Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-04 / 79. szám
1063. április 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Kitüntetések a felszabadulás ünnepe alkalmából 1600 négyzetméter bélésvászon = ,,Kiváló dolgosó99 jelvény Hazánk felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetést adományozott a köz- igazgatásban és a termelőszövetkezeti mozgalomban jó eredményt elért dolgozóknak. Az Elnöki Tanács Munka Érdemrendet adományozott Harner Józsefnek, a bonyádi Petőfi Tsz elnökének. Szocialista Munkáért Érdemérem-kitüntetésben részesült Csajbók Kálmán, a medinai Béke Tsz elnöke. Munka Érdeméremmel tüntették ki Meilinger Jánost, a sár- szentlőrinci Táncsics Termelőszövetkezet növénytermesztési brigádvezetőjét. Szerdán délután a Megyei Tanács üléstermében megrendezett fogadáson részt vett Soczó József, az MSZMP Megyei Bizottságának első titkára, Virág István, az MSZMP Megyei Bizottságának titkára, dr. Solymosi Mihály, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, Hunyadi Károly, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára, Kaszás Imre országgyűlési képviselő, valamint a megye párt- állami és társadalmi életének több más vezetője. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést adott át dr. Vígh Dezsőnek, a Megyei Tanács elnökhelyettesének és dr. Polgár Ferencnek, a Megyei Tanács vb-titkárának. A Szocialista Munkáért kitün- tést kapott Mohar László, a Tolna megyei Tanács VB. mezőgazdasági osztályának volt vezetője. Munka Érdemérmet kapott Czenky Sándor, a Megyei Tanács pénzügyi osztályának vállalati csoportvezetője és Joó Sándor, a Tolna megyei Népbolt Vállalat boltvezetője. Kiváló Pénzügyi Dolgozó kitüntetésben részesült dr. Gyugyi János, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese és Rovacsek Gyula, a pénzügyi osztály adócsoportjának főelőadója. Kiváló Dolgozó jelvényt kapott Jánosits Mária, a Szekszárdi Járási Tanács pénzügyi osztályának adminisztrátora. Április 4-e alkalmából Kiváló Termelőszövetkezeti Tag kitüntetést adományozott a földművelés- ügyi miniszter a munkában kitűnt termelőszövetkezeti tagoknak. Kiváló Termelőszövetkezeti Tag kitüntetést kapott: Mikolics Jó- zsefné, a naki Dózsa Tsz tagja, Kovács Ignácné Kocsola. Vörös Csillag Tsz, Hamrik Jánosné Ten- gelic-Szőlőhegy, Uj Élet Tsz, Bácsmegi Góborné Mözs, Uj Élet Tsz, özv. Storch Péterné Alsóná- na Béke Tsz, Dukai József Vá- rong, Petőfi Tsz, Koch Péter Fel- sőnána, Uj Élet Tsz, Erős Mátyás Felsőnána, Zöld Mező Tsz, Füves József Tamási, Széchenyi Tsz, Mészáros József Tamási, Vörös Szikra Tsz, Nyúl Ferenc Tenge- lic-Szőlőhegy, Uj Élet Tsz, Mészáros Ferenc Medina, Rákóczi Tsz, Tóth István Medina, Rákóczi Tsz, Ulbert Mihály Bikács, Petőfi Tsz, Kőmíves József Duna- szentgyörgy, Ezüstkalász Tsz, és Pécsi János Pusztahencse, Kossuth Tsz tagja. Kiváló Állattenyésztő jelvénynyel tüntették ki: özv. Győré József né Nagy dörög, Uj Barázda Tsz, Pesti Rudolf Szakály, Kapos Völgye Tsz, Manga Pál Bogyiszló, Duna Gyöngye Tsz, Szalcgruber Imre Tengelic, Uj Élet Tsz tagját. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült: Gelencsér Lajos Döbrököz, Zöld Mező Tsz, Soós Ferenc Zomba, Vörös Csillag Tsz, és Tupi János Mözs, Uj Élet Tsz tagja. Kiváló dolgozó jelvényt kapott: Eigemann Józsefné Dunakömlőd, Szabadság Tsz, Pálinkás Istvánná és Szalai Jánosné, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói. Sármai István, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának főagronómusa, valamint a Megyei Tsz Beruházási Iroda három dolgozója, Demjén Zoltán főkönyvelő, Vörös László műszaki csoportvezető és Tornyos István műszaki ellenőr. A gyár,ahol minden új Harminc-negyven lépést kell megtenni a domboldalon felfelé, hogy elénk táruljon a szép látvány. A háttérben a Duna, elől a kultúrház, a raktárak, a fürdőöltöző, mögöttük a gyár. Kívülről is látszik, hogy itt minden új. Űj a kikészítő üzem, új a pozdor- ja-bútorlapgyár, újak a raktárak, a szociális épületek, a gyár úthálózata. Valamennyi tíz évnél fiatalabb; Talán semmi sincs már itt a felszabadulás előtti időkből? — De van. Éppen ezért a cím sem teljesen helyes. Mert az iroda és a portásfülke még a régi. Negyvenöt előtt épült az a 900 méteres út, amely a gyárat összeköti az ugyancsak új; hatos számú betonúttaL És már a felszabadulás előtt is itt dolgoztak néhá- nyan — kevesen — a gyár munkásai közül. A gyár két régi dolgozójával, Puha Lászlónéval és Bíró Dezsőnével, valamint Bánlaki Mártonnal,'a gyár párttitkárával beszélgetünk a gyár múltjáról, a tizennyolc év alatt megtett útról. — Számkivetettek voltunk mi, gyáriak valamikor — mondja Bíróné. — Ha bementünk a faluba, az emberek elfordították a fejüket. A piacon alig tudtunk vásárolni. Akinek csak valamicske földje, vagy egy kis háza is volt, az már lenézte a gyáriakat. Olyan ide nem jött dolgozni. — Tíz-tizenkét évvel ezelőtt sokat lehetett olvasni az újságokban a kétlaki kérdésről — veszi át a szót Puháné. — Igen sokan voltak, különösen a vidéki üzemekben olyanok, akiknek egykét hold földjük is volt és emiatt nem tudtak rendesen dolgozni a gyárban. Nálunk nem volt kétlaki probléma. Se akkor, se most. Mi volt az oka mindennek? — A kenderipar rendkívüli elmaradottsága — mondja Bánlaki elvtárs. Talán nem volt még egy iparág, ahol olyan rosszak lettek volna a munkakörülmények, mint a kenderiparban. Az épületek sötétek, rossz levegőjűek voltak, a por miatt sokszor pár méterre sem lehetett ellátni, munkavédelmi, egészségvédelmi berendezéseknek nyoma sem volt. És mindehhez jött még a nehéz fizikai munka, a tilolás. Nyugdíjas tilos? — Ismeretlen fogalom volt. Ha valaki tíz évig bírta, az már erős, szívós munkásnak számított, húsz évig üzemenként csak egykét ember tilolt, öreg tilos pedig egyáltalán nem volt. Mert vagy megrokkant, akkor könnyebb beosztást kért, vagy meghalt. De nemcsak az öreg tilos, nyugdíjas tilos volt ismeretlen. Kövér tilóst sem láttam még — teszi hozzá Puháné. — Itt van Bíróné. Abban az időben olyan volt, mint az ujjam. Most meg csak rá kell nézni. — Hány kiló volt tilos korában? — teszem fel a kérdést. — Mikor hogy. Negyvenöt és negyvennyolc között, — És most? — Meg kell fordítani a számot. Nyolcvannégy. — Ha összeszámolnánk, hogy milyen mértékben növekedett a munkások testsúlya, jónéhány mázsa jönne ki — mondja a párttitkár. No, ilyet sem hallottam még. Átlagos testsúly, mint a technikai haladás egyik mutatószáma. Persze, a dolog érthető. Gépesítették a nehéz fizikai munkákat — a tilógép csak mutatóba maradt itt az üzem egyik sarkában, akkor indítják be, ha szükség van egy kevés utántilolásra, — a gép mellett nincs szükség akkora erőkifejtésre, az „energiatöbblet” kilókban rakodik le. — Ha nem jön a turbina, talán már nem is élnék — veszi át a szót Puháné. Nekem különösen nehéz volt, nem tanított senki tilolni. Magamtól kellett mindenre rájönnöm. És mégis az első lettem. Puha elvtársnő neve nem ismeretlen az olvasók előtt, abban az időben kapta a „Szocialista munka hőse” kitüntetést. — Engem tanítottak, — mondja Bíróné — mindenekelőtt azt tanultam meg, hogyan takarékoskodjak a mozdulatokkal. Puhá- nénak tilolás közben az egész teste, minden tagja mozgott, sokkal nagyobb erőt kellett kifejtenie ezért. De nekem is megártott a nehéz munka, a kezemet kétszer is operálták. — Én meg ma sem nagyon tudok otthon dolgozni a kezemmel. Ha facsarom a mosott ruhát, már elfáradnak a csuklóim. — Gépesíteni kellene a házi munkát — vetem közbe. — Mosógépünk már van, de centrifugára még nem futotta, mert házat építettünk. — Bíróéknak is van már házuk? — Mi még itt lakunk a telepen. De televíziónk már van. Az újat tehát nemcsak a gyárban rögzítheti a fényképezőgép lencséje, hanem bármelyik gyári munkás otthonában is. J. J. Kicsit fura egyenlőség, de másformában is fel lehetne állítani a képletet. Például így: ezerhatszáz négyzetméter megtakarított bélésvászon egyenlő 4809 forint anyagtakarékossági prémiummal. Schaub János, a Bonyhádi Cipőgyár szabásza, aki a cipők béléséhez hasz nált vásznat vágja ki ezerhatszáz négyzetméter vásznat takarított meg az elmúlt évben. Hogy ez mekkora mennyiség? —Bőségesen elegendő lenne ahhoz, hogy betakarják vele az egész gyárudvart, sőt még jócskán maradna is belőle. Centiméterenként, sőt milliméterenként jött ösz- sze ez az ezerhatszáz négyzetméter. Mert a norma elég szoros, matematikai pontossággal van kiszámítva, hogy mennyi vászon kell egy pár cipőhöz. A gyakorlott szabász mégis meg tud takarítani. Gyors ítélőképesség, jó szem- mérték, de főképp szív, akarat kell ahhoz, hogy ez sikerüljön. Pillanatok alatt felmérni a tennivalót, szemrevenni az anyagot, megállapítani, hogy a sablonok milyen elhelyezése esetén lesz a legkevesebb a hulladék és aztán neki ereszteni a késnek. — Tizenhárom éve csinálom ezt — mondja Schaub János — volt időm megtanulni. Meg aztán rokonszakmába is kerültem. —ti Miért? Nem itt tanulta a szakmát? — Bognár az én eredeti mesterségem. Először az asztalos műhelybe kerültem, de ahogy itt gépesítették a vászonvágást, megkérdezték, hogy vállalnám-e. Hát én vállaltam. Mert ez a gép sem volt azelőtt más, mint szalag- fűrész. Fűrész helyett kést tettek be, ez különben olyan, mint a szalagfűrész, csak nem fogai vannak, hanem éle. Negyvenesével, hatvanasával vágom ki a bélést, attól függ, milyen az anyag. . A szabászok között Schaub János takarította meg tavaly a legtöbb anyagot, övé volt a legmagasabb anyagtakarékossági prémium, egy év alatt 4809 forint. Most pedig, amikor országszerte kitüntetik azokat a dolgozókat, akik a múlt évben a legjobban dolgoztak, Schaub János mellére is feltűzték a „Kiváló dolgozó” jelvényt. Munkában a lánctalpas Három héttel ezelőtt Kajdacson találkoztunk a Bölcskei Gépállomás SZ—100-as lánctalpas traktorával és Kovács István traktorossal. Akkor a megáradt Sárvíz megfékezésére építették dózerekkel a gátat. Most ismét a víznek csinál utat a száz lóerős masina. Ezúttal azonban nem útját állni kell a víznek, hanem idevezetni. A duna- földvári termelőszövetkezetek tsz-közi társulása négyszáz holdat telepít be csemegeszőlővel a községtől délre lévő Somos-dűlőben. A szőlőt öntözni fogják. Ehhez pedig egy kicsit el kell egyengetni — rónázni — a talajt. A gép két műszakban dolgozik, hamarosan befejezik a munkát, megkezdődhet az ültetés. A gyökeres vesszők — Afus Ali, Csabagyöngye, Szőlőskertek királynője fajtákból — már elő vannak készítve, az idén kétszáz holdat ültetnek be velük. Klubvezetők tanácskozása Bonyhádon Április 7—8-án a Népművelési i tanácsadó Bonyhádon megrendezi I a Tolna megyei klubvezetők ta- i pasztalatcseréjét. A kétnapos ta-1 nácskozáson részt vesznek a függetlenített klubvezetők, művelő- I dési ház igazgatók. A KISZ-klu- | bök számára gyűjt tapasztalatot az a 16 fiatal akik az ifjúsági aktívák közül részt vesznek a tanácskozáson. A meghívottak vasárnap megtekintik a Mátai Antal kulturális szemle bonyhádi járási versenyét, módszertani kimutatón, előadásokon vesznek részt.
