Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-02 / 51. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. március 2. Aztán az anyag szamába as elérkezik a »halál», a SUGÁR AGYÚ GIGANTIKUS ACÉLSZERKEZETE. EZER DARABRA HULL SZÉT, MAJD... ff- Az ERŐMŰ OPERATORA TEHÁT ELESENDŐ ENERGIÁVAL RENDELKEZETT. TELJES KONCENTRÁCIÓVAL SIKERÜLT VISSZA TÖRD! TANI A A GYILKOS SUGARAIKAT. AZ AGRESSZQROK FÉSZKE MEGSEMMISÜLT. OLVASD TOVÁBB, KOLJA! «... ÉS A TITOKZATOS KO$UL- MENYEK KÖZÖTT FOLDBESÜPPEDT VÁRHEGY HELYÉN TÁMADT SZAKÁDÉ KOT ELÖNTÖTTE A TZAJNA VIZE».. Négyszázezer vállfa- EXPORTRA A múlt év őszén újabb, addig főleg csak javítással, szolgáltatással foglalkozó kisipari szövetkezet lépett a megye exportőr- ktsz-einek sorába, megkezdte az export-vállfák gyártását a Simon- tornyal Vegyesipari Ktsz. Az export-termelés bevezetése egyáltalán nem okozott fennakadást a szövetkezetnél, a lakosság közvetlen igényeinek kielégítésére irányuló tevékenység. A kezdeti nehézségeken azonban hamar úrrá lettek. A szükséges gépek, készülékek nagy részét házilag állították elő. Sorozatfúróból készítették —* átalakítással a szalagcsiszológépet, a körfűrészt marógéppé alakították át, a korongcsiszolóból született meg a hengercsiszoló. Tavaly, határidő előtt és kiváló minőségben szállították le azt a 40 ezer darab vállfát, amit az ARTöbb részműveleten megy át a munkadarab, míg vállfa lesz belőle. E műveletek egyike az enyvezés. Hólik Lajos és Szabó Pál- né a gyártás megkezdése utáni napokban. műszakonként 1200 vállfát enyvezett össze, ma már elérik az 1800-as teljesítményt is. Nagy segítségükre van ebben az az ügyes kis készülék, a szorítósablon, amit a szövetkezetben készítettek. ben, sőt, azóta is több új rész-1TEX Külkereskedelmi leget nyitottak, szolgáltatást vezettek be. Nem kis nehézséget jelentett azonban az asztalosrészlegben a vállfa-gyártás bevezetése. Korábban csak a lakosság megrendeléseire készítettek bútorokat, most pedig nagybani szériagyártásról volt szó, amiben egyáltalán nem voltak tapasztalatai a szövetkezetnek. Hiányzott a megfelelő gépi berendezés is. n pécsi baléit — Szekszárdon Régi kívánsága teljesül a szekszárdi közönségnek március 5-én, kedden. A Soós Sándor Városi Művelődési Házba látogat a pécsi balettegyüttes, hogy legsikeresebb műsoraiból Ízelítőt adjon a szekszárdi közönségnek is a népszerű együttes munkájából, eredményeiből. A műsor, amely egyesíti maVALENTYIN IVANOV nyomán írta CS. HORVÁTH------ ------ 2 4 ■ E lőzmények: A Rajna-parti várkastély ódon falai egy gigantikus sugárágyú kísérleti példányát rejtik magukban. Feltalálói a szörnyű fegyvert szovjet területen végzett rombolással készülnek kipróbálni. A krasznósztavszki Különleges Rendeltetésű Erőmű tudósai felfigyeltek a veszély, re és a lehetőségekhez mérten, megtesznek minden intézkedést az elhárítására. Kilenctantermes iparitanuló-iskola Szekszárdon Már hírt adtunk arról, hogy Szekszárd városban egy korszerű MTH-iskola épül a szakember- utánpótlás biztosítása érdekében. Először úgy volt, hogy csak hat tanteremmel épül meg. Sikerűit azonban több pénzt biztosítani az építkezéshez, így aztán végül is kilenc tantermes iskolát tudnak építeni. Az oktatási intézménynek kijelölték a helyét. A hár- mashídi iskola mellett lesz, a Széchenyi utcában. Lebontják az itt lévő régi, alacsony épületeket, s a helyükön emelkedik majd az iparitanuló-iskola: A tervek szerint a tavasszal kezdik meg az épületek lebontását, s még ebben az évben hozzálátnak az építkezéshez, hogy jövőre befejezhessék. Miért