Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

1963. április ÜL TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 III ifqinMn • • <í* Hol tataroznak? —Notórius hátralékosok — Mii keli lenn a házirend érdekében? Január elsején kezdte meg munkáját a Szekszárdi Városgaz­dálkodási Vállalat. A profiljához hasonló tevékenységet addig a Víz- és Csatornaművek folytatta. Uj vonás azonban, hogy az eddi­ginél sokkal szélesebb körű vá­rosgazdálkodási tevékenységet kí­vánnak folytatni. Ivancsik Lajos igazgató így fog­lalta össze a vállalat feladatát: — Mi foglalkozunk az ingatlan- kezeléssel, az állami tulajdonban lévő lakóházak gondozásával, karbantartásával, ezenkívül mű­ködik egy fuvarozási részlegünk is. A feladatok közül a legfonto­sabb: az állami házak karbantar­tása, gondozása. — Mi az új e tekintetben? — Mindenekelőtt — válaszolt Bandi Béla technikus — nagyobb összeget fordítunk ilyen célra, mint eddig. Tavaly 1 millió 300 000 forint volt a felújításra, karbantartásra fordított költség, ez idei tervben pedig 2 mölió 45 000 forint szerepel. A felújítás alapos munkát je­lent. Ez évben nyolc lakóépüle­ten teljes generál-javítást végez­nek. Nemcsak vakolnak, tataroz­nak, hanem a lehetőségek szerint át is alakítják azokat a modem követelményeknek megfelelően. Kicserélik az elhasználódott ajtó­kat, ablakokat. Az épületeket úgy rendbehozzák, hogy legalább 15 évig ott semmi javítani való ne legyen. Az idén nyolc helyen, a Rákó­czi utca 3-as, 18-as, 22-es, 56-os, a Polláck utca 22-es, a Somogyi Béla utca 8-as és a Toldi utca 2- es számú háznál, és egy másik helyen kerül sor nagyjavításra. A sokat ígérő tervtől sem le­het várni azonban, hogy minden problémát megold. A városban igen sok az elhanyagolt, állami kezelésben lévő ingatlan, össze­sen 190 állami lakóépület, 1900 családdal. Közöttük olyan is akad, mint például a Rákóczi utca 1. szám alatti, amelyiket már nem is érdemes felújítani. A vállalat így csak azt a feladatot tűzhette maga elé, hogy évről évre foko­zatosan enyhítse a gondokat. Az idén harmincöt család kerül jobb lakáskörülmények közé. A vállalat átvett bizonyos örök­séget az elődjétől: a notórius lak­bérhátralékosokat és a házfel­ügyelőket. A lakbér nálunk elenyésző: Szekszárdon az állami épületek­ben lakók évente mindössze 1 millió 400 000 forint lakbért fi­zetnek, tehát még annyit sem, mint amennyibe a tatarozás ke­rül — a takarítási, világítási és egyéb költségekről nem is be­szélve. Mégis akad nemfizető., Az új bérházak lakói általában fi­zetnek, legfeljebb azzal van prob­léma, hogy a fizetés napja és a lakbérfizetés határideje nem esik egybe. Sok a hátralékos azon­ban a kertvárosi sorházakban. Itt több. olyan is van, akinek a fizetéséből sem lehet letiltani, mert mire a munkahelyre kikül- denék a letiltást, az illető odébb áll. Visszatérő probléma az 50-es Népbolt felett lakók felelőtlensé­ge. Nemes Fülöpnének mindösz- sze 24, Novák Gyulának 28 fo­rint a havi lakbére, mégis több hónapos a hátralékuk. Egyébként mindketten jól keresők. Vagy egy másik lakóépületben Nagy Sándor öt hónap óta nem fizetett. Évről évre nagyobb gondként jelentkezik a városban a házfel­ügyelői teendők ellátása. Amint Baka Józsefné, a vállalat házke­zelője mondotta: legtöbb bérház­ban csak névlegesen töltötték be a házfelügyelői állást. A lakás miatt elvállalták, de nem törőd­nek az épülettel. Emiatt nincs megfelelő tisztaság és rend. A vállalat már többféleképpen próbálkozott, de eredménytelenül. Mivel más megoldás nem mutat­kozik, az ilyen névleges házfel­ügyelői állásokat meg kell szün­tetni. A bérházi közösségek érde­ke kívánja ezt. Ahhoz, hogy az új cégtáblánál: megfelelő tekintélye legyen, a vál­lalatnak szükséges, hogy az ilyen örökségeket megszüntesse. Ha nem ezt teszi, feladatát csak-rész- ben oldja meg. b. a — Ügyeletes orvos vasárnap: sir.. Jakus Magdolna, Szekszárd, Hunyadi u. 10., II. 14. <*r Lenin születésének évforduló­járól április 22-én este 6 órakor emlékeznek meg a szekszárdi vá­rosi tanács nagytermében. Az ün­nepi megemlékezést Horváth Jó­zsef, az SZMT titkára tartja. •— Két műszakban 268 traktor dolgozik megyénkben. A legtöbb gép — 51 traktor — a Dalmandi A méhek hasznos munkája a mezőgazdaságban A várva «árt virágba boruló és zofdeHŐ környezet közepette keresett fel a minap egy aggódó méhész és beszélgetésünk so­rán határoztam el. hogy cikket írok a mé­hek védelméről, megporzó munkájuk hasz­nosságáról. Ma már elvitathatatlan, hogy a rovarok és a virágos növények között olyan szoros a kapcsolat, amelynek erő­szakos széttépése nagy károkat okozna, nemcsak a növény- és rovom tágban, ha­nem az embereknek is. A növények termesztésének sikere a jó agrotechnikán kívül attól is függ, hogy van-e elegendő rovar, virágaink megpor- zásóhoz. A növekvő vegyszeres növény- védelem, a gazdasági növények meg por­zásában jelentős szerepű vadméheket is nagymértékben pusztítja. Ennek ellensúlyo­zására a háziméh megporzó munkáját ve­szik igénybe, melyet családban odaszállí­tunk, ahol éppen szükség van rájuk. A mé­hésznek e munkáját nálunk is kezdik el­ismerni, több államban pedig a méhek megporzó munkájáért komoly összeget fi­zetnek. A méhek megporzó munkáján ke­resztül elért többtermés adataival nem kí­vánok foglalkozni, mert erről a szakiroda- lom részletes adatokat közöl. Viszont emlí­tésre méltó a Martonvásári Kutatóintézet tavaly befejezett kísérleteinek eredménye, mely szerint a maglucerna kísérleti par­cellákon, a méhek megporzó munkájának eredményeként 34 százalékkal több mag­termést értek el, mini a méhektői elzárt parcellákon. Az eredmény igen nagy je­lentőséggel bír megyénkben is, mert lu­cerna-vetésterületünk megközelíti a 20 ezer holdat A magfogásra hagyott területekre kb. 17 ezer méhcsalád jut, melyet gazda­ságaink kevésbé vesznek igénybe. A jól gazdálkodó bátaszéki Búzakolász tsz T40 méhcsaláddal rendelkezik. A ta­valyi eredményükhöz nagyban hozzájárult a 140 méhcsaládban élő, kb. 14 millió két­százezer méhecskének a munkája. A 176 hold lucernáról 318 mázsa magot takarí­tottak be, több mint 1 millió forint ér­tékben. Az idén már 667 holdon termel­ned lucernát. Szándékosan hagytam utoljára az ag­gódó méhész jogos felháborodását, mely a cikk megírására késztetett. Tudniillik ar­ról van szó, hogy Szekszárdon, a Remete utcában, de valószínű városunk és a me­gye több területén is, a felelőtlen gyü­mölcstermelők a virágzás alatt lévő fákat a méhekre ártalmas szerrel permetezik, vagy porozzák. Annak ellenére, hogy a 16 091/1950 (Vili. 13) F. M. sz. rendelet ki­mondja, gyümölcsfákat, erdei- és díszfákat, bokrokat, valamint kerti és szántóföldi nö­vényeket a virágzás időtartama alatt a virágbimbók festésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben — permetezni, vagy porozni tilos. A rendelet megszegői nem gondolnak arra, hogy cselekedetükkel mind a gyümölcsfáknak, mind a több ter­mést elősegítő rovaroknak ártanak. Nem beszélve a bírósági perekről, melyek az utóbbi időben 10—100 000 forintos kár meg­térítésére köteleztek több rendelet-meg­szegőt. A megye méhésze! nevében ezúton ké­rem a vegyszeres permetezést, vagy porzást végző háztáji termelőket és szocialista szektorokat, hogy a méhekef hasznos munkatársként kezeljék, akkor több lesz a magtermés, több gyümölcs jut a dolgozók asztalára és kevesebb vitás ügy lesz a bíróságon. ZEHAN GERGELY, megyei méhész szaktitkár Gépállomás körzetében áll éjjeli nappal munkában. A harci Uj Élet Tsz-ben 27 forint munkaegység-előleget fizet­nek az idén havonta, minden munkaegység után. A szövetkezet ebben az évben 45 forintos munka­egységet garantált tagjainak. •— Felújítják Szakályban a köz­ponti iskolát. Az építkezésre kö­rülbelül 700 000 forintot fordí­tanak. . Átadták rendeltetésének az új hőgyészi közkutat, amely per­cenként 50 liter vizét ad. így most már két közkút működik a köz­ségben, s ezek a lakosság 80 szá­zalékát látják el egészséges ivó­vízzel. — Tapasztalatcserével egybe­kötött kirándulást rendez ma a bonyhádi művelődési ház ének-és zenekara. — A vadgazdálkodás biológiai alapjairól rendez április 23-án elő­adást a szekszárdi TIT-klubban a MAVOSZ és a TXT biológiai szak­osztálya. — Segíti a növényvédelmi mun­kát a Hazafias Népfront paksi jár rási bizottsága. A fácánkerti nö­vényvédő állomás és a föld­művesszövetkezet a Népfront kez­deményezésére 8 községben tar­tottak előadást a háztáji gyümöl­csösök védelméről. — A Televízió műsora: 10.203 Amerikai rajzfilmek. 10.55: MTK FTC bajnoki labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. A közvetítés szünetében: A Magyar Hirdető műsora. 16.50: A IV. ma­gyar rövidfilm-szemlén fődíjjal kitüntetett filmek bemutatója. 18.05: Az évszázad kezdetén: Szovjet film. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Szép álmokat, gyerekek! 19.55: Esti beszélgetés. 20.05: Utak. A Magyar Televízió kis- filmje. (Csak 16 éven felüliek­nek!). 21.30: Telesport. 21.50: Hí­rek. Kevesebb felhő Várható időjárás vasárnap es­tig: kevesebb felhő, néhány he­lyen eső, zivatar. Mérsékelt dél­keleti szél. Várható legmagasabb nappali, hőmérséklet 19—23 fok között. (uiiiiiiiiM!i;«mmim».«mmmmkmmmm.<■■(» —iimii :«hmmm»jmuiw».lumm- «whmm» «mm» «mhm-:«mm» mmm»:«m»: «mm» «mmim»; «MMM» : «MMM-: iHKHIIili . «WilWIK Vended jött Romániából. Kisebb beszélgető csoport ve­rődött össze a téren. Eredetileg a kíváncsiság hajtotta őket oda. Reggel kirakodott a Népbolt vá­sározó részlege, gondolták hát, megnézik, mit vásárolnak az asz- szonyok. Látták, elég sokan áll­nak a hosszú sátor előtt, félre­vonultak hát néhány lépéssel és latolgatni kezdték, hogyan alakul majd az időjárás, hogyan kelnek az elvetett tavasziak. Szürke ruhás férfi közeledett a beszélgetők felé. Ráérőeri sétált, érdeklődéssel nézelődött körül; látszott, hogy először jár a falu­ban. Erős Mátyás vette észre először. — Nézzétek csak... A Homoki Jóska... A János öccse. — Csakugyan. Eljött látogató­ba — fordult a közeledő felé Ke­resztes elvtárs, a községi párt-tit­kár is. — Hát eljöttél látogatóba? — üdvözölték Homoki Józsefet, Tát­ható örömmel. — Vagy ezer éve nem láttuk egymást. — Azért ezer nem, valamivel kevesebb... Mennyi is? Majdnem húsz éve, hogy eljöttetek. — Bizony, eljárt felettünk az idő. És ennyi idő után találkoz­tunk újra... Valóban, lassan két évtizede lesz, hogy a sors, a háború viha­ra ezer és ezer erdélyi családot szétszórt, elszakított egymástól. A vándorútra keltek jó része itt, Tolnában lelt új hazára, s ide, Felsőnánára jött most testv árlá­togatóba Romániából, Lúgosról Homoki József. Meglepetésre olyanokra is talált, akikkel együtt gyerekeskedett. — Emlékszel? Amikor egymás mellett sebesültünk meg? — Bizony. Éppen a házunk előtt. — Surján legénykék voltunk, mit tudtuk, hogy mi az a valami, amit hazacipeltünk? Csak amikor felrobbant, akkor... — Szerencsére egész alacso­nyan vágódtak szét a szilánkok, csak a lábunkat érték — így ele­venítette fel a régi, közös emlé­keket Homoki és Keresztes. Aztán mindegyikből kibuggyant a szó: — Hogyan éltek ott kint? — Hogyan éltek itt? Mindegyik sorolja, hogyan for­dult a sorsa, milyen a megélhe­tése. Homoki József arról beszélt, hogy gépkocsikísérő, elég jól ke­res, a nánaiak arról, hogyan bol­dogulnak a termelőszövetkezet­ben. — Érdekes, nálunk a szövetke­zetekben nincs prémium, csak munkateljesítmény szerint része­sednek — csodálkozott Homoki József, és azon is, hogy itt az öre­gek nyugdíjat, illetve járadékot kapnak. — Nálunk többféle prémium­rendszer van — magyarázza Erős Mátyás — aszerint, hogy melyik szövetkezetben melyik a séirave­zetőbb. Az a lényeg, hogy minél többet termeljünk mindenből. Dolgoznak is az emberek szorgal­masan. Bár elég későn tavasza­dott, de tavalyhoz képest jó hét­tel előbbre vagyunk a munkákkal. Majd az árakat vették sorra. Mennyibe kerül egy öltöny Ma­gyarországon, és mennyibe Ro­mániában, mi az ára a motornak, a televíziónak, az élelmiszernek, a jószágnak. — A televízió nálunk is egyre szaporodik — jegyezte meg Ho­moki —, bár felénk a magyar adást jobban lehet venni, mint a bukarestit. — Valószínű, a Kárpátok köz- benléte miatt — állapították meg a nánaiak. A beszélgető csoport közben kettővel gyarapodott; Fazekas Al­berttal. a tanács elnökével, és egy járási emberrel. Sebestyén Istvánnal. Rohamosan múlt az idő, de a beszélgetők nem fogy­tak ki a témákból, mindig adód­tak újabb és újabb kérdések. Milyen az oktatási rendszer, a közigazgatás, hogyan dolgoznak a pártszervezetek, milyen a közle­kedés Romániában és Magyaror­szágon — még a horgászás is na­pirendre került. — Egyik ismerősöm megkért, hogy vigyek neki valami jó bam­busznyelet, meg zsinórt, de én ’ nem nagyon értek hozzá. Adjatok tanácsot — kérte a hazaiakat Ho­moki. Sebestyén István, a régi pecás mindjárt egész kiselőadást rög­tönzött horgászbotokról, zsinórok­ról, horgokról, halakról, mond­ván, hogy a vendég valóban a legmegfelelőbbet választhassa. — Milyen jó, hogy így össze­találkoztunk — mondogatta egy­re Homoki József —, legalább jobban megismerhettük egymás életét. Csak még többet járhat­nánk egymáshoz látogatóba. — Bizony, az jó lenne — helye­selted: a többiek, s. mivel éppen kinyitott a kocsma, egy pohár itallal adtak nagyobb nyomatéket a megállapításnak. — Nálunk ez így van ... — magyarázzák a szövetkezeti pré miumrendszert a nánaiak. Erős Mátyás, Keresztes párttií’ ' Nag; József, Sebestyén István. Fazekas Albert tanácselnök, és a , ná via* vendég. Homoki József, (BI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom