Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-07 / 55. szám

1963. március 1. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A gépállomások felkészülten várják a tavaszt Ötszáz új traktoros — Korszerű javítóműhelyek — Gépújdouságok Munkatársunk kérdéseket tett I képezzük az- ipari szakmunkások fel a tavaszi munkák beindulásá­val kapcsolatban Horváth József­nek, a gépállomások megyei igaz­gatójának. — Mit dolgoztak télen a gép­állomások, mi a legsürgősebb munka? — A kedvezőtlen időjárás ellen- nére is a tél folyamán 3000 hold területen végeztünk műtrágya­szórást. A fő munka természete­sen a gépek kijavítása, téli kar­bantartása volt. A fagyos talaj miatt a tavaszi szántás még nem indult meg. Mihelyt az idő meg­engedi, 700 gépállomási erőgép lát neki a szántásnak, ősszel a korán beállt fagyok miatt 84 000 hold maradt szántatlan. Az elmaradt őszi mélyszántás miatt a tavaszi szántások jelentik a legsürgősebb munkát. — Milyen oktatás folyik a gép­állomásokon, hány új traktorost képeztek ki, milyen terveik van­nak az ipari tanulók képzésével kapcsolatban? — Gépállomásainkon a télen öt­száz új traktorost képeztünk ki. A termelőszövetkezeti traktorosok is nálunk tanultak. A tanfolyamok három hónaposak voltak. Alapfo­kú traktor- és vontatóvezetői jo­gosítvánnyal láttuk el őket. A régi traktorosok továbbképzése állan­dó folyamat. Az idén tizenkét főt küldtünk féléves mezőgazdasági gépszerelő iskolára. ' Megkezdtük az ipari tanulónak jelentkezők előjegyzését. Kilencven ipari ta­nulót vesznek fel gépállomásaink. A fiatalok előtt nagy választék áll, mezőgazdasági gépszerelőket, esztergályosokat, lakatosokat, he­gesztőket nevelünk belőlük. A termelőszövetkezetek részére is mi zömét. — Kápnak-e új gépeket, és hány gépet adnak át a szövetke­zeteknek? — Gépállomásaink 102 új erő­gépet kapnak. Többségük D—4— K. traktor lesz. Hetven lóerős, négy kerék meghajtású, magyar gyártmányú gépek. Uj széria! Nagy reményeket fűzünk ezekhez a gépekhez! Ezenkívül kapunk 30 UTOS-t, 30 VE—28-ast és 2 lánc­talpas DT-t is. A termelőszövet­kezeteknek 105 erőgépet adunk át. Hosszúlejáratú hitelben kapják őket. A megye tíz termelő- szövetkezete önállóvá válik ezál­tal. Ezekben a szövetkezetekben egyedül a kombájnmunkát kell nekünk végezni — Megnőtt a javítóműhelyek je­lentősége? — Feltétlenül. Egyre nagyobb szerepük lesz. Javítóműhelyeink­ben áttértünk a részegységes ja­vításra. Ez új dolog. Egy-egy bri­gád ugyanazt a munkát végzi ál­landóan. Külön brigád látja el a sebességváltó, a futómű, a kor­mányszerkezet és a motor javítást. A módszer jól bevált. Csökkent a javítási idő, gyorsabb lett a munka, javult a minőség. Az új követelmények nagyobb speciali­tást követelnek. Korszerűsítjük javító műhelyeinket. Bővítjük a szerszámgép-parkot. Négy csúcs­esztergapadot és két egyetemes marógépet kapunk. Az idén há­rom új hegesztővel, esztergapad­dal ellátott műhelygépkocsi kez­di meg a munkát. Ez nagy segít­séget jelent a termelőszövetkezeti gépek javítása szempontjából. A Tamási Gépállomáson külön teher­Otven Tolna megyei fsz-fag a harkányi Baranya-szállóban A tsz-tagok önsegélyző cso­portja megalakulása óta rendsze­resen megszervezi a termelőszö­vetkezeti tagok üdültetését. Teg­nap ötven Tolna megyei termelő­szövetkezeti tag kezdte meg tíz­napos üdülését a harkányi Ba­ranya-szállóban. A tél kezdete óta ez a negyedik Tolna megyei csoport, amely részt vesz az ön­segélyző csoport által szervezett üdülésben. és személygépkocsi javítóműhelyt állítunk be, megfelelő felszerelés­sel. Erre azért van szükség, mert megnövekedett a szövetkezetek gépkocsiparkja. — Milyen gépújdonságokat vár­nak? — Legnagyobb gépújdonság a trágyamarkoló-gép. Három perc alatt megrak egy trágyaszóró ko­csit. Négy ember félórai munkáját végzi el három perc alatt. Ezek a gépek nagyon sokat segítenek majd azoknak a szövetkezetek­nek, ahol az istállótrágya kihor­dása gondot okoz. A másik szin­tén nagyjelentőségű gépújdonsá­gunk az árokhúzó eke. Elsősorban is a nedves rétek, legelők lecsa- polását szolgálja. Másfél méter mély és ugyanilyen széles árkot húz maga után. Természetesen a mélység és szélesség állítható. A koppányvölgyi víztársulás már le­szerződte egy évre ezt a gépet. Kubikosok százainak munkáját le­het megtakarítani általa. (H) Afszervezik a város vendéglátását Ideiglenes büfék — Este is működik az önkiszolgáló étterem Még a tavasz folyamán megkez­dik a szekszárdi Szabadság-szálló átépítését. A tervek szerint mo­dern vendéglátó helyet létesítenek a részben elavult, részben pedig szűknek mutatkozó helyiségekből. Az építők május első napjaiban látnak munkához. Ez ideiglenes jellegű vendéglátóipari átrende­zést von maga után. Jelenleg ugyanis igen sok ember étkezik a Szabadság étteremben és büfében, s a vállalatnak átmenetileg is gon­doskodnia kell az igények kielégí­téséről. Elkészült a terv az átmeneti megoldásra. Eszerint a Garay-té- ren lévő önkiszolgáló étkezde az esti órákban is üzemel majd, s ez részben helyettesíti a jelenlegi bü­fét. A Szabadság étteremnek je­lenleg meglehetősen erős a forgal­ma, s nagy gondot jelent ideigle­nes pótlása. A tervek szerint a közalkalmazottak várközi klubjá­ban berendeznek majd egy étter­met, a Kispipa és Kiskulacs for­galmát pedig megnövelik. A kis- kulacsban például bővítik a férő­helyek számát. Április végére, május elejére elkészül a vasút melletti étterem, s ez is nagyobb forgalmat tud lebonyolítani, mint korábban. Itt lesz egy utcai büfé is. Ideiglenes jelleggel két barakk- szerű büfét állítanak fel a város­ban: egyet a Garay-téren. egyet pedig a kórház mellett. A Garay- téren lezárják a szobor és a feza- badság-szálló közti szakaszt, s itt kap helyet a büfé. A kórház mel­letti kanyarnál jelenleg üres egy lebontott épület helye, s ide kerül majd a büfé. A várközi klub mel­letti téren felállítanak egy kony­hát. s innen szállítják majd az ételt a várok különböző pontjain lévő büfékbe. A jelenlegi Sörkert- presszóból kiviszik a pultot, s itt egy reggeliző büfét rendeznek be. Megtartotta alakuló ülését Szekszárd Város Tanácsa EGYENRUHÁS ÚTTÖRŐK SORFALA fogadta tegnap reggel a városi tanács nagytermébe lé­pő, újonnan megválasztott tanács­tagokat. Nagyon sok volt köztük a régi ismerős, olyanok is, aki­ket az első tanácsválasztás óta is­mételten megválasztottak, akik im már több, mint egy évtizeden ke­resztül szolgálták a közérdeket. A tanácstagok között ott láttuk Prantner József és Hunyadi Ká- rply országgyűlési képviselőket, a város lakossága által választott megyei tanácstagokat is. Az úttörők köszöntése után Pál József korelnök nyitotta meg Szekszárd Város Tanácsa alakuló ülését. Javaslatot tett az elnökség tagjaira, majd az ülés három na­pirendi pontjára, a mandátum­vizsgáló bizottság megválasztásá­ra és jelentésének elfogadására, a végrehajtó bizottság megválasztá­sára, majd az állandóbizottságok 1 szünet következett, amely alatt a VTVWVYV V * v VT^W V > elnökeinek, titkárainak, tagjainak megválasztására. A mandátumvizsgáló bizottság nevében dr. Nedók Pál egyenként ismertette, hány szavazatot, illet­ve ellenszavazatot kapott egy-egy tanácstag. Túlnyomó többségüket egyhangúlag, ellenszavazat nélkül választották meg. A mandátum­vizsgáló bizottság jelentését, és a beterjesztett határozati javaslatot a tanácsülés egyhangúlag elfogad­ta. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG TAGJAIRA a Hazafias Népfront városi elnöksége nevében Eszenvi Antalné tett .javaslatot. A tanács­ülés elfogadta a vb kilenc tagját, Kalmár Józsefet. Vincze Józsefet, dr. Nedók Pált, Hartmann Feren­cet, Kaposi Istvánt, Módos Ist­vánt, Márton fai Dénesi . Kürt.hv Istvánt, Gócs Kálmánt. Ezután v- v' V V -V Beszélgetés az osztályvezetővel Reggel, postabontáskor kezdtük és délután egy órakor hagytuk abba Rumpli Józseffel, a Bony­hádi Járási Tanács mezőgazda- sági osztályának vezetőjével a beszélgetést. A megszilárdítási munka szövevényes. Emberi vo­natkozásairól folytattunk eszme­cserét. — Mit tart a megszilárdítási munka legfontosabb feltételé­nek a mezőgazdasági osztály vezetője? Mi a véleménye a durva, az önkényes, a tagokat semmibevevő tsz-vezetésről? — Egyik emberrel így, a má­sik emberrel úgy kell bánni. Baranyában állami gazdaságban, Fegyverneken tsz-ben dolgoz­tam. Némelyik emberrel kemény hangon, de nem útszéli hangon kellett beszélni, mert másként nem értett. Másokat vérig sér­tettem volna, ha figyelmen kívül hagyom az egyéniségét. Vélemé­nyem szerint a megszilárdítás legfontosabb kritériuma: bánni tudni a tagokkal. Ezer példa van erre. Aki azonban úgy fog hozzá, hogy én vagyok a legokosabb, az rendszerint kudarcot vall. Nél­külözhetetlen persze a hozzáértés, a szakmai és a politikai tudás. — A megszilárdítási munkához tartozik szerintem az okok kere­sése. Én azt mondom, káros és oktalan az a felfogás, amely egy-egy tsz-ben a gyengeség miatt csak a tagokat hibáztatja. Mi azt tartjuk, hogy meg kell találni az okokat, hogy mi miért történik. Dolgozik a járásunkban egy főkönyvelő az egyik termelő- szövetkezetben. Ez az ember kö­rülbelül hatezer forintot keres havonta. Munkája azonban keve­set ér. Megmondtuk neki. ha nem szedi össze magát kártérítésre kö­telezzük. Azt akarom ezzel érzé­keltetni, hogy néha egy-egy ilyen hanyag vezető idézheti elő a ta­gok között a kedvetlenséget, a munkafegyelem meglazulását. Ott volt a györei elnök is. A gazdál­kodáshoz keveset értett, tevé­kenységét egy egész falu sínyli. Kár volt termelőszövetkezetbe engedni irányítónak. Mióta új elnök került a tsz élére, azóta dolgoznak a tagok. Hogy mást ne mondjak, a hároméves istálló­trágyát kihordták, a tejtermelés megduplázódott és nemrég 11 személy kérte felvételét a tsz-be. — Amit eddig elmondott, abból arra lehet következtetni, hogy a mezőgazdasági osztály dolgozói abban a termelőszö­vetkezetben. ahol baj van. nemcsak a bajt látják, hanem az előidéző okokat kutatják. — Igen. ezt a módszert szeret­nénk következetesebben érvénye­síteni. Elmondom Kalaznó példá­ját. Tavaly ott a tsz-ben a mun­kafegyelem rossz volt. Ha erre én, felállók ott > egy közgyűlésen és szép szózatot intézek a tagok­hoz arról, hogy a munkafegyelem megszilárdítása saját érdekük, ■akkor látszólag mindent megtet­tem, de valójában keveset csi­náltam. Ha azonban szónoklat helyett azt kutatom, hogy miért gyenge a munkafegyelem, akkor rájövök a következőkre: nagy a szervezetlenség, a tagokat rosz- szul irányítják. Előfordult, hogy reggel munkába induláskor kapát vittek és villa kellett volna. Ezek a bosszantó és elemi hibák érthetően kedvetlenséget váltot­tak ki a tagokból. Na. már most. ha egy járási ember mindezt tudja, akkor nem a munkafegye­lem megszilárdításának fontossá­gáról fecseg, hanem az előidéző okok megszüntetéséhez nyújt se­gítséget. Ehhez persze az kell, hogy az ember mindig a közös­ség érdekeit tartsa szem előtt, és mint embernek is legyen tekin­télye. rangja. A tekintélyt, a ran­got azonban nemcsak a beosztás, inkább a magatartás adja. Szerintem nehezíti a megszi­lárdítási munkát, a falvakban még elég gyakori személyi villon­gás. Nálunk a bonyhádi járásban is van néhány község, ahol a tsz-vezetők és a tanácsi vezetők sokszor nevetséges és kicsinyes személyeskedés miatt arra for­dítják a rengeteg energiát, hogy megmutassák ki a nagyobb úr. Ezek az emberek a falu gondjai­val nem tudnak törődni. . . Látja van gondunk, éppen elég. Én mindenesetre az* tartom, eb­ben az esztendőben nagyobb lesz az előrehaladás. Látjuk, mikor hova kell nyúlni. Mire a földe­ken megkezdődik a munka, vala­mennyi tsz-ben megoldjuk a ta­gok egyetértésével és ahol szük­séges persze, a szakember és a vezetés problémáit. A közelgő elnöki értekezleten részletesen megbeszélik az ösztön­ző módszerek alkalmazását. Az ősz tönzést nagyon fontosnak tartom. Szerintem a megszilárdítási mun­kához három feltétel szükséges: a vezetők embersége, az anyagi ösztönzés és a munkáit gondos szervezése. A mezőgazdasági osz­tály munkájának ez képezi a magját. Ezekhez hozzásegíteni a termelőszövetkezeteket. A másik, hogy sehol ne hagyjunk félbe­maradt ügyeket, olyanokat, ame­lyek zavarnák a közösségi élet rendjét. Ilyen ügy most a majosi. Ennek is végére járunk, a tagok­kal és az ottani vezetőkkel közö­sen, őszintén és nyíltan, mert ha mást tennénk, akkor évközben bajok lennének. Szekulity Péter végrehajtó bizottság megtartotta első ülését. Elnökévé Kalmár Jó­zsefet. elnökhelyet lessé Vincze Jó­zsefet. titkárrá dr. Nedók Pali vá­lasztotta. Ezután Kalmár József ismertet­te rövid beszédben a következő négy év programját. — Fő feladatunk — mondotta — a második ötéves terv befeje­zése, és a harmadik ötéves terv megkézdése. a párt nyolcadik kongresszusának irányelvei alap­ján. Célunk a varos további ipa­rosítása. a mezőgazdasági terme­lés színvonalának emelése. A vá­rosfejlesztésben törekednünk kell a beruházások, a városfejlesztés összegének minél célszerűbb fel- használására. a város társadalmá­nak segítségével, közreműködésé­vel. — Az iparfejlesztésben arra kell törekednünk, hogy a lakosságnak több munkalehetőséget ad junk, a mezőgazdaságban pedig, a két gyengén működő termelőszövet­kezetet kell megerősítenünk. — A jelölő gyűléseken sok kí­vánság hangzott el új kulturális létesítmények, utak, járdák iránt, a vízellátás, a szennyvíz-, a csapa­dékvíz-elvezetés megjavítására, a kereskedelmi-, a vendéglátóháló­zat fejlesztésére, korszerűsítésére. Szükség van a város igényeinek megfelelő új művelődési házra, a bölcsődei, óvodai, általános isko­lai ellátás, a körzeti orvosi ellá­tás javítására. Enyhíteni kell a sú­lyos lakáshelyzeten — és mindezt a tanácstagság részvételével, a vá­ros egész lakosságának támoga­tásával. A választással a nép jó­váhagyta a párt politikáját, a fel­adatunk tehát adott, ennek meg­valósításához kívánok mindenki­nek sok sikert — mondotta Kal­már József. A HARMADIK NAPIRENDI PONTSÁN az állandó bizottságo­kat alakította meg a tanácsülés; a pénzügyi elnökévé Nagy Lászlót, a mezőgazdasági elnökévé Heimann Ferencet, az igazgatási elnökévé dr. Kunczer Jenőt, a művelődési elnökévé Szultos Jánosnét, a vá­rosfejlesztési elnökévé Till Jánost, az egészségügyi elnökévé Csiszár Lajosnét, az ipari elnökévé Póth Mihályt, a- kereskedelmi elnökévé Braun Jánost, és végül a tanács- kirendeltségi állandó bizottság el­nökévé Stier Ferencet választotta. Befejezésként felszólalt Szabó- pál Antal, a párt városi-járási bi­zottságának első titkára, Prantner József, dr. Vígh Dezső, Eszenyi Antalné, majd a Minisztertanács titkárságának képviseletében dr. Nagy Elemér.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom