Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-15 / 62. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! TOlNA MEGYEI A M A 0;y'A R.i S Z Q CI>ti:sTA M U N K Á S P A v ’ .IOLN A MEGYEI BIZOTTSÁGA .-ÉS A MEG Tf í ít.N'AC;S '• aP>A XIII. évfolyam, 62. szám. ÁRA 60 FILLÉR Péntek, 1963. március 15. Tanácskoztak a járások mezőgazdasági vezetői (5. o.) A francia bányászok folytatják sztrájkjukat (3. o.) Árvízi jelentések a megyéből (3. o.) 2800000 TONNA A hosszantartó és rendkívüli zord tél miatt a MÁV kénytelen volt korlátozni a személy- és teherszállítást. Országosan többszáz személyszállító vonat időleges leállítására került sor, a teherszállításnál pedig csak a legfontosabb termékeket fuvarozták el, mindenekelőtt azokat, amelyek a lakosság élelmiszer- és tüzelőellátását szolgálták, a gyárak zavartalan termeléséhez voltak szükségesek. Emellett biztosítani kellett az export-termékek elszállítását, valamint az ország területén áthaladó küldemények továbbítását. A korlátozásokat — az időjárás enyhülése után — fokozatosan megszüntetik. Azonban a téli hetek alatt hatalmas tömegű, elszállításra váró árú gyűlt össze. Építőanyagból például — ezt lehetett a téli hónapokban legkönnyebben nélkülözni — mintegy kétmillió tonna, összesen kétmillió nyolcszázezer tonnát tesz ki a vasút elmaradása a teherszállítás terén. Kétmillió-nyolcszázezer tonna! önmagában is sokatmondó szám. De még inkább mutatja a vasútra váró feladat nagyságát, ha összehasonlítjuk a vasúti teherszállítás tervszámaival. A vasútnak az idén valamivel több, mint százmillió tonna árut kell elszállítania. Ebből egy hónapra — ha arányosan osztjuk el — nyolc- és félmillió tonna jut. A kétmillió-nyolcszázezer tonnás hátralék tehát mintegy harmincharmincöt százalékát teszi ki a magyar vasút egyhavi teherszállítási tervének. Márpedig a lemaradást hetek alatt pótolni kell, hiszen a szerencsére most már jóra forduló időjárás lehetővé teszi az építkezések megindulását. Ott is a szokottnál több a tennivaló, hiszen a tervezettnél később indulhatott a munka az építkezéseken, a tárolóhelyeken elszállításra váró építőanyagra tehát nagyonis szükség van. Növekvő igényekkel jelentkezik a mezőgazdaság. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy ezekben a hetekben sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenniök a vasút dolgozóinak, mint az őszi csúcsforgalom „legmelegebb” napjaiban. Amiről tehát az őszi forgalom beindulásakor volt szó, fokozottan érvényes napjainkban. Elszállítani a hatalmas, „terven felüli” árutömeget is, a meglévő mozdony- és kocsiparkkal. Talán soha ilyen nagy szükség nem volt arra, hogy minél több túlsúlyos vonat közlekedjék. Ha ezt nem is sikerül biztosítani minden esetben, de azt el kell érni, hogy a vonatok legalább a vonóerőre kiszabott terheléssel fussanak. Mindenkorra érvényes szabály, hogy a vasút különböző szolgálati ágainak szoros együttműködésére van szükség. Ez most fokozottan érvényes, különösen a forgalom és a vontatás szervei, dolgozói között. Ne forduljon elő vonatravá- rás — amikor a fűtőház már kiállította a gépet, de a vonat még nem kész az indulásra — de ennek ellenkezője, mozdonyravá- rás sem. Irányvonatok képzésével is elő kell segíteni, hogy a szállítmányok minél gyorsabban — és minél kevesebb közbeeső tolatással. rendezéssel — eljussanak rendeltetési helyükre. A kocsigazdálkodáson belül igen fontos, hogy a pályák teherbíróképességét figyelembevegyék a kocsik elosztásakor, ne forduljon elő az, ami ma még nem is ritka, hogy nagy raksúlyú kocsit küldenek olyan állomásra, amely kisteher- bírású mellékvonalon fekszik és ezáltal nem lehet igénybevenni a kocsi teljes raksúlyát. Erre egyébként nagyobb gondot fordíthatnának a fuvaroztatók is. A Bátaszék—Pécs közti — 12 tonna tengelynyomásra engedélyezett — vonal állomásaira, Vé- méndre, Bátára, Palotabozsókra — sorozatosan érkeznek nagykocsikkal a műtrágyaszállítmányok, amelyekből aztán Bátaszé- ken négy-hét-tíz tonnát is át kell rakni kisebb kocsira és így továbbítani, most már két kocsiban a műtrágyát. A vasút dolgozói egyedül képtelenek megbirkózni a ’■'tavaszi csúcsforgalom« feladataival. Elengedhetetlenül szükséges a fuvaroztatók együttműködése, segítsége. Mozdonya, szene van a MÁV-nak. Most már jó idő is van. Kocsi azonban nincs elegendő, a meglévő vagonokkal kell elszállítani az egyébként is esedékes és az ezen felüli közel hárommillió tonna árut. Megengedhetetlen fényűzés ilyenkor vasúti kocsikat tömegesen, kihasználatlanul hagyni. Pedig e téren korántsem állnak jól a dolgok. A Pécsi Igazgatóság területén az utóbbi hetekben a vasúti kocsik átlagos terhelése körülbelül egy tonnával volt alacsonyabb a tervezettnél. Sok a baj a rakodásnál. A kirakás még úgy-ahogy. de megy, itt már kevesebb a probléma, mint évekkel ezelőtt. A berakodásnál azonban még sokat lehetne — és kellene is — javítani. Általában csak hétköznap és csak nappal rakják meg a vagonokat. Vasárnap a bátaszéki vasútállomáson tizenkét fedett (köztük hét különleges) és két nyitott kocsi állt egy napig feleslegesen. Mindössze két kocsit raktak meg — a posta volt a vasárnapi rakodó — távíró-oszlopokkal. Pedig rakodhatott volna a MEZŰSZÖV mészégető üzeme, a Termény forgalmi Vállalat. az Erdőgazdaság, amelyek csak hétfőn raktak vagonokat. Tervszerűbbé kell tenni a kocsigazdálkodást. Nem ritka az olyan nap, hogy az igazgatóság területén éjfélkor három-négyszáz kocsi áll rakodás alatt, illetve van félbehagyva a berakásra. E kocsik már csak másnap indulhatna Várják a műtrágyát a ts»-ek, állami gazdaságok. Segítsenek a vasútnak úgy, hogy a részükre érkezett szállítmányokat azonnal, menjenek a kocsik újra áruért, késedelem nélkül kirakják, hadd És az utazóközönség? — Szintén segíthet. Mégpedig úgy, hogy fegyelmezetten és türelmesen megvárja a korlátozó intézkedések teljes feloldását. Március 11- étől több, főként távolsági személyvonat közlekedik. A többit még egy-két hétig nem lehet megindítani, a mozdonyokra a teherszállításhoz van szükség. Az elmúlt években sok nehézségen úrrá lettünk már. Bizonyos, hogy a mostaniak sem bizonyulnak leküzdhetetlennek. (J) Kiosztották az 1963. évi Kossuth-díj okot magyar polgári földrajzi Csütörtökön az Országház Kupolacsarnokában ünnepélyesen átadták az 1963. évi Kossuth-díja- kat. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Uku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Rusz- nyák István, a Magyar Tudományos Ak .démia elnöke. Részt vett az ünnepségen a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. A Kos- suth-díjjal korábban kitüntetett személyek közül is többen megjelentek. Az ünnepségen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke beszédet mondott: elöljáróban köszöntötte a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának és a forradalmi munkás—paraszt kormánynak megjelent tagjait, minden vendéget. — Hazánknak a felszabadulás utáni gyökeres átalakulása — mondotta a továbbiakban — társadalmi, gazdasági életünk gyors fejlődése bizonyítja, hogy népünk történelmében a nemzet felemelkedését, a társadalmi haladást szolgáló termelőmunka, alkotó tudományos tevékenység és a szellemi élet kibontakozása sojia nem állt olyan távlatok előtt, mint korunkban, a megvalósuló szocializmus világában. Egyben a mi épülő, új társadalmi rendünk az, amely eddig soha nem tapasztalt megbecsülést, tiszteletet és elismerést ad a nép igaz szolgálatának. Ennek a társadalmi elismerésnek és a nép hálájának jelképe a Kossuth-díj. Uj Kossuth- díjasaink személyében népünk kiemelkedő tehetségeit köszönti, akik a maguk hivatásának felelősségét mélyen átérezve, munkájukkal különösen sokat és értékeset adnak hozzá mindannyiunk közös céljának megvalósulásához: hazánk, népünk további felemelkedéséhez, gazdagodásához. Dobi István végezetül az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás—paraszt kormány köszönetét és elismerését fejezte ki az új Kossuth-díjasoknak kiemelkedő munkásságukért, s jövőbeni alkotó munkájukhoz jó egészséget és sok sikert kívánt, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A forradalmi munkás—paraszt kormány határozatát dr. Gál Tivadar, a kormány titkárságának vezetője ismertette. I. A kormány a tudományok, találmányok, munka mods kéletesítése nyeiért A KOSSUTH-DÍJ ELSŐ FOKOZATÁVAL TÜNTETI KI dr. Molnár Erik Kossutli-díjas akadémikust, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete igazgatóját, az elmúlt másfél évtizedben a társadalom- és történelem, tudomány terén kifejtett munkásságáért. Korbuly Jánost, a Ganz-MÁVAG gyártásvezető főmérnökét, és Rhorer Emit, a Vörös Csillag Traktorgyár főkonstruktőrét, a négy kerék-meghajtású, világszínvonalat elérő traktertípusok kialakításáért. (A díj egyenlő arányban megosztva). A KOSSUTH-DÍJ MÁSODIK FOKOZATÁVAL TÜNTETI Ki dr. Jcney Endrét, az orvostudományok doktorát, a Debreceni Orvos tudományi Egyetem köz- egészségtani intézete egyetemi tanárát, a közegészségügy terén kifejtett munkásságáéit. Dr. Balogh Jánosi, a biológiai tudományok doktorát, az Eötvös Iióránd Tudományegyetem- állatrendszertani intézete keretében működő MTA talajzoológiai kutatócsoport tudományos osztály- vezetőjét, a talajban élő állati szervezetek kutatásában elért eredményeiért. Dr. Szendy Károlyt, a műszaki tudományok doktorát, az Erőmű Tervező Iroda főszakértőjét, vil- lamosenergia-hálózatok nemzetközi kooperációs rendszerének kialakításáért és az országos energiarendszer erőműveivel és állomásaival kapcsolatos tudományos feladatok megoldásáért. Pusztay Ferencet, a Magyar Optikai Művek vezető tervezőjét, a geodéziai műszerek kifejlesztése terén kifejtett munkásságáért, különösen a pörgettyűs teodolit megszerkesztéséért. Dr. Szendrői Jenőt, az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalat főmérnökét, ipari építészetünk nemzetközileg is elismert eredményeinek elérésében, továbbá a többcélú ipari épületek korszerű építésszerelését szolgáló szerkezeti méretegységesítés és tipizálás terén kifejtett irányító munkásságáért. Dr. Vix Györgyöt, az orvos- tudományok kandidátusát, a Gyógyszeripari Kutató Intézet tudományos főmunkatársát, egyes hormonok mikrobiológiai átalakítása terén kifejtett kutató tevékenységéért, ezen hormonok és rokonvegyületeik nagyüzemi gyártástechnológiájának kidolgozásáért. A KOSSUTH-DÍJ HARMADIK FOKOZATÁVAL TÜNTETI KI dr. Császár Ákost, a matematikai tudományok doktorát, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem természettudományi kar . tanszékvezető egyetemi tanárát, a matematika fejlődésében nagy szerepet játszó topológia tudományában elért eredményeiért. Dr. liadó Sándort, a földrajzi tudományok doktorát, a Marx Károly Közgazdaságtudományi szét megszervezésében és tudományos színvonalának emelésében elért eredményeiért. Dr. Gagyi Pálffy Andrást, a műszaki tudományok kandidátusát, a Nehézipari Minisztérium érc- és ásványbányászati főosztálya helyettes vezetőjét, az érc- és ásványelökészítés műszaki fejlesztéséért, valamint az ólom. cinkércek dúsítási eljárásának kidolgozásáért. Garai 5. Józsefet, a Pécsi Szén- bányászati Tröszt Szabolcs bányaüzeme vájárát, termelési teljesítményeiért, a fiatalok neveléséért és a bányamentő-szolgálatban kifejtett áldozatos munkájáért. Kubik Ernő repülőmérnököt, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium légügyi főigazgatósága műszaki osztálya helyettes vezetőjét, a sportrepülőgépek tér. vezésében és megalkotásában elért kutatási és gyakorlati eredményeiért. Dr. Vágó Györgyöt, a kérni*! tudományok kandidátusát, a Bőr-, Cipő-, és Szőrmeipari Kutató Intézet tudományos osztályvezetőjét. a műcserzőanyagok szerkezetének vizsgálatában, valamint a műcserzőanyagok. bőr- és textilipari segédanyagok kísérleti előállításában és nagyüzemi gyártásuk megvalósításában elért tudományos eredményeiért. Náray Zsoltot, a Központi Fizika; Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettesét, a hazai magfizikai méréstechnika fejlesztésében, valamint a hazai magfizikai műszeripar kialakításában végzett munkásságáért. Dr. Mika Józsefet, a kémiai tudományok doktorát, nyugalmazott egyetemi tanárt, a hazai mikroanalitika megterem tétében elért eredményeiért, különös tekintettel "Die Methoden der Mikromassanalyse« című könyvére. Kiss Istvánt, a kémiai tudományok kandidátusát, a Központi Fizikai Kutató Intézet főosztály- vezetőjét, a mesterséges rádióaktív izotópók előállítására irányuló kutatásaiért, valamint az izotóp termelésének gyakorlati megvalósításában elért eredményeiért. Dr. Mészáros Istvánt, az állatorvostudományok kandidátusát, a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési . és állategészségügyi főigazgatósága főelőadóját, a szaporodásbiológia terén végzett tudományos munkásságáért, különösen az állattenvészté Ton a mesterséges megtermékenyítés bevezetéséért. és széleskörű alkalmazásáért. Szabó Jánost, a Sátorhely- bolyi Állami Oazdasá" főagro- nómusát, a gazdaság átlagon felüli terméshozamának növeléséért, új termelési módszerek és eljárások bevezetéséért, valamint ezek országos elterjesztése érdekében végzett munkásságáért (Folytatás a 3. oldalon)
