Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-06 / 54. szám
1963. március 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A Népújság tanácskozó brigádja megvizsgálta : Milyen a két műszak megszervezése a Várdombi Gépállomás körzetében? A Népújság tanácskozó brigádja a Várdombi Gépállomás körzetében megvizsgálta, hol tartanak a két műszak előkészítésével, szervezésével. A tanácskozó brigád három főből állt: Dulai Károly, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának személyzeti előadója, Plank Ferenc, a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője és a lap munkatársa. Azért esett a választás éppen a várdombi körzetre, mert ott a hírek szerint jó tapasztalatokat lehet szerezni. Olyanokat, amelyeket még most sem késő másutt is alkalmazni. A két műszak előkészítése és megszervezése a tavaszi felkészülés részfeladata csupán, a brigád mégis ezt vizsgálta, mert ezen áll, vagy bukik a szántás, a vetés sikere, idejében történő'elvégzése. Tavaly nagy gondot okozott megyeszerte a traktoroshiány. Ez a gond az idén a Várdombi Gépállomás körzetében megszűnt. Okos előrelátás volt a traktorosképző tanfolyamokat megszervezni, mert hozzáértő emberek nélkül a gép semmit nem ér. Varga Pál, a Várdombi Gépállomás fő- agronómusa elmondta, hogy tavaly a kényszerűség odáig szorította őket, hogy délelőtt tartottak a jelentkezőknek néhány órás előadást és délután már fel kellett őket ültetni a gépre. Az idén vi1- szont válogatni is tudnak. Aki nem elég hozzáértő, arra nem bíznak erőgépet. Varga elvtársat az irodán találtuk. Kovács Istvánnal, a várdombi Egyetértés Tsz agronómusával tárgyalt. Az Egyetértés Tsz tagjai hétfőn délelőtt megkezdték a búza fejtrágyázását. A két agronó- mus arról tanácskozott, hogy a déli órákban 10 erőgépet irányítanak a búzaföldekre. „Három— négy nap alatt a fejtrágyázást be akarjuk fejezni. Ezért fogunk hozzá ilyen nagy erővel'’ — mondta Kovács István, a tsz agronómusa. Varga Pál intézkedett és a déli órákban a gépek elindultak. Ezzel kezdődött meg tulajdonképpen a Várdombi Gépállomás körzetében a tavaszi munka. Amint az idő engedi valamennyi erőgéppel munkához látnak A gépállomás. vezetői az igényeket és a munkák mennyiségét vették figyelembe, ennek alapján határozták el, hogy 68 erőgépet fognak két műszakban üzemeltetni. ötvennyolc géphez, az A. és a B. műszakos már megvan. Mindössze tíz emberről kell még gondoskodni. Ezzel kapcsolatban Varga elvtárs a következőket mondta: „Mi úgy állítjuk össze a traktoros párokat, hogy a brigádvezetők mindenkitől megkérdezik, ki-kivel akar együtt dolgozni. A hiányzó, körülbelül tíz hely betöltését is így csináljuk, és ez néhány napot még igénybevesz ” A várdombiak módszere kissé több elfoglaltsággal jár, de nagyon jó. Ahol ugyanis parancsszóra rakják össze az embereket, ott a két műszakkal rendszerint bajok vannak. A várdombiak azt mondják, úgy is meg lehetett volna csinálni, hogy elkészítenek egy mutatós névjegyzéket, feltüntetik, ki-kivel dolgozik, s aztán közük a traktorosokkal és kész. Ebben az ellenőrzés sem találna hibát, csakhogy később esetleg az emberek között sok lenne a nézeteltérés. Beszélgettünk a gépállomás igazgatójával is, aki így vélekedett: ,, A két műszakot nem azért csináljuk, mert parancs van rá, hanem azért, hogy a szántást és a vetést idejében befejezzük. A tanácskozó brigád tagjai megállapították, hogy a Várdombi Gépállomáson a két műszak szempontjából a tavaszi munkákra való felkészülés megnyugtató. A vezetők is, a dolgozók is értik, mi forog kockán és ennek megfelelően gondos és pontos „hadi- tervet" dolgoztak ki. Ha így állnak a megye többi gépállomásán is, akkor a késést, a kiesést pótolni lehet azalatt a kevés idő alatt is, ami a késői kitavaszodás miatt rendelkezésünkre fog állni. Megnéztünk két termelőszövetkezetet is, a bátait és az alsónyékit. A két műszakot mindkét gazdaságban megszervezték. Bétán 12 erőgépből tizet éjjel-nappal üzemeltetnek. Kovácska László, a bátai November 7. Tsz traktoros brigádvezetője pontosan el tudta sorolni ki, melyik gépen fog szolgálatot teljesíteni, hogyan váltják egymást, s "hol, mit fognak csinálni. Ezt a traktorosok is tudják. A két műszakot ebben a tsz-ben úgy szervezték meg, hogy egyik héten az A-műszakos, a másik héten a B-műszakos lesz az éjjeles. Dulai elvtárs a termelőszövetkezet elnökétől megkérdezte, mi lenne a gépállomástól a kívánsága, „önálló brigádot és felelős műszaki ellátást kérünk. Csak ennyi” — válaszolta Felföldi János, a November 7. Tsz elnöke. Az önálló brigádot megkapják, a műszaki ellátás azonban nemcsak a gépellátáson, hanem az alkatrész-ellátáson múlik. Az alkatrész-ellátással kapcsolatban még mindig elég sok a panasz. Sőt a termelőszövetkezetek a gépjavítással sincsenek minden esetben megelégedve. A várdombi Egyetértés Termelő- szövetkezet egyik erőgépén a Győri Gépjavító Vállalat végezte el a cseremotoros főjavítást. Rosszul. Ezzel a géppel fél esztendő óta jóformán semmit nem tudtak dolgozni. Helyes lenne, ha az arra illetékes megyei szerv esetleg a Megyei Tanács gépesítési előadója, a várdombihoz hasonló ügyeket összegyűjtené és tanácskozna a győriekkel. Alsónyéken a két műszak szintén meg van szervezve. Csak az idő javulását várják és nyomban megkezdik a szántást, még 600 hold szántatlan. Egyáltalán nem tudnának boldogulni a két műszak nélkül. A tanácskozó brigád összegezte a Várdombi Gépállomás körzetében szerzett tapasztalatokat és megállapította, a két műszak előkészítése és megszervezése a követelményeknek megfelelően történik. Jelentőségét a körzet szakemberei nem hecsüük le, sőt éppen a felkészülés mutatja, hogy rendkívül fontosnak tartják. SZEKULITY PÉTER Városiasodik Szekszárd: Bővül a vízhálózat, jobb lesz a közvilágítás közművesítik a parásztai városrészt — Hegyi Ferenc városi főmérnök nyilatkozata — Az utóbbi időben a megyeszékhely kiépítéséhez az . alapokat rakták le, amikor főként az úthálózatot korszerűsítették, megépítették Szekszárd főútvonalait, s város középpontja ebből a szempontból már megfelelőbb képet mutat. Mik lesznek a további lépések, hogyan fejlesztik Tolna megye központját az idén? Erről kértünk felvilágosítást Hegyi Fe- renctől, a Városi Tanács főmérnökétől. — Az idei program igen szerteágazó —, kezdte a beszámolót Hegyi elvtárs. — Fontos téma az utak felújítása. A karbantartást eddig háttérbe szorította az útépítés. éppen ezért sürgőssé vált ennek a munkának napirendre tűzése. A program egyik fontos mozzanata a Munkácsy és Beze- rédj utca összekötése lesz. amelyre 300 ezer forintot költünk. Ötvenezer forint értékben épülnek új járdák Szekszárdon. járdafelújításra pedig 250 ezer forintot fordítunk ebben az esztendőben. A város középpontjában kultúr- kombinátot tervezünk, amely 1964- ben nyitja meg kapuit. A kivitelezési tervekhez Máté Pál. a Pécsi Tervező Iroda munkatársa mái megkezdte a szükséges adatok gyűjtését. — Szekszárdon igen közérdekű probléma a vízhálózat bővítése. Foglalkozik-e az idei programtervezet ezzel a kérdéssel ? — Igen. Másfél millió forintot irányoztunk elő a vízhálózat korszerűsítésére. Ezzel az összeggel és az idei tervezett munkával megoldható lesz a szekszárdi vízellátás — mondotta a főmérnök. — A déli kertváros már megfelelő vízhálózattal rendelkezik, az idén sorra kerül az északi kertváros vízhálózatának kiépítése is. Ezzel kapcsolatban előre is gondolunk, az újabb településekhez is elkészítjük a közművesítést így például a parásztai városrészen is megépül a vízhálózat Itt új település alakul majd ki. Két hónapon belül meghirdetjük a házhelyvásárlást. Egyelőié ölvén házhelyet ad ki a Városi Tanács Az építkezések még a? idén megkezdődhetnek. De ugyanígy. a szövetkezeti lakásakciók hoz is biztosítani fogjuk a ház helytorüíetek közművesítését. A rés -’'les beruházási terv most készül. — Javul-e a közvilágítás? — Az északi kertvárosban sürgető a világítás problémája is. Száznyolcvanezer forintot irányoztunk elő a terület közvilágításának fejlesztésére. Emellett azonban költünk a korszerű higanygőz-világítás bővítésére is. 1963-bam hatvanezer forintot ru házunk be erre a célra. — Mi szerepel még az idei programban? — Szekszárdnak viszonylag kicsi a zöldövezete. A parkosítás továbbra is szempont marad Ezenkívül új játszótereket létesi tünk a nyárra. A felső városban van nagy szükség erre. tervezünk egyet a Hunyadi úti lakótelephez, és rendbehozzuk az újvárosi parkot. A játszóterek tervei a hónap végére elkészülnek. Az érdekelt területek lakosait felkérjük majd. hogy társadalmi munkával segítsék a tervek megvalósítását. Az idei év hasznos feladatainak megvalósításához a Városi Tanács ajakuló ülése után programszerűen hozzálátnak. (Bencze) SVÁJCIG »FUTNAK« a Tolna megyei nyálak Igen örvendetesen emelkedik azoknak a vadásztársaságoknak a száma, amelyek élővad befogással foglalkoznak. Népgazdasági jelentősége mellett ez a társaságoknak is magas jövedelmet biztosít, hiszen egy élő nyálért száz forintot fizet a MAVAD. A cseresznyést társaság 430 nyalat fogott be. Utána a háló a tengelici Petőfi vadásztársasághoz került, ahol az első két napon közel háromszáz nyúl került a ládákba. A kepe»: MatKtják a másfél kilométer hosszú kálót. Mintegy nyolcvan hajtó tereli a nyulakal a háló elé. A zsákosok elrejtőzve lesik, melyik fut a hálóba. Azt kiszedik, zsákba rakják. Megállapítják a nyitlak ivarát és két nőstény, egy kan kerül a hármas ládákba. A ládákban lucernaszéna és répa van, amely biztosítja a táplálékot a bosszú úton. A meghatározott i vararányon felül befogott kannyula- kat Ifbunkózzák. így értékesítik. Az élő vad-befogás, gazdasági jelentősége mellett nagyon jó módszer a helyes ivararány kialakításához. A képen Hirsch Lajos befogó-mester megszámolja a lebun- kózott kannyula- kat. — Sok a kan — mondja Tarlós Istvánnak, a megyei tanács vadászati fetiigvelójé- nek. A tengelici határból Nagydorogra. majd Fa úrira vándort'! •, háló, és több mint ezer élő nyűi ind«i útnak a megyéből Svájcba.
