Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

1963. április ÜL

TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG

9

III ifqinMn

• • <í*

Hol tataroznak? —Notórius hátralékosok — Mii keli lenn

a házirend érdekében?

Január elsején kezdte meg munkáját a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat. A profiljához hasonló tevékenységet addig a Víz- és Csatornaművek folytatta. Uj vonás azonban, hogy az eddiginél sokkal szélesebb körű városgazdálkodási tevékenységet kívánnak folytatni.

Ivancsik Lajos igazgató így foglalta össze a vállalat feladatát:

— Mi foglalkozunk az ingatlan- kezeléssel, az állami tulajdonban lévő lakóházak gondozásával, karbantartásával, ezenkívül működik egy fuvarozási részlegünk is.

A feladatok közül a legfontosabb: az állami házak karbantartása, gondozása.

— Mi az új e tekintetben?

— Mindenekelőtt — válaszolt Bandi Béla technikus — nagyobb összeget fordítunk ilyen célra, mint eddig. Tavaly 1 millió 300 000 forint volt a felújításra, karbantartásra fordított költség, ez idei tervben pedig 2 mölió 45 000 forint szerepel.

A felújítás alapos munkát jelent. Ez évben nyolc lakóépületen teljes generál-javítást végeznek. Nemcsak vakolnak, tataroznak, hanem a lehetőségek szerint át is alakítják azokat a modem követelményeknek megfelelően. Kicserélik az elhasználódott ajtókat, ablakokat. Az épületeket úgy rendbehozzák, hogy legalább 15 évig ott semmi javítani való ne legyen.

Az idén nyolc helyen, a Rákóczi utca 3-as, 18-as, 22-es, 56-os, a Polláck utca 22-es, a Somogyi Béla utca 8-as és a Toldi utca 2- es számú háznál, és egy másik helyen kerül sor nagyjavításra.

A sokat ígérő tervtől sem lehet várni azonban, hogy minden problémát megold. A városban igen sok az elhanyagolt, állami kezelésben lévő ingatlan, összesen 190 állami lakóépület, 1900 családdal. Közöttük olyan is akad, mint például a Rákóczi utca 1.

szám alatti, amelyiket már nem is érdemes felújítani. A vállalat így csak azt a feladatot tűzhette maga elé, hogy évről évre fokozatosan enyhítse a gondokat. Az idén harmincöt család kerül jobb lakáskörülmények közé.

A vállalat átvett bizonyos örökséget az elődjétől: a notórius lakbérhátralékosokat és a házfelügyelőket.

A lakbér nálunk elenyésző: Szekszárdon az állami épületekben lakók évente mindössze 1 millió 400 000 forint lakbért fizetnek, tehát még annyit sem, mint amennyibe a tatarozás kerül — a takarítási, világítási és egyéb költségekről nem is beszélve. Mégis akad nemfizető., Az új bérházak lakói általában fizetnek, legfeljebb azzal van probléma, hogy a fizetés napja és a lakbérfizetés határideje nem esik egybe. Sok a hátralékos azonban a kertvárosi sorházakban. Itt több. olyan is van, akinek a fizetéséből sem lehet letiltani, mert mire a munkahelyre kikül- denék a letiltást, az illető odébb áll. Visszatérő probléma az 50-es Népbolt felett lakók felelőtlensége. Nemes Fülöpnének mindösz- sze 24, Novák Gyulának 28 forint a havi lakbére, mégis több hónapos a hátralékuk. Egyébként mindketten jól keresők. Vagy egy másik lakóépületben Nagy Sándor öt hónap óta nem fizetett.

Évről évre nagyobb gondként jelentkezik a városban a házfelügyelői teendők ellátása. Amint Baka Józsefné, a vállalat házkezelője mondotta: legtöbb bérházban csak névlegesen töltötték be a házfelügyelői állást. A lakás miatt elvállalták, de nem törődnek az épülettel. Emiatt nincs megfelelő tisztaság és rend.

A vállalat már többféleképpen próbálkozott, de eredménytelenül. Mivel más megoldás nem mutatkozik, az ilyen névleges házfelügyelői állásokat meg kell szüntetni. A bérházi közösségek érdeke kívánja ezt.

Ahhoz, hogy az új cégtáblánál: megfelelő tekintélye legyen, a vállalatnak szükséges, hogy az ilyen

örökségeket megszüntesse. Ha nem ezt teszi, feladatát csak-rész- ben oldja meg.

b. a

— Ügyeletes orvos vasárnap: sir.. Jakus Magdolna, Szekszárd, Hunyadi u. 10., II. 14.

<*r Lenin születésének évfordulójáról április 22-én este 6 órakor emlékeznek meg a szekszárdi városi tanács nagytermében. Az ünnepi megemlékezést Horváth József, az SZMT titkára tartja.

•— Két műszakban 268 traktor dolgozik megyénkben. A legtöbb gép — 51 traktor — a Dalmandi

A méhek hasznos munkája a mezőgazdaságban

A várva «árt virágba boruló és zofdeHŐ környezet közepette keresett fel a minap egy aggódó méhész és beszélgetésünk során határoztam el. hogy cikket írok a méhek védelméről, megporzó munkájuk hasznosságáról. Ma már elvitathatatlan, hogy a rovarok és a virágos növények között olyan szoros a kapcsolat, amelynek erőszakos széttépése nagy károkat okozna, nemcsak a növény- és rovom tágban, hanem az embereknek is.

A növények termesztésének sikere a jó agrotechnikán kívül attól is függ, hogy van-e elegendő rovar, virágaink megpor- zásóhoz. A növekvő vegyszeres növény- védelem, a gazdasági növények meg porzásában jelentős szerepű vadméheket is nagymértékben pusztítja. Ennek ellensúlyozására a háziméh megporzó munkáját veszik igénybe, melyet családban odaszállítunk, ahol éppen szükség van rájuk. A méhésznek e munkáját nálunk is kezdik elismerni, több államban pedig a méhek megporzó munkájáért komoly összeget fizetnek. A méhek megporzó munkáján keresztül elért többtermés adataival nem kívánok foglalkozni, mert erről a szakiroda- lom részletes adatokat közöl. Viszont említésre méltó a Martonvásári Kutatóintézet tavaly befejezett kísérleteinek eredménye, mely szerint a maglucerna kísérleti parcellákon, a méhek megporzó munkájának eredményeként 34 százalékkal több magtermést értek el, mini a méhektői elzárt parcellákon. Az eredmény igen nagy jelentőséggel bír megyénkben is, mert lucerna-vetésterületünk megközelíti a 20 ezer holdat A magfogásra hagyott területekre kb. 17 ezer méhcsalád jut, melyet gazdaságaink kevésbé vesznek igénybe.

A jól gazdálkodó bátaszéki Búzakolász

tsz T40 méhcsaláddal rendelkezik. A tavalyi eredményükhöz nagyban hozzájárult a 140 méhcsaládban élő, kb. 14 millió kétszázezer méhecskének a munkája. A 176 hold lucernáról 318 mázsa magot takarítottak be, több mint 1 millió forint értékben. Az idén már 667 holdon termelned lucernát.

Szándékosan hagytam utoljára az aggódó méhész jogos felháborodását, mely a cikk megírására késztetett. Tudniillik arról van szó, hogy Szekszárdon, a Remete utcában, de valószínű városunk és a megye több területén is, a felelőtlen gyümölcstermelők a virágzás alatt lévő fákat a méhekre ártalmas szerrel permetezik, vagy porozzák. Annak ellenére, hogy a 16 091/1950 (Vili. 13) F. M. sz. rendelet kimondja, gyümölcsfákat, erdei- és díszfákat, bokrokat, valamint kerti és szántóföldi növényeket a virágzás időtartama alatt a virágbimbók festésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben — permetezni, vagy porozni tilos. A rendelet megszegői nem gondolnak arra, hogy cselekedetükkel mind a gyümölcsfáknak, mind a több termést elősegítő rovaroknak ártanak. Nem beszélve a bírósági perekről, melyek az utóbbi időben 10—100 000 forintos kár megtérítésére köteleztek több rendelet-megszegőt.

A megye méhésze! nevében ezúton kérem a vegyszeres permetezést, vagy porzást végző háztáji termelőket és szocialista szektorokat, hogy a méhekef hasznos munkatársként kezeljék, akkor több lesz a magtermés, több gyümölcs jut a dolgozók asztalára és kevesebb vitás ügy lesz a bíróságon.

ZEHAN GERGELY, megyei méhész szaktitkár

Gépállomás körzetében áll éjjeli nappal munkában.

A harci Uj Élet Tsz-ben 27 forint munkaegység-előleget fizetnek az idén havonta, minden munkaegység után. A szövetkezet ebben az évben 45 forintos munkaegységet garantált tagjainak.

•— Felújítják Szakályban a központi iskolát. Az építkezésre körülbelül 700 000 forintot fordítanak.

. Átadták rendeltetésének az

új hőgyészi közkutat, amely percenként 50 liter vizét ad. így most már két közkút működik a községben, s ezek a lakosság 80 százalékát látják el egészséges ivóvízzel.

— Tapasztalatcserével egybekötött kirándulást rendez ma a

bonyhádi művelődési ház ének-és zenekara.

— A vadgazdálkodás biológiai alapjairól rendez április 23-án előadást a szekszárdi TIT-klubban a MAVOSZ és a TXT biológiai szakosztálya.

— Segíti a növényvédelmi munkát a Hazafias Népfront paksi jár rási bizottsága. A fácánkerti növényvédő állomás és a földművesszövetkezet a Népfront kezdeményezésére 8 községben tartottak előadást a háztáji gyümölcsösök védelméről.

— A Televízió műsora: 10.203

Amerikai rajzfilmek. 10.55: MTK FTC bajnoki labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. A közvetítés szünetében: A Magyar Hirdető műsora. 16.50: A IV. magyar rövidfilm-szemlén fődíjjal kitüntetett filmek bemutatója. 18.05: Az évszázad kezdetén: Szovjet film. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Szép álmokat, gyerekek! 19.55: Esti beszélgetés. 20.05:

Utak. A Magyar Televízió kis- filmje. (Csak 16 éven felülieknek!). 21.30: Telesport. 21.50: Hírek.

Kevesebb felhő

Várható időjárás vasárnap estig: kevesebb felhő, néhány helyen eső, zivatar. Mérsékelt délkeleti szél. Várható legmagasabb nappali, hőmérséklet 19—23 fok között.

(uiiiiiiiiM!i;«mmim».«mmmmkmmmm.<■■(» —iimii :«hmmm»jmuiw».lumm- «whmm» «mm» «mhm-:«mm» mmm»:«m»: «mm» «mmim»;

«MMM» : «MMM-: iHKHIIili . «WilWIK

Vended jött Romániából.

Kisebb beszélgető csoport verődött össze a téren. Eredetileg a kíváncsiság hajtotta őket oda. Reggel kirakodott a Népbolt vásározó részlege, gondolták hát, megnézik, mit vásárolnak az asz- szonyok. Látták, elég sokan állnak a hosszú sátor előtt, félrevonultak hát néhány lépéssel és latolgatni kezdték, hogyan alakul majd az időjárás, hogyan kelnek az elvetett tavasziak.

Szürke ruhás férfi közeledett a beszélgetők felé. Ráérőeri sétált, érdeklődéssel nézelődött körül; látszott, hogy először jár a faluban.

Erős Mátyás vette észre először.

— Nézzétek csak... A Homoki Jóska... A János öccse.

— Csakugyan. Eljött látogatóba — fordult a közeledő felé Keresztes elvtárs, a községi párt-titkár is.

— Hát eljöttél látogatóba? — üdvözölték Homoki Józsefet, Tátható örömmel. — Vagy ezer éve nem láttuk egymást.

— Azért ezer nem, valamivel kevesebb... Mennyi is? Majdnem húsz éve, hogy eljöttetek.

— Bizony, eljárt felettünk az idő. És ennyi idő után találkoztunk újra...

Valóban, lassan két évtizede lesz, hogy a sors, a háború vihara ezer és ezer erdélyi családot szétszórt, elszakított egymástól. A vándorútra keltek jó része itt, Tolnában lelt új hazára, s ide,

Felsőnánára jött most testv árlátogatóba Romániából, Lúgosról Homoki József. Meglepetésre olyanokra is talált, akikkel együtt gyerekeskedett.

— Emlékszel? Amikor egymás mellett sebesültünk meg?

— Bizony. Éppen a házunk előtt.

— Surján legénykék voltunk, mit tudtuk, hogy mi az a valami, amit hazacipeltünk? Csak amikor felrobbant, akkor...

— Szerencsére egész alacsonyan vágódtak szét a szilánkok, csak a lábunkat érték — így elevenítette fel a régi, közös emlékeket Homoki és Keresztes.

Aztán mindegyikből kibuggyant a szó:

— Hogyan éltek ott kint?

— Hogyan éltek itt?

Mindegyik sorolja, hogyan fordult a sorsa, milyen a megélhetése. Homoki József arról beszélt, hogy gépkocsikísérő, elég jól keres, a nánaiak arról, hogyan boldogulnak a termelőszövetkezetben.

— Érdekes, nálunk a szövetkezetekben nincs prémium, csak munkateljesítmény szerint részesednek — csodálkozott Homoki József, és azon is, hogy itt az öregek nyugdíjat, illetve járadékot kapnak.

— Nálunk többféle prémiumrendszer van — magyarázza Erős Mátyás — aszerint, hogy melyik szövetkezetben melyik a séiravezetőbb. Az a lényeg, hogy minél többet termeljünk mindenből.

Dolgoznak is az emberek szorgalmasan. Bár elég későn tavaszadott, de tavalyhoz képest jó héttel előbbre vagyunk a munkákkal.

Majd az árakat vették sorra. Mennyibe kerül egy öltöny Magyarországon, és mennyibe Romániában, mi az ára a motornak, a televíziónak, az élelmiszernek, a jószágnak.

— A televízió nálunk is egyre szaporodik — jegyezte meg Homoki —, bár felénk a magyar adást jobban lehet venni, mint a bukarestit.

— Valószínű, a Kárpátok köz- benléte miatt — állapították meg a nánaiak.

A beszélgető csoport közben kettővel gyarapodott; Fazekas Alberttal. a tanács elnökével, és egy járási emberrel. Sebestyén Istvánnal. Rohamosan múlt az idő, de a beszélgetők nem fogytak ki a témákból, mindig adódtak újabb és újabb kérdések.

Milyen az oktatási rendszer, a közigazgatás, hogyan dolgoznak a pártszervezetek, milyen a közlekedés Romániában és Magyarországon — még a horgászás is napirendre került.

— Egyik ismerősöm megkért, hogy vigyek neki valami jó bambusznyelet, meg zsinórt, de én ’ nem nagyon értek hozzá. Adjatok tanácsot — kérte a hazaiakat Homoki.

Sebestyén István, a régi pecás mindjárt egész kiselőadást rögtönzött horgászbotokról, zsinórokról, horgokról, halakról, mondván, hogy a vendég valóban a legmegfelelőbbet választhassa.

— Milyen jó, hogy így összetalálkoztunk — mondogatta egyre Homoki József —, legalább

jobban megismerhettük egymás életét. Csak még többet járhatnánk egymáshoz látogatóba.

— Bizony, az jó lenne — helyeselted: a többiek, s. mivel éppen kinyitott a kocsma, egy pohár itallal adtak nagyobb nyomatéket a megállapításnak.

— Nálunk ez így van ... — magyarázzák a szövetkezeti pré miumrendszert a nánaiak. Erős Mátyás, Keresztes párttií’ ' Nag; József, Sebestyén István. Fazekas Albert tanácselnök, és a , ná via* vendég. Homoki József, (BI.)