Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-12 / 59. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. március 12. IRÁNY A KOMMUHISTA VIlflGSnZDflSáG Anyagi Ösztönzés — nemzetközi méretekben X. A nemzetközi gazdasági együttműködés új módon vetődik fel napjainkban. Ma már nem egyszerűen az a feladat, hogy a szocialista országok meglévő árulistáikat egyeztessék, s kereskedelmi szerződésekben rögzítsék, ki mit tud vásárolni, illetve eladni a másiknak. Arról van szó, hogy jól megismerve egymás lehetőségeit, megváltoztassuk az „árulistákat”, a termelés nemzeti szerkezetét, hogy minden ország a szocialista világgazdaság szerves részeként korszerűbben, gazdaságosabban termeljen. A KGST- országok gazdasági kapcsolatainak szorosábbra fűzése számos elméleti és gyakorlati közgazdasági kérdés megoldását sürgeti. így például a fő statisztikai mutatóit egységes rendszerének és számítási módszerének megteremtését, a tagállamok közötti sokoldalú pénzügyi elszámolások továbbfejlesztését, a szocialista országok közös bankjának létrehozását, stb. A sokoldalú, bonyolult elméleti és gyakorlati kérdések közül — ha csak vázlatosan is — vizsgáljuk meg közelebbről egyet, nevezetesen azt, milyen áron kerüljenek forgalomba a KGST-onszágok nemzeti termékei a szocialista vi-: lágpiacon? A jelenlegi gyakorlat szérint a nemzetközi árucsere elszámolásra a tőkés világpiacon kialakult áruk szolgálnak. (Szó sincs tehát arról, amiről az 1956- os ellenforradalmi propaganda előszeretettel beszélt, hogy ezeket az árakat egyik, vagy másik ország, önkényesen diktálja. A tőkés világpiaci ár objektív alap a külkereskedelemben.) Kapitalista viszonyokat tükröző árakat természetesen csak bizonyos módosításokkal használhatják-*'tfelv ai tervgazdálkodást folytató szocialista országok. Közismert dolog, hogy a tőkés világpiaci,/árak érzékeny barométer módjára reagálnak a nemzetközi politikai és gazdasági élet változásaira. A szó cialista tervgazdálkodás a belkereskedelmi forgalomhoz hasonlóan a külkereskedelemben is megköveteli a stabil árakat. Ezért a szocialista világpiacon alkalmazott árak, kiküszöbölve a tőkés piaci anarchia konjunkturális ingadozásait — hosszabb időszak átlagárai. Jelenleg a tőkés világpiacon az 1957. év átlagárai vannak érvényben. A KGST végrehajtó bizottsága 1962 novemberében úgy határozott, hogy ezeket felül kell vizsgálni és közgazdaságilag indokolt esetben a tőkés világpiacon 1957—1961 között fennálló átlagárak alapján kell korrigálni. A szocialista országok gazdasági együttműködése az egységes terv szerint kommunista világ- gazdaság kialakulása irányába fejlődik. Szükséges, hogy az árak' is megfeleljenek a gazdasági együttműködés új, fejlettebb formáinak. Ez pedig megköveteli, hogy ne csak egyes vonatkozásaiban, hanem elvi alapon szakítsunk a tőkés világpiaci árakkal. A feladat újszerű és közgazdaságilag bonyolult része itt kezdődik. A szocialista országok külkereskedelmében olyan új saját árrendszerre van szükség, amely megteremti az anyagi érdekeltséget a nemzetközi kapcsolatok tervszerű fejlesztésében. A termelőerőket és a fogyasztókat egyaránt arra kell serkentenie, hogy elősegítsék a szükségletek lehető legteljesebb kielégítését, az anyaggal és a munkával való takarékosságot, a termelékenység növelését — a szocialista világ- gazdaság gyors fejlődését. Vagyis, ahogy az országos tervet sem elég csupán vállalatokra lebontani, hanem gondoskodni kell a sokoldalú anyagi érdekeltségről, úgy a nemzetközi árképzésnek tudatosan és tudományos megalapozottsággal segítenie kell minden ország messzemenő anyagi érdekeltségét a nemzetközi munka- megosztásból reá háruló feladatok teljesítésében. Közismert tény például, hogy az elmúlt években a szocialista országok feldolgozó ipara általában gyorsabban fejlődött, mint a kitermelő és nyersanyaggyártó ipar. Ezért több anyagban feszültség mutatkozik a szocialista világpiacon. Nyilvánvalóan olyan ösztönző árakra van szükség, amelyek elősegítik minden országban — de elsősorban azokban, ahol erre a legkedvezőbbek a feltételek — e hiánycikkek termelésének növelését. (A tőkés világpiaci árak erre már csak azért sem alkalmasak, mert a vezető ipari országok és a gazdaságilag gyengén fejlett között egyenlőtlen a csere. A nagy tőkés monopóliumok értékük alatti áron vásárolják a nyersanyagokat a gazdaságilag elmaradott országoktól.) Egyik szocialista ország sem várhatja el a másiktól, hogy például önzetlenül egy baráti állam szükségletére fejlessze a nagy beruházásokat igénylő kitermelő iparát. A megoldás módja (a közös beruházások fejlesztése mellett) olyan ösztönző árak kialakítása, amelyek a természeti kincsekben gazdag országot érdekeltté teszik e befektetésekben, a kitermelő ipar fejlesztésében. Hazánk különösen érdekelt az ilyen ösztönző árak kialakításában, hiszen sok nyersanyagban, energiahordozóban behozatalra szorul. Látszólag igaz úgy tűnik, hogy akkor járunk jól, ha ezeknek az anyagoknak az árai alacsonyak. Ez azonban a szűklátókörű „kupecszemlélet” és egyáltalán nem célravezető. Országunknak az is megéri, ha a jelenlegi importáraknál többet fizet^' mert így legalább be tudja szerezni azokat külföldről, s nem kerül olyan kényszerhelyzetbe, hogy igen gazdaságtalan, nagy beruházásokra kényszerüljön a világszíntű önköltség sokszorosáért termeljen bizonyos nyersanyagokat. Nálunk nagy mélységről kell kitermelni a szenet, holott másutt ennél jobb minőségű szén és vastagabb szénréteg külfejtéssel vagy kis mélységben kibányászható ilyen ösztönző nyersanyagárak hazánkat is jobban érdekeltté teszi értékes bauxitkészle- tünk hasznosításában, az alumíniumipar fejlesztésében, Hasonló ösztönző árakra van szükség olyan speciális anyagok alkatrészek és más termékek gyártásában is, amelyekből ma még a szocialista tábor nyugati importra szorul. így a helyes árképzés segítheti a szocialista országok gazdasági függetlenségének megszilárdítását. Az olyan termékeknél viszont, amelyekből feleslegesek mutatkoznak a szocialista világpiacon, s ezen a tőkés piacon sem értékesíthetők gazdaságosan, az áraknak ösztönözniük kell — természetesen ellenkező előjellel — az indokolatlan párhuzamos kapacitások felszámolására. A szocialista világpiac saját várbázisának kialakításához sok bonyolult elméleti és gyakorlati feladat megoldása szükséges. A tőkés világpiaci árak konkurrencia harc hatására spontán alakulnak ki. A szocialista világpiac érték- viszonyai — ezeket ma még nem ismerjük — nem alakulhatnak így ki, csakis tudatos, tervszerű munka eredményeként. A szocialista országok sok közgazdásza együttesen összefogva dolgozik az említett problémák megoldásán. A KGST-országok szakemberei márciusban megbeszélést tartanak a szocialista világpiac árkérdéseiről Moszkvában. Az értekezlet vitaanyagának előkészítésében magyar közgazdászok is közreműködnek. Sok vitára és munkára lesz még szükség, amíg a szocialista világpiac áttérhet saját árrendszerének alkalmazására. Addig is a legfontosabb elveket a lehetőségekhez képest a tőkés világpiaci áraik korrigálásánál figyelembe veszik, hogy az árrendszer a maga sajátos eszközeivel segítse a szocialista országok tervszerű szakosításának és munkakooperációjának fejlődését. Kovács József Mit mutatnak a tanács-vállalati mérlegek? Kilenc százalékkal több nyereségrészesedés, mint tavaly Amióta a nyereségrészesedés rendszerét bevezették, az üzemekben különös érdeklődéssel várják március végét, április elejét. Ilyenkor kerül ugyanis kifizetésre — áhol lói dolgoztak az előző évben — a tizenharmadik havi fizetés. Persze ritka az olyan vállalat, ahol egyhavi fizetést ér el a nyereségrészesedés, a jó munkát jelenj! ,a. két-három- hetes. is, sőt jelentős javulás mutatója az is, ha a tavalyihoz képest egyáltalán emelkedett a nyereségrészesedés. Felkerestük a Megyei Tanács pénzügyi osztályát,' ahol Czenky Sándor elvtársnál, az osztály vállalati csoportjának vezetőjénél érdeklődtünk, . hol tartanak a mérlegek; felülvizsgálatával, és mit mutatnak az eddigi adatok? — A vállalati, mérlegek felülvizsgálata — mondta Czenky Sándor — már befejezéshez köközül ötnél nem fizettek nyereségrészesedést, most ezeknek a száma háromra csökkent. Emelkedett a nyereségrészesedés összege is, e vállalatoknál a tavalyihoz képest 9,2 százalékkal. Közel egyhavi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedésre számíthatnak a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat, és a Szekszárdi Nyomda dolgozói. A Patyolatnál tavaly 9 napot fizettek, az idén közel egy hónapot. Az Építőanyagipari Egyesülésnél, tavaly nem volt nyereségrészesedés, az idén mintegy kétheti fizetésnek megfelelő ösz- szeget kapnak a dolgozók. Hasonlóan emelkedett a kifizetésre kerülő összeg — és az ebben zeledik. Négy kivételével — ezek: részesülő vállalatok száma — a a Tanácsi Építőipari Vállalat, a Simontornyai Vegyesipari Vállalat, a Vendéglátó Vállalat és a Húsipari Vállalat — már befejeztük a felülvizsgálást, tehát már megközelítőleg pontosan tudjuk, hogy vállalataink 'mennyi nyereségrészesedést' fizetnek ki. Az adatok azonban még nem véglegesek, hátra vari még a Pénzügyminisztérium végső - felülvizsgálata és jóváhagyása. Ami adatot tehát mondani fogok, még változhat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy javult a gazdálkodás a tanácsi vállalatoknál. Míg á múlt évben a tanácsi iparban a tizenhat vállalat ' ÁiüdLÜj í fí-V^Í Kiszállították a termelőszövetkezetekbe a konyhakerti zöldségfélék vetőmagvait A tavasz közeledtét a gyümölcsösökben, valamint a kertészetekben lehet leginkább tapasztalni. A közös gazdaságokban megkezdték a gyümölcsfák ápolását, a kertészetekben pedig készítik a melegágyakat. Megyénk közös gaz- ■v^. -mi közel háromezer holdon tőnkéinek ebben az esztendőben szerződés alapján konyhakerti zöldségféléket, illetve zöldborsót. Az e területre szükséges vetőmagvakat a MÉK az elmúlt napokban kiszállította valamennyi közös gazdaságba. Zöld borsó-vetőmagból például 1706 mázsát igényeltek és kaptak a közös gazdaságok, amivel mintegy 1800 holdat tudnak bevetni. Ugyancsak a termelőszövetkezetek raktáraiban tárolják már a vöröshagyma, paradicsom, paprika, zöldség ’és sárgarépa vetőmagvait. A melegágyak elkészítése pedig már valamennyi kertészettel foglalkozó közös gazdaságban szépen folyik. Előreláthatóan nem lesz hiány ebben az évben sem meleg- ágyi takarókból sem. S ha az idő tovább javul, a közeli napokban elvetik a palántamagokat a melegágyakba,. R. É. kereskedelemben és a szolgáltatásnál, amely vállalatok nem nyereségrészesedést kapnak, hanem — a múlt évi eredménynek megfelelően — többlet-jutalmazási alapot. A nyereségrészesedés emelkedő összege a vállalatok javuló gazdálkodását mutatja, hiszen a múlt évi alaprentabilitást az előző esztendő tényszámai alapján állapították meg, ezt kellett most túlteljesíteni. De érződik annak az intézkedésnek a hatása is, amely szerint a vállalatok, ha a terv szerinti alaprentabilitást elérik, csupán énnek következtében az előző évi nyereségrészesedés húsz százalékát kapják és a két év előttinek pedig tíz százalékát. Több vállalatnál azonban baj volt a bérgazdálkodással, túllépés miatt csökkenteni kellett a nyereségrészesedést, — Sok hibát találtak a mérlegekben a felülvizsgálat során? — Sajnos, e téren nem javult a helyzet, sőt romlott. A felülvizsgálást már tulajdonképpen a mérlegek összeállítása . előtt megkezdtük, december elejétől kezdve ellenőriztük a leltározást, a mérlegkészítés előkészítő munkáit. Ezt több helyen rosszul szei’vez- ték meg.. Márpedig a mérleg hitelességének alapja a jó leltár. A hanyag munka miatt kezdeményeznünk kellett felelő-ségre- vonást több vállalatnál. Néhány vezetőnek emiatt csökkentik a nyereségrészesedését. Kétezer ember konyhája ÚJ ÉPÜLET NŐTT KI a földből a szekszárdi kórház területén. Szemre is megkapó, impozáns látványt nyújt. Szép színek, merész formai megoldások. Egy része például éppen úgy oszlopon nyugszik, mint ahogyan azt a budapesti Déli-pályaudvar új épületénél láttuk. A városban eddig mindenki a szőlőkombinátot tartotta az új építkezési stílus kiemelkedő remekének. A pálmát most minden bizonnyal elhódítja ez az épület. Rendeltetését illetően konyha, s a megyei kórház ellátását biztosítja majd. E létesítmény 8 millió forintba került. Nagy szükség volt a konyhára. A régit 500 ágyas kórházhoz tervezték. Jelenleg már több, mint ezer betegágy van a kórházban, s ebből következik, hogy kinőtte a konyhát. Sőt, nemsokára felépül az új tbc-kórház, s az itteni betegek részére is ez a konyha biztosítja majd az ellátást, amint azt dr. Varga Józseftől, a kórház '''gazdasági vezetőjétől megtudtuk. Lépjünk az épületbe. Paszler József mérnök előre figyelmeztet: — Ne lepődj meg, Szekszárdon még nem láttál olyan szép éttermet, mint amilyen itt van. Ennek ellenére meglepődtem: nemcsak Szekszárdon, hanem más városokban sem igen láttam ilyent. ízlésesen összeválogatott modern színek váltogatják egymást. ' A falnak szinte minden négyzetméternyi területe külön megragadja az embert: mindenütt más díszítés, érdekes szín. A régi, sablonvonalaknak nyoma sincs. Az egyik folyosón még dolgoznak a szerelők: az utolsó simításokat végzik. Nemsokára ide érkezik az átvevő-, átadó bizottság, s addigra végezni akarnak. Benyitunk az egyik helyiségbe. Itt készítik majd a tésztaféleségeket. Gyúródeszkának persze nyoma sincs. A gyúrás itt úgy történik majd, hogy egy tartályba lisztet öntenek, vizet töltenek hozzá, megnyomnak egy gombot, mire duruzsolni kezd a villany- motor, s néhány perc múlva az összegyúrt masszát sütőbe rakhatják. AZ EMELETI RÉSZEN 200— 300—400 literes főzőedények — fazekak — sorakoznak. A fedőszerkezet légmentesen elzárja az edényben lévő ételt, s egy műszer mutatja a fazéik belsejében lévő légnyomást. Egy-egy ilyen nagy fazék étel gyorsabban felforr, mint- néha otthon a teavíz á reggelihez. Körülbelül 15—20 perc szükséges a forrásához. Az edények alatt nem fűtenek majd, mint otthon: csőrendszeren vezetik a szükséges hőt a szomszédos épületből. Minden edény, felett páraelszívó berendezés látható.. A több- hektös edények mellett persze akadnak kisebbek is, mert hiszen otthon is szükség van kislábosra, kisfazékra. Csakhogy ezek a kisebb edények is 30—40 literesek. Ebből következik, hogy az ételt sem tálcán szállítják el a konyhából. A „pincérek” is géppel dolgoznak: az ételszállító gépkocsira rakják a konyha készítményeit s úgy juttatják el az osztályokra. AZ " ÖSSZKÉPHEZ azonban — sajnos — sok apró bosszúság is hozzátartozik. Olyan hibák sorával találkozhat az ember, amelyektől -ugyan még működhet a konyha, , de nem. múlik el perc, hogy valaki ne méltatlankodna miattuk. Borbús István, a Megyei Tanács tervosztályának főmérnöke kapásból mutat jónéhányat; ..Táncolnak” a konyha padozatán lévő keramitlapok. Az összeeresz- tésnél sok helyen nyílás, törés van, ami a tisztántartást nehezíti meg. Az egyik edényhez szabályosan felszerelték a csapot, láthatóan nincs is semmi hibája, de amint megcsavarják, kiderül, hogv törött, a fogantyút csupán a látszat kedvéért tették rá. A konyha fala csemoézett. Néhol azonban egészen más színű csempét építettek be. Az egyik előkészítő asztal olyan kidolgozású, mintha kontárok készítették volna. E hibák nélkül sokkal szebb, '♦A-ebb lenne a kórház új konyhája. ' Boda