küldenek alkatrész helyett papírt című cikkünkre válaszolt Fekete János, az FM. Gépállomási és Gépesítési Főigazgatóság vezetője Az alábbiakban közöljük Fekete János elvtársnak, az FM. Gépállomási és Gépesítési Főigazgatósága vezetőjének válaszát egy korábban megjelent cikkre. „A Tolna megyéi Népújság 1963. február 1-i számában „Miért küldenek alkatrész helyett papírt” című cikkükre, amelyet nevemre címeztek az alábbiakban válaszo- Vállalat lók: reljes egészében egyezik véleményem a szerkesztőbizottság álláspontjával abban a kérdésben, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák időben és jóminőségben való elvégzéséhez, a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításának elősegítéséhez elengedhetetlenül ; fontos mind a termelőszövetkezeti, mind a gépállomási gépek szakszerű kijavítása. _ Ismertek előttem azok az alkatrészellátási nehézségek is, amelyek hátráltatják a mezőgazdasági üzemek gépjavítási munkáját. Ennek enyhítése érdekében már a cikkük kézhez vétele előtt az AGROTRÖSZT-nél intézkedtem, hogy a Tolna megyei gépállomások a hiányzó alkatrészeket megkapják. Azóta a hiányként jelzett 179 féle alkatrészből 125 tételt az igénylő gépállomások címére a MEGÉV a központi készletéből leszállította. A hiányzó tételeket folyamatosan, ahogy ,»»e**azok gyártása, vagy külföldről való behozatala megtörténik, az igénylő gépállomásokhoz eljuttatják. Átmenetileg minden bizonnyal enyhítené az aikatrészellátási zavarokat, ha a mezőgazdasági üzemek a gépjavítás során egymással szoros kapcsolatot létesítenének és szükség esetén alkatrészekkel segítenék egymást. Ez annál inkább indokolt, mert a gépállomások és az állami gazdaságok raktáraikban több olyan alkatrészt tárolnak, amelyik egyik üzemben hiánycikként, a másikban pedig elfekvő alkatrészként jelentkezik.” rendelt a szövetkezettől. A pontos és jó munka eredménye, hogy az idén újabb rendelést kapott a szövetkezet, mégpedig a tavalyinál tízszerte több, összesen négyszázezer vállfát kell készíteni, holland exportra. " >: '■ ■■■’ A termelés most már zavartalanul, ütemesen folyik, naponta 1400—1500 vállfa készül el a szövetkezet asztalosműhelyében. gában a klasszikus és modem balett-művészet motívumait, nagy érdeklődésre tarthat számot. Az együttes országhatárokon is túl növő, jó hírét igyekszik igazolni majd a nyolc balett-művész és a négy operaénekes-szólista. Az előadás kezdési időpontja kedd este 8 óra. regénye rajzolta: SEBÖK IMRE A társadalmi munka elismeréséről Az elmúlt években már gyakorlattá vált, hogy varosokban, községekben új létesítmények — művelődési házak, iskolák, óvodák, vízmű, villamosítás — költségvetésének elkészítésekor ilyen tétel is szerepel: társadalmi munka... Nem is egyszer százezer, kétszázezer forintokra tehető ez a munka, amely nem más, mint az érdekelt lakosság részvétele, közreműködése a létesítmény építésében. Olyan munka, amelyet a lakosság — legyen mérpök, tiszt, viselő, közalkalmazott, tsz-tag —, munkaidején felül végez a közjó érdekében. Az egész megyében, de Szekszárdon is számtalan olyan embert lehet találni, aki nem csupán egy-egy bizonyos létesítmény megvalósítására áldoz néhány órát, hanem ott lehet találni mindenütt, ahol közérdekről van szó, a köz érdekében kell valamit tenni. Pedig nagyon jól tudja, hogy munkájáért nem kap semmiféle, és semmilyen összegű anyagi ■ ellenszolgáltatást, mégis nagyon sokszor éjszakákat áldoz fel pihenő-idejéből, a közösség, embertársai . érdekében. «Nagyon sok ilyen ember nevét sorolhatnák fel csupán Szekszárdon. A legtöbben -elhárították még az el. Ismerő szavakat is, pedig valamilyen formában köszönetét kellene mondani áldozatkészségükért. Megérdemelnék. Az ország különböző vidékein Több városban az a gyakorlati honosodott meg, hogy a legtöbbet tevékenykedő társadalmi munkásokat, akik a legtöbb munkával segítették városuk fejlődését, tanácsüléseken, ünnepélyes keretek között díszpolgárrá avatják. Más helyeken jelvényt alapítottak, és annak bronz-, ezüstilletve aranyfokozatával tüntetik ki a legjobb társadalmi munkásokat. Ha nem is olyan hangzatos ez a gesztus, mint a díszpolgárrá avatás, ugyanolyan megbecsülést jelentene és tartalmában jobban megfelelne az elismerés mostani kifejezésének. Az elmúlt években a város lakossága számos szép példáját adta a társadalmi munkának. Az* idén is, a következő években is a városfejlesztés terveinek valóra váltásánál ugyancsak számottevő szerepet kap a társadalmi munka, amely megfelelő keretek között százezrekkel növelheti a rendelkezésre álló pénzösszeget. Nyilván elősegítené az idén is, a jövőben is a társadalmi munka szervezését, a lakosság öntevékeny részvételét, ha a most megválasztott tanács megtalálná a módot, amellyel erkölcsi elismerésben részesíthetné azokat, akik a legtöbb munkával — fizikai, vagy szellemi munkával — a legtöbbet tettek a lakosság, a város érdekében. Egy ünnepélyes keretek között átnyújtott ízléses, szép formájú jelvényt minden bizonnyal szívesen viselne ruhászülettek már elképzelések, hogy! ján az, aki nem ritkán még csak valamilyen formában viszonozni köszönömszépent se kapott ál- kellene a társadalmi munkát. I dozatkészségéért BL SÁRKÖZI HÍMZÉS Csak úgy elindultak a Garay tér felé, az üzletekhez, ahogy az ember ajándékvásárolni szokott menni. Nem tudták még, hogy mit vesznek majd, azt sem, hol, de a megbízatást, hogy a nőnapra az üzem ünnepeltjeinek ajándékot hozzanak, — már megkapták. Nézelődtek a kirakatok előtt, bent az üzletekben is megfordultak, tanakodtak, mert a „keret” nem olyan elkölthetetlen összeg, nem olyan egyszerű az ilyen hivatali ajándékvásárlás. „Népművészet — háziipar” — elment a 'két asszony a bolt előtt, aztán vissza is fordultak, vonzotta őket a kirakat, megfogja az embert a művészet szó is, — itt igazán találhatnak megfelelő holmikat. „Népművészet — háziipar”. Megszokott bolti felirat, — de ha az ember belép a boltba, meg- érezheti a szóhasználatban megkopott kifejezés mögött rejlő tartalmat. Szemben a magyar vidék sok-sok jellegzetes szőttese, térítője, megannyi féle készítménye sorakozik a polcokon, a faragások barna színe nyugtatja a szemet, a vert, meg kézzel horgolt csipkék otthonosságot varázsolnak a boltba, az üvegszekrények polcain a matyóhímzéstől a hevesi keresztöltéses tálcakendőkig, minden megtalálható. Hamarosan ott sorakozik a két asszony előtt a tolnai népművészet jellegzetességének, — a sárközi, kalocsai hímzésnek — soksok képviselője. Már csak választani kell tudni, hogy az ajándék tálcakendő, asztalterítő, párnahuzat legyen-e? S a választás nem könnyű, hiszen a sárközi asszonyok kezemunkája mellett ott vannak az agárdiak „permet- kéi”, ezek a mélyebb színnel, apróbb mintával készített kendőcs- kék, a baranyai szőttesek, a debreceni szűrrátétes áruk. Végül is egy újdonság segíti a döntést. A sárköziek már nemcsak a szoká- sis piros—fehér—fekete színekkel dolgoznak, most fehér alapon sárgával kivarrott térítőkét is küldtek a szekszárdi boltba. Közben a vásárlók mellett megfordul néhány érdeklődő is, akiket a szépérzékük vezet időről- időre a boltba. (b. k.) V
