Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-17 / 88. szám

8 TOLNA MEGYEI NEPtfJSAG 1963. április Y. Magyar művek Lenin magánkönyvtárában Moszkva (MTI). Sugár András, az MTI moszkvai tudósítója je­lenti : Lenin születésének évfordulója alkalmából felkerestük a Kreml­ben Lenin dolgozószobáját, amelyben ma is változatlan el­rendezésben láthatók a nagy tudós és forradalmár kéziköny­vei. A nagyszámú könyv között meglepően sok az orosz, illetve német nyelvű magyar munka is. Lenin valamennyi magyar köny­vébe sajátkezűleg írta be nevét. A legtöbb könyv oldalain ugyan­csak Lenintől származó, ceruzá­val készített széljegyzetek látha­tók. A gyűjteményben három könyv magyar nyelvű. Ezek Lenin kü­lönböző művei, amelyek magyar fordításban jelentek meg Buda­pesten, a Tanácsköztársaság ide­jén, s nyilván ajándékként ke­rültek Leninhez. Közöttük van az Állam és forradalom, Rudas László fordításában. Varga Jenő, a ma 83 éves aka­démikus, akit nemrég Lenin-díj- ra terjesztettek fel, A proletár- diktatúra gazdasági és politikai problémái című német nyelvű könyvével különösen magára Vonta Lenin figyelmét. A mű csaknem minden oldalát széljegy­zetek tarkítják. így például egy helyen Lenin ceruzával aláhúzta „a kisbirtokos parasztok” szava­kat és németül a margóra írta: „Mit tettek értük haladéktala­nul?” Az utolsó szót — haladék­talanul — Lenin külön i¥ alá­húzta. Sok helyen látni a helyes­lő nb (nóta bene) jelet, kétszeres, háromszoros, sőt négyszeres alá­húzásokat, de Varga ifjúkori mű­ve gyakran bírálatra is késztette Lenint. Itt látjuk Hevesi Gyula 1919- ben Bécsben kiadott művét: A proletárvilágforradalom technikai és gazdasági szükségességé-t, to­vábbá Szabó Ervin 1917. évi sza­badkereskedelem és imperializ­mus című előadását, amelyet Le­nin nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozott a Kommunista Intemacio- nálé II. kongresszusa előtt. Ugyancsak rengeteg széljegyzet­tel látta el Szántó Béla „Osztály- harc és proletárdiktatúra Ma­gyarországon” című művének a parasztsággal foglalkozó részét. Ezeket a magyar vonatkozású megfigyeléseit Lenin később a Kommunista Intemacionálé II. kongresszusán általános érvényű következtetésekhez is felhasznál­ta, amikor kijelentette: „A forra­dalomnak a lehetőséghez képest meg kell őriznie a nagyüzemi mezőgazdaságot, de okvetlenül földhöz kell juttatni a kisbirto­kos parasztokat. A könyvek között van Rácz Bé­la Fehérek és vörösök cimű mű­ve, amely a magyar kommunista történetírás egyik első próbálko­zása volt. Ugyancsak Lenin könyvtárában találhatjuk a ma­gyar szabadságharcról szóló orosz nyelvű cikkgyűjteményt, amely az 1848-as forradalom 75. évfor­dulóján, 1923-ban jelent meg Moszkvában. A .Magyar Népköztársasággal 10 mű foglalkozik. Közöttük van Kun Béla, Szántó Béla, Varga Je­nő, Rákos Ferenc munkája, több magyar kommunista harcos visz- szaemlékezése. Rejtély öreg és fiatal fák váltogatják egymást a szekszárdi sétakertben, •/an, amelyik tán több, mint har­minc éve vert gyökeret, és van, melyik alig néhány éves. Mind­egyik él, növekszik, terebélyese­dik évről évre. ( Csupán a fenyőfák nem marad­nak meg. Évek óta azt tapasztal­juk, hogy tavasszal, amikor a kertészek rendbehozzák, virág­palántákat ültetnek ki, mindig újonnan kell ültetniök fenyőfa­csemetéket. Valami rejtély van abban, hogy a sétakertben nem nő meg a fenyőfa, pedig a lassan fejlődő tiszafák is szépen növe­kednek, amelyeket három éve ül­tettek, a sétákért szélén. Milyen eljárást kellene alkal­mazni. hogy végre megmaradja­nak a fenyőfák is? Erdészeti szakemberek vizsgálják meg a ta­lajt, és tanulmányozzák az ég­hajlati viszonyokat, a makro- és a mikroklímát? Mert az a különös, hogy a ta­vasszal ültetett fák egész éven keresztül virulnak, és hirtelen, decemberben mennek tönkre. Hidegebb égövről kellene tán hozatni a fenyőket, amelyek job­ban tűrik a hideget? Nem. Olyan fenyőket kellene beszerezni, amelyek ellenállnak a bicskának, és minden egyéb vá­gószerszámnak. Mert nem a ta­lajban, és nem is az éghajlatban kell keresni az okot, amiért min­den tavasszal újra kell ültetni húsz—harminc fenyőt. Hanem ab­ban, hogy decemberben van ka­rácsony, és vannak még, akik saj­nálnak kiadni húsz forintot. Saj­nálják kiadni a pénzt, inkább be­szerzik ingyen a karácsonyfát a sétakertből. (A pszichológusok foglalkozhatnának azzal; milyen érzés lopott karácsonyfa alatt énekelni a „Mennyből az on- gyal”-t.) Tehát az utóbbiakból kitűnik, hogy nem erdészeti szakemberek, hanem a rendőrségi szervek be­avatkozására lesz szükség, hogy végre a fenyőfák is gyökeret ver­jenek a sétakertben. Jó lenne, ha azokat, amelyeket most kiültet­tek, nem kellene pótolni a jövő tavasszal. BI. Eddig nem sikepfilt megtalálni az eltűnt Thresher roncsait New York (TASZSZ). A Thresher amerikai tengeralattjáró pusztulá­sának körülményeivel foglalkozik továbbra is a New York-i sajtó tekintélyes része. A lapok ismer­tetik a tengeralattjárót kísérő Skylark nevű hajó navigációs tisztjének, James Watson had­nagynak, a haditengerészeti vizs­gáló bizottság előtt tett kijelenté­seit, amelyek némi fényt vetnek az Atlanti-óceánban lejátszódott tragédia okaira. Az utolsó hang, amely az el­pusztult tengeralattjáróról hallat­szott — mondotta Watson — „olyan hang volt, mintha a hajó részekre tört volna, mintha egyik Emléktábla a Gestapo egykori épülete helyén Becs: a koncentrációs táborok volt foglyainak osztrák szövetsé­ge, emléktáblát helyezett el azon » helyen, ahol a második világ­háború clÓtt a Gestapo szék háza volt. tjjáT.1 KüttoWi JtépseakSAUrt) kamrája beszakadt volna”. Néhány másodpercen át hangzottak ilyen hangok a Thresherről, reggel 9 óra 17 perckor. A navigációs tiszt elmondotta, hogy 5 perccel koráb­ban a tengeralattjáró a Skylark- kal rádión közölte, hogy „meg­indult felfelé és megpróbálja ki­fújni a ballasztott”. A Thresher lemerülésének he­lyén az Egyesült Államok hadi­tengerészetének különleges egy­ségei folytatják a kutatásokat, megpróbálják megállapítani az el­süllyedt atomtengeraiattjáró he­lyét. A kutatók hangjeleket adnak le, abban a reményben, hogy a vissza­verődő hangok alapján meg tud­ják állapítani, hol van a hajótest. Egy amerikai tengerésztiszt sza­vai szerint azonban olyan vállal­kozás ez, mintha valaki „egy tűt akarna megkeresni a kazalban”, ^wvwwwwwwww TOLNA MEGYEI NCTOJSAO A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Petrlts Ferenc Kladjo: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős lüodá: Orbán Imre Szerkesztőség ée kiadó: Stekszárd, Mártírok tere 15—4?. Telefon: Szerkesztőség * 20—11 Kícdáhlvotal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. telefon: 21—21. 25—72 Felelás vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Ndflzetéal díj egy hónapra 12 F| Ind se íróim a 940, A pécsi balettegyüttes Angliában Változatos kulturális ás sport­események a Balaten-part idei programjában London: A Piccadilly színházban próbákkal készül az előadásra a pé­csi balettegyüttes, amely angliai vendégszereplése alatt a híres Pókháló című balettet adja elő. A képen: Árva Eszter és Csifó Ferenc. (MTI Külföldi Képszolgálat) iHiiiiiiiiitmtiiHiiiiiiiiiHiimiiiitmiiimiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiihiiiiimiiii A Balatoni Intéző Bizottság mű­velődési állandó bizottsága sajtó- tájékoztatón ismertette a Bala- ton-part idei, gazdag kulturális és sportprogramját. A sportidényt május 5-én nyitják meg Balaton- füreden. vitorlafelhúzó ünnepség­gel, az üdülési idény ünnepélyes megnyitójára május 18-án kerül sor Siófokon. A törekvés az, hogy a Balaton partján négy helyütt alakítsanak ki művelődési köz­pontot, Balatonfüreden elsősor­ban a színház-, Keszthelyen a szimfonikus és kamarazene, Sió­fokon a könnyűzene, Balatonföld- várott pedig a folklór-művészet találja meg nyári otthonát. A Veszprém megyei műsornap­tár szerint több kongresszus és konferencia színhelye lesz a veszprémi part.- A fővárosi és vidéki színtársulatok látogatnak el a veszprémi partra — vízi­színpadon adják elő Shakespeare: Szentivánéji ülöm című művét —, Keszthelyen rendezik meg Dunán­túl középiskoláinak művészeti be­mutatóját, az országos nemzeti­ségi fesztivált, Balatonfüreden a dalostalálkozót. Külön érdekes­ségnek ígérkezik: a badacsonyi j szüret. A somogyi parton, Sófokon is sok tanácskozást tartanak. Sió­fokon rendezik meg az V. orszá­gos dalostalálkozót, a hajósok és halászok humoros találkozóját, a víziparádét, Fonyódon az országos gyermektánc-fesztivált, a dunán­túli bábkonferenciát és fesztivált. Gazdag és változatos a „százéves Siófok” jubileumi programja, megemlékeznek arról, hogy száz esztendővel ezelőtt épült a siófoki zsilip, kikötő és a vasútállomás. Összeállította versenynaptárát a Balatoni Sportbizottság is. Sok sportágban mérik össze tudósukat a versenyzők, július 13—14-én például a vitorlások megrendezik a „Kék szalag versenyt” Balaton- füred, Kenese, Siófok, Keszthely. Badacsony, Balatonfüred útvona­lon. Augusztus 25—szeptember 1 között kerül sor a magyar vitorlás bajnokságra, illetve nemzetközi versenyre. Augusztus 19-én érdek­lődésre tarthat számot a Wesse­lényi Miklós úszó-emlékverseny, Tihany—Balatonfüred hajóállo­mások között, amelynek győztese elnyeri a „Ralaton átúszó bajno­ka" címet. Közép-keleti helyzetkép (Erdei Sándor rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom