Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-26 / 96. szám

I s ÍÖLNA MEGYEI NEPÜ.ISÁG 1963. április 26. Es akkor mi van? Súlyos közúti baleset Tamási mellett Súlyos balesetet okozott az OTP szekszárdi fiókja gépkocsi­vezetőjének szabálytalansága. A Szekszárd—siófoki úton haladt, és Tamási mellett, a ráczvölgyi részen nem tartotta be a KRESZ előírásait, és elgázolta az úton játszadozó Orsós István 5 éves kisfiút, akit életveszélyes álla­potban szállítottak a pincehelyi kórházba. A baleset ügyében fo­lyik az eljárás. Ez a pár évvel ez­előtti pesti kiszólás jutott eszembe, ami­kor Paklincsné tör­ténetét hallottam. Paklincsnéból a vá­rosban csak egy van, de néha úgy tűnik, lucatszámra futkos­nak, és hol itt, hol ott tűnnek fel, kér­ve, fenyegetőzve kö­vetelőzve a Paklincs- nék. Sorbaállni nem akarnak sehol, sem a hentesnél, sem az igényléseknél, sem pedig a különféle jut­tatásoknál. Ahol kap­ni lehet, vagy hozzá­jutni valamihez, ott mindenképpen elsők szeretnének lenni — joggal, jog nélkül. Miről lehet őt felis­merni? Arról pél­dául, hogy amikor telefonál, így mutat­kozik be: „Háló, hen­tesüzlet? Itt Krupicz- káné húga beszél. Hallom, van belső­rész. Tessék nekem másfél kiló velőt fél­retenni. Mit? Hogy nem lehet, hát nem érti, drága hentes kartárs, hogy Kru- piczkáné húga be­szél?” Krupiczkáné vala­hol valaki, és Pak­lincsné Krupiczkáné nevét varázsszónak használja, sajnos, né­ha még mindig ered­ménnyel. Paklincsné rokonsága nagy, oly­annyira, hogy ennél csak mohósága na­gyobb. Csörög a te­lefon a tanács illeté­kesénél. Az illetékes felveszi a hallgatót, s ismét Paklincsné je­lentkezik. „Háló? Itt a Recece sógornője beszél, igen, a Recece elvtárs sógornője. Kérem, én már teg­nap beadtam a gáz­igénylést és még nem kaptam semmit... Én is dolgozom... Nekem meg majd lesz gyer­mekem. Különben, pedig ha nem tudná, én a Recece elvtárs sógornője vagyok!” És akkor mi van? Hát, rendszerint az van, hogy Paklincsné mindent beszerez, mindenhez jobban hozzájut, mint más, egyszerű halandó. Ahelyett, hogy ki­penderítenék a hiva­talokból, beugranak neki. Igaz. nehéz ki­penderíteni, mivel rendszerint a telefont használja, különösen azóta, amióta pórul- járt. Belibegett a cukrászdába és kért egy dupla feketét. Eléje tették a feke­tét, mire „kiverte a dilit”, közölte a ká­véfőzőnővel, hogy „ellátom én drágám a maga baját, mert vegye tudomásul, hogy én a Bububu kartárs anyósa va­gy ck.” A kávéfőzőnő ked­vesen rámosolygott. ám szemei szikrákat szórtak, és így felelt: „Téved, drágám, a Bububu anyósa én vagyok.” Paklincsné ebből megértette, hogy itt az egyszer vesztett. De mikor veszít el minden játszmát? — szp — Diplomáciai bonyodalom egy macska körül A pakisztáni parlamentben fel­háborodott felszólalások hang­zottak el amiatt, hogy az USA indiai nagykövete, John Galb­raith gyerekeinek kedvenc macs­káját „Ahmednak” hívják. Ah­med Mohamed próféta egyik ne­ve, s a pakisztániak súlyos sére­lemnek tekintik, hogy ezzel a névvel egy macskát illessenek. Az amerikai nagykövet sietett „átkeresztelni” a macskát, sőt szó­vivője azzal mentegetőzött, hogy az állatot eredetileg nem is „Ah­mednak” hanem „Ahmedabad”- nak hívják, ama város után, ahol a Galbraith gyerekek ajándékba kapták. Ahmedabad az indiai Gujerat államban fekszik. Megszilárdítják a pisai ferdetornyot 3 200 000 dolláros költséggel négy év alatt megszilárdítják a pisai ferdetorony struktúráját, hogy ferdesége megmaradjon a jelenlegi szögben. A szakembe­rek kiszámították ugyanis, hogy a torony tíz évenként hat centi­métert dől és ha e folyamatnak nem vetnek véget, 2100-ban le­omlik. SZELLEMEK VETÉLKEDŐJE Az idén szerepel először a kul­turális seregszemle műsorán a szellemi vetélkedő, s máris a leg­népszerűbb művészeti ággá vált. De így nem is pontos a megha­tározás, mert végső soron nem művészeti ág ez, hanem több is, kevesebb is annál. Számadás ar­ról, mit tudunk, vagy népszerűb­ben, ki mit tud? Játék is egy­szersmind, szórakozásnak leg­alább annyira izgalmas és kedvel adó, mintha táncolunk, vagy szín­darabot nézünk, vagy éppenség­gel játszunk, mit szereplők. Legalább középiskolás fokon Egymással szemben ül a nét csapat, öt-öt fiatal mindegyik ol­dalon. A község színe-java? Ta­lán igen, de erre senki sem mer­né letenni a nagyesküt, minden bizonnyal akad még számos ha­sonlóan sokoldalú, szélestudású, nagy ismeretanyagot magáénak valló ifjú a községben. S röppennek a kérdések. Gyor­san, határozottan, hogy lélekje­lenlétből, összpontosító készség­ből, gyors felfogásból is vizsgázza­nak a jelenlévők. A szellemi totó az első akadály, amit nem is olyan könnyű átugorni. Mert nem elég, ha egy fiatal azt tudja, hogy ki Indonézia államelnöke, vagy ki volt az a nagyszerű kortárs, akihez egy magyar költő a követ­kező sorokat írta: „...s örül, -ogy lát ma itt, fehérek közt egy euró­pait”, hanem azt is illik tudni, hogy hány lakosa van a szek­szárdi járásnak és ki a megyei pártbizottság első titkára? Aki rendszeresen olvas újsá­got, könnyen megbirkózik a napi események köréből vett kérdé­sekkel, de számot kell adni arról is, a közgazdaság és a filozófia alapfogalmaival legalábbis vala­melyest tisztában vannak-e a sze­replők? Legalább középiskolás fokon. Okos játék Játszani mindenki szeret. De milyen legyen ez a játék? Ez a nagy kérdés, és erre kellett vá­laszt adniok a népművelőknek. Az eddig tapasztaltakból felte­hető, hogy a válasz, ha nem is YTVYVTTTTTTVTyYYTTYVTVVVTTVVTVTYTVTTTTTWTTVYVTV _ Nem tesz semmit... megvárom! (Toncz Tibor rajza) m aradéktalanul pontos, de kielé­gítő máris. Játszani mindenki szeret. Oko­san játszani, úgy, hogy közben csillogtathassuk ismereteinket, műveljük önmagunkat és máso­kat is, hogy a legnemesebb esz­közökkel győzedelmeskedni lehes­sen ebben a játékban és alulma­radta se legyen szégyen, valószí­nűleg ez tette a szellemi vetél­kedőket a kulturális seregszemle legnépszerűbb műsorszámává. És közben a közönség sem puszta szemlélő csupán, részt vesz a já­tékban, alakítójává, formálójává lesz a műsornak. Voltaképp nem is lehet pontos határvonalat húz­ni a szereplők és a közönség kö­zé. A tánccal még baj van A másik kiemelt szám a sereg­szemle műsorán a társasági tánc. Ez annak a felismerésnek gya­korlattá tétele és elismerése, hogy a fiatalok szeretnek táncolni, leg­kedveltebb szórakozásuk a tánc. Ez nem baj, de ha tehetjük, ta­nítsuk meg őket szépen, kultu­ráltan táncolni. Bizony, ezek a táncok még nem a legjobban mennek. S a közben feltett illemtani kérdésekre sem minden esetben helyesek a vála­szok. Mert arra még csak pontos választ kaptunk, hogy hogyan mutatkozzék be egy fiú a tánc­ra kért leányzónak, de arra már nehezebb volt pontos feleletet ad­ni, hogy hogyan terítse meg a kislány az ünnepi asztalt. Végeredményben nem túlzás megállapítani: elégedetlenségre nincs ok. (De elégedettségre sem.) A kulturális seregszemle idei be­mutatóján megint léptünk egyet előre a hagyományos művészeti ágakon kívül is, s nem is volt ez a lépés aprócska. Körülbelül ez történt Decsen, az elmúlt vasárnap a szellemi ve­télkedők és a társasági tánc já­rási versenyén. Cs. Gy. A zombai Parasztbecsület Termelőszövetkezetben géppel napi 50 mázsa kukoricát morzsolnak. A morzsolt kukorica egy részét Bonyhádra szállítják takarmánykeverék-csere céljából. (Foto: Nyakas István) Sláger a spenót, a zöldhagyma és a saláta A szokásosnál későbben jelenik meg a zöldborsó és az újburgonya A MÉK tamási járási kirendelt­sége ezekben a napokban főként a spenót, a zöldhagyma és a sa­láta felvásárlásával foglalkozik. A spenót sajnos nagyon kevés, mert az elvetett területnek 90 százaléka szenvedett fagykárokat a szokatlanul hidég és 1 hosszú télben. A zöldhagyma szépen fej­lődik, s a jövő héten bontakozik ki szezonja, amikoris teherautó számra küldik a tamási járás tsz-ei a megyei és budapesti piacra. A zöldborsót mindenütt elve­tették, szépen sorol, másfél hó­nap múlva sor kerülhet első szedésére. A burgonyát is elve­tették, s a tervezettnél háromszor több újburgonya értékesítésére kötöttek szerződést a tsz-ek. A zöldborsó és az újburgonya idén a későbbi kitavaszodás miatt a szokásosnál valamivel ké­sőbb jelenik meg a piacon. A félrevezető hirdetés A hirdetések célja, hogy olyas­mire hívják fel a vásárlók figyel­mét, amiből bizonyos hasznuk származhat. Például öles betűk­kel hirdetik, hogy vásároljunk hűtőszekrényt, kissé borsos árá­nak kifizetését megkönnyítve OTP-hitellel, vagy arra buzdíta­nak, hogy igyunk Almuskát, Hí­rőst, s ehhez hasonló földi jókat, amit aztán vagy megfogad az em­ber, vagy nem. Persze sokféle hirdetés van. A jobb memóriával megáldottak még emlékeznek ar­ra, hogy egy időben a cukorrépa Jarmosenko-féle fejelésére bíztat­tak olyanokat is, akik a cukor­répát csak kockacukorrá változ­va ismerik, s emlékezünk olyan plakátokra is, amelyek a béke vé­delmét az ócskavas gyűjtésével hozták kapcsolatba, csengő rí­mekben elbeszélve... Nem minden hirdetés egyfor­mán jó, mert vannak például ki­fejezetten rossz hirdetések is. De mit szóljunk ahhoz, amit az egyik gyufadoboz címlapján olvasha­tunk, s amely ugyancsak furcsa s távolról sem bíztató jövőt ígér szövetkezeti parasztságunknak. Mert az még csak rendjén van, hogy a gyufavásárlók tekintélyes részét arra bíztatják, hogy kös­sön szerződést hizlalásra, 1 mert végtére is a gyufagyár honnan tudhatná, hogy ki vásárolja meg a szóbanforgó gyufát. Mi a biz­tosíték arra, hogy szövetkezeti gazda, vagy bérházi lakó vásárol gyufát, s a jelek szerint a gyufa­gyár elsősorban a falusi vásár­lókra gondol. De azért mégis el­gondolkoztató a gyufacimkén ol­vasható szöveg amely szó szerint így hangzik „A TSZ-TAG ÁLLANDÓ JÖVEDELME 30 fillér" A gyufadoboz alján, egy bikát vezető atyafi lába alatt még ez is olvasható: A szerződéses hiz­lalás. , Ha így állna a dolog, ahogy a gyufadoboz hirdeti, hogy a tsz- tag állandó jövedelme 30 fillér, — bizony nem sok okunk lenne szövetkezeteink fejlődéséről be­szélni. Szerencsére azonban csak. arról van szó, hogy egy értelmet­len hirdetéssel állunk szemben, amelynek szerkesztői összekeve­rik a 30 fillért, a szerződéses hizlalást és a tsz-tagok jövedel­met ... (i) Eseménynaptár = = Arno Holz 100 évvel ezelőtt, 1863. április 26-án született ARNO HOLZ német irodalom­kritikus és költő, akinek John Schlaffal közösen írt novelláskötete majd drámája a naturalizmust (az oz irodalmi irányzat, amely a valóság fényképszerű ábrázolásá­ra törekszik, sőt egyes elszigetelt, durva külsejű jelenségeket igyekszik bemutatni) indította el. Költészetében eldobta az addigi formákat és a belső ritmusú szabadverseivel az expresszionizmus és a miszticizmus felé mutatott irányt. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és o Megye? Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalato Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17, Telefon: Szerkesztőség* 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 KészGI a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőimé* Előfizetési díj egy hóhapra^ 12 Ff Index-szám: 25 069.

Next

/
Oldalképek
Tartalom