Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-22 / 117. szám
1SG3. május 552. toi.VA 'vrrc.Tn wßpüJSAÖ Május 27: Próbajáratás Június 3: Idénynyitás Felkészültek a zöldborsó-feldolgozásra a Paksi Konzervgyárban A Paksi Konzervgyárban minden esztendőben a zöldborsóval kezdődik a gyártási idény. A borsószezon egyben nagy erőpróbája is a gyárnak, hiszen igen nagy mennyiséget kell feldolgozni a zöldborsóból. A munka megszervezése — a nyersanyag beszállításának helyes ütemezésétől a késztermék raktározásáig — igen alapos előkészítést, nagy hozzáértést követel. Ilyenkor vizsgáznak a gyár karbantartói, lakatosai is. jól végezték-e el a téli nagyjavítást, üzemképesek-e a gépek, berendezések. Az idén pár nappal később kezdődik a borsóidény, mint az elmúlt években, ennek oka a késői kitavaszodás, ami miatt csak a szokásosnál jóval későbben lehetett földbe tenni a vetőmagot. De ez egyben azt is jelenti, hogy a korábbinál rövidebb idő alatt kell végezni a borsóval, hiszen a többi gyümölcs, zöldség- és főzelékféléknél már nem lehet számítani késésre. Emellett jóval nagyobb a vállalat borsóterve a tavalyinál. Míg a múlt évben száznyolcvan vagon borsókonzervet terveztek, ténylegesen kétszázhét vagonnyit gyártottak, az idei terv előirányzata kétszázhatvan vagon készárú. A gyárban felkészülten várják a borsót. A karbantartók, már elvégezték a nagyjavítást, helyükre állították a gépeket. A téli karbantartással egyidejűleg meg is növelték a gyár zöldborsó-feldolgozó kapacitását. Tavaly még két borsó-vonal működött a gyárban (a konzerviparban a technológiai folyamatok sorrendjében. ..vonalban" felállított gépeket, berendezéseket nevezik gyártóvonalnak), az idén már három vonalon folyik majd a borsókonzerv-g'yártás. Elvégeztek más műszaki intézkedést is. Ezek legjelentősebbike a válogatószalag megszüntetése. A borsó-feldolgozásnak ez volt az utolsó, még kézierővel végzett művelete. A szelektálóból kikerülő borsót Öfmilliós beruházásból szövetkezett üzemház A megye legnagyobb kisipari szövetkezetének, a Dunaföldvári Cipész Ktsz-nek több év óta vajúdó problémája oldódik meg a közeljövőben. Megkezdik a szövetkezet új üzemházának építését, Elsóízben öt—hat évvel ezelőtt került szóba az új üzemház szükségessége, azóta többízben foglalkoztunk a kérdéssel lapunkban is. Már akkor, 1957—58-ban is indokolt lett volna a gumicsizma- tizem kitelepítése jelenlegi helyéről, ahol igen egészségtelenek a munkakörülmények, nagy a zsúfoltság, a tűz- és balesetveszély, az üzem nagymértékben szennyezi a község központjának levegőjét, Az üzem működésére pedig a népgazdaságnak szüksége volt, már akkor is, hiszen a hulladékgumiból gyártott csizmákat főleg a bányákban használták fel. A helyzet azóta csak súlyosbodott, mivel a termelést tovább kellett növelni. A közben bevezetett intézkedések — egyes részlegek áttelepítése a község más részeire, elszívóberendezések felszerelése, stb. — csak átmeneti enyhülést hozhattak. Mivel a gumicsizma-üzem termelésére a jövőben is szükség lesz, a szövetkezet megkapta az engedélyt és hitelt egy új üzemház építésére. Az 5,1 millió forintos beruházással épülő üzem a község északi részén, a Laktanyával szembeni területen kap helyet. Két ütemben építik fel. az első ütemben — ennek megvalósítására a jövő évben kerül sor — a gépek elhelyezéséhez szükséges helyiségek készülnek el, ekkor a sütő és a cvifckoló még bent marad a jelenlegi helyén, A második ütem elkészülte után — 1965-ben — a gumicsizma-üzemet teljes egészéiben kitelepítik a községből. Jelenleg a kivitelezési terveken dolgoznak az Ybl Miklós Tervező Ktsz-nél. Bátorkiállításon Színes, harsány betűk hirdetik az utcasarkon, az üzlet kirakatában, de másutt is Pakson: Bú- torkiállítás május 25-ig., vásárlással egybekötve., modern bútorok. S a reklámnak meg is van a foganatja. Percenként nyílik a bútorüzlet ajtaja, újabb és újabb érdeklődők lépnek be rajta. A belépők hirtelen nem is tudják, merre kezdjék, hogyan vegyék sorba a sok-sok látnivalót. Jobbról cseh szobabútor kínálja magát, balra német konyhagarnitúra sorakozik. Az árcédulák mellett itt-ott egy másik fehér lap is látható, rajta hevenyészett betűkkel a felírás: Eladva., Tehát ebből már a raktárkészlet is elfogyott. A látogatók is sokfélék. A kíváncsi diáklányok sokáig állnak egy-egy szobaberendezés előtt, félrehajtott fejjel gusztálják a bútordarabokat., talán eljövendő otthonukat képzelik maguk elé. I Komoly arcú, szemüveges L'ia- i talember a fiókokat próbálgatja egy modem íróasztalon. Egy idősebb nénike kezével végigsimíl a konyhaasztal fényes lapján. Legtöbb csodálója talán a cseh, modem szobagarnitúrának van. Most is fiatal házaspár áll előtte. az asszonyon kismamaruha, a férj kezében jókora csomag. Halkan tanakodnak, számolnak, mérlegelnek és tekintetükkel újra, meg újra végigsimogatják a cseh berendezést. Már-már úgy látszik, megegyeznek, amikor az asszonyka figyelmeztetően felemeli az ujját: — Valami hiányzik., A férj értetlenül néz rá. összeráncolja homlokát és csak akkor mosolyodik el, amikor valamit fülébe súg lesütött szempillával az asszonyka. — Ja., gyerekágyat majd külön veszünk hozzá! továbbította a töltőgéphez a válogató-szalag. Ezt a szalagot munkásnők ülték körül és válogatták ki a hibás szemeket. Az utóbbi években azonban sikerült annyira tökéletesíteni a szelektorokat, hogy feleslegessé vált a kézi válogatás, így a szelektált borsó közvetlenül jut_ a töltőbe. Műszakonként — a három vonalnál — 45—60 dolgozóval kevesebb kell, a megtakarítás a borsószezon ideje alatt több. mint kétszázezer forint lesz. Az idei szezonra újabb két borsócséplő-gépet kapott a gyár. Egyi,ket Dunaszentgyörgyön (itt már tavaly is működött egy, tehát most két géppel csépelik majd a borsót, a másikat Ma- docsán állítják fel. összesen majd hét cséplőgép ontja a borsószemet, amit a gyárba szállítanak be, a kicsépelt borsószárat és hüvelyt pedig a termelő tsz-ek, illetve állami gazdaságok kapják vissza takarmánynak. Az elmúlt napokban végezték .el a dolgozók beosztását a különböző munkahelyekre és elkészítették a beszállítás ütemezését, hogy az indulás után minél kevesebb fennakadás legyen. A jövő hét hétfőjén megtartják a gépek próbaj látás t, az úgynevezett „ned respró- bát”, egy héttel később pedig — június 3-án — v.rj k az első borsószáilítmányt a gyárba. Megindul a borsófeldolgozás. A németkéri Haladás Tsz a közelmúlt napokban kezdte meg 32 vagonos magtárának építését. A munkát a tsz kőműves-brigádja végzi, míg a« anyagot és a tervet a Tolna megyei Építőipari Vállalat biztosítja. Tizennégy brigád a szocialista címért Hetvenötezer forint a verseny élenjáróinak engedélyt kapta meg a feltételek teljesítése alapján. A Kanacsi Állami Gazdaság az 1 elmúlt években jelentősen előre- | haladt a terméseredmények nö- ! velésében. A sikeres esztendőkben a jól szervezett szakvezetés mel- ] lett jelentős részük volt a gazda- ! Ságban versenyző munkásoknak is. Több brigád kapcsolódott be I tavaly a szocialista címért küz- I dók sorába. Közülük legutóbb | négy nyerte el a kitüntető okle- ! velet.. A baracsi Előre hizlalási brigád a bölcskei Petőfi süldőnevelő brigád az ugyancsak bölcskei Kossuth tenyésztési brigád, valamint a harci Győzelem tenyésztési brigád oklevelet kapott. A gazdaság Béke ácsbrigádja pedig a cím viselésére vonatkozó Bukósisakot gyártanak Szekszárdon A Rákospalotai Bőr- és .Műanyagfeldolgozó Vállalatnál folyamatban lévő előkí.sérletek után a vállalat szekszárdi telepén megkezdik a műanyag bukósisakok sorozatgyártását a harmadik negyedévben. A szekszárdi üzemben festik ezüst, fehér, fekete, s más színűre, és fényezik majd a sisak buráját, amelyet bélelnek és felszerelnek. A sárközi hímzések festője Bogár István, a Magyar Nép- köztársaság érdemérmével kitüntetett sárpilisi iskolaigazgató és néprajzkutató elhatározta, hogy összegyűjti a sárközi asszonyoknak az első és a második világháború közötti időszakban, az úgynevezett parittyafőkötő megszűnése után használt, hímzés tervei t. A huszas évektől kezdve ugyanis felhagytak ennek a díszes női ruhatartozéknak a viselésével. de a régi mintákat továbbra is felhasználták más hímzéseken. köztük térítőkön, és magyaros. fekete nyakkendőkön. A kutató felkeresi a legidősebb sárközi hímzőasszon.yokat. s lerajzolja és lefesti az ősi mintákat. Már eddig szép anyagot gyűjtött és rajzolt le. Ez a munka azonban igen hosszadalmas, mert a változatos és aprólékos hímzésminták hű megörökítése nagy türelmet és főleg jó rajzkészséget és festő- művészi hajlamot kívánó feladat. Bogár István úgy becsüli, hogy hat évre lesz szüksége, míg a két világháború közötti sárközi hímzésmintákat teljesen összegyűjti és lefesti. A kezdeményezőknek egyre több követőjük akad. Az idén már 14 brigád dolgozik a kitüntető címért. Vállalásaik jelentősen hozzájárulnak a gazdálkodás eredmény ésségének fokozásához, a termelési költségek csökkentéséhez. A gazdaság vezetői megfelelően méltányolják a dolgozók kezdemény eaéseit. A szocialista címért. küzdők, valamint az egyéb versenyekben részt vevő dolgozók közül a legjobbak, jutalmazására igazgatói alapból, több mint 75 ezer forintot fordítanak. Filmet készít a Televízió a paksi járás tűzöl tói nnk versen véről Vasárnap, sok éves hagyományokhoz híven, az idén is nagy ünnepe, nagy eseménye lesz a , paksi járás önkéntes tűzoltóinak. Az idén Dunakömlődön rendezik | meg a járási versenyt. Ezúttal 44 csapat küzd az elsőségért. Sok. fáradságos gyakorlat előzte meg a versenyt. A csapatok, ezekben a napokban még lazasan készülnek a nagy vetélkedőre. I A dunakömlődi versenyen a ! liatalság is bemutatja tűzoltási i tudományát, nem kevesebb, mint tíz úttörőfiú-csapat vesz részt a nagyszabásúnak ígérkező versenyen . A verseny szervezőbizottsága gondoskodott arról is. hogy a köI zönség jól érezze magát: a visz- szaszerelési szünetekben érdekes bemutatók lesznek. Látványos tűzoltóstaféta, kézikészüléikkel való oltás szerepel a szünetekben. A tűzoltóverseny nagy eseménye lesz az. amikor három házat meggyújtanak (a ..házaikat” még a héten megépítik erre az alkalomra). és azt eloltják. A lakóház- tűzoltási bemutató bizonyára különleges élmény lesz. A verseny szünetében pedig a híres Állami Tűzoltó Központi Fúvószenekar műsort ad. Külön érdekessége a paksi járási önkéntes tűzoltók versenyének az. hogy a Magyar Televízió filmet készít róla. Egymiliió-háromszózötezer forint a Tolna megyei népkönyvtárakra Tolna megyében ebben az évben egymillió-háromszázötezer forintot költenek a községi, járási tanácsok és a megyei könyvtár a falusi népkönyvtárak fenntartására. felújítására és fejlesztésére, több mint egymillió forint értékű új könyveket rendelnek, s ebből 300 ezer forintot érő új kötet már a könyvtárak polcain sorakozik. Bátaszéken nemrégiben adták át rendeltetésének a 100 ezer forint költséggel ízlésesen átalakított könyvtárat. Most korszerűsítik és szabadpolcos rendszerű kölcsönzésre alakítják át a faddi. a tolnai, a decsi és a dunaföldvári könyvtárákat, Tolnán százezer forint ráíordítással öt helyiséget kap, Decsen ötvenezer forint költséggel bővül és csinosodik a községi könyvtár. A szabadpolcos kölcsönzési módszert, tavaly kezdték bevezetni a megyében. Eddig a megyei könyvtárral együtt tíz könyvtárban válogathatnak így. tetszésük szerint az olvasók, s június végéig harmincra gyarapodnak a szabadpolcos könyvtárak a megyében. Ezekben tanulmányozni fogják a könyvtári munka és a kölcsönzés új módszerét, s csak a tapasztalatokat felhasználva korszerűsítik a többi községi könyvtárat a következő években. JÖN! MI? MIKOR? Június 4-én MIT HOZ? Szerencsét!
