Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-15 / 62. szám
2 ‘TOLNA MEGYEI NÉPŰJSA6 1963. március 13. Március idusán Forradalmi lendülete, a vészjóslóan torlódó események, egy nagyszerű szabadságharc Ígérete írta be ezt a napot örökérvényűen a magyar történelem lapjaira. 115 évvel ezelőtt, ezen a napon csúcsosodott ki a több évtizedes reform- és függetlenségi küzdelem, az Európa-szer- te fellángoló forradalmak hatása. A lázas viták, a tenniaka- rás feltartózhatatlan ereje az országgyűlési termekből és a legendás Pilvax-káváházból kicsapott az utcákra is. A főváros képe óráról-órára változott, a forradalmat megállítani, leszerelni nem lehetett. Az új helyzet a reakcióval való gyökeres szakítást követelte. s bár a megszülető független magyar kormány összetétele ezt nem tükrözte, a bécsi udvarral tarthatatlan lett az egyezkedés politikája. Jellasics támadása véget vetett a türelemnek, s a forradalomból kibontakozott a nemzet felszabadításáért folytatott szabadság- harc. A zászlót kezébe vette a magyar nép és még akkor is tartotta, amikor Európa többi fővárosaiban már eltiporták a forradalmak lángját. A harcot szomszédos, és távoli népek szimpátiája kísérte, kitörölhetetlenül vésődött a későbbi nemzedékek emlékezetébe. Számtalanszor próbálták meghamisítani ennek a napnak a történetét, olyanok akarták kisajátítani hagyományait, akik erre legméltatlanabbak voltak. A nemzetiszínű, kokárdás ünnepségek csinnadrattájában évtizedeken keresztül úgy tűnt, már-már elsikkad a forradalmi lényeg és az ünnepség igazi tartalmától megfosztva, a nacionalista uszítás eszközévé válik. Időközben egy reménykeltő csillag ismét kihúnyt. 1919, a Tanácsköztársaság éve felvillantotta azt a lehetőséget, hogy a forradalmi hagyománynak méltó ápolói lesznek. Sajnos, ez a küzdelem is elbukott, és 1848. március 15-nek igazi értékelése ismét váratott magára. Ezután már gyakrabban beszéltek róla és az ünnepségeken Petőfi versét, a Talpra magyart is elszavalták. Elszavalták, más előjellel, másra értelmezve. A Talpra magyar folytatása, az akasszátok fel a királyokat, sohasem hangzott el ezen a pódiumon. A teljes kisajátítás azonban soha sem sikerült Magyarország akkori urainak. Bizonyság erre 1942. március 15-e, amikor a nemzeti ünnepség ott Pesten, a Petőfi szobor lábainál harcos tüntetéssé változott az esztelen, gyilkos háború ellen. Ezen a tüntetésen a sorok és szervezők között már sokan ott voltak az igazi örökösök, a kommunisták közül. A felszabadulás után valódi tartalmát kapta vissza nemzeti ünnepünk. Az igazi örökösök emlékeznek meg róla, tisztelettel, megbecsüléssel. A forradalmi eszmények méltó helyükre kerültek. A márciusi ifjak hite ma példakép egész ifjúságunk előtt, s célkitűzéseik már megvalósult tények. Ezek számbavétele a megvalósuláson is túl mutat, újabb tartalommal, eredményekkel ötvöződött, gazdagodott azóta. Március 15 igazi köszöntése azonos azzal, hogy napról napra több és jobb kerül annak a népnek az asztalára, amelynek ükapái 115 évvel ezelőtt Petőfit, Kossuthot, Tán- csicsot hallgatták. A forradalmi szellem igaz méltatását a továbbfejlesztők, a megvalósítók adják. M. M. A PÁRTÉLET HÍREI Az MSÉMP Tamási Járási Végrehajtó Bizottsága az állami gazdaságok pártszervezeteinek munkáját vizsgálta a Megyei Párt- bizottság 1962. évi március 16-i határozata alapján. A járás három állami gazdaságában működő pártszervezetek jól dolgoznak, politikai munkájukkal segítik a gazdasági feladatok megoldását — állapították meg a vb ülés résztvevői. * A Bonyhádi Járási Pártbizottság mezőgazdasági osztálya két napon keresztül tanácskozott a tsz-párttitkárokkal és elnökökkel. A kétnapos értekezleten az elmúlt év gazdasági eredményeiből, a hiányosságokról és az idei év feladatairól tárgyaltaik. A két beszámoló felett kialakult vitában a tavaszi munkák megkezdésével és az állattenyésztésben mutatkozó problémákkal foglalkoztak. * A paksi járásban a tavaszi munkákra való felkészülés miatt több helyen befejezik a pártoktatást. Kivételt képeznek azok a pártszervezetek, ahol az oktatási anyagot valamilyen ok miatt teljes egészében nem tudták átvenni. * Az MSZMP Dombóvári Járási Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a szakcsi Uj Élet Tsz párt- szervezete és a gazdaságvezetés munkáját tárgyalta. A tsz tiszta| vagyona az elmúlt gazdasági év- [ ben több mint 3 millió forinttal növekedett. Terméseredményük | — nem egy cikkféleségből — felette van a járási átlagnak. Jelentős javulás van az állattenyésztésben is. A tsz pártszervezet politikai munkával segítette a tsz megszilárdítását, a termelés pártellenőrzésének hatásos módszerének alkalmazásával. A végrehajtó bizottsági ülésen még két napirendi pontot tárgyaltak. * A Dalmandi Állami Gazdaság pártvezetősége a tavaszi munkált beindításáról tanácskozott. A vezetőségi ülésen a gazdaság főag- ronómusa számolt be a felkészülés jelenlegi állásáról és a további feladatokról. A vezetőségi ülésen határozatokat fogadtak el a gazdasági munkát segítő politikai munkával kapcsolatban. * A dombóvári • vasutas párt- bizottság ülésén ismertették, hogy a Pécsi Vasutigazgatóság elnyerte a KPM és a Szakszervezetek Országos Tanácsa vörös zászlaját és az ezzel járó 200 000 forint pénzjutalmat. A vasutigazgatóság eredményeihez hozzájárult a dombóvári vasúti csomópont valamennyi szolgálati ága az Élüzem feltételek felett teljesítették a tervet. » A Bonyhádi Járási Pártbizottság ágit. prop. osztálya szemináriumot tartott a propagandisták részére. A szemináriumon a párt- kongresszus befejező anyagát dolgozták fel. A bonyhádi járás- , ban, tekintettel a tavaszi mun- ! Irakra a szemináriumok befejezésének idejét március 20-ra terve- 1 zik. Ülést tart a Megyei Tanács VB A Tolna megye Tanács Végrehajtó Bizottsága pénteken ülést tart. Megvizsgálják a tavaszi munkálatokra való felkészülés helyzetét, majd pedig a fiatal bűnözőkkel kapcsolatos társadni mi teendőkről tanácskoznak. Külön n"-i\\:rdi pontként foglalkoznak a múlt évi dokumeníációs vizsgálatok tapasztalataival. Látogatottak a pártszékházak A pártszervezetek a városban és a községekben egyaránt önálló párthelyiségekkel rendelkeznek. A párthelyiségek általában látogatottak. Itt tartják a pártvezetőségi és a taggyűléseket, a pártoktatást és a különböző tanfolyamokat. Az utóbbi években több községben, Diósberényben, Mucsiban, Kurdon, Bölcskén és másutt pártszékház épült. A pártszékházak látogatottságáról, nevelő hatásáról, otthonossá tételéről beszélgettünk Katona József elvtárssal, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága gazdasági osztályának vezetőjével. — A párthelyiségek látogatottsága elsősorban azokban a községekben élénk, ahol a pártvezetőség programszerűséget visz a munkájába, s reális terveket készít. Ahhoz, hogy a pártrendezvények vonzzák a párttagokat és a pártonkívülieket, az kell, hogy az előadásokra jól felkészüljenek az előadók, s tartalmi szempontból le tudják kötni a hallgatóság érdeklődését. Ezen a téren az utóbbi időben komoly a fejlődés. A párttitkárok jórésze politikai tanfolyamot, pártiskolát végzett. Ebből következően a politikailag tartalmasabb előadásokat szívesen meghallgatják. Párttitkárainknál szűnőben van a néhány évvel ezelőtt még erősen megnyilvánuló — tömegek előtti — feszélyezettség. A legtöbb párttitkár tartalmasán és magabiztosan tartja meg előadását, akár külpolitikai, akár belpolitikai kérdésekről legyen szó. — A látogatottság elsősorban a pártszervezetek politikai munkájának eredménye. De úgy gondolom feltétlenül beszélni kellene a párthelyiségek vonzó hatásáról, berendezéséről, otthonosságáról is. — Valóban a vonzó hatásnak erről az oldaláról is beszélni kell. Ugyanis a környezet kultúrált- sága, vagy elhanyagoltsága befolyásolja a látogatottságot. A párthelyiségek többségére a rendszeretet, az otthonosság a jellemző. Elsősorban nem a sivár iroda-jelleg a domináló, mint volt MEMENTO: nyolc, tíz évvel ezelőtt. Asztalok, székek, könyvespolcok képezik a párthelyiség berendezését, de ma már nem hiányoznak a szépítő elemek, a függönyök, szőnyegek, képek sem. A legtöbb pártszervezetnek van kisebb könyvállománya is, bár ezeknek egy része régi elavult, s nem felel meg a mai követelményeknek. — Milyen anyagi fedezet biztosítja a párthelyiségek, székhazak vonzóbbá tételét? — Néhány községben az elmúlt évben, részben a tagság párttagdíjként befizetett forintjaiból, fillérjeiből, másrészt a lakosság kezdeményezésével vállalt társadalmi munkával pártszókház épült. A berendezés, a bútorellátottság is állandóan fejlődik. A központi ellátmány mellé felsorakozik a társadalmi összefogás ereje. Mucsiban, megyénk egyik legkisebb községében is épült pártszékház. Itt kapott helyet a KISZ-szervezet is. A fiatalok a rendezvényből befolyó jövedelem egy részét berendezés és függönyök vásárlására fordították, hogy a pártszékház minél csinosabb legyen. Ez a példa is azt mutatja, ahol jól élnek a lehetőségekkel és a rendezett körülmények kialakítását maguk is segítik, gyorsabb a fejlődés. Az elmúlt évben megyei viszonylatban 50 000—60 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a párttagok és párton- kívüliek a párthelyiségek szebbé, otthonosabbá tételére. — Több párthelyiségben láttunk tv-készüléket. Úgy látjuk, a tv-műsornak is nagy vonzó hatása van. — örvendetes és bíztató jelenség, hogy pártszervezeteink mindinkább felismerik azt a lehetőségét, amelyet a televízió, mint az agitáció modern eszköze nyújt. A járási pártbizottságokon kívül 70 tv-készülék van a pártszervezetek birtokában. A megyei párt- bizottság részéről céltudatos az a törekvés, hogy minél több párt- szervezetnél legyen. A Televízió egy-egy adása alkalmával 100— 150 falusi dolgozó jön össze a párthelyiségekben. A bölcskei párttitkár arról számolt be, hogy a TV műsora után az emberek ott maradnak és késő estig beszélgetnek a látottakról, hallottakról, vitatkoznak az aktuális politikai kérdésekről. A fiatalokat nemcsak a sport- események és a futballmérkőzések vonzák. A vasárnap délelőtti adásokat szívesen látogatják, amelyeknek műsora esetenként az iskolában tanultak anyagához kapcsolódik. — Milyen csökkentő hatásokkal lehet találkozni a gyakorlatban? — Sajnos ilyenekkel is találkozunk. Nem vonzza a látogatókat a párthelyiségbe a rendetlenség, a por, az elhanyagoltság. Nem egy helyen fordul elő, hogy a TV-elő- adás résztvevői a cigarettacsikket szana-széjjel dobálják, s napokon keresztül ezeken gázolnak. Ahogy az emberek igényesek otthoni környezetükben a rendre, a tisztaságra, annyira legyenek igényesek a párthelyiség rendjére is. Másutt szellőzetlen, dohos a párthelyiség. Nem helyes, hogy a pártvezetőség ahelyett, hogy tenne róla, a kényelmesebb eszközhöz nyúl. A községi tanács helyiségeiben tartják a pártrendezvényeket ahelyett, hogy portájukon rendet tennének. Ilyen jelenségek is vannak elvétve, de elmondhatjuk, a párthelyiségek, pártszékházak betöltik feladatukat. A párttagságnak második ptthona a párthelyiség, de szívesen látogatják a pártonkí- vüliek is, akik ugyancsak a magukénak vallják. Természetesen, mint kezdetben is mondottam, a párthelyiségek látogatottságának alapját elsősorban a politikai munka adja meg. Az anyagi dolgok. a párttagsági díj rendszeres fizetése, a párthelyiségek, székházak vonzó hatása egy része a pártszervezet politikai munkájának — fejezte be nyilatkozatát Katona elvtárs. Pozsonyi Ignácné Csapó Vilmos az 1848-as szabadságharc bátor katonai parancsnoka A kutyák vadul ugatni kezdtek. Az asztalnál ülqk riadtan néztek egymásra. Csak a ház ura maradt látszólag nyugodt. Felállt. Az ablakhoz lépett. Kint zuhogott az eső. Lovak és emberek fekete tömege állt a ház körül. Kisvártatva dörömbölni kezdtek. A nagy ajtó nyikorgott. Nehéz léptek közeledtek, fegy- vercsörömpöles hallatszott. Az ajtó szélesre tárult. Fehér köpenyes dragonyos őrnagy lépett be rajta. Emberei perceken belül megtöltötték a szobát. A hosszú, egyenes, kivont kardot tartó őrnagy arca sugárzott a gőgtől és az örömtől. Hangja mélyen, félelmetesen zengett. — Csapó Vilmos! ön e perctől kezdve a császár foglya. Búcsúzzon, és kövessen bennünket. Fegyelmezett arccal hallgatta a tisztet. A feleségére nézett. A gyertyafényben fehérnek tűnt az arca. — Engedje meg, hogy befejezzem a vacsorámat — mondta, és ügyelve arra, hogy akik rátörtek, semmi félelmet ne fedezhessenek fel rajta, kanalazni kezdte az ételt. A dragonyosok megütközve álltak. A tiszt idegesnek látszott. Könyörgő tekinteteket, "egalázkod.ást várt, és dacos, törhetetlen jellemmel találkozott. Amikor befejezte a vacsorát, — A fogoly — ■fi all: ismét. Az őrnagynak nagy arca volt, s hosszú orra mellett apró, barna szeplők fénylettek.' Egy percig nézte a kifejezéstelen arcot. Az acélszürke szemekből gyűlölet sugárzott. A felesége a nyakába borult. Megcsókolta. Valami szépet, vigasztalót akart mondani, de nem jutott semmi eszébe. Nem lágyulhatok el. Nem mutathatok olyat, amivel megörvendeztethetném őket. Keserűséget sem bánatot sem árulhatok el — gondolta, s gyengéden eltolta magától az asszonyt. Behozták a köpenyét. Magára terítette. Az egyik szárnyát golyó lyukasztotta át az ozorai csatában. — Mehetünk! — szólt rekedten, s hangja úgy csengett, mintha parancsot adna. Katonás mozdulattal hátat fordított a családnak, és megindult az ajtó felé. A falu kihalt volt. Csak a kutyák ugattak. Felvillant emlékezetében egy kép. Március volt akkor! Az emberek lázban égtek. Zászlók csattogtak a szélben. Innét, Dunaszentgyörgyről sok jó katonát vitt magával. Földet ígért nekik. Boldogságot! Szép életet. Felnézett az égre. Sírtak a fellegek. Telikönnyezték az utat. Forró homlokát hütötte, mosta az októberi eső. Várbörtön, vagy halál! — gondolta, és a keserűség összeszorította a torkát, örült a sötétségnek. Kísérői nem láthatták a könnyeket, amelyeknek már nem tudott parancsolni. Arcok bukkantak elő emlékezetéből. Bizakodó, elgyötört, szenvedő, síró, és nevető arcok. A halottak arcai, és néhány olyan katonájának arca, aki most itt a faluban lappang, akit felkeltettek az acsarkodó kutyák, és most retteg, hogy érte is eljöttek. Az egyik ház ablakában apró fény jelent meg. Az elöl haladó tiszt lova felhorkant. A csúszós út miatt csak lassan haladhattak. Kiértek a faluból, visszanézett. Sokáig lesz még árva — állapította meg magában —, de talán még eljön a nap,-amikor megint napsugárban úszik, csattognak a zászlók és az emberek örülni fognak. — A gerillavezér ségnek vége! Meglakolsz most, bandita! — acsarkodóit a tiszt, aki mellette lovagolt. Amíg a faluban mentek, nem szólt egy szót sem. Telve volt szorongással. Félt, hogy csákánnyal, fejszékkel támadnak rájuk, de most megeredt a szava, és káromolta a foglyot mindaddig, amíg a kaszárnyához nem értek. De az nem szólt egy szót sem, úgy tett, mintha válaszra érdemtelennek tartaná. H. T.
