésben lévők pedig az igazgató, vagy a főkönyvelő ese­tenként adott engedélye alapján megfelelő térítés mellett étkezhet­nek. A Szekszárdi Állami Gaz­daság központi konyháján ' az előbb említettek ellenére a MEDOSZ 26 fővel, a műszergyár ?9 fővel étkezik, holott az embe­rek nem a gazdaság alkalmazá­sában állnak. A moslék és a hulladék értéke­sítése is eltérő a gazdaságoknál. Például a Hőgyészi ÁG központi koriyhájáh a vállalat egyik dol­gozója havi tíz (!) forintért kap­ja meg a moslékot, illetve hulla­dékot. Fomádon literenként 50 fillért számítottak fel a moslé­kért, a dalmandi gazdaság pedig 1 forint 50 fillérért vette át a hulladékot és moslékot literen­ként. A többi gazdaságoknál a moslék térítés nélkül került fel- használásra?! A Dalmandi Állami Gazdaság módszere a helyes, a többi hiá­nyosság súlyos hiba. AZ ELLENŐRZÖTT üzemi konyhák 80 százaléka telel meg a kulturáltság követelményeinél;. A helyiségek, berendezések, illet­ve felszerelések állapota csak az ellenőrzött, egységek 20 százaléká­nál kifogásolható! A Középhídvé­gi ÁG üzemi konyhájának fala piszkos, a használatban lévő edé­nyek zománeozása lepattogott, a Gerjeni ÁG Táncsics üzemegysé­gében az evőeszközök mennyisé­ge nem elegendő, a tolnaszigeti üzemegységnél pedig a tányér és ivóbögre kevés. A konyhák dol­gozóinak személyi tisztasága meg­felelő volt. viszont a munkaru­hákkal való ellátottság nem ki­elégítő. A dolgozók panaszainak elinté­zési módja nem állapítható meg, mivel a legtöbb üzemi konyhánál panaszkönyv nincs. A konyhákon kevés a szakképzett munkaerő, pontatlanok az értéknyilvántartá- sok. Az étkezési jegyek elszámo­lása és kezelése kielégítő módon történik, és a tűzrendészed, va­lamint biztonsági előírások is be­tartottak. Hiányos a vállalati ellenőrzés, de meglehetősen kevés volt a já­rási. illetve megyei felügyeleti szervek ellenőrzése is. Az üzemi konyhák működésének megjaví­tását szolgálta, amikor az ellen­őrzés tapasztalatait az Állami Gazdaságok Tolna megyei Igaz­gatósága. a Megyei Tanács, a Me­gyei Pártbizottság és a TfEDOSZ közösen értékelte. M. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom