Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-27 / 97. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1963. április 27. Ameddig a takaró ér * s '' J A múlt héten még Sióagárdon dolgoztak, most meg már itt a zom- bai Parasztbecsület Tsz majorjában építik a magtárt. Úgy jön Zombára Nagy József kubikosbrigádja, mintha haza jönne. Két évvel ezelőtt, amikor a tsz-nek építették az istállót megbarátkoztak a tsz tagjaival, és csak erősödött a barátság azóta, hogy kiváló minőségű munkát végeztek az Istállónál, A harminckét vagonos magtár építését egy hónappal a határidő előtt fejezik be. Hőgyészen tartotta ülését a MÉSZÖV felügyelő bizottsága A Földművesszövetkezetek Tolna megyei Szövetségének felügyelő bizottsága — munkatervének megfelelően — első alkalommal tartotta ülését vidéken, a Hőgyész és Zomba egyesült szövetkezetek székhelyén. A választott testületet Szoboszlai Jenő a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője ^tájékoztatta a földművesszövetkezetek egyesülése után kialakult helyzetről. Majd dr. Bársony Róbert, a testület elnöke tett jelentést a felügyelő- bizottság első negyedévi munkájáról. A felügyelő bizottság ülésén jelen volt és felszólalt Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke is» Országos tapasztalataira alapozva több fontos javaslatot tett a MÉSZÖV és a szövetkezetek felügyelő bizottságainak további munkájára vonatkozóan. A megbeszélésen tanácskozási joggal részt vettek a járási központok felügyelő bizottságának elnökei és a helybeli szövetkezet választott testületének tagjai is. Határozatot fogadott el a felügyelő bizottság, miszerint a második negyedévben a Szövetkezeti rendszer társadalmi vezetői, a felügyelő bizottságok minden szinten megvizsgálják a vezetés módszereit, egyes alkalmazottak munkáját, valamint azt, hogy a szövetkezet hogyan hajtotta végre a felsőbb szerveknek a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek korszerűsítését célzó határozatait. Az egésznapos tanácskozás befejezéseképpen a megyei és járási felügyelő bizottsági tagok vendéglátóik kíséretében minimális ellenőrzést tartottak. Hőgyészen a kereskedelmi egységekben, és tapasztalataikat a helyszínen cserélték ki a szövetkezet választott vezetőivel. R. E. A tanácsüléseken készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az elmúlt öt év alatt gyakran tárgyalták a nagymányoki strandfürdő építését. A terv az 1958. április 20-i tanácsülésen látott napvilágot, amikor a tanácstagok nagy lelkesedéssel fogadták el Kiss Ferenc tanácstag javaslatát. A javaslat úgy szólt: a tanács a községfejlesztési hozzájárulásból befolyó pénzt tartalékolja egy strandfürdő építésére. írásba foglalták a község lakossága részéről vállalt társadalmi munka értékét, majd a tanácsülés a javaslatot elfogadta. Ezután hozzáfogtak a strand építéséhez szükséges pénz összegyűjtéséhez és az évről évre községfejlesztésre befolyt pénz tartalékolásához. A strandmedence megépítése és az üzemeltetéshez szükséges víz nyerése — fúrott kutakból — 1 169 525 forintba került volna, az előzetes számítások szerint. A kabinok, a pénztár és egyéb mellékhelyiségek építésére, valamint a kerítésre és a terep- rendezésre a legszerényebben is egymillió forintot lehetett s2ámí- Wii. A tanács a határozatnak megfelelően a strand építésére tartalékolta a pénzt, amelynek következménye az lett, hogy az elmúlt öt év alatt a község fejlesztésére jóformán egy fillért sem fordítottak, Ebben az időszakban a megyei tanács által biztosított 180 000 forintos célhitelből az általános iskola bővült háromtermes politechnikai műhellyel, de legalább százezer forint értéket tesz ki az a társadalmi munka, amelyet a lakosság végzett. A politechnikai műhely építését segítették a bányászok, a tsz-tagok és a pedagógusokkal az élen az iskolások. Az idei tanácsválasztások előtt megtartott jelölő gyűléseken — mint már annyiszor — ismét felmerült a strandépítés problémája. Megépül-e, és mikor? Mennyi pénzre van szükség, és eddig mennyi jött össze — kérdezték a választók. | A jelölő gyűlések előadói őszin- . tén válaszoltak. Elmondták — fi- j gyelembe véve az építési költsé- j geket — több mint 2 millió forintra lenne szükség, s eddig 467 000 forint van biztosítva. A lakosság évente 85 000 forintot fizet községfejlesztésre, s így évek kellenek ahhoz, hogy a strand építéséhez szükséges költség meglegyen. A jelölő gyűléseken a lakosság részéről számtalan javaslat és kívánság hangzott el. Az újtelepiek óvoda építését kérték. A belterületen lakók a vízellátás, a járdák és utak megjavítására tettek javaslatot. A ’ régi telepen a szennyvízlevezető árkok befedését követelték. A lakosság többsége általában úgy vélekedett, a tanács fordítson nagyobb gondot a község fejlesztésére. Az újonnan megválasztott tanács feldolgozta a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatokat. ,Az elmúlt napokban megtartott tanácsülésen a községfejlesztési és községrendezési feladatokat tárgyalták. Ismét szóba került a sokat emlegetett strandfürdő építésének kérdése. A tanácsülés napirendi pontját Szőts Titusz vb-titkár ismertette. — A strandépítés költségére az év végéig körülbelül ötszázezer forint jön össze. Ha figyelembevesszük, hogy az öt év takarékosságának eredménye évi 85 000 forinttal számolva 500 000 forint, 15 év alatt jönne össze a még hiányzó 1 500 000 forint. Ez alatt az idő alatt a községfejlesztésre úgyszólván egy fillért sem használhatnánk fel. Ennek hátránya ma is érezhető. Nagvmányok bányász-község, a fejlődésben máris lemaradt a környező községek ALEKSZANDK NASZIBOV: EJTEKHELY a<z‘GíLbán Fordította: Szathmári Gábor 46. lévő díszes dobozból. Megszagolta, zsebkésével akkurátusán levágta a végét, s rágyújtott. Bejött a titkárnő. — Karl Krieger úr — mondta, s kérdően nézett az igazgatóra. Khümetz egy pillantást vetett a szoba sarkában álló hatalmas órára. Tizenegyet mutatott. Éppen akkor kezdte ütni. — Percnyi pontosan — dör- mögte az orra alatt Khümetz. — Igaz, ez a Krieger mindig pontos szokott lenni. Bólintott a titkárnőnek. Az kiment, s egy idősebb férfit engedett be a szobába: Kari Kriegert, a gyár irodafőnökét. Pedáns fekete öltönyt, s csokornyakkendőt viselt. A szokásos reggeli jelentésre jött. Mindez az egyszer és mindenkorra bevezetett rend szerint folyt. Khümetz Igazgató saját maga dolgozta ki e2t a rendszert, s igen hasznosnak tartotta. Krieger rövidre fogta a mondanivalóját. Néhány szóban elmondta az ügy lényegét, s átadta a főnöknek az azzal kapcsolatos iratot. Khümetz aláírta, s nyomban . visszaadta. Amikor az aláírni valókkal végeztek, Krieger összecsukta a dossziét és felállt. Khümetz ismét az órára nézett. A jelentés tizenöt percig tartott, pontosan addig, amennyi időt kiszabtak rá. Intett Kriegernek, A kémelhárítók ezért Lizelre fordították a fő figyelmüket. Adolf Torp minden nap meglátogatta az özvegyet. De az asz- szony rendkívül súlyos állapotban volt, a nagyfokú idegösszeroppanásból még mindig nem épült fel. Torp kitartó kérdezős- ködéseire folyton egy, és ugyanazt erősít get te: ezekben a napokban állandóan tele volt a ház emberekkel. Rengetegen jártak náluk, de hogy kik, fogalma sincs. Jóformán semmire sem emlékszik. Vagy nem akar emlékezni? Torpban élt a gyanú, hogy éppenséggel így van. De hát ez csupán feltételezés volt, semmi több. Az Abwehr felkutatta mindazokat, akikkel a gyárban, ahol Herbert Lange a bevonulásig dolgozott, kapcsolatot tartott, vagy barátkozott. Mintegy húsz embert jegyeztek meg a kémelhárító nyomozói. Otto Stalecker műszerész neve is a listán volt. A további nyomozás kiderítette, hogy ezek csaknem valameny- nyien ott voltak Herbert Lange temetésén. A fonal tovább gombolyodott. * Arthur Khümetz, a Gans-Beh- mer tüzérségi lőszergyár igazgatója szivart vett ki az asztalon hogy elmehet. Az ajtónál azonban visszafordult az irodavezető. — Bocsásson meg, elfelejtettem jelenteni... Azt hiszem, találtam egy megfelelő embert — Sofőrt? — Igen. — Természetesen nő, mi? — Férfi, igazgató úr! — A keleti munkások közül? — Nem, — Hát akkor kicsoda? — Német, igazgató úr. — Azt mondja: német? — Igen. — És nem nyomorék? — Nem rokkant... Vagyis rokkant, de nem abban az értelemben. Ép a keze, a lába, lát mind a két szemével. Nagyszerű sofő*, csak... Szóval volt egy kis szélütése. Meggyógyították, de a katonai szolgálat alól egyelőre még felmentették. Úgy, hogy gyakorlatilag egészséges. Fiatal, erős, és nagyszerűen vezet kocsit. — De mi történt vele? — Bombázáskor kapta. — Krieger a halántéka mellett forgatta a mutatóujját. — De hát mindez már régen volt, igazgató úr. — Szélütése volt? — Az igazgató félredobta a szájából a szivart. — Még csak az hiányzik, hogy egy hibbant elméjű vezesse a kocsimat. Jól megfontolta, amikor elhatározta, hogy ilyen sofőrt ajánl nekem? Krieger vállat vont. — ön dönti el, igazgató úr. Csak utasított, hogy szerezzek egy sofőrt, s azóta kétszer is szólni méltóztatott. De hiszen, hol talál ma az ember egy egészséges fickót, aki ölbetett kézzel munkára vár? Nem akarja esetleg mégis megnézni ezt a sofőrt, igazgató úr? (Folytatjuk) fejlődése mögött. A strand tervezése irreális tervezés volt. A község akkori vezetőit elbizakodottá tette a két üzem segítsége, és az üzemi dolgozók részéről vállalt társadalmi munka. Nagyobbat akartunk, mint amennyire erőnkből futotta. Az igaz, hogy az üzemek dolgozói segítettek, s egy kicsit a „csodavárás” hangulatába estünk. A jelölő gyűléseken elhangzott javaslatokat megszívleltük, és felismertük, hibát követtünk el, amit korrigálnunk kell. Kérem a tanácsülés résztvevőit, vitassuk meg, továbbra is ragaszkodjunk-e a strandfürdő építéséhez, avagy az eddig összejött pénz felhasználásával a sürgős feladatokat oldjuk meg — mondotta. A beterjesztést aktív vita követte. A vitában ugyan megoszlottak a vélemények, de amikor Németh János bányász — elnöklő tanácstag — szavazásra tette fel a kérdést, egyhangúlag döntöttek arról, hogy a strand építéséről lemondanak. A végrehajtó bizottságot bízták meg — a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok figyelembevételével —, hogy a meglévő pénz felhasználására készítsen egy költségvetési tervezetet, hogy milyen beruházások kerüljenek megvalósításra. A nagymányoki tanácsülésen levonták az elmúlt évben elkövetett hibák tanulságait. Ezt így fogalmazták meg. A jövőben nagyobb körültekintéssel kell tervezni, és olyan létesítményeket, amelyek sürgősségi szempontból elsőrendűek. A jó tervezés egyik feltétele, hogy a kivitelezéshez, a reális alap biztosítva legyen, s a jövőben csak addig nyújtózkodnak, ameddig a takaró ér. P. M. Négy kiváló kisipari szövetkezet a megyében A megye kisipari szövetkezetei között már több év óta folyik verseny a „Kiváló kisipari szövetkezet” címért. A címet évenként, május elseje alkalmából ítéli oda a KISZÖV az előző évi eredmények alapján. A múlt évi munka értékelésénél elsősorban a lakossági javítás és szolgáltatás tervének teljesítését, e tevékenység fejlődését a lakossági építőipari tevékenység alakulását vették figyelembe. További feltétel volt az exporttermelés, a méretes tevékenység és az egy főre eső termelés tervének teljesítése, illetve túlteljesítése. A gazdaságosság, a társadalmi tulajdon védelme, a munka- védelmi előírások betartása és egyéb feltételek — illetve ezek hiánya — kizáró okok közt szerepeltek. A KISZÖV az elmúlt napokban döntött arról, hogy a megye kisipari szövetkezetei közül melyek érdemelték ki a „Kiváló kisipari szövetkezet” címet. Ezek a következők: Az Iregszemcsei Vegyesipari Ktsz, a Bonyhádi Ktsz, a Pincehelyi Vegyesipari Ktsz és a Bonyhádi Bőripari Ktsz. A Bonyhádi Bőripari Ktsz már a múlt évben is elnyerte a kitüntető címet, így most a cím megtartásáról döntött a KISZÖV. lapos- és csemegéstányérok fehér és színes kivitelben kaphatók. Figyelje az üveg-, porcelán-boltok kirakatait __ ________________________ (185)
