Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-03 / 78. szám

8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. április 3. ! Kiszistákat tüntettek ki 1 Tegnap délután KlSZ-kitüntebé- seket nyújtottak át hazánk fel- szabadulásának 18. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt j vett Soczó József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára , is. Tóth József, a KISZ KB. névé- | 1 ben 2 KISZ érdemrendet és 6 j | aranykoszorús KISZ jelvényt I nyújtott át a kitüntetetteknek. | Százhetvenezer érettségizett ember Magyarországon — A lakásépítés ütemében túlhaladtunk több fejlett nyugati országot — Adatok 18 év fejlődéséről A Központi Statisztikai Hivatal a felszabadulás közelgő évfordu­lója alkalmából közzétett néhány kevésbé ismert érdekes adatot 18 esztendő alatt megtett útról, az ország fejlődéséről. Három népszámlálás összeha­sonlító adatai nagy nyomatékkai húzzák alá a lakosság művelt­ségi színvonalában bekövetkezett óriási változást. Magyarország műveltségi színvonala ma már semmivel sem marad alatta olyan országokénak, amelyek hazánk­nál jóval korábban indultak el az ipari fejlődés útján. Nálunk ma többen járnak egyetemre és főiskolára, mint számos nyugat­európai fejlett országban. Ma­gyarországon minden ezer lakos közül 6.7, Svájcban 3.8, Olasz­országban 3.5, Franciaországban 4.1. Ausztriában 4.2, Norvégiában 2.1 jár egyetemre, vagy főiskolá­ra. Hazánkban jelenleg 170 000- ren rendelkeznek érettségi bizo­nyítvánnyal, kétszer annyian, mint 1941-ben. Iskolahálózatunk nagymértékben bővült. Általános iskoláinkban majdnem hatvan­ezer pedagógus tanít, 33 ezerrel több, mint az 1937—38-as tanév­ben. Legnehezebb problémánk a mezőgazdasági termelés fokozása és a lakásépítés, az elmúlt évek­ben azonban ezeken a területe­ken is jelentős sikereket értünk el. A szervezettség és a technikai fejlettség szempontjától a mező- gazdaság általános fejlődését elénk vetítő állami gazdaságok növényi és állati hozamai messzi felülmúlják a háború ä'ötti átla­gokat. Bár kisebb, de szintén számottevő eredményeket értek el a termelőszövetkezetek is. A hektáronkénti terméshoza­mok növekedését mázsákban ki­fejezve az alábbi táblázat szem­lélteti : 1931 —40 búza: kukorica: burgonya: rozs: árpa: zam az 1938. évi 1586 literről az állami gazdaságokban 3160, a tsz-ekben 1882 literre, a tyúkon- kénti átlagos tojástermelés a há­ború előtti évenkénti 66-ról az ál­lami gazdaságokban 153-ra, a ter­melőszövetkezetekben pedig 82-re emelkedett. A statisztikai adatok beszéde­sen igazolják azt is, hogy hazánk­ban tulajdonképpen a háború előtt is lakáshiány volt, hiszen annak idején 100 lakásra 40—50- nel több lakó jutott, mint ma. Ennek nem mond ellent az a tény, hogy mégis voltak üresen álló, kiadatlan lakások. Budapes­ten például 1942-ben 2470 lakás állt üresen. Ugyanakkor azonban az akkori hivatalos statisztika évek átlaga: 1958—62 évek átlaga: állami mező­gazdasá­gazdasá­gok: gi tsz-ek 13.7 23.3 17.6 18.7 29.6 22.2 68.6 110.9 87.6 11.2 16.7 12.1 13.5 24.5 19.4 tejho- szerint 13 500 ember tíznél töb­bedmagával lakott egyszobás la­kásban, és 11 olyan egyszobás la­kásról is tudtak, amelyekben több mint 20-an laktak. Csupán arról volt tehát szó, hogy az emberek nagyrésze nem bírta a drága lak­bért megfizetni. Lakásállományunk 1949. óta mintegy 400 ezerrel gyarapodott, s az utóbbi években a lakásépí­tés ütemében megközelítettük sőt magunk mögött is hagytunk fej­lett tőkés országokat. Ezer lakás­ra számítva Belgiumban például átlagosan 5,8, Angliában 5,2, Franciaországban 6, Olaszország­ban 6,1, Magyarországon pedig 6,7 lakás épül évente. Szovjet írók nyilatkozatai a Lityera tar na ja Gazetában Moszkva, (MTI). A Lityeratur- naja Gazeta keddi száma két tel­jes oldalon szovjet írók és költők nyilatkozatát közli a Szovjet Írók Szövetségének múlt csütörtökön véget ért plénumáról. Mint isme­retes. a plenum tárgya „a szov­jet irodalom magasfokú eszmeisé­gének és művésziességének kér­dése’’ volt. — Hatalmas téma ez — jelenti ki Szergej Szmirnov költő — szükségessé teszi, hogy világosan megbeszéljük írói életünk vala­mennyi nagy fontosságú kérdését. Jevgenyij Dolmatovszkij moszk­vai költő felhívja a figyelmet az irodalom pártosságának lenini el­vére. Vaszilij Fjodorov bírálja Jev­tusenko, Voznyeszenszkij és Aksz- jonov munkásságát és magatartá­sát. Leonyod Novcsenko ukrán író a megbírált írók és költők hibái­nak okát abban látja, hogy „ideol lógiailag és esztétikailag felüle­tesek, e kérdéseket nem tisztáz­ták maguk előtt és nem tették magukévá a szocialista realizmus elméletét”. Kritikával illeti ő is Jevtusenko szereplését, Jevgenyij Dolmatovszkij költő szóvá tette, hogy Voznyeszensz­kij példáját több tehetséges fiatal költő követni kezdte. „Ezeket ide­jekorán meg kell állítani, ne­hogy a szovjet költészet a forma­lizmus medrébe terelődjék” — állapítja meg. Mihail Szokolov rosztovi író megállapítja: „ideológiai téren nem lesz semmiféle békés együtt­élés.” S hangoztatja: „meggyőző­désem, hogy nem lehet egyik láb­bal a Vörös-téren, a másikkal pe­dig a Broadwayn állni”. A zeneiskola fiatal tanárainak hangversenye Minden város zenei fejlődésé­nek kulcsa az ott élő muzsikusok kezében van. Ök hordják az épí­tőkövet ahhoz az épülethez, amelyhez a külföldi és befutott hazai neves művészek csak díszül szolgálnak. Ezért örvendetes any- nyira, hogy három olyan új mu­zsikust avattunk a zeneiskola do­bogóján, akik képesek, és akarják is ezt az épületet tovább építeni. Annál sajnálatosabb, hogy Szek- szárd zenebarátai, akik oly lel­kesen tapsolnak a neves hazai és külföldi művészeknek, ezúttal tá­vol tartották magukat. Pedig aki eljött, igazi muzsikát, és zenei élményt kapott. A zeneiskola három fiatal ta­nára igényes műsorát gondos fel­készülés jellemezte. Kiss Zsuzsa intim, bensőséges hangulatot te­remtett zongorajátékával. Párká­nyi László meglepően érett, kul­turált muzikalitással, könnyed, szép hangon szólaltatta meg oboá­ját. Tóth Gábor Kodály: Kállai kettős című művével aratta leg­nagyobb sikerét. Szólószámaik és lelkes együttmuzsikálásuk üdítő színfolt volt hangversenyeink so­rában. Húr TOLNA MEGYEI NCP01SAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megye! Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17« Telefon: Szerkesztőség • 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 4Ó. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Szél» István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőimé* Előfizetési díj egy hónapra 12 Ff Index-szám: 25 059. A modern művész í ¥ vr\ i «■.» .»> | ; ■ * 1 "Wgü'fBgt”.Ji! — Most melyik irányzathoz csatlakozzam? (Szűr-Szabó József - raj zaj Jelentés a kulturális szemléről: Lebonyolították az első járási versenyt Tamásiban — Jól sikerült körzeti vetélkedő Tengelicen A Mátai Antal kulturális szem­le első járási vetélkedőjét vasár­nap tartották meg Tamásiban. Két versenyág, a szellemi vetél­kedő és társastánc résztvevői mérték össze felkészültségüket. A körzeti szellemi vetélkedők során 105 fő vett részt a válogató ver­senyeken, akik közül a legjobb négy csoport, 5-*—5 fővel indult Tamásiban. A legtöbb pontot Iregszemcse csapata érte el, majd Gyönk, Tamási, Simontornya kö­vetkezett. így április 28-án a me­gyei döntőn Iregszemcse csapata vesz részt. A vetélkedőn az ok­levelek mellett értékes tárgyju­talmakat kaptak a győztesek. Ugyancsak ekkor rendezték meg a társastánc járási versenyét is, amelyen a körzeti kiválogatás alapján nyolc pár vett részt. Az első két helyezést szakályi tán­cospárok szerezték meg, s ők vesznek részt május 4-én a me­gyei döntőn. Mindkét versenyág műsorszá­mait élénk érdeklődés kísérte. Tengelicen a körzeti vetélkedő­ket három versenyágban rendez­ték meg vasárnap. A szellemi ver­senyben négy csapat vett részt, amelyből Tengelic és Medina ju­tott tovább az április 21-i decsl járási versenyre. A társastáncban öt pár indult, tengelici és kölesdi pár jutott tovább. Szavalatokkal nyolcán léptek fel, közülük hár­man vesznek részt a május 19-i járási versenyen. Eseménynaptár = = Edmond Rostand 95 évvel ezelőtt, 1868 áprilisában szü­letett EDMOND. ROSTAND (ejtsd: Rósz lan) francia költő, drámaíró, az újroman- tikus drámairodalom kiemelkedő alakja először lírai verseket írt, világsikert azon* ban drámáival aratott. Első vígjátéka a REGÉNYESEK volt, ezt követte a NAP­KELETI KIRÁLYKISASSZONY, A SAMARA! ASSZONY, Legnagyobb sikerét az 1897- ben bemutatott CYRANO DE BERGERAC című művével aratta, amely ma is a színházak műsorán szerepel. * 180 évvel ezelőtt, 1783. április 3-án született WASHINGTON IRVING (ejtsd: Örvin), az amerikai irodalom első jelen­tős képviselője. Több időt töltött Ang­liában, itt írta meg romantikus han­gulatú elbeszéléseit hazája élzíéről (RIP VAN WINKLE. NEW YORK TÖRTÉNETE). Amerikai felfedezésének nyomait kutatva, Spanyolországban is járt, megírta itteni élményeit és Kolumbusz életét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom