Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-09 / 57. szám

6 tolna megyei nEpüjsäg 1963. március 9. tolna megyei Világrekorderek: fiz amerikaiak a levelezésben flz angolok az újságolvasásban Iz osztrákok a mozilátogatásban A Nemzetközi Statisztikai Zseb­könyv adatai szerint az Amerikai Egyesült Államokban a legmaga­sabb az egy lakosra jutó levélpos­tai forgalom. Egy esztendő alatt egy amerikai 334 belföldi és 50 külföldi levelet kap. Szeretnek még levelezni a svájciak, ahol 275, továbbá a belgák, ahol 247 levelet kap egy lakos egy esztendőben. A magyarok mérsékelten leveleznek. Nálunk egy lakos egy évben ötven belföldi, két külföldi levelet kap, és évente egyetlen levelet ír kül­földre. (Minden második külföld­ről kapott levél megválaszolatlan marad.) Ahogy az amerikaiak sokat le­veleznek, úgy az angolok sok új­ságot olvasnak. A világon Angliá­ban a legmagasabb az ezer lakos­ra jutó napilapok példányszáma: 537 darab. Szeretnek újságot ol­vasni Svédországban, ahol ezer la­kosra 464, és Finnországban, ahol ezer lakosra 420 újságpél­dány jut egy esztendőben a napi­lapokból. Mi, magyarok, ahogy kö­zepes levelezők vagyunk, úgy kö­zepes újságolvasóknak is számí­tunk a világban. Nálunk ezer la­kosra egy esztendőben 133 napilap jut. f Moziba járni viszont az osztrá­kok szeretnek a legjobban a vilá­gon. Ausztriában egy lakos évente tizenhétszer megy el moziba. Ausztriához szorosan felzárkózik a Szovjetunió és a Német .Demok­ratikus Köztársaság. Mindkét or­szágban egy lakosra 16 moziláto­gatás jut évente. A mozilátogatás­ban a magyarok is az elsők között vannak, nálunk egy lakosra egy évben 14—15 mozilátogatás jut. Magyar szakemberek készítették e! a világ első klinikai agylikvor „hőmérőjét" Uj orvosi készüléket szerkesz­tett Katona Zoltán kutatómérnök és dr. Rábai Kálmán ideg- és elmeszakorvos az úgynevezett agylikvor — a koponyának és a gerincnek a velő és a csont által ki nem töltött részeiben elhelyez­kedő , folyadék — hőméi>’S£kl,gt^T nek mérésére. Lényege egy olyan vékony fém­huzalokból összeforrasztott ter- moelem, amelyet injekciós tű módjára szúrnak be az agylik- vorba a nyakszírt felett. A ter- mofilemben fellépő elektromos fe­szültség a mérőfejet körülvevő agylikvor hőmérsékletéhez iga­zodik. A berendezéshez tartozó műszerek tehát, amikor a feszült­séget mérik, valójában a folyadék hőmérsékletét mutatják, még­pedig olyan pontosan, hogy a ké­szülék a 0.05 Celsius fokos hő­mérsékletkülönbségeket is meg­állapítja. Az új magyar találmányra egyrészt áz élettani és kórélettani másrészt a klinikai gyakorlatban vár nagy szerep. Mivel a világon ez az első, rutinszerű klinikai vizsgálatokra is alkalmas ilyen készülék, eddig arra sem volt mód, hogy a diagnosztizálásban az agylikvor hőmérsékletét is felhasználják következtetési ala­pul. Az első, még csak kísérleti példánnyal azonban a feltalálók eddig több mint 130 vizsgálat alapján máris újszerű összefüggé­seket találnak az agylikvor hő­mérséklete és különböző ideg- rendszeri megbetegedések között. A készülék tehát tulajdonképpen az ilyen jellegű betegségek és az agylikvor hőmérséklete közti kapcsolat kutatását teszi lehetővé Alkalmazását az is megkönnyí­ti, hogy a készülék az eddigi ta­pasztalatok szerint elsősorban olyan megbetegedéseknél lesz használható, amelyeknél amúgy is szükséges az agylikvor meg­vizsgálása. A hőérzékeny termő- elemet ugyanis „egybeépítették” a mintavételhez használt, injek­ciós tűvel, így tehát alkalmazása nem tesz szükségessé újabb, kü­lönálló vizsgálatot. v NÉHÁNY JÓ KÖNYV a márciusi könyvvásár választékákéi: Régi ár: 72.— 74 — 80.— 40.— 85.— 119.— 67.— 34.— 36. — 45. — 37. — 48.— 51.— 46. — Leszáll. ái-: 36.— Versek Ady Endre összes versei Kötve Heine, H.: Versek és prózai művek I—II. kötet. Félvászon-kötés Egészvászon-kötés Neruda, P.: Elemi ódák. Selyemkötésben Walter von der Vogeleide válogatott versei Félbőrkötésben 70. Regények, elbeszélések, egyéb prózai művek Ady Endre összes novellái Egészvászon-kötésben Bőrkötésben Dickens, Ch.: A Pickwick Club Kötve Dosztojevszkij: F. M.: A Kamasz Kötve Ilf-Petrov:' Tizenkét szék. — Aranyborjú Kötve Nagyvilág. Mai külföldi elbeszélők Kötve Swift, J.: Gulliver utazásai Egészvászon-kötésben Thackeray, Henry Esmond története Féivászon-kötésben Egészvászon-kötésben Tolsztoj, A. N. Első Péter Kötve — Kaphatók az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjai ban! <68i 45.— 48.— 20.— 35.— 42.— 60.— 34 — 22.— 24.— 22.— 24.— 28 — 30.— 23.— Tűz Duzson Csütörtökön, az éjjeli órákban Illés András duzsi tsz-tag Béke utca 28. sz alatti lakos szokatlan zajra, égő cserepek ropogására ébredt. Az udvarra kirohanva látta, hogy az istálló és a pajta teteje lángbaborult.. A 25 méter hosszúságú, cseréptetős istállóban 8, egyenként 4—5 mázsás növen­dék-szarvasmarha volt. A tűz színhelyére elsőnek a duzsi önkéntes tűzoltók vonultak ki. de rövidesen segítségükre siettek a dombóvári állami tűz­oltók is. Együttes erőfeszítéssel sikerült a tüzet lokalizálni, mi­előtt a szomszédos épületekre is átterjedt volna, de az állatokat kimenteni már nem tudták. A tűz keletkezésének kiderítésére, és a kár megállapítására meg indították a vizsgálatot. TV-antenna a zöldségesboltban »Zöldség-gyümölcs« — hirdeti a bejárat feletti ízléses üveg­cégtábla az üzlet jellegét Bony- hád főterén. Tehát akkor a vá­sárló kaphat itt krumplit, hagy­mát, káposztát, sárgarépát, almát, gesztenyét mogyorót, mint aho­gyan a ruhaüzletben kaphat ru­hát, a cipőüzletben cipőt, a vil­lamossági üzletben villanyvasalót. Ám, ebben az üzletben — leg­alább is az ajtó üvegére ragasz­tott papírokból az következik — mást nem lehet kapni, mint hagy­mát, mákot, spenótot — és nyá­ron dinnyét, zöldpaprikát; Egyik ajtófélen hevenyészett, kusza betűkkel, lakonikus rö­vidséggel csupán ennyi áll: »Hal nincs«. Tehát eleve be se lépjen a vásárló, ne fárassza magát fe­lesleges kérdezősködéssel, az ebédre szánt halászlétől úgyis a szeme koppan. Kár, hogy nem írták hcizzá; »Ne is kérjen«, mint ahogyan a vendéglőkben — gyengébbek kedvéért — e három szóval toldották meg a »Hitel nincs« feliratú táblát. A sebté­ben odavetett betűkből arra is következtethetünk, hogy az üz­letben hal ritkán van. árusítá­sának időpontja mindig bizony­talan, és időnként felcserélik az­zal a felirattal: »Hal kapható«. A másik ajtófélen tussal, szé­pen rajzolt betűkkel adják tud­tára a járókelőknek: »Kabhegyi TV-antenna kapható«. A felirat külső megjelenése után ítélve ez az antennatípus rendszeresen kap. ható az üzletben, akárcsak a gyü­mölcs. az alma, és nem hiány­cikk. — Áhá, jelentkezik a konkur- rencia... — gondoltam, mert fel­színes kereskedelmi ismereteim szerint a fent nevezett árut csak rádió-villamossági üzletben árul­tak; — Gyerünk be az üzletbe. Nekem éppen szükségem lenne egy ilyen antennára, hátha a zöldségesüzletben olcsóbban ad­ják, mint a villamosságiban. És, hogy mégsem vettem, annak egy harmadik cédula volt az oka, amelyen ez állt: »Zárva«. Bár az sem kizárt dolog, hogy az állami — vagy szövetkezeti — üzlet kirakatát maszek hir­detésre használták fel. BI. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megye! Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalato Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség • 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőimé* Előfizetési díj egy hónapra 12 r* Index-szám: 25 069. cA tábla mattad Korát nehéz lenrie meghatá­rozni Lehet, hogy csak húsz­éves, de lehet ötvennyolc is. Az utóbbi a valószínűbb, az, hogy egyidős az épülettel. És mivel a város központjában lévő eme­letes házat 1905-ben építették és az kezdettől fogva bankszékház volt, minden bizonnyal az első naptól fogva szükség volt a fe­kete alapon aranybetűs, arany- szegélyes táblára. Hogy távol­tartsa az előkelő háztól és an­nak még előkelőbb üzletfeleitől a kéregetőket, vigéceket. Mert a tábla szövege tömör és határozott: Koldulás és há­zalás tilos. A régi világban gyakran lehetett találkozni ilyen táblával. Ahol adakozób- bak voltak, ott némiképp módo­sult a szöveg: „Adományainkat a Caritas-hoz juttatjuk,” ahol pedig kőszívűek voltak a gaz­dák, elég volt az egyszerű és tö­mör tilalmi tábla. Aztán fordult egyet a világ, a táblák —• szinte észrevétlenül — sorra eltűntek a kirakatok­ból, kapualjakból. Egyszerűen, nem volt többé szükség rájuk, mert nem volt, kihez szóljanak. Az elesettek, nyomorgók, a kol­dusok rétege már rég megszűnt, a házalók meg... Nos, manap­ság a Képcsarnok Vállalat em­berei, meg az Állami Biztosító ügynökei házalnak, akiket szí­vesen fogadnak mindenütt. Ök pedig egyszerűen nem vesznek tudomást a tilalmi tábláról. A táblákat mindenütt leszed­ték. De ez a tábla makacs. Nem vesz tudomást a változásokról. Pedig sok változás történt az utóbbi években. Nagy is, meg kicsi is. Az egykori részvénye­sek eltűntek, az épületben ma két állami pénzintézet műkö­dik. íróasztalokat, szekrényeket, sőt páncélszekrényeket költöz­tettek föl, le a lépcsőn, telefon- és villanyvezetékeknek véstek hornyot a falakba, a lépcső ki­mozdult a helyéből, egész áll­ványrendszerrel kellett alátá­masztani, éppen csak földrengés nem történt. De a táblának nem esett bántódása, a tábla maradt. Rendszeresen takarítanak a lépcsőházban, hisz nagy a for­galom. Biztosan két—három na­ponként leporolják, lepókhálóz- zák a táplát is. De az marad a helyén. Mint a. stabilitás, a vál- tozhatatlanság szimbóluma. Marad, az idők végtelenségéig. Gondolataim a kétezredik év körül járnak. Már a kom­munizmusban élünk, itt a bőség, a jólét korszaka, már a pénz is múzeumi tárggyá vált, de a táb­la még mindig ott függ a lép­csőház falán, megtiltva a? épü­letben a koldulást és házalást. Közben új szótárakat nyomtak, amelyekben a „koldus” szó nem szerepel. Ilyen tábla is csak ket­tő pan az országban. Az egyik a Nemzeti Múzeumban, a másik egy szekszárdi emeletes ház lép­csőházában. Vagy talán addig mégis akad valaki, aki eltávolítja helyéről ezt a makacs táblát? m BDflglDBBPDOn Kés a vízben Egy különös vasárnap történe-1 te... így ajánlja a filmet a szűk­re szabott reklámszöveg és a tör­ténet valóban nem hétköznapi. Egy hétvégi kirándulás eseményei azok, amelyen keresztül a film alkotói — forgatókönyv-írói és rendezője — egy olyan társadal­mi problémát boncolgatnak, amely nek létezésével számolnunk kell. A kócos fiú természetes láza­dásával megkavarja a sima víz­tükröt. A férj — az új polgár — nyugalmat követelő akaratát igyekszik rákényszeríteni a fiúra is, eljátssza előtte a magabiztos, meglett; férfi szerepét. Egy új fordulat kirobbantja a házaspár között feszülő ellenté­tet és összeomlana látszik a szi­lárdnak hitt életforma. A szocialista körülmények kö­zött kialakult polgár-típus ki­egyensúlyozott magabiztos vilá­gába csöppenünk, ahol minden komfortos, praktikus. Ezt az új­fajta, révbe jutott, elégedett pol­gár-életmódot szolgálja minden, az autó, a vitorlás, a táskarádió a csinos és jól „idomított” feleség. Minden harmonikus és a há­zaspár kapcsolata is ideálisnak tűnik. Életüket látszólag nem za­varja semmi, olyan nyugodt mint az a víztükör, amelyen méltóság- teljesen siklik a luxus-vitorlás. Kócos fiú stoppol az út men­tén ... csikorognak a fékek, de az úrvezető idegei rendben vannak és a karambol helyett a vikend- nek egy harmadik résztvevője lesz. Végső megoldást nem ad és nem is kínál a film, a választást a nézőre bízza. A vállalkozás nagyságát az is jelzi, hogy volt bátorsága a ren­dezőnek egy háromszereplős ka­mara-film látszólag szűk kereteit felhasználni arra, hogy széles hömpölygésű mondanivalóját tö­mören fogalmazza meg. Roman Polanski rendezp végig ura film­jének, egy pillanatra sem enged a csábító, sablonos megoldásnak^ amelyek pedig úton-útfélen kínál­koznak. A lüktető atmoszférái új elgondolkoztató film minden mű­vészi szándékát kitünően szolgál­ta elsősorban Jerzy Lipman ope­ratőr munkája és a három színész Jolanta Umecka, Leon Niemczyk és Zygmunt Maíanówitz remekbe szabott játéka. M.M,

Next

/
Oldalképek
Tartalom