Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-07 / 55. szám

2 Tolná megyei népújság 1963. március 7. Dombóvárott, Sárszentlőrincen és Tengelicen kicserélik a háztáji gazdaságok baromfiállományát Illetékes megyei szervek szak­emberei megvizsgálták a háztáji gazdaságok baromfiállományá­nak terméshozamát. Arra a meg­állapításra jutottak, hogy a tojás­hozam növelésében csakis akkor tudunk a kívánt mértékben elő­relépni, ha kormányunk intézmé­nyesen gondoskodik a háztáji gaz­daságok fajtiszta baromfiállomá­nyának kialakításáról. Ebből kiindulva hozott határo­zatot a Megyei Felvásárlási Operatív Bizottság, miszerint az idén — kísérletképpen — három községben fajtiszta egyedekre kell kicserélni a háztáji gazdaságok baromfiállományát. A választás Dombóvárra, Sárszentlőrincre, és Tengelicre esett. Az akciót a ta­nácsi szervek, a földművesszövet­kezetek, valamint a nőtanács bo­nyolítják le. Dombóvárott már meg is kez­dődött a szervező munka. A ta­nács és a tömegszervezetek 150 aktivistája otthonában keresi fel a baromfitenyésztőket és a rész­letkérdésekben is megállapodnak. A MÉK, illetve a földművesszö­vetkezet pedig máris gondosko­dott arról, hogy a dombóvári ba­romfitenyésztők mintegy százezer, a sárszentlőrinciek tizenötezer, a tengellciek pedig húszezer — nagyüzemből származó — fajtisz­ta naposcsirkét kapjanak. Ezzel egyidőben arra is történt intézke­dés, hogy baromfitápot vásárol­hassanak a háztáji gazdaságok ál­lományának a három község ba­romfitartó gazdái. A baromfi- és tojástáp etetéséről és a céltudatos tenyésztőmunka követelményeiről állatorvosok és baromfitenyészté­si szakemberek tartanak előadá­sokat a községekben. Március 11- én baromfitenyésztési gazdagyű­lés lesz Dombóvárott, ahova va­lamennyi baromfitartó gazdát meghívtak. Ezt követően pedig Sárszentlőrincen, majd pedig Tengelicen hívják össze a barom­fitenyésztőket. Az országos viszonylatban is nagy jelentőségű kezdeményezést a minisztérium is elismeréssel nyugtázta és minden feltételt biz­tosít ahhoz, hogy a vállalkozást si­ker koronázza. A számítások sze­rint ugyanis az említett há­rom községben a háztáji gazdasá­gok jelenlegi kevert baromfiál­lományának kicserélésével, a kor­szerű tartási és etetési mód alkal­mazásával mintegy 40 százalékkal lehet növelni évente a tojáshoza­mot. R. É. IRÁNY A KOMMUNISTA VILÁGGAZDASÁG A magyar vegyipar ma és holnap fan. A korszerű vegyipar alapja a petrokémia, amely kőolajból, földgázból a műanyaghoz, mű­trágyáimé, műszálhoz és más termékekhez szükséges nyers­anyagokat állít elő. Ezeket a vegyi nyersanyagokat minden or­szágban célszerű gyártani, csak a közös nyersanyagból készült kész termékek gyártását szako­sítják a KGST-országok között. A nemzetközi munkamegosztás egyik sajátossága a vegyiparban, hogy azok az országok is nagy vegyipart fejlesztenek ki. ame­lyek a kiinduló anyagokban, kő­olajban, földgázban szegények. (Hollandiának nincs kőolaja, mégis itt működik Európa leg­korszerűbb kőolaj-finomító üze­me). Az 5000 kilométeres Barát­ság kőolajvezeték — a világ leg­nagyobb olajszállító rendszere — a Volgán túli és az ukrajnai olaj- mezőkről továbbítja az olajat négy KGST-országba, köztük ha­zánkba is. S a vegyipar olaj- szükséglete igen szerény, a leg­fejlettebb országokban sem éri el az összfelhasznált mennyiség 10 százalékát. A tamási hegyközség nyolc brigáddal végzi a gyümölcsösök növényvédelmét Egy esztendővel ezelőtt, ami­kor megalakult Tamásiban a hegyközség, tagjai elhatározták, hogy a földművesszövetkezet közreműködésével segítséget nyúj­tanak gazdatársaiknak a szétszórt és házi kertekben lévő gyümölcs­fák növényvédelmi munkáinak megszervezéséhez, elvégzéséhez. Ezt meg is tették. Közösen' össze, adtak annyi pénzt, hogy vettek öt permetező gépet. Alakítottak permetező-brigádokat is, amelyek bél-munkában végezték a házi kertekben és szétszórt gyümöl­csösökben a növényvédelmi mun­kákat. A gyümölcsfa-tulajdonosok körében az akció megelégedést váltott ki, ami arra ösztönözte a tamási termelőszövetkezet veze­tőit, valamint a hegyközség tag­jait, hogy ebben az évben is al­kalmazzák a tavalyi módszert, s több vonatkozásban tökéletesítsék is. A földművesszövetkezet anyagi támogatásával a meglévő öt gyü­mölcsfa-permetezőgép mellé vá­sárolt a hegyközség a közelmúlt­ban még hatot, beszerezték a szükséges növényvédőszereket és az idén nyolc permetező-brigádot alakítottak. A községi tanáccsal közösen számba vette a hegyköz­ség vezetősége a gyümölcsfával rendelkező gazdákat, felkeresik hogy idejeben végezze, illetve, Ha ez sikerül, akkor 20 százalék­végeztesse el a növényvédelmi j ban fokozni lehet a gyümölcs­munkákat. Az eredmény máristermést, a minőség pedig össze­mutatkozik, noha a tavasz még hasonlíthatatlanul jobb lesz, mint. várat magára. A hegyközség há- j a korábbi években, amikor mi­rom növényvédelmi brigádja! nimális gondot fordítottak a nö­ugyams már végzi a szétszórt | vényvédelemre, gyümölcsösökben a koronaalakító és ritkító metszéseket, valamint a törzs és alj tisztogató munkáit. De készen állnak a rügyfakadás előtti permetezések elvégzésére is. A tamási hegyközség növény- védelmi tevékenységének híre ment a környező községekbe is. Ennek kapcsán a szakályi. vala­mint a regölyi gyümölcsfa-tulaj­donosok azzal a kéréssel fordul­tak a társulat és a földműves­szövetkezet vezetőségéhez, hogy az ő falujukban is végezzenek munkát a növényvédő brigádok. A kérést teljesítik, a felmerült igényeknek megfelelően egy, vagy két brigád, ha azt a helyzet in­dokolja, napokon át Regölyben. illetve Szakályban fejt ki tevé­kenységet. A földművesszövetkezet és a hegyközség vezetői úgy számít­ják, hogy a nyolc növényvédelmi brigád a három' községben szét­szórtan és házi kertekben lévő mintegy tizenötezer gyümölcsfa valamennyit és meggyőzik arról, I növényvédelmi munkáit elvégzi. Téli este Kétyen A székely nép régi szokása a guzsalyozás. Ezt a szokást ide Kétyre is magukkal hozták és gyakorolják ma is. A házakban esténként összejönnek a fiatal lányok, fiúk, s elszórákoznak gu­zsalyozás közben. Amikor belépek a házba fiatal lány fogad, még jóformán üres a szoba, csak néhányan vannak itt, főleg a szülők. Az idősebbek mesélnek arról, hogy az ő koruk­ban milyen is volt a guzsalyozás. Közben már készül is Bíró bá­csi, hisz az a szokás, hogy ilyen­kor a szülők a szomszédba men­nek és a fiataloké a ház. És jön­nek a lányok, Benkő Margit, Haj­dú Eszti vezetésével. Előkerül egy tangóharmonika is Hajdú Erzsinél, a kevés szék hamar megtelik és már a szomszédba kell szaladni, hisz már a fiúk­nak nem lesz helyük. A kosarakból előkerül a gyap­jú és a rokkákon gyorsain pörög az orsó. A kattogó rokkák hang­ját hamar a nóta nyomja el. A Szárnya, szárnya című dal után sláger következik. Közben a fiúk is megérkeznek, és Kökény Ger­gely harmonikával kíséri az éne­ket. Az énekek közben pedig tré­fás történetekkel és mondákkal szórakoztatják egymást a fiatalok. A kevés horgoló lány a fiúkat tanítja nem kevés bosszankodás- sal, hiszen a fiúk akarattal is el­keverik a gombolyagokat. Márton Anti zsebéből só, meg paprika kerül elő és annak, akinek a gyapjúja nem fogy, azt besózza, bepaprikázza. Az óra 11 felé jár, lassan osz­lik a fiatalok tömege. Ki egyedül ki párosán igyekszik hazafelé, egy kellemesen eltöltött téli este élményével gazdagodva. Andorka Sándor Kéty A termés foko­zása és minőségjavítása pedig nem közömbös sem a termelő­nek, sem a népgazdaságnak;!" Az erre kifizetett összeg pedig any- nyira minimális, hogy össze sem lehet hasonlítani a várt ered­ménnyel. Hiszen egy-egy gyü­mölcsfa permetezéséért mindössze 4 forintot kell fizetni a tulajdo­nosnak. De van lehetőség arra is, hogy a földművesszövetkezet­től, illetve a hegyközségtől a gazdák kölcsön vegyék a növény- védelmi gépeket. A szakszerű növényvédelem elvégzésére a hegyközség vezetősége ez esetben megfelelő szakmai tanácsokkal látja el a gyümölcsfa-tulajdono­sokat. A KGST-országok távlati ter­vei szerint sok tízezer tonna évi kapacitású, optimális nagyságú, korszerű műanyag-üzemeket épí­tenek, s így a műanyagok fel­vehetik a versenyt az acéllal. (Ilyen nagyságú üzemek jelenleg még a tőkés országokban sem működnek. A nagy és bonyolult gépek gyártását — a tagországok szükségletére is — a Szovjet­unió, Csehszlovákia vállalta ma­gára). Mindez különösen nagy perspektívát jelent hazánknak. A vegyipar fejlődése a műanyag-' korszakban nagyban hozzájárul majd nyersanyagszegény helyze­tünk és fejlődő iparaink közötti régi ellentmondás feloldásához, s kémiai úton magunk állíthatunk elő sok fontos anyagot. Ez persze a 20 éves terv táv­lata. A ma eredményei, ha sze­rényebbek is, nem lebecsülhe­tek. A .KGST vegyipari állandó bizottsága eddig 2000 cikk sza­kosítását dolgozta ki. A külön­böző vegyitermékeket az egyes baráti országok, így nagy meny- nyiségben gazdaságosan állíthat­ják elő, kölcsönösen kielégítik egymás szükséglétéit is. Hgzánk gyógyszer- és finomvegyszer­ipara fejlődik erőteljesen, az együttműködés keretében. (A KGST gyógyszeripari munka- bizottságának vezetője is magyar szakember). Országunk a gyógy­szeripari termelés méreteit és műszaki színvonalát tekintve a- népi demokratikus országokban az elsők között áll, Az egy la­kosra jutó gyógyszertermelésben elértük Anglia, az NSZK, Fran­ciaország színvonalát, noha a munka termelékenysége nálunk még alacsonyabb, mint ezekben az országokban. Fejlődő, korszerű gyógyszer- iparunk sem kíván minden cik­ket maga előállítani. Növekszik a gyógyszeriparban is a nemzet­közi munkamegosztás, amely biz­tosítja, hogy hazánk gazdaságo­san, világszínvonalon termelje a reá szakosított gyógyszereket. Ennek eredménye az is, hogy immár az új termékek kikísérle­tezésének és piacra bocsátásának gyorsaságában is felvesszük a versenyt a legfejlettebb tőkés or­szágokkal. Ez egyébként igen kedvező exportlehetőségeket jelent a nem szocialista országokba is. Hogy milyen haszna származik az országnak a vegyipar más végrehajtott álljon itt egyéb területein szakosításából, erre egy példa. A magyar textilipar közismerten fejlett, hazánk vi­szont kevés textil-színezék anya­got gyárt. A szakosítással a ba­ráti országok meglévő kapacitá­sának jobb kihasználásával több százezer dollárral sikerült eddig is a nyugati országokból szár­mazó textil-színezék importot csökken tenünk. Egy más szakterületen a vegy. ipari gépgyártásban kialakuló nemzetközi együttműködés is elő­segíti a magyar vegyipar gyors és korszerű színvonalon való fejlesztését. Vegyiparunk az utóbbi években gyors ütemben fejlődik. A má­sodik ötéves tervben mintegy 100 vegyi (köztük alumínium és kő­olaj-ipari) üzemet építünk, il­letve rekonstruálunk. Harminc üzemkomplex technológiai be­rendezéseit külföldről kell be­szerezni. E harmincból is húszat a baráti országok szállítanak. Különösen nagy segítséget nyújt a Szovjetunió, amely két mű­anyaggyár, alumínium- és kőolaj, feldolgozó üzem berendezését szállítja, igen előnyös feltételek­kel, jelentős részét hitelben. A szocialista országok vegy­iparának fejlődését nagymérték­ben segíti a kölcsönös műszaki és tudományos együttműködés iss A KGST-országok egymás kö­zött felosztottak 35 kutatási té­mát, s így például a magyar ás­ványolaj- és földgázkísérleti in­tézet eredményesen foglalkozik a parciális oxidáció kidolgozásával. A magyar vegyipar vezetői a KGST munkabizottságainak ke­retében átfogóan megismerték a baráti országok eredményeit, mű­szaki színvonalát, s így terv­szerűbbé válhatott a széles körű tapasztalatcsere és a műszaki együttműködés. A KGST-orszá­gok szakemberei a vegyipari ál­landó bizottságban még az idén megvitatják a tagállamok 20 éves és az új 5 éves terveit, valamint az 1964-ben és 1965-ben induló nagyobb beruházásait. Ezek a vi. ták tulajdonképpen elvtársias ta­pasztalatcserék a nemzetközi szakosítás és kooperáció mellett biztosítják, hogy minden szocia­lista ország vegyipara a legkor­szerűbb színvonalon, gazdaságo­san, gyorsan fejlődjék. Kovács József Harminchét „birkózó’’ egy ellen A fekete táblán szaporodnak a ni. Ahogy mondja az ügy „meg- több az ősz szál, mint a fekete, számok. ■ A hallgatók moccanás szállottjaira” van szükség. A Sár- — öntözési munkát végzett nélkül csendben, némán figyel- közben óriási jövője van az ön- már? nek. Kozák Imre, az Agrártudo- főzésnek Ezen a tájon néhány — Igen. mányi Egyetem tudományos mun- éven belül a terméstöbblet, s a — Hol? katársa beszél. Az öntözési mó- nagy jövedelem mellett bizton- — Otthon. Alsónyéken, a szö- dokról van szó. A tábla mellett ságos termelés lesz, eltűnik a ki- vetkezet földjén. Két éve ezt kifeszített lepedő fehéredik. Ve- szolgáltatottság ezeréves réme. csinálom. De tudja csak olyan ti te n i is szoktak előadás után. Az emberekben máris nagy a lel- munka volt, amiben nem volt „Gyökerzona... Biokémia ’ — kesedés. Vasárnap is tanulnak, önállóság. Nagy elvtárs „vízimér- szakkifejezések röpködnek a le- Községenként tanulókörök mű- „5^” mindent a szánkba rágott, vegőben. A nehéz testi munká- ködnek. A tanulókörök tagjai a Nem tudtuk magunk eldönteni] hoz szokott kezekben lassan mo- vasárnap délelőttöt, de nem egy mikor kell, hogyan kell csinálni’ zog a ceruza. esetben a délutánt és az estét is mikor sok, mikor kevés a viz. Az • Bátaszék központ lett. Az ön- együtt töltik. _ idén már más lesz a helyzet... töző szakmunkásképzés sárközi Az előadói asztalon kékfedelu Annyi idegen szót tanultam, hogy központja. Decsről, Báláról, Alsó- könyvet látok. A fedőlapon fény- ezután közös nyelven beszélek a nyékről, Öcsényből hozzák a reg- kép, A fényképen magasra nőtt mérnökkel. Régebben egy-egy szó geli vonatok, autóbuszok a hall- kukorica. Az „Öntöző szakmun- úgy hangzott a szájából, mintha s a Búzakalász Termelő- kások könyve”. Nagy István panaszkodik. — Sajnos ezt a könyvet nem meleg gatókat, szövetkezet klubházában szoba várja őket. Miközben az előadás tart, Nagy tudtam megszerezni a haligatók- István öntözőmérnök, a tanfolyam nak. Most megint kaptam ígére- vezetője néhány érdekes dolgot tét. Remélem sikerül! Nagy szük- elmond az egyik sarokban suttog- ség lenne rá. va, hogy az előadást ne zavarja. Megtudom, fő törekvése, hogy a négy hét alatt ne csak a szak- idősebb mát sajátítsák el alapfokon az István emberek, hanem emellett lelkese­dést is szeretne beléjük plántál­hottentotta nyelven mondta volna. — Milyen eredményt értek el az öntözéssel? — Tavaly negyven hold cukor­répát kétszer megöntöztünk. Ki­csit megkéstünk az öntözéssel. Előadás után beszélgetek a 260 mázsás holdankénti átlagter- szakmunkásképző tanfolyam leg- mést értünk el. A nem öntözött hallgatójával, Petróczki terület 155 mázsát adott. Nyáron bácsival. Ötvenkilenc a Csikó-dűlőben elromlott a gép. éves Korához képest erős fiziku- Csak két sort tudtunk megöntöz- mú ember. Oldalt fésült hajában ni a másod vetésű silótaikarmány-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom