Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-23 / 93. szám
mr úpfíiis 23. íot'.v* nrrrrrT wfrrt rsAc fl Népújság tanácskozó brigádja megvizsgálta A nagydorogi tanács munkája a háztáji árutermelés tükrében A megyei felvásárlási osztály vezetője, Lux Sándor és a paksi járási felvásárlási csoport vezetője voltak a tanácskozó brigád tagjai. Varga elvtárs, a járási tanács vb-elnöke szintén közreműködött, olymódon, hogy néhány egészségtelen túlzásra hívta fel e figyelmet. A brigád Nagydorog községben vizsgálta a háztáji árutermelés helyzetét a tanácsi munka tükrében. A "választás azért esett Nagydorogra, meri néhány általánosítható — más községek vezetői számára is tanulságos —* negatívumra és pozitívumra hívhatjuk fel a figyelmet. Jancsó János, a községi tanács vb-elnöke elmondotta, hogy a tanácskozó brigádtól sok hasznos utasítást kapott: másként látja a dolgokat és háztáji árutermelést jelentőségének megfelelően jobban tudják a jövőben segíteni. Ne csak szavakban Elsősorban az volt a kérdés, mit is tehetnek a tanács vezetői, induljon el az elnök szerződést kötni, vagy járjon házról házra az árutermelés fontosságáról kiselőadást tartani? Nem ez a feladata. Sem neki, sem a végrehajtó bizottságnak. A feltételek megteremtése — ez a tanács vezetőinek a dolga. A végrehajtó bizottság jogkörénél fogva beszámoltathatja a felvásárlással foglalkozó embereket és ennek alapján hozhat olyan határozatokat, amelyek egy-egy részterületen az esetleges gondokat megszüntetik. Előfordulhat, hogy valamely termelőszövetkezetben a vezetőség a baromfitartást megtiltja, vagy különféle korlátozó intézkedésekkel minimumra csökkenti. Ilyen esetben a tanács vb. közbeavatkozása nemcsak lehetséges, szükséges is. Ilyen bajok Nagydorogon szerencsére nem tapasztalhatók. A közös gazdaság vezetői nem tiltják a baromfitartást, a tanácsnak azonban ebben az ügyben mégis lenne feladata. Lengyel Antalné földművesszövetkezeti felvásárló jól dolgozik. Gyakran látni, hogy a házaknál is felkeresi üzletfeleit, nem várja meg, hogy helyébe vigyék az összes árut. Ez jó módszer, figyelemre méltó és követendő. A tanácselnök-helyettes elvtárstól azonban azt is hallottuk, hogy kevés a naposcsirke (ma még kevés, néhány hét múlva már sok lesz és ez abból a téves hiedelemből adódik, hogy a májusi csirke nem jó). Elegendő-e vajon valamit megállapítani? Nem, cselekedni kell, esetleg úgy, hogy az elnökhelyettes elvtárs a földművesszövetkezet ügyvezetőjét, a Baromfifeldolgozó Vállalat körzeti agronómu- sát számoltassa be arról, hogy mit tettek, vagy mit lehet tenni. Ilyen esetben a községben működő tömegszervezetek összhangja is célravezető: a nőtanács például sokat segíthetne azon, hogy a háziasszonyok egy része — aki teheti — ne várjon csak a naposcsibére, hanem ültessen kotlót. Mindez elég egyszerű, azt szeretnénk azonban érzékeltetni, hogy öntevékenyen is lehet cselekedni, helyileg sok minden megoldható, ha valóban értjük a háztáji árutermelés jelentőségét, s nem csak szavakban beszélünk arról. Szembekötösdi helyett Valahogy ezek a mozgalmak is afféle kinyilatkoztatásnak látszanak Nagydorogon. Erről sokat és egyetértőén beszélgettünk a tanács vezetőivel. Szóba került az ,,egy háztáji gazdaság, egy hízó sertés” mozgalom. Látszólag van ilyen, csakhogy önmagától a mozgalomtól nem lesz hízó sertés, legfeljebb szembekötösdi. Tévedés ne essék, hasznos kezdeményezésről van szó, amely azonban mégis csak úgy éri el a célját, ha valósággá válik. S ha erre a tanácsi vezetők nagyobb gondot fordítanak. Fontos feltétel lenne ismerni a helyzetet, a lehetőségeket, és figyelemmel kísérni az eredmények alakulását. Mondhatná valaki, a községi vezetők gondja ezer egy, mindent tőlük kémek számon, hogyan feleljenek meg a követelményeknek? Tervszerű munkával és jó időbeosztással. Úgy, hogy ha már a háztáji árutermelésről van szó, akkor a vállalati emberektől a tanácselnök kívánja meg, hogy hetenként, vagy kéthetenként keressék őt fel és tájékoztassák. Az elnökhelyettes a programját úgy ossza be. hogy a tanácskozások eredményeként a gyakorlati intézkedéseket megtehesse. Annak nincs sok értelme, hogy van ez a mozgalom és a község két vezető embere a higósertéskütés állasának február 28-i állapotát ismerik. Akkor 79 hízóra volt szerződés kötve. S hogy mennyi van azóta, azt csak találgatják. Talán száz. talán valamivel több. Ilyen helyzetben nehéz cselekedni, utasítást vagy tanácsot adni, értékelni, vagy elemezni. A járási felvásárlási csoport rendszeresen küldi a szerződéskötés, a felvásárlás számait. Legalább ezt kézbe vennék. Másik gond: az Állatforgalmi Vállalatnál személycsere történt. Nagydorogon helyettes végzi a szerződéskötést. Ezt az embert a tanács vezetői hetek óta nem látják, pedig lenne mit megbeszélni. (Tudósítónktól): Mit mond Somorjai Sándor, a Megyei Tanács VB. mezőgazda- sági osztályának főagronómusa? Szerinte a jól elvégzett őszi mun. kák hatása az őszi vetések állapotán, most. tavasszal mutatkozik meg. A gabonák sokkal jobban vészelték át az idei kemény telet, mint az előző években és szebbek, mint a múlt év hasonló időszakában. Kielégítőbben érvényesül a fejtrágya hatása. mivel a hó olvadásával Átnéztük a közelmúlt dobolási szövegeit. Egy sem foglalkozik a rendelétek nyújtotta előnyökkel, kedvezményekkel. Nehezen hihető, hogy szükségtelen a falu közvéleményét dobolás útján is tájékoztatni, esetleg éppen arról, hogy mit ír elő a szabály, a jószágok legeltetési, kihajtási díjáról. Ez egyébként mód felett érdekelné a nagydorogiakat, mert nemrég volt olyan időszak, amikor ott tartottak már, hogy egy malac legeltetési díja lassan többe került, mint az egész malac. Általános tapasztalatunk az volt, hogy a háztáji árutermeléssel foglalkoznak ugyan a községi tanács vezetői, de nem' beavatkozó módon. A helyzetet megtárgyalják. napirendre tűzik, beszélnek erről a. fontos kérdésről, s így nagyjából ki is merül az ezzel kapcsolatos munka. Az viszont pozitívum, hogy meggondolatlan határozatokat nem hoznak. Olyan rendelkezés például nincs, amely megtiltaná a baromfi mellékutcákra való kienge. dósét. Óvakodni a túlzásoktól Nagydorogon volt Varga elvtárs is. a járási tanács vb-elnöke, és éppen ő hívta fel a tanácskozó brigád figyelmét a túlzásokra. Egyik-másik közös gazdaságban nehezen találják meg az arányokat. Sőt, akad olyan község is. ahol a háztáji árutermelést a közös állatállomány rovására szeretnék növelni. Varga elvtárs példákat mondott el. A járásban van olyan tsz. ahol többszáz hold lucernát akartak kiosztani a háztáji árutermelés erősítését hangoztatva. Úgyhogy a közös állatállománynak nem maradt' volna egyetlen négyszögöl lucernát termő területe sem. Ilyet, megengedni nem lehet.’ A második véglettől is óvakodni kell. amikor egyesek azt tartják, hogy ez a háztáji dolog nem más. mint divat. Mindenki erről beszél, mindanki ezt hajtja és majd elmúlik, mint minden divat. Nem erről van szó, hanem fontos népgazdasági érdekekről. Az a helyes és mértékadó álláspont, amely ■> háztáji árutermelés növelését, a közös állatállomány minőségének és mennyiségének a növelésével együtt képzeli el. Szekulity Péter együtt, s a gyakoribb esők hatására a műtrágya bemosódhatott a talajba. A íőagronómus jelenleg fontosnak tartja a hengerezések jóminőségben történő,' gyors befejezését. Elmondotta még, hogy a szakemberek és a traktorosok lelkiismeretes munkáját dicséri az a tény, hogy, bár lényegesen több tavaszi szántást kell elvégezni, mint az előző években bármikor. a szántások mégis kiváló minőségűek. Hogyan teleltek az őszi kalászosok? Dó ötletből — 10 férő (Tudósítónktól): A bogyiszlói Duna Gyöngye Tsz. úgy látszik, ez évben tovább erősí li jó hírét. A szövetkezeti gazdák szorgalmasan végzik a tavaszi mezőgazdasági munkát. A múlt hét végéig 120 hold napraforgót, 30 hold cukorrépát. 130 hold kendert vetettek el, és r.O holdon elültették a burgonyát is. Befejezték a borsós napraforgó vetését, amelyet 10 holdas szakaszon úgy tettek a földbe, hogy hosszú időre biztosítsák a szarvasmarhák részére a fehérje, dús zöldtakarmányt. 000 naposcsibehely A termelőszövetkezet vezetőiből nem hiányzik az ötletesség sem, amely arra irányul, hogy még jobban megszilárduljon a gazdaság. Követésre méltó módon oldották meg a baromfinevelési terv teljesítését, illetőleg az előfeltételek megteremtését. Április 1-én elszállítottak 34 hízó marhát. Az üresen maradt istállóba dobkályhát állítottak be. s a helyiséget alkalmassá tették csifcrnevelésre. ' Tízezer napos csibét helyeztek el az istállóban. Tapasztalatszerző látogatás Békés megyében Pár nappal ezelőtt három Tolna megyei mezőgazdasági szakember — Fenyvesi Ferenc, a Megyei Pártbizottság munkatársa. Braun Mihály, a Megyei Tanács VB. mezőgazdasági osztályának dolgozója, ördög Árpád, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronómusa — kétnapos tapasztalatszerző útra. Békés megyébe látogatott. Azt tanulmányozták, hogy a termelő- i szövetkezetek teljes gépesítésével j hogyan oldják meg Békés megyében a gépjavítás problémáit. Az ott szerzett tapasztalatok egy részét Tolna megyében felhasz j nálják. I IRÁIVV A HELIKON! Vasárnap tartották meg Szekszárdion a megye középiskolásainak részvételével a keszthelyi Helikoni Ünnepségek Tolna megyei elődöntőiét A különböző versenyszámokhan a megye valamennyi középiskolája képviseltette magák A legnépesebb mezőny a vers és prózamondásban alakult ki, ahonnan 19 jő jutott tovább Keszthelyre. A tánccsoportok vetélkedőjén öt gimnázium szerzett aranyérmet és továbbjutási jogot. A szekszárdi és a dombóvári gimnázium énekkara ugyancsak bejutott a Keszthelyre indulók közé. Társastáncban két pár — mindkettő szekszárdi gimnazista — kapott aranyérmet. Az ünnepségre utazik majd a szekszárdi gimnázium irodalmi színpada, 10 hangszerszólista, két szólóénekes és egy kamaraegyüttes. Szellemi vetélkedőben Szekszárd,. Gyönk és Tamási bizonyult a legjobbnak. Takler Ibolya (szekszárdi gimnázium) énekszáma,vai aranyérmet nyert. Nagy sikert aratott a tamásiak tánrcsoportja. A szekszárdi gimnázium énekkarával ugyawsak találkozunk Keszthelyen. táncukkal. Aranyérmet nyertek a paksi gimnazisták is népi
