Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-23 / 118. szám

WBS. tliájosí 33. 5 TOT.N \ MTr.rrr wrrr r«; \ o M Otven éven a dombóvári gimnázium Ötven Éves jubileumára ké­szül a dombó­vári gimná­zium. Miklós Péter igazgató erre az alkalomra feldolgozta a gim­názium történetét. íme. ebből egy kis ízelítő. A vasút rohamos fejlődést ered­ményezett Dombóváron. A gazda­sági előrehaladással párhuzamo­san nőtt a lakosság kulturális igénye is. így jutottak el a gim­názium létesítésének gondolatá­hoz. A hivatalos eljárás 1904-ben kezdődött. A községi képviselő- testület dr. Hónig János ügyvéd indítványára héttagú bizottságot alakított egy létesítendő középis­kola ügyében. A kérelem két év­vel később. 1906-ban jutott el a közoktatási miniszterhez. A her­cegi gazdasági felügyelő vezetésé­vel küldöttség ment a miniszter­hez. de — kitérő választ kaptak. — A község teherbírása inkább csak egy polgári iskola létesítését indokolná. A falu lakossága — a csaknem ezer vasutascsalád, a kisiparo­sok, kiskereskedők — azonban nem hagyta ennyiben.., A követ­kező évben a kereskedelmi mi­nisztertől, majd 1908-ban ismét a közoktatási minisztertől kértek segítséget. A dombóváriak gyako­ri vendégek voltak a miniszté­riumban. Az egyéni utánjárást a 100 tagú küldöttségek váltogat­ták, de végül is csak 1911-ben ér­kezett meg a megyéhez a vallás* és közoktatási miniszter leirata, .hogy hajlandó Dombóváron ..a község óhajának megfelelő fő­gimnáziumot fokozatosan felállí­tani."’ tésésnek költségeihez 120 000 Ko rónával hozzájárul és az építés­hez szükséges téglát ingyen ad­ja, s ezenkívül, míg az intézet új épületébe költözhetik, az elhelye­zéséről gondoskodik, végül pedig, ha három katasztrális hold ki­terjedésű telket bocsát a katoli­kus tanulmányi alap rendelkezé­sére.” A község azonban vállalta az erejét szinte meghaladni látszó feltételeket is — a telek kivételé­vel. Ugyanis csaknem az egész község a környező pusztáival együtt az Eszterházy hitbizo- mánv tulajdonában volt. Telek­ügyben tehát mindenekelőtt Esz­terházy herceghez kellett fordul- niok. Végül megérkezeti ..őher- cegségének" értesítése, hogy ab­ban az esetben, ha a főgimná­zium katolikus jellegű lesz. haj­landó rendelkezésre bocsátani a szükséges telket. A község lakosságának áldoza­tos tehervállalása eredményeként 1913 május havában megérkezett a legmagasabb döntésről szóló leirat is lm", abból eg. részlet- ..ó császári és apostoli királyi Felsége... legfelsőbb elhatározásá­val legkegyelmesebben megenged­ni méltóztatott. hogy Dombóvá- rott a magyar tanulmányi alap terhére kir. kai. főgimnázium al­ti ttassék fel.” VÉgiH megérkezett Ott szerepelt azonban a „ha” is, ami a köz- _______________ ség részére rop­pant nagy megterhelést jelentett. A beleegyezés feltétele volt, hogy „ha a község a főgimnázium épi­a községbe Nessl Alajos _______ lőcsei főgimná­ziumi tanár, hogy megszervezze a gimnáziumot. Meg is kezdődött a beiratás. Az 1913-ban kezdődő el­ső osztályba 111 fiútanulót Írat­tak be. A z egyik legnagyobb gondot az intézet ideiglenes elhelyezése je­lentette. Végül Gvenis Antal — aki később, a 19-es Tanácsköztar­'- saság leverése után mártírhalált halt — elemiiskola-igazgató szo­rított helyet az iskola épületében, így aztán csaknem egy évtizedes utánjárás, kérés, áldozatos mun­ka eredményeként megkezdőd he­tett a tanítás. Az első beiratko­zottak nyolcvan százaléka lemor­zsolódott az érettségiig — a fő­gimnázium azonban életképesnek bizonyult, még annak ellenére is, hogy az első világháború erősen megnehezítette sorsát. 