Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

1963. március 29. 'TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Élesedik a vita Bonn és London HŐSÖK EMLÉKE között a csőembargó ügyében Bonn (MTI). Bonn és London között egyre élesedő vitatkozás folyik a Washington kívánságára elrendelt csőembargó ügyében. Mindinkább nyilvánvalóvá vá­lik, hogy az angol kormány nem hajlandó teljesíteni az erre vo­natkozó NATO-határozatot. Bonn, londoni nagykövete útján, előbb diplomáciai nyomást igyekezett gyakorolni az angol kormányra, majd amikor ez eredménytelen­nek bizonyult, most a nyugatné­met kormánysajtó heves sajtó- kampányba kezdett 'Anglia ellen. A Reinische Post csütörtöki ve­zércikkében például azt hangoz­tatja: London magatartása mély felháborodást kelt NATO-körök- ben. Ha Washingtonnak nem si­II Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának felhívása a munkásvédelem javítására Jelentős eredményeket értünk I zák meg a legfontosabb tenni- el dolgozóink munkakörülményei- j valókat a munkahelyeken, a hal­nék javításában. A párt és a j esetek számának csökkentése ér­dekében. A mezőgazdasági üze­mekben érjék el, hogy a munka­gépeknél, jármüveknél, különösen a veszélyes munkaterületeken, rakodási és szállítási munkák végzése esetében a munkák meg­kezdése előtt feltétlen ellenőriz­zék az óvórendszabályok betartá­sát. Most, a rendkívül szigorú, hosszú tél után, a tavaszi mun­kák későbbi kezdésénél óvakodni kell mindennemű kapkodástól, szervezetlenségtől, amely a leg­több baleset okozója. Szükséges, hogy a szervezett dolgozók se­gítsék a termelőszövetkezeteket a munka- és egészségvédelem te­rén is. szakszervezet javaslatára hozott kormányintézkedések és a ki­bontakozó nevelőmunka hatására országszerte javulás mutatkozik az üzemekben, az építkezéseken, a mezőgazdaságban és minden más munkaterületen a dolgozók testi épségének és egészségének védelménél. Tolna megyében azonban a múlt év második felében az üzemi balesetek aránya nem mondható kedvezőnek, sőt a ha­lálos balesetek száma is emel­kedett. A Szakszervezetek Tolna me­gyei Tanácsa ezért felhívja a megye valamennyi dolgozóját és termelőszövetkezeti parasztságát, hogy a közösség ereiével óvják a legdrágábbat, az emberi életet, az egészséget. Fogjanak össze és követeljék meg mindenkitől a munkavédelmi jogszabályok be­tartását, a biztonságos munkát. Társadalmunknak megvan a le­hetősége megszüntetni a munka- padoknál leselkedő veszélyt, és elejét venni a családokat, hozzá­tartozókat, barátokat gyászba bo­rító tragédiáknak. Átérezve a felelősséget a ki­alakult helyzetért a Szakszerve­zetek Tolna megyei Tanácsa fel­hívja az üzemek szakszervezeti bizottságait, gazdasági és műszaki vezetőit, termelőszövetkezetek el­nökeit és szakembereit, hogy a SZOT X. teljes ülése határozatá­nak érvényesítéseként az el­következő időkben különösen nagy gonddal foglalkoznak a munkásvédelmi ellenőrzéssel és a munkavédelmi felvilágosító te­vékenységgel. A munkásvédelmi őrségek, ak­tívák éberen őrködienek minden üzemrészben, munkahelyen. Je­lentsenek minden baleseti ve­szélyforrást, adjanak tanácsot dolgozótársaiknak. miként kell biztonságosan dolgozni. Határoz­A szervezett dolgozók öntuda­tos fellépése megóvja a veszély­től azokat, akik nap mint nap dolgoznak, küzdenek életünk gaz­dagításáért, szépítéséért. A gon­dos, előrelátó, tervszerű munka, elvtársi segítségnyújtás lehetővé teszi, hogy a dolgozó emberek erőben, egészségben élvezhessék mindazt, amiért fáradozunk. Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa kerül rákényszeríteni Nagy-Bri- tanniát arra, hogy mondjon le a Szovjetunióba irányuló csőkivi­telről, akkor az embargó nagyon hamar meg fog hiúsulni. Feltéte­lezhető, hogy ilyen körülmények között senki sem veheti majd rossznéven a NATO-ban az NSZK-tól, ha felülvizsgálja állás­pontját a csőkérdésben. Persze, .más lapra tartozik, hogy ez poli­tikailag okos dolog lenne-e? Von Hase államtitkár, a bonni kormány szóvivője legutóbbi nyi­latkozatában — Anglia felé cé­lozva — nyomatékosan hangsú­lyozta, a kormány feltételezi, hogy a NATO valamennyi tagja erőfeszítéseket tesz az embargó megvalósítására. Reméli, hogy a többi NATO-tag is komolyan ve­szi az embargót és minden tőle telhetőt elkövet a csőexport megakadályozására. Merénylet a bonni angol nagykövetség ellen Diplomáciai körökben megdöb­benést keltett az az incidens, amelyet hivatalos körökben na­pokon át elhallgattak. A március 23-ára virradó éjszaka ugyanis — mint most kitudódott — ismeret­len tettesek két lövést adtak le Nagy-Britannia bonni nagykövet­ségének épületére. Ezzel egyide­jűleg a nagykövetség ajtaja alatt becsúsztatták a Bild című bul­várlapnak azt a számát, amely­ben a lap éleshangú kirohanást intézett a csőexport ügyében ta­núsított angol magatartás ellen. Hivatalos körökben most igyekez­nek bagatellizálni az ügyet és azt állítják, hogy valószínűleg „éret­len kamaszok csíny tettéről van szó", mert a két lövést egy fló- berpuskából adták le. Fokozódik a felmelegedés Szerdán — ez évben először — tíz ~fok fölé emelkedett a nappali hőmérséklet. Utoljára november elején volt hazánkban ilyen me­leg. A nappali maximumok szer­dán az Alföldön 17, Kiskunhalas és Szombathely környékén IS fo­kig emelkedtek. Nyírlugosról, Má­tészalkáról és Csengerről zivata­rokat, Balassagyarmatról jégesőt jelentettek. A meteorológusok szerint a ter­mészet máris egy—két hetes ké­sésben van a normális évi átlag­hoz képest. A következő időszak­ban lényegesen ugyan nem válto­zik az időjárási helyzet, az éjsza­kai fagyok megszűntével azon­ban számíthatunk arra, hogy a rügyek pár nap alatt kipattan­nak, a korán virágzó növények felöltik tavaszi nászpompájukat, hamarosan kizöldül a határ. Pén­teken a még élénk északkeleti szél elcsendesedik, szórványos, kisebb esőkre, néhány órás nap­sütésre, s a nappali hőmérséklet 1—2 fokos emelkedésére van ki­látás. Régi akták között: Befejezés előtt, a földosztás ügyiratainak feldolgozása a levéltárban Ennek a tizennyolc év előtti országmegváltó eseménynek, a földosz­tás ügyiratainak többsé­ge a pereskedést őrzi. Háromszázezerre becsü­lik a Szekszárdi Levél­tár földreformról szóló anyagát. Dr. Hadnagy Albert, a levéltár igaz­gatója már hónapok óta o hatalmas dokumentá­ciót kutatja. Fáradtsá­gos munkája végéhez közeledik, érdekességei­ről hosszan tudna be­szélni. — Csak ámulok azon a tényen, hogy magá­nak a földosztásnak mennyire kevés az anyaga. Az osztást nem intézték bürokratikusán Tolnában, az egyszerű parasztemberek maguk elvégezték, még mérnö­köt se igen hívtak. Ma­gyarország évszázados vagyonjogi helyzetét bá­mulatosan rövid idő alatt reformálták meg. Aratásra majdnem min­denhol a megyében tel­jesedésbe ment a ren­delkezés. Hanem a pereskedés még azután virágzott. Régi területüket köve­telték vissza a bérlők, akik elégedetlenek vol­tak az újonnan kapott földdel. Birtokosok pró­bálták visszaperelni va­gyonukat. Csakhogy a parasztok szívéből sza­kadt a tiltakozás: föl­det vissza nem adunk! Ten gelicen egészen egyéni módon intézke­dett a lakosság. Az egyik földbirtokosnak meghagyták kétszáz holdas területét, mert az illető mintagazdálkodást folytatott. Úgy gondol­ták, folytassa csak, leg­alább a község új gaz­dái tanulhatnak tőle. Az eljárást azután felsőbb fórumon is jóváhagyták, mert a birtokon több családtag osztozott. — Most bukkantam egy jellegzetes ozorai eseményre az iratok­ban, — meséli dr. Had­nagy Albert. — Sajáto­san ünnepelték meg a földosztás befejezését. Népünnepélyt rendeztek és színhelyére vörös díszbe vont szekerekkel vonult a nép... A tolnai földreform anyagát a levéltárak központjának kérésére rendezik, a Budapesten készülő „A földosztás története” Című kiad­ványhoz. Az „ozorai pél­da" részletesebb történe­te azonban bekerül a Tolna megyei iskolások új tankönyvébe, a „Helytörténet”-be is, amelyet dr. Hadnagy Albert ír. (ki) 1919. április 25-e . . . Az Alsónyék mellett húzódó Baja—Dombóvár vasútvonal mel­lett a demarkációs vonalon pilla­natnyilag minden csendes. Dél­után azonban az északi oldalon a község szélén a magyar vörösőr­ség és a szerb nacionalisták élénk puskatűzzel válaszolnak egymás­nak. A szerbeket, Baja felől érkezvén, egy zászlóaljnyi egység próbálja segíteni. De elakadnak a pörbö- lyi állomástól keletre a töltésnél. Egy pénzügyőri szakasz állítja meg őket. Míg átvágják magu­kat rajtuk a szerbek, elesik egy fiatal szekszárdi pénzügyőr, Fink Kálmán. A sír későbbi kihanto- lása megmutatja a burzsoázia bérenceinek kegyetlenségét: fej nélkül temették el a Magyar Ta­nácsköztársaság egyik hősi halott­ját. Azóta a felismerhetetlensé- gig eltakarja a helyet az elbur­jánzott növényzet. A túlerő pedig vonul tovább. Az alsónyéki vörösőrség is hát­rálni kényszerül a vasúttól észak­ra a Rckahíd és a Bátaszéktől északra lévő 8-as vasúti őrház hídjáig. Közben elesik Schneidler Márton bátaszéki vöröskatona is. Azóta a bátaszéki vasutas KISZ- fiatalok emlékművet állítottak emlékének. Az őrség tagjai közül azonban néhányat élve is elfogtak a szerb nacionalisták. Elhúrcolták özvegy L. Kovács Lajosné házához, s miután félig agyonverték, agyon­lőtték őket. Közöttük volt Fábián Pál csurgói molnárlegény és Kovács József, az eddigi kutatá­sok szerint, a Sióagárd melletti Csirip-pusztai lakos. Ez utóbbi adat még nem biztos, s éppen ez A Pravda mezőgazdaság Moszkva, (TASZSZ). Alek- szandr Jezsevszkij, a Szojuzszel- hoztyehnika elnevezésű mezőgaz­dasági gépellátó vállalat elnöke cikket írt a Pravdában a szovjet mezőgazdaság gépesítettségéről. Rámutat, hogy a szovjet, mező- gazdaságban jelenleg több mint 640 különböző , típusú gépet hasz­nálnak, míg 1953-ban még csak 164 fajta gép állt a mezőgazda­ság rendelkezésére. Jezsevszkij véleménye szerint a kolhozokban és szovhozokban végzett munka termelékenységé­nek gyors növelése keresztülvihe­tő az összes típusú traktorok munkagyorsaságának emelésével, ehhez azonban mindenekelőtt akadályozza a tanácsot, hogy az emléktáblát felállíthassa. De mi lett a többiekkel? A kutatás során legalábbis az egyiknek sorsára fény derült öz­vegy Földes Ferencné útmutatá­sa alapján. A mostoha apja, Orosz (Ober- müller Simon) Sándor ácsszak­munkás szintén a demarkációs vonalnál teljesített szolgálatot, de Szekszárdon is volt funkciója. A szerbek kivonulása után nem várta meg a fehérterrort, Belgrádba szökött. Később fele­sége is utána ment. — Én a nagy­szülőimnél maradtam — mondja visszaemlékezésében özvegy Föl­des Ferencné —, de Belgrádból mindig kaptunk támogatást. Két­szer voltam is nála, 1929-ben és 1931-ben. Nagyon gyötörte a hon­vágy, s hiába intettük, hazajött 1937-ben. — Azt hitte, hogy a több mint másfél évtized alatt elévül az ő ügye. Sajnos tévedett. Két hétig sem volt itthon, már jöttek érte a csendőrök. A bírósági ítélet: halál. Az időpont 1937. szeptem­ber 16. — A börtönből egyszer írt. Kért mákoskalácsot és egy tük­röt, fésűvel. Nem a kalács, nem a fésű, hanem a tükör volt a fontos. A tükröt összetörte, s a cserepekkel felvágta ereit. így halt meg. * