Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

Í663. március 10. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG Xif domány—'TECHNIK A---------------—----------------­M egmérték a láthatatlant Egymilliárd csillag Nemrégiben híre érkezett, hogy szovjet csillagászok megmérték a Tejútrendszer középpontjában lévő hatalmas csillagsűrűsödés átmérőjét. Ez igen fontos lépés a csillagvizsgálás és csillagrendsze­rünk szerkezetének megismerése útján, mert tulajdonképpen a láthatatlant mérték meg. Csillag- rendszerünk középponti vidéke Ugyanis közönséges távcsövekkel — optikai eszközökkel — nem tanulmányozható.; Csillagrendszerünk a Galaxis — Az égbolton puszta szem­mel és távcsővel látható és fény­képezhető csillagok összességét Galaxisnak, Tejútrendszernek ne­vezzük. A Nap és 150 milliárd társa nem rendszertelenül helyez­kedik el, hanem gigantikus la­pos lencsealakú térrészt tölt ki. A középponti sűrűsödés, a Ga­laxis magja köryl spirális szer­kezetű nyúlványokban helyezked­nek el a csillagok. Ha a Tejút­rendszert csillagvárosnak képzel­jük, a spirális ágak a város „fő­utcái” s e 40-50 ezer fényév hosz- szúságú főútvonalon, mint a körutak lámpasora, úgy helyez­kednek el a csillagok. (Egy fény­év 10 billió km.) Az öt ismert Spirálkar mindegyikében 20-30 milliárd a csillagok száma és a Galaxis teljes átmérője közel 100 ezer fényév. A nyári égbolton — mostanában éjfél tájban — az egyik „főútvonal”, a Cygnus (Hattyú) ág éppen a fejünk felett látszik kb. 3000 fényév távolság­ban s a Galaxis középpontja pe­dig a hajnali égbolton a déli látó­határ közelében látszik a Sagit­tarius (Nyilas) csillagkép irányá­ban. Napunk, ez a szerény sárga­fényű törpecsillag jelentéktelen pont a csillagok hatalmas gyüle­kezetében; A Nap a csillagvilág átlagpolgára, a csillagok hadsere­gének tipikus közkatonája sok milliárd társával együtt a csillag- város peremén helyezkedik el, közel 30 ezer fényévre a Galaxis centrumától. A modern csillagá­szat tehát . megdöntötte azt a régi tanítást, hogy mi lennénk a világ közepe. A Napnak nincs és nem is lehet kitüntetett helye vagy szerepe. A szuper csillaghalmaz Azt írtuk, hogy csillagrend­szerünk középponti vidéke a Sagittarius csillagkép irányában látszik. A baj ott kezdődik, hogy nem látszik, csak tudjuk, hogy ott van. Ezt a vidéket hiába fény­képezik a csillagászok évtizedek óta. A csillagok közötti térben lebegő hatalmas kiterjedésű fény­elnyelő ködök zárják el a kilá­tást előlünk. Milyen lehet csil­lagrendszerünk centrumvidéke, a Galaxis magja? Csillagtömörülés rejtőzik a gázfelhők mélyén? Hogyan lehetne átlátni a porfel­hők függönyén? Ezek a kérdések évtizedek óta foglalkoztatták a csillagászokat. Csillagrendszerünk láthatatlan központi vidékének megismerésé­ben eleinte az idegen csillagvá­rosok — extragalaxisok — tanul­mányozása jelentette a legna­gyobb elméleti segítséget. A vi­lágmindenség ma tanulmányoz­ható részében az idegen csillag- rendszerek számát több, mint 100 millióra becsülik. Ezek túl­nyomó része, mintegy 80 száza­léka spirális felépítésű, tehát többé-kevésbé hasonlít a Tejút­rendszerhez. Ragadjuk ki közü­lük az egyik a legközelebbit, a híres Nagy Andromeda Ködöt. Ez a szabad szemmel is látszó világsziget is 200 milliárd csillag­ból áll, távolsága 2 millió fényév. Ha e halvány ködfoltot 30-40 másodperces megvilágítási idővel fényképezzük, a lemezen csak a központi vidék gömbalakú magja jelenik meg, amely a csillagok százmillióinak összefolyó fényéből áll. Az Andromeda Köd és a Galaxis hasonlósága folytán már régebben biztosra vették, hogy a mi csillagrendszerünk középpont­jában is hasonló csillagsűrűsödés van. Ezt azonban fizikai tények­kel kell bizonyítani. Szovjet csillagászok elsősorban V. I. Moroz és I. N. Parijszkij a Galaxis központi vidékeinek rá­diósugárzását kezdték tanulmá­nyozni a múlt évben, még pedig nem a szokványos 21 cm-es, ha­nem a 3,2 és 9,4 cm-es hullám­hosszakon. A rádióhullámok aka­dálytalanul áthatolnak a csillag­közi anyagon, számukra a por­felhők „átlátszók”, a fényelnyelő gázfelhők nem jelentenek aka­dályt. A híres pulkovosi obszer­vatórium rádióteleszkópjával meg mérték a sugárzás erősségét és ezt összehasonlították az Andro­meda Köd hasonló rádiósugárzá­sával. Parijszkij véleménye sze­rint egy ún. szuper csillaghalmaz helyezkedik el a Galaxis centru­mában, amely több százmillió csillagból áll s a sűrűsödés át­mérője kb. 20 fényév. A Tejútrendszer más vidékein is ismerünk gömbalakú csillag- halmazokat, ezek 5—25 fényév át- mérőjűek és -e szűk térrészben 50—100 ezer csillag koncentráló­dik. Egy-egy ilyen csillaghalmaz­ban a csillagok térbeli sűrűsége vagy 30 ezerszer nagyobb, mint a Nap, csillagban szegény környeze­tében. A központi szuper csillag- halmaz csillagsűrűsége azonban minden képzeletet felülmúl. Stru­ve amerikai és Burbidge angol csillagászok számításai szerint a Galaxis centrumában a csillagok térbeli sűrűsége 10 milliószor múlja felül az átlagot. A 20 fényév átmérőjű sűrűsödésben több, mint egymilliárd csillag zsúfolódott össze. Még az emberi fantázia sem képes megrajzolni, mit látnánk, ha* a Föld e szuper csillaghalmaz fegvik csillagának bolygója volna. Éjszakai égboltunk szinte vilá­gos maradna s több százmillió fé­nyes óriáscsillag ragyogna rajta és e ragyogó csillagoktól aligha láthatnánk a világmindenség tá­volabbi vidékeit. Gauser Károly az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa adatok a rákbetegség Földrajzi KORUNK ' LEGPUSZTÍTÓBB BETEGSÉGE A RÁK. Évenként kétmillió ember pusztul el a test különböző részein jelentkező rák miatt, és. ötmillióra becsül­hető azok száma, akik rákbeteg­ségben szenvednek. Bár a rák a Föld minden részén szedi áldo­zatait. mégis különböző helyeken más-más arányban és testrészen jelentkezik. A rák földrajzi meg­osztását elsőként egy szovjet tu­dós, A. W. Tschalkin — akit köz­ben meghívtak az ENSZ egész­ségügyi szervezetébe a rákkuta­tási osztály vezetőjének —, dol­gozta ki. Megállapításai szerint a bőrrák a Fekete-tenger mellé­kén 23, a Kaspi-tengemél 14, a Keleti-tengernél 8, északon, a Barents-tengernél 5,8 százalék. Az Egyesült Államokban meg­figyelték. hogy bőr- és ajakrák a déli államokban hússzor na­gyobb számban fordul elő, mint az északiakban. Azt is megfigyel­ték, hogy leginkább olyan em­bereken jelentkezik; aki igen sokat tartózkodnak a szabadban, így gazdáknál és tengerészeknél. Ebből arra következtetnek, hogy az erős napsugárzás, különösen pedig az ultraibolya sugárzás, okozza a rák terjedését. Petrow szovjet és Roffor argentin tudó­sok különben ezt patkányokon vég­zett kísérletekkel be is bizonyí­tották; BÄK KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a sötét bőrű embereknél a sugárzás nem olyan nagy hatású, mint a fehérbőrűeknél, mégis megdöb­bentő, hogy Ausztráliában tíz­szer annyi a fehér rákbetegség, mint a sötétebb bőrű bennszülöt­teknél. Az ajakráknál pedig megállapították, hogy aránytala­nul több a férfibeteg, mint a nő, amit azzal magyaráznak, hogy az ajakrúzs védelmet nyújt a sugárzás ellen. A különböző rákbetegségek földrajzi megoszlása is más gs más. Indiában és Ceylonban a nyelv- és szájüregrák gyakori, a betelrágás következményeként. A Szovjetunió középázsiai vidékein is elég gyakori, ahol dohányt, meszet, hamut és gyapotmag- olajat gyúrnak golyókká és rág­nak naphosszat. Májrák, amely Európában és Amerikában viszonylag szórvá­nyosan fordul elő, Afrikában igen elterjedt. Azt gyanítják, hogy a gyermekkori gyenge, ki nem elégítő táplálkozás követ­kezménye. A GYOMORRAK izlandban. ahol a halálesetek húsz százalék­ban rák következményei, a férfi­lakosság 10, a nők 7 százalékát kínozza. Ezt a nagyszázalékú megbetegedést az izlandiak sa­játos táplálkozási rendszerének tulajdonítják. Rengeteg állati fe­hérjét fogyasztanak, halak és birkák fogyasztása révén. Külö­nösen a füstölthalak okozhatják a tömeges megbetegedést, mert a füstöléshez sok esetben kimustrált hajók faanyagát használják és ezek füstjéből érhetik az élelemül szánt húsdarabokat kártevő anya­gok. Mellrák különösen az USA-ban, Ausztráliában, és Finnországban gyakori, míg Japánban, Indiában és Afrika egyes részeiben szinte ismeretlen. Megállapították, hogy gyermektelen anyáknál gyako­ribb, mint azoknál a nőknél, akik szültek és maguk táplálták cse­csemőjüket. Tüdőrák a nagyipari államok­ban rohamosan terjed. Angliában a rákban elhalt férfiak fele tüdőrákban szenvedett. A beteg­ség elterjedését a dohányzásnak tulajdonítják, de része van benne a kipufogó gázoknak is. A bőrszín, bár a színes bőr jobban ellenáll a sugárzás hatá­sának, sem ad teljes védelmet. Az amerikai négerek rákbetege- dései például aránytalanul na­gyobb, mint az afrikai négereké.' Ú| gumink Miért előnyös a vízmű? Szorgalmazzák a házi bekötést f Országunk gazdasági és kulturális előrehaladásával párhu­zamosan egyre nagyobb súllyal vetődik fel a megye vízellátási gondja. Szerencsére most már ott tartunk, hogy fontos feladat­ként foglalkozhatunk az ivóvízellátás javításával. Hosszú időn keresztül szóba se jöhetett, hogy a kutak legtöbb helyen el­avultak, a fertőzés veszélyét rejtik magukba, de az sem. hogy jó lenne valamiféle népmozgalommá tenni a családi fürdőszo­bák létesítését. Ennél nagyobb, fontosabb gondjaink voltak. Szakái Imre és Schnéringer Já­nos szobájában nagy térképek terpeszkednek a falon. A fiókok­ból félméteres kimutatások kerül­nek elő. — Távlati fejlesztési tervet ké­szítettünk a megye vízellátási helyzetének megjavítására — mondja Schnéringer János, a Me­gyei Tanács építési és közlekedési osztályának előadója. — A terv lé­nyege az, hogy 1980-ig fokozatosan minden falut ellátunk egészséges ivóvízzel. Ez a merész program az eddigi eredményekre épül. Az elmúlt évek gyakox-lata ugyanis beigazol­ta, hogy megteremthető az anyagi bázis is, csak akarat, szervezőkész­ség kell hozzá. Eddig a megye 33 helységét sikerült ellátni vízveze­tékkel, s azon keresztül megfele­lő ivóvízzel. — A vízellátás javításának fő formája a törpevízmű építése — tudtuk meg Szakái Imre előadó­tól. — Ez mutatkozik a leggazda­ságosabbnak és legegészségesebb­nek. — Öt év óta épülnek a megyé­ben a törpevízművek — mondja Schnéringer János. — A megye e tekintetben országos viszonylat­ban is előkelő helyet foglal el. A vízvezeték hossza meghaladja a 270 kilométert, s az idei évben Tolna, Gyönk és Paks község víz- művésitésévei 72 kilométerrel nö­vekszik a hálózat. — Mi most a soron következő legfontosabb feladat? — tettük fel a kérdést. — A vízhálózat meglehetősen gyors ütemben bővül. Ez nagyon örvendetes, s az lesz a jövőben is a fő feladat. Ezen belül egyre in­kább előtérbe kerül a házi bekö­tés. Jelenleg ugyan 1500 közkifo­lyó van a megyében, de ez mór nem elégíti ki teljesen az igénye­ket. A kulturált élet megkívánja, hogy egyre több lakásban, vagy legalább az udvarban legyen víz­csap. Megfelelő rendelkezések is szü­lettek ezzel kapcsolatban. Uj lakó­épületet csak fürdőszobával lehet építeni. Ez ugyan régebbi keletű rendelkezés, de sok helyen nem tartották be. Most egyre szigorúb­ban megkövetelik betartását. A január elsejével megalakított Víz- és Csatornamű Vállalatnak az az egyik legfontosabb teendője, hogy a magánházakhoz, rendelés alapján beszerelje a vízvezetéket. Á vízművesítésnek. mint moz­galomnak, egyre inkább szerves tartozéka lesz a házi bekötés. Ezzel párhuzamosan előtérbe ke­rül a szennyvíz elvezetése. A ház­tartások kulturálódásával párhu­zamosan egyre több a szennyvíz. Ez sok helyen házi derítőkkel el­tüntethető. Olcsóbbnak és megfe­lelőbbnek mutatkozik e téren is az összefogással megteremthető hálózat-rendszer. Gyönkön és Bonyhádon társulás formájában építik meg a hálózatot, de szüksé­ges lenne, hogy másutt is meg­szervezzék ezt. A távlati fejlesztési program szerint az ötéves terv végére a megye összlakosságának már 73 százaléka vízvezetéken keresztül kapja a vizet. Most még a beltel- ki lakosságnak is csak mintegy fe­le élvezheti a vízmű hasznát. Tehát nagy lépésekkel hala­dunk előre e téren is. Boda Ferenc Irány a nagyvilág Hat önálló ifjúsági csoport indul megyénkből a baráti országokba Munkatársunk kérdéseket tett fel a KISZ által szervezett kül­földi utazásokkal kapcsolatban Nagy Gizellának, a KISZ megye­bizottság ágit. prop. vezetőjének. — Hány önálló ifjúsági csoport indul a megyéből? — Az idén a tavalyinál lénye­gesen többen mennek. Az Exp­ressz ifjúsági és diákutazási irodával történt megegyezés alap­ján megyénk KISZ-szervezetei hat önálló csoportot indítanak útnak. A csoportok vezetőit is mi biztosítjuk. Ezek a fiatalok a kör­nyező baráti országokba mennek július és augusztus hónapban. Jelentkezni a járási KlSZ-bizott- ságoknál lehet. — Melyek ezek az országok? — Egy csoportunk indul a Szov­jetunióba harminchat taggal. Moszkvában hét napot töltenek, Leningrádban négyet. Gyorsvona­ton utaznak másodosztályon, há­lókocsiban. Részvételi díj 1850 forint, zsebpénz: 528 forint befi­zetése után 33 rubel. A Lengyel- országba induló harminc fiatal 12 napot tartózKodik az ország­ban. Varsó—Gdynia—Sopot váro­sokat nézi meg és kellemes na­pokat tölthet a tengerparton. A A részvételi díj 1560 forint, 434 forintot lehet zsebpénznek átvál­tani. Kisebb fizetésű fiatalok és diákok részére a csehszlovákiai utakat ajánljuk. A Pozsony— Trencsén és a Brünn—Pozsonyba induló két csoportunk öt és fél napot tölt Csehszlovákiában. A részvételi díj 800 forint és a 248.50 forint fejében 180 cseh koronát kapnak. Máris nagy az érdeklő­dés a Német Demokratikus Köz­társaságba irányuló út iránt. Ide két csoportot indítunk 53 fővel. A tizenkét napra Heringsdorfba utazóknak túristaöltözéket javas­lunk, a kilenc napra Eisenach— Friedrichrodaba menőknek szin­tén. A részvételi díj 1600, illetve 1350 forint. — Nyugati országba nem indul önálló megyei csoport? — De, igen. Április végén, má­jus elején ausztriai körutazásra mehet megyénkből kilenc fiatal. Ezzel kapcsol atban még pontos felvilágosítással nem szolgálha­tunk. < — És a többi nyugati országba? — Olaszországba, Franciaor­szágba és előreláthatóan Angliá­ba is mehetnek majd néhányon. — Milyen újdonság van az idei utazásokkal kapcsolatban? — Uj és érdekes dolog, hogy a fiatalok kívánságára érettségi bankettet lehet tartani külföldön a baráti országokban. Ha egy most érettségiző osztálynak eszé­be jut, hogy az érettségi bankett­jét, mondjuk Csehszlovákiába szeretné megtartani, akkor jelent­se be a KISZ megyebizottságának óhaját és mi elintézzük, hogv né- hánynapos olcsó bankett-túrára indulhassanak. — Minek köszönhető. hoyy év­ről évre több fiatal mehet a ' ,1- vezményes KISZ Expressz uta­zással külföldre? — Szeretnénk, ha a fiatalok minél jobban megismernék a nagyvilágot. Megismerkednének más népek életével, fejlesztenék nemzetközi kapcsolataikat <H)

Next

/
Oldalképek
Tartalom