1915—16- ban három osztályra mindössze három nevelő jutott. A háború második telében a tanulók közül is többet bevonuItattak. A Tanácsköztársaság ideje di­csőséges fejezet az intézet törté­netében. Az erről az időkről szó­ló hivatalos feljegyzés a követke­zőket tartalmazza: „Már november első heteiben erősen érezhető az októberi for­radalom hatása a dombóvári tár­sadalomban. A tanári karból eb­ben az időben még csak Molnár György rajztanár veti magát az árba... Fellépése a Nem­zeti Tanácsban, majd a föld­osztás élén. mind jobban, elvonja őt az iskolai munká­tól. Nap-nap után tárgyal a cse­lédekkel. bérlőkkel... Dombóvár­nak. mint fő vasúti csomópont­nak a fekvése, alkalmat szolgál­tatott arra. hogy a harctérről ha­zatérő csapatok... az uradalmi cse­lédeknek a felvonulásai a tanu­lók között megbeszélés tárgyává tétettek és... olyan indulatokat ébresztettek, amelyek őket a bol- sevizmus eszméivel való megba- rátkozásra alkalmassá tették. A tanulóifjúság egy része csakha­mar behódolt az új. világboldo­gító eszméknek, úgy, hogy már­cius 15-én rendezett iskolai ünne­pélyen már tömegesen látható volt a vörös jelvény, is. a tanulók sapkáján és gomblyukában". Tanácskozás a napközi otthonok munkájának tapasztalatairól A Művelődésügyi Miniszté­riumban szerdán tanácskozást rendeztek a napközi otthoni ne- velőmunika 1962—63. tanévi ta­pasztalatairól, a további felada­tokról. Megállapították, hogy a neve- lőmunika színvonala és a feltéte­leik szempontjából még nagy kü­lönbségek vannak a főváros és a vidék, — Sőt az egyes iskolák kö­zött is. Az évről évre nagyobb számban működő napközi ottho­nok egy része már jól megfelel a társadalmi igényeknek, azonban még nem mindenütt érik el az átlagosan megkívánható szintet. Éppen ezért szükséges az eddigi­nél céltudatosabb. tervsaerübb to­vábbfejlesztés. A legjobb iskolákban már meg­felelő összhang alakult ki a nap­közi otthoni nevelők, az osztály­főnökök és az úttörővezetők , kö­zött. A tanulmányi munka eredmé­nyességét bizonyítja, hogy a nap­közis tanulók átlaga általában magasabb, mint az iskoláé. A leg­jobb napközikben már fellelhetők a készségfejlesztés, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának kor­szerű módszerei. Egyes otthonok­ban sokoldalúan alkalmazzák a munkára nevelés formái t. Molnár György tanár ac Ta- éöáí&kosBtánsaö' ság idején di­rektóriumi tag lett. Az iskolában gyűlésre kerüli sor. amelyre Ka­posvárról diákok érkeztek a ..dom­bóvári diákok forradalmas' v sára". Május 1-én a szakszervezetek felvo nulásakor a tanárok beszedet mondottak, a diákok pedij Ady forradalmi verséiből szavaltak. A Tanácsköztársaság leverése után azonban Dombóváron is megkezdődött a leszámolás, és ez súlyos megpróbáltatást jelentett a gimnáziumnak. Molnár György rajztanárt kivégezték forradalmi tevékenységéért. „Fegyelmi ügyük elintézéséig” szabadságoltak több tanárt. Dr. Szentirmai Imre ta­nárt elbocsátották, a diákok egy részét pedig nem engedték tovább tanulni... B. y. Akár a szakmunkások... Vizsgáznak a politechnikások — Büszke oktatók — A csapolás kitűnő — mond­ják a szakemberek. S ezúttal munkadarabokra vo­natkozik. Az építőipari vállalat tanműhelyében vagyunk, magasra nőtt negyedikes fiúk között, akik tegnap egész délelőtt a vizsga­munkáikon dolgoztak. Készült itt íüggönytartó, virágtartó, négy, szögletes dobozformák. Mindnek az a jellemzője, hogy jól sikerül­tek. Így aztán érthető, hogy nem­csak a gyerekek szemében van egy kis rajongás, ahogy Laci bácsira — Pakulár Lászlóra, ok­tatójukra néznek, hanem a mes­ter is rajong egy kicsit tanítvá­nyaiért. — Szakmunkás sem csinálja meg különbül — mutatja Scherer Péter munkáját, a függönytartót. — Nézze meg a cinkelést. milyen mintaszerű. Aki ezt így elkészíti, azt már elengedném a szakmá­ban. És Laci bácsi joggal beszélhet így, mert hiszen a vállalat ipari tanulói is nála szabadulnak. — Konyhaszék-készítéssel mái segéddé avatjuk a gyerekeket — mondja. — A gimnazisták pedig már tavaly megtanulták azt is. Dehát a Garay Gimnázium asz­talos-politechnikásai más pályára készülnek. Scherer Péter vegyész- szakra jelentkezett az egyetemen. Arató Lajos, akinek a munkájá­val szintén büszkélkedtek, a mű­szergyárba készül, szerszámkészítő, tanulónak. De még egyébként sem helyezkedhetnek el az asztalos­iparban — a szakmunkás-képesí­téshez egyéves további gyakorlati és elméleti tanulás szükséges a rendelet szerint. Viszont, ezek aj érettségizők nemcsak barkácsolni tanultak meg Pakulár László és Csabai János keze alatt. Otthon a háztartásban javításhoz asz­talost már nem kell hívni. — Többet értünk el ezzel a csoporttal — mondja László Ist­ván vállalatigazgató. — Gvakor lottabbak a tavalyiaknál. Épnek az a magyarázata, hogy ők már két évet tölthettek a tanműhelyben, amelyről a válla­lat gondoskodott. A Garay Gimnázium növendé­keinek egyébként is jó híre van az. üzemekben. A tavalyiak, a műszergyári szerszám készítőknél olyan eredményt értek1 el. hogy g műhelyvezető az idén tizenöt ta­nulót kért az iskolától. B. K. Az önként vállalt gondok Cj Egy tanácstag portréja A felületes szemlélődő I — Baj bizony van elég — hang­osak azt látja, hogy egy j zik a válasz. — Most éppen a öszhajú, fürge mozgású | kút deszka esett bele a vízbe, öre­émber kora reggel, vagy a késő délutánokon az utcán sétál. Meg- megáll egy-egy háznál, vagy be­megy. Egy ideig bent van, azután tovább sétál, majd megint megáll egy háznál, s a kerítésnek tá­maszkodva beszélget. Most éppen az egyik kertben szorgoskodó (iáidat' "'figyelimajd' odaszól "he­tei: — Ej. szomszéd, nem jól van­nak azok a rózsák megmetszve. Nem is vár invitálásra, belül kerül a kiskapun, s már folytat-í ja is zsörtölődő hangon: — Kár lenne értük, ide hamar egy metszőollót.— S néhány perc múlva a rózsafák már szaksze­rűen rend betéve díszeleghetnek. A közben adott magyarázat segítség a gazdának a rózsák további ápo­lására. A hirtelen vendég, ahogy jött, gyorsan továbbáll, elhárítva magától a köszönetét. Egy másik háznál azonban egyenesen belép. A háziak éppen a kútnál toporognak, nem tud­ván. mit, hogyan csináljanak. — Valami baj van. Györke bá­csi? — kérdezi. j iiinminii««- -imuitittiiiiiuti niMifWi- iwmmw «•Miamii» -mamaaunai ilHMHIIItttmit»' yihilltttilMtMV itlItlUUtiMIMMt Képek a Budapesti Nemzetközi Vásárról A Láng Gépgyár mutatta be aa 52 000 kw teljesítményű konden­zációs gőzturbina for*úrésaét. Sikert aratott a Nemzetközi Vá=r látogatói körében a vegyipar modern vonalú pavilonja. gek. tehetetlenek vagyunk már mi. nem tudunk mit tenni. S a vendég. Szilágyi Lajos ireg- szemcsei gyógyszerész megfelelő alkalmsat orsó got kér. Bajlódik egy kré ideigyde -azután mindnyájul! örömére kint van a deszka u kút- búl Innen is hamar! eltűnik. De ha­zafelé menet elhatározás születik meg benne: olyan községet kell kialakítani, hogy az ilyen idős. beteg családokat mindig látogas­sa. segítse valaki. Nem egy este látják, amint a hősök emlékműve környékén csat­togtatja metszőollója : visszamet­szi a bukszusokat. vagy rózsákat ültet a többi lelkes társadalmi munkásokkal. S az önként vállalt gondok az utóbbi időben csak sokasodtak. Járási tanácstagnak választották. Az esti séták alatt már nagyobb problémák is járnak a fejében, különösen most, mert a járási közegészségügyi és szociális bi­zottságban tevékenykedik. A köz- egészségügy pedig Iregszemcsén is ad tennivalót. Ennek oka pedig a víz, amelytől sok a golyvás megbetegedés. A könnyebbik út — víműépítés — itt még egye­lőre a nehezebb. Hárommillió forintot nem lehet csak úgy, egy­szerűen a szegről leakasztani. Érik benne egy javaslat, amely könnyítene a helyzeten, s tán 30 ezer forintból is megoldható len­ne. a jelkép, a szent kígyó dí- szítette házban, a gyógy­szertárban erről beszél­gettünk. S hogy mi az eredete a kígyónak? Aszklépiosz volt a ne­ve annak az időszámításunk előtt élt, híres, istenként tisztelt görög orvosnak, aki csodás gyógyításain kívül állítólag halottakat is fel­támasztott, amiért Zeusz félté­kenységből villámaival agyonsúj­totta. Az ö jelkepe volt a szent kígyó, ami így maradt fenn mind­máig, s ott díszeleg minden pati­ka bejáratánál. S ha már a jelképről szó esett, nézzük a mai Aszklépiosz sorsát. Tiszteletben most nincs hiány. De a féltékenység elmaradt. Soil Eay egész jár ás adta bizalmának, megbecsülésének jelét a x'álasz- táskor, az útmutatással együtt: csak így tovább. (i-e) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom