Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-08 / 56. szám
1983. március 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Jlíintázó sz Az irodában hárman ülik körül a kis kerek asztalt. Szelesi László, a Bonyhádi Bőripari Ktsz műszaki vezetője, éppen a kaptafát mutatja Nádházi Péter részlegvezetőnek és Steib Ádám felsőrészkészítőnek, hol kéne azon változtatni, módosítani. Az asztalon cipők. Üzletben, kirakatban nem nagyon lehet látni ilyeneket. — Se üzletben, se lábon nem láthatók még ezek a cipők — mondja Szelesi elvtárs. A magyarázat egyszerű: most készülnek ezek a modellek, itt, az irodában, meg a műhelyben. Kezembe veszem az egyikek nézegetem, tapogatom. Feltűnően könnyű. — Csak gyűrje, csavarja össze bátran — mondja a részlegvezető — nem lesz semmi baja. És valóban, amint elengedem, visszaugrik eredeti formájába. — A múltkor olvastam az újságban, hogy egy francia cipész elkészítette a világ legkönnyebb cipőjét, aminek a súlya kilenc deka. Mi ezekkel a modellekkel erősen megközelítjük ezt a rekordot. — A modellek — mondja a műszaki vezető — már 1964-re készülnek. Március végéig kell összeállítanunk a jövő évi minta- kollekciót, és átadni a külkereskedelemnek. E mintákkal mennek aztán az üzletszerzők külföldre, és szereznek rendeléseket. — Hogyan születnek az új modellek? — Rendszeresen tájékozódunk a divat alakulásáról, a külföldi újdonságokról. Tavaly személyes tapasztalatokat is sikerült szereznem, Bécsben jártam. De járatunk külföldi szaklapokat. Állandóan kapjuk az angol Footwear, az olasz Űriek, a német Schuhekunst és Schuhe-Leder című folyóiratokat; Persze, nem másoljuk le a külföldi modelleket, de felhasználjuk azok egyes elemeit. Nézze meg például ezt a fekete balerinacipőt! Első pillantásra egyformának tűnik a két fekete lakk balerinacipő. De mégis van köztük különbség. A jobblábas, mintha finomabb kidolgozású lenne. — Azt itt csináltuk. A másik francia gyártmány. — De a csatjuk sem egyforma. — Sajnos, az a baj, hogy nem tudunk megfelelő díszcsathoz jutni Nálunk csak néhány, évtizedekkel ezelőtt is gyártott típus készül, ezek az ormótlan, csúnya csatok nem valók a könnyű, divatos cipőkre. Lehet, hogy ezen bukik meg az üzlet ezzel a modellel. — Mióta készítik Önállóan a modelleket? — Néhány éve. Azóta »ár elmar több szövetkezet készít ilyen cipőket. Miközben beszélgetünk, kopog a postás. Táviratot hoz. Szelesi elvtárs felbontja, fel derül arca. •— Nos, szaktársak, holnap Ismert mintázó szövetkezetté vált ktsz-ünk. A mintázó szövetkezet megjelölés azt jelenti, hogy a szövetkezet önállóan készíti el a mintákat, ezeket esetleg más ktsz is átveszi és gyártja. Tavaly például mi kezdtük meg elsőként az autóscipők gyártását, de ma kezdhetjük a munkát. Itt a TAN- NIMPEX távirata. Közllk a szortimentet is. A „ megrendelés , ezerkétszáz párra szól, egy holland cég részére. A cipők bélésébe kerül a cég neve és a megjelölés: -Handmade in Hungary«. <J) Mérlegzáró közgyűlés Becsen A Sárközi Népművészeti és Há-> ziipari Szövetkezet kedden délelőtt tartotta 1962. évi mérlegzáró közgyűlését Decsen, a művelődési házban. A szövetkezeti vezetőség beszámolója fejlődésről adhatott számot. Az elmúlt évben a 3 900 000 forintos módosított tervet 4 026 000 forintra teljesítették. A jövedelem arányában 8,7 százalékra nőtt a nyereségrészesedés aránya. A mérlegzáró közgyűlésen az elmúlt év eredményeinek értékelése mellett foglalkoztak az idei év termelési feladataival, s megállapították, hogy további emelkedés várható. I Eddig 4 600-000 forint értékű áru szállítására kötöttek szerződést. A szövetkezeti tagok, egyetértve a beszámolóban ismertetett feladatokkal, elhatározták, hogy a terv teljesítése érdekében folytatják azt a versenymozgalmat, amelyet a VIII. pártkongresszus tiszteletére indítottak. A vállalások között szerepel az I. osztályú áru arányának növelése, az anyagtakarékosság, stb. A versenyt a negyedévi termelési értekezleteken értékelik, a versenydíjakat pedig az év végén osztják ki a ver- I seny legjobbjainak. c/t izentqííli ember esete A szentgáli embert tulajdonképpen nem ismerem. Csak a nevét tudom, meg azt, hogy idősödő, túl van az ötvenen, sokat próbált, és olykor nyugtalan természetű. Esete azonban mai, s azt példázza, miként válik bíróvá a pártoló közösség, mint tud egy kicsit elítélni, s hogyan tud megbocsátani, ha úgy hozza a sor. Nem borsos ez a história, de miután az előfordultakat már maga a szentgáli ember is restelli, a nevét én sem adom közre. Kezdődött azzal, hogy történetünk szereplője megunta az életet Kajmádon. Vonzotta Szentgál, mert a jelek szerint ott jobban lehetett keresni, s ott lakoti a családja is. Kérte a helybelieket, pakolnák el Kajmánról. Kapott kocsit, a szentgáli szövetkezet fogata annak rendje, módja szerint elköltöztette. Ez a gesztus adta szájába a szavakat, amikor mondta: — Ejnye, de rendes emberek vagytok! Nem is megyek én' máshova, csak hozzátok... — Az jó lesz — helyeselte szándékát, akinek előadta — mivelhogy a műnk 'skézre nálunk is szükség van. Ebben maradtak. Igen ám, csakhogy a szentgáli emberre ugyan hiába imrtak. Szóltak is neki. — Megyek én, persze, hogy megyek — válaszolt a hívásra, — csak előbb még rendbe kell jönnöm egy kicsit. Letelepszem, körülnézek, aztán már ott is leszek. Ha nézgelődik, hát tegye — hallották a szentgáliak — szokni kell az embernek minden új helyen. Egyszer aztán csodálkozni kezdtek, mert a mi emberünk hozzákezdett dolgozni. De nem ám a szentgáli közösben, hanem a grábóci erdőben. — De pecsovics természetű egy ember ez — csóválták fejüket néhányan. — Ne szóljátok le — intett nyugalomra más, — nem kell mindjárt tüzet kiabálni. Majd ha kellőképpen tisztában lesz a helyzettel, akkor bizonyára beváltja a szavát. Vártak, vártak, de a mi emberünk csak nerh jött. Szorgalmasan járt az erdőre, dolgozgatott, annak rendje, módja szerint. Mindössze a zárszámadás idején kezdett gondolkodni, merthogy a szentgáliak igen jól fizettek. Akkor állt elő a kívánságával is. — Nem jött, amikor hívtuk, ne jöjjön most magától sem — vélekedtek az emberek. Hovatovább odáig jutott a helyzet, hogy kis híján elutasították. Bizonyára így is történik, ha valaki mellette nem szól. Idősebb ember volt az illető, sokat tapasztalt. — Nem követett el nagy bűnt — mondogatta. — Az igaz, hogy egy kicsit becsapott bennünket, de azért csak közénk való. Hol változna meg az istenadta, ha nem közöttünk... Szívogatták a fogukat akkor a gyűlésen néhányan, de még a mellette szóló is felszisszeni, amikor a szentgáli ember előállt a kívánságával. — Takarmányos akarok lenni, mert a vejem is az volt. — Ilyen aztán nincs — vitatkoztak vele többen. — Közénk jöttél, befogadtunk, ennélfogva ott kell dolgoznod, ahová állítunk. Különben... Nem fejezték be a megkezdett mondatot, nem szeretnek játszani a szavakkal Szentgálon. S talán ez volt g jobb, mert történetünk szereplője megnyugodott. Azóta rendesen dolgozik, s hamarosan csak emlékezni fog arra, hogy megleckéztették azok, akikkel szemben nem állta elsőre az adott szavát. Sz. I. Március 8. Nemzetközi Nőnap Moszkva: Az egykori harcostársak a Tanácsok Oszloptermében gyűltek össze régi emlékeik felelevenítésére. A képen: (balról jobbra) a Szovjetunió Hősei N. Tróján egykori partizánnő. M. Csecsneva tartalékos gárdaőrnagy és G. Markova egykori tiszt az ünnepi esten. (MTI Külföldi Képszolgálat) FOGADÁS a nőnap alkalmából Megyei Nőtamács a Nemzetközi Nőnap ünnepe alkalmából fogadást adott. A fogadáson amelyet március 7-én, délelőtt tartottak a Városi Tanács klubhelyiségében részt vettek a nőmozgalom aktivistái, a megyei, a járási és városi végrehajtó bizottságok tagjai. Ott volt a fogadáson Soczó József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára. Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Vígh Dezső, a Megyei Tanács elnökhelyettese és Tóth József, a KISZ-bizottsóg megyei titkára. A fogadáson Soczó József, a Megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a nőket. Megemlékezett arról a fejlődésről, amelyet a szocializmus építésében eddig', elértünk. Meleg szavakkal méltatta az asszonyok lelkes munkáját, i helytállását a termelésben, a csa- ! ládi életben és a társadalmi élet valamennyi területén. — A nők munkájára, Lelkesedésére mindenkor számíthatunk —■ mondotta, és emlékeztetett a közelmúltban lezajlott országos eseményekre, a VIII. pártkongresszusra és a választásokra. — Ezekben a munkákban sem maradtak el a nők a férfiak mögött. E tiszteletet érdemlő munkáért és a Nemzetközi Nőnap alkalmából az MSZMP Tolna megyei Bizottsága nevében köszöntöm a Nőtanács vezetőit, s rajtuk keresztül megyénk nőtársadalmát — mondotta befejezésül. A párt megyei első titkárának köszöntője után Tóth József megye KISZ-titkár az édesanyák áldozatos munkájáról emlékezett meg. majd Takács Mihályné, a ívjegyei; Nótanacs tálkára, tizennégy nőtanácsi aktivistának jó [munkájuk elismeréseként átadta la végrehajtó bizottság ajándékát. Miért késik a nitrogénműtrágya? Tótth Jenő, a Mezőgazdasági \ Üzemszervezési Kutató Intézet igazgatója, a Magyar Mezőgazdaságban cikket írt a tavaszi idénymunkák szervezéséről. Az írás hasznos segítséget nyújt a termelőszövetkezetekben a vezetőknek és a tagoknak. Foglalkozik egyebek között az őszi gabonák fejtrágyázásával. Ezzel kapcsolatban egyhelyiitt megállapítja: »Ha a kitavaszodás késik, mint az idén is — és esetleg attól kell tartani, hogy a fejtrágyázás nagyon elhúzódik —• érdemes kézierővel is mielőbb hozzáfogni.« Tótth Jenő a »mielőbb« szócskát nem használja véletlenül. Reményi Rezső, a bogyiszlói Duna Gyöngye Tsz elnöke a gyakorlatban dolgozó szakember, a Tolna megyei Mezőgazdasági Szemlében a »mielőbb« jelentőségét mintegy alátámasztja, amikor a következőket írja: »Szövetkezetünkben a múlt télen, 1962-ben, február— március hónapban végeztük el a fejtrágyázást... ennek eredménye meg is mutatkozott. Hazai búzafajtákból 1100 holdon 13 mázsás átlagtermést, külföldi búzafajtákból 100 holdon 19 mázsás átlagtermést értünk el.« A szaksajtóból a fejtrágyázás idejében történő elvégzésének fontosságáról szinte rendszeresen szereznek tájékozódást a szövetkezeti gazdák. Legutóbb a TV mezőgazdászok fórumában is erről volt szó. Hozzáértő szakemberek körében nem titok, hogy a gabonaprobléma megoldásának lényeges tartozéka ez a munka, amelyet nem mindegy, hogy mikor csinálnak. De hol a nitrogénműtrágya? Olyan Tolna megyében is az ellátás, mintha valahol, illetékes helyen az egyik húzná, a másik nem eresztené el. Főleg az a baj, hogy a nitrogénműtrágya késve érkezik rendeltetési helyére, a termelőszövetkezetekbe. Így volt ez tavaly ősszel, és a jelek szerint így lesz idén tavasszal is. A szövetkezeti emberek tudják, hogy a nitrogénműtrágya egy részét ma még külföldről szerzi be az ország. A nehézségeket is figyelembe kell venni. Ismertek a néhány héttel ezelőtti szállítási problémák is. De hát attól, hogy valamit meg tudunk magyarázni, semmiképpen nem terem több búza. A megyében jelenleg körülbelül tíz tsz a tavaszi fejtrágyázáshoz még egyáltalán nem kapott nitrogént. A kenyérgabona-értékesítési tervek teljesítésekor mit tesznek ezek a tsz-ek, a hiányzó métermázsák helyett igazoló jelentéseket küldjenek a raktárakba? -Ez nagyon furcsa lenne, de ugyanilyen furcsa, hogy az illetékes bel- vagy külkereskedelmi szerv, nem előre, hanem késve gondoskodik a nitrogénműtrágya beszerzéséről, Az_ AGROKER Vállalat igazgatójának is az a véleménye, hogy a vagonok nem érkeznek olyan ütemben, ahogy kellene. Valamit tenni kellene, ha mást nem , legalább annyit, hogy őszre már ne létezzenek ezek a szinte tavaszonként ismétlődő hibák. Egyszer az alapműtréigya, másszor a fejtrágya hiányzik. Végeredményben ami van, amit úgyis be kell szerezni, az miért késik. Ez az, amit nehéz megérteni. . Sz. P.
