Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-12 / 59. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. március 12. IRÁNY A KOMMUHISTA VIlflGSnZDflSáG Anyagi Ösztönzés — nemzetközi méretekben X. A nemzetközi gazdasági együtt­működés új módon vetődik fel napjainkban. Ma már nem egy­szerűen az a feladat, hogy a szo­cialista országok meglévő árulis­táikat egyeztessék, s kereskedel­mi szerződésekben rögzítsék, ki mit tud vásárolni, illetve eladni a másiknak. Arról van szó, hogy jól megismerve egymás lehetősé­geit, megváltoztassuk az „árulis­tákat”, a termelés nemzeti szer­kezetét, hogy minden ország a szocialista világgazdaság szerves részeként korszerűbben, gazdasá­gosabban termeljen. A KGST- országok gazdasági kapcsolatai­nak szorosábbra fűzése számos el­méleti és gyakorlati közgazdasági kérdés megoldását sürgeti. így például a fő statisztikai mutatóit egységes rendszerének és számí­tási módszerének megteremtését, a tagállamok közötti sokoldalú pénzügyi elszámolások továbbfej­lesztését, a szocialista országok közös bankjának létrehozását, stb. A sokoldalú, bonyolult elméleti és gyakorlati kérdések közül — ha csak vázlatosan is — vizsgál­juk meg közelebbről egyet, neve­zetesen azt, milyen áron kerülje­nek forgalomba a KGST-onszágok nemzeti termékei a szocialista vi-: lágpiacon? A jelenlegi gyakorlat szérint a nemzetközi árucsere el­számolásra a tőkés világpiacon kialakult áruk szolgálnak. (Szó sincs tehát arról, amiről az 1956- os ellenforradalmi propaganda előszeretettel beszélt, hogy ezeket az árakat egyik, vagy másik or­szág, önkényesen diktálja. A tő­kés világpiaci ár objektív alap a külkereskedelemben.) Kapitalista viszonyokat tükröző árakat ter­mészetesen csak bizonyos módo­sításokkal használhatják-*'tfelv ai tervgazdálkodást folytató szocia­lista országok. Közismert dolog, hogy a tőkés világpiaci,/árak ér­zékeny barométer módjára rea­gálnak a nemzetközi politikai és gazdasági élet változásaira. A szó cialista tervgazdálkodás a belke­reskedelmi forgalomhoz hasonló­an a külkereskedelemben is meg­követeli a stabil árakat. Ezért a szocialista világpiacon alkalma­zott árak, kiküszöbölve a tőkés piaci anarchia konjunkturális in­gadozásait — hosszabb időszak átlagárai. Jelenleg a tőkés világ­piacon az 1957. év átlagárai van­nak érvényben. A KGST végre­hajtó bizottsága 1962 novemberé­ben úgy határozott, hogy ezeket felül kell vizsgálni és közgazda­ságilag indokolt esetben a tőkés világpiacon 1957—1961 között fennálló átlagárak alapján kell korrigálni. A szocialista országok gazdasá­gi együttműködése az egységes terv szerint kommunista világ- gazdaság kialakulása irányába fejlődik. Szükséges, hogy az árak' is megfeleljenek a gazdasági együttműködés új, fejlettebb for­máinak. Ez pedig megköveteli, hogy ne csak egyes vonatkozásai­ban, hanem elvi alapon szakít­sunk a tőkés világpiaci árakkal. A feladat újszerű és közgazda­ságilag bonyolult része itt kezdő­dik. A szocialista országok kül­kereskedelmében olyan új saját árrendszerre van szükség, amely megteremti az anyagi érdekelt­séget a nemzetközi kapcsolatok tervszerű fejlesztésében. A ter­melőerőket és a fogyasztókat egy­aránt arra kell serkentenie, hogy elősegítsék a szükségletek lehető legteljesebb kielégítését, az anyaggal és a munkával való ta­karékosságot, a termelékenység növelését — a szocialista világ- gazdaság gyors fejlődését. Vagyis, ahogy az országos tervet sem elég csupán vállalatokra lebontani, hanem gondoskodni kell a sok­oldalú anyagi érdekeltségről, úgy a nemzetközi árképzésnek tuda­tosan és tudományos megalapo­zottsággal segítenie kell minden ország messzemenő anyagi érde­keltségét a nemzetközi munka- megosztásból reá háruló felada­tok teljesítésében. Közismert tény például, hogy az elmúlt években a szocialista országok feldolgozó ipara általá­ban gyorsabban fejlődött, mint a kitermelő és nyersanyaggyártó ipar. Ezért több anyagban feszült­ség mutatkozik a szocialista vi­lágpiacon. Nyilvánvalóan olyan ösztönző árakra van szükség, amelyek elősegítik minden or­szágban — de elsősorban azok­ban, ahol erre a legkedvezőbbek a feltételek — e hiánycikkek termelésének növelését. (A tőkés világpiaci árak erre már csak azért sem alkalmasak, mert a vezető ipari országok és a gazda­ságilag gyengén fejlett között egyenlőtlen a csere. A nagy tőkés monopóliumok értékük alatti áron vásárolják a nyersanyagokat a gazdaságilag elmaradott orszá­goktól.) Egyik szocialista ország sem várhatja el a másiktól, hogy például önzetlenül egy baráti ál­lam szükségletére fejlessze a nagy beruházásokat igénylő ki­termelő iparát. A megoldás mód­ja (a közös beruházások fejleszté­se mellett) olyan ösztönző árak kialakítása, amelyek a természeti kincsekben gazdag országot ér­dekeltté teszik e befektetésekben, a kitermelő ipar fejlesztésében. Hazánk különösen érdekelt az ilyen ösztönző árak kialakításá­ban, hiszen sok nyersanyagban, energiahordozóban behozatalra szorul. Látszólag igaz úgy tűnik, hogy akkor járunk jól, ha ezek­nek az anyagoknak az árai ala­csonyak. Ez azonban a szűklátó­körű „kupecszemlélet” és egyál­talán nem célravezető. Orszá­gunknak az is megéri, ha a je­lenlegi importáraknál többet fi­zet^' mert így legalább be tud­ja szerezni azokat külföldről, s nem kerül olyan kényszerhelyzet­be, hogy igen gazdaságtalan, nagy beruházásokra kényszerül­jön a világszíntű önköltség sok­szorosáért termeljen bizonyos nyersanyagokat. Nálunk nagy mélységről kell kitermelni a sze­net, holott másutt ennél jobb minőségű szén és vastagabb szén­réteg külfejtéssel vagy kis mély­ségben kibányászható ilyen ösztönző nyersanyagárak ha­zánkat is jobban érde­keltté teszi értékes bauxitkészle- tünk hasznosításában, az alumí­niumipar fejlesztésében, Hasonló ösztönző árakra van szükség olyan speciális anyagok alkatrészek és más termékek gyártásában is, amelyekből ma még a szocialista tábor nyugati importra szorul. így a helyes ár­képzés segítheti a szocialista or­szágok gazdasági függetlenségé­nek megszilárdítását. Az olyan termékeknél viszont, amelyekből feleslegesek mutatkoznak a szo­cialista világpiacon, s ezen a tő­kés piacon sem értékesíthetők gazdaságosan, az áraknak ösz­tönözniük kell — természetesen ellenkező előjellel — az indoko­latlan párhuzamos kapacitások felszámolására. A szocialista világpiac saját várbázisának kialakításához sok bonyolult elméleti és gyakorlati feladat megoldása szükséges. A tőkés világpiaci árak konkurrencia harc hatására spontán alakulnak ki. A szocialista világpiac érték- viszonyai — ezeket ma még nem ismerjük — nem alakulhatnak így ki, csakis tudatos, tervszerű munka eredményeként. A szocia­lista országok sok közgazdásza együttesen összefogva dolgozik az említett problémák megoldásán. A KGST-országok szakemberei márciusban megbeszélést tarta­nak a szocialista világpiac árkér­déseiről Moszkvában. Az értekez­let vitaanyagának előkészítésében magyar közgazdászok is közre­működnek. Sok vitára és munká­ra lesz még szükség, amíg a szo­cialista világpiac áttérhet saját árrendszerének alkalmazására. Addig is a legfontosabb elveket a lehetőségekhez képest a tőkés világpiaci áraik korrigálásánál fi­gyelembe veszik, hogy az árrend­szer a maga sajátos eszközeivel segítse a szocialista országok terv­szerű szakosításának és munka­kooperációjának fejlődését. Kovács József Mit mutatnak a tanács-vállalati mérlegek? Kilenc százalékkal több nyereségrészesedés, mint tavaly Amióta a nyereségrészesedés rendszerét bevezették, az üze­mekben különös érdeklődéssel várják március végét, április ele­jét. Ilyenkor kerül ugyanis ki­fizetésre — áhol lói dolgoztak az előző évben — a tizenharma­dik havi fizetés. Persze ritka az olyan vállalat, ahol egyhavi fi­zetést ér el a nyereségrészesedés, a jó munkát jelenj! ,a. két-három- hetes. is, sőt jelentős javulás mu­tatója az is, ha a tavalyihoz ké­pest egyáltalán emelkedett a nyereségrészesedés. Felkerestük a Megyei Tanács pénzügyi osztályát,' ahol Czenky Sándor elvtársnál, az osztály vál­lalati csoportjának vezetőjénél érdeklődtünk, . hol tartanak a mérlegek; felülvizsgálatával, és mit mutatnak az eddigi adatok? — A vállalati, mérlegek felül­vizsgálata — mondta Czenky Sándor — már befejezéshez kö­közül ötnél nem fizettek nyereségrészesedést, most ezek­nek a száma háromra csök­kent. Emelkedett a nyereségrészesedés összege is, e vállalatoknál a ta­valyihoz képest 9,2 százalékkal. Közel egyhavi fizetésnek meg­felelő nyereségrészesedésre számíthatnak a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat, és a Szekszárdi Nyomda dol­gozói. A Patyolatnál tavaly 9 napot fizettek, az idén közel egy hóna­pot. Az Építőanyagipari Egye­sülésnél, tavaly nem volt nyere­ségrészesedés, az idén mintegy kétheti fizetésnek megfelelő ösz- szeget kapnak a dolgozók. Ha­sonlóan emelkedett a kifizetésre kerülő összeg — és az ebben zeledik. Négy kivételével — ezek: részesülő vállalatok száma — a a Tanácsi Építőipari Vállalat, a Simontornyai Vegyesipari Válla­lat, a Vendéglátó Vállalat és a Húsipari Vállalat — már befejez­tük a felülvizsgálást, tehát már megközelítőleg pontosan tudjuk, hogy vállalataink 'mennyi nye­reségrészesedést' fizetnek ki. Az adatok azonban még nem végle­gesek, hátra vari még a Pénzügy­minisztérium végső - felülvizsgá­lata és jóváhagyása. Ami adatot tehát mondani fogok, még vál­tozhat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy javult a gazdálkodás a ta­nácsi vállalatoknál. Míg á múlt évben a tanácsi iparban a tizenhat vállalat ' ÁiüdLÜj í fí-V^Í Kiszállították a termelőszövetkezetekbe a konyhakerti zöldségfélék vetőmagvait A tavasz közeledtét a gyümöl­csösökben, valamint a kertésze­tekben lehet leginkább tapasztal­ni. A közös gazdaságokban meg­kezdték a gyümölcsfák ápolását, a kertészetekben pedig készítik a melegágyakat. Megyénk közös gaz- ■v^. -mi közel háromezer holdon tőnkéinek ebben az esztendőben szerződés alapján konyhakerti zöldségféléket, illetve zöldborsót. Az e területre szükséges vetőmag­vakat a MÉK az elmúlt napokban kiszállította valamennyi közös gazdaságba. Zöld borsó-vetőmagból például 1706 mázsát igényeltek és kaptak a közös gazdaságok, ami­vel mintegy 1800 holdat tudnak bevetni. Ugyancsak a termelőszö­vetkezetek raktáraiban tárolják már a vöröshagyma, paradicsom, paprika, zöldség ’és sárgarépa vetőmagvait. A melegágyak elkészítése pedig már valamennyi kertészettel fog­lalkozó közös gazdaságban szépen folyik. Előreláthatóan nem lesz hiány ebben az évben sem meleg- ágyi takarókból sem. S ha az idő tovább javul, a közeli napokban elvetik a palántamagokat a meleg­ágyakba,. R. É. kereskedelemben és a szolgálta­tásnál, amely vállalatok nem nyereségrészesedést kapnak, ha­nem — a múlt évi eredménynek megfelelően — többlet-jutalma­zási alapot. A nyereségrészesedés emelkedő összege a vállalatok javuló gaz­dálkodását mutatja, hiszen a múlt évi alaprentabilitást az előző esztendő tényszámai alap­ján állapították meg, ezt kellett most túlteljesíteni. De érződik annak az intézkedésnek a hatása is, amely szerint a vállalatok, ha a terv szerinti alaprenta­bilitást elérik, csupán énnek következtében az előző évi nyereségrészesedés húsz szá­zalékát kapják és a két év előttinek pedig tíz százalékát. Több vállalatnál azonban baj volt a bérgazdálkodással, túllépés miatt csökkenteni kellett a nye­reségrészesedést, — Sok hibát találtak a mér­legekben a felülvizsgálat során? — Sajnos, e téren nem javult a helyzet, sőt romlott. A felül­vizsgálást már tulajdonképpen a mérlegek összeállítása . előtt meg­kezdtük, december elejétől kezd­ve ellenőriztük a leltározást, a mérlegkészítés előkészítő munkáit. Ezt több helyen rosszul szei’vez- ték meg.. Márpedig a mérleg hi­telességének alapja a jó leltár. A hanyag munka miatt kezdemé­nyeznünk kellett felelő-ségre- vonást több vállalatnál. Néhány vezetőnek emiatt csökkentik a nyereségrészesedését. Kétezer ember konyhája ÚJ ÉPÜLET NŐTT KI a föld­ből a szekszárdi kórház terüle­tén. Szemre is megkapó, impo­záns látványt nyújt. Szép színek, merész formai megoldások. Egy része például éppen úgy oszlo­pon nyugszik, mint ahogyan azt a budapesti Déli-pályaudvar új épületénél láttuk. A városban eddig mindenki a szőlőkombinátot tartotta az új építkezési stílus kiemelkedő re­mekének. A pálmát most minden bizonnyal elhódítja ez az épület. Rendeltetését illetően konyha, s a megyei kórház ellátását biz­tosítja majd. E létesítmény 8 millió forintba került. Nagy szük­ség volt a konyhára. A régit 500 ágyas kórházhoz tervezték. Je­lenleg már több, mint ezer be­tegágy van a kórházban, s ebből következik, hogy kinőtte a kony­hát. Sőt, nemsokára felépül az új tbc-kórház, s az itteni betegek részére is ez a konyha biztosítja majd az ellátást, amint azt dr. Varga Józseftől, a kórház '''gaz­dasági vezetőjétől megtudtuk. Lépjünk az épületbe. Paszler József mérnök előre figyelmez­tet: — Ne lepődj meg, Szekszárdon még nem láttál olyan szép étter­met, mint amilyen itt van. Ennek ellenére meglepődtem: nemcsak Szekszárdon, hanem más városokban sem igen láttam ilyent. ízlésesen összeválogatott modern színek váltogatják egy­mást. ' A falnak szinte minden négyzetméternyi területe külön megragadja az embert: mindenütt más díszítés, érdekes szín. A régi, sablonvonalaknak nyoma sincs. Az egyik folyosón még dolgoz­nak a szerelők: az utolsó simítá­sokat végzik. Nemsokára ide ér­kezik az átvevő-, átadó bizottság, s addigra végezni akarnak. Benyitunk az egyik helyiségbe. Itt készítik majd a tésztafélesége­ket. Gyúródeszkának persze nyo­ma sincs. A gyúrás itt úgy tör­ténik majd, hogy egy tartályba lisztet öntenek, vizet töltenek hozzá, megnyomnak egy gombot, mire duruzsolni kezd a villany- motor, s néhány perc múlva az összegyúrt masszát sütőbe rak­hatják. AZ EMELETI RÉSZEN 200— 300—400 literes főzőedények — fazekak — sorakoznak. A fedő­szerkezet légmentesen elzárja az edényben lévő ételt, s egy műszer mutatja a fazéik belsejében lévő légnyomást. Egy-egy ilyen nagy fazék étel gyorsabban felforr, mint- néha otthon a teavíz á reggelihez. Körülbelül 15—20 perc szükséges a forrásához. Az edé­nyek alatt nem fűtenek majd, mint otthon: csőrendszeren veze­tik a szükséges hőt a szomszédos épületből. Minden edény, felett páraelszí­vó berendezés látható.. A több- hektös edények mellett persze akadnak kisebbek is, mert hiszen otthon is szükség van kislábosra, kisfazékra. Csakhogy ezek a ki­sebb edények is 30—40 literesek. Ebből következik, hogy az ételt sem tálcán szállítják el a kony­hából. A „pincérek” is géppel dolgoznak: az ételszállító gép­kocsira rakják a konyha készít­ményeit s úgy juttatják el az osztályokra. AZ " ÖSSZKÉPHEZ azonban — sajnos — sok apró bosszúság is hozzátartozik. Olyan hibák sorá­val találkozhat az ember, ame­lyektől -ugyan még működhet a konyha, , de nem. múlik el perc, hogy valaki ne méltatlankodna miattuk. Borbús István, a Megyei Tanács tervosztályának főmér­nöke kapásból mutat jónéhányat; ..Táncolnak” a konyha padozatán lévő keramitlapok. Az összeeresz- tésnél sok helyen nyílás, törés van, ami a tisztántartást nehezíti meg. Az egyik edényhez szabá­lyosan felszerelték a csapot, lát­hatóan nincs is semmi hibája, de amint megcsavarják, kiderül, hogv törött, a fogantyút csupán a látszat kedvéért tették rá. A konyha fala csemoézett. Néhol azonban egészen más színű csem­pét építettek be. Az egyik elő­készítő asztal olyan kidolgozású, mintha kontárok készítették vol­na. E hibák nélkül sokkal szebb, '♦A-ebb lenne a kórház új konyhája. ' Boda

Next

/
Oldalképek
Tartalom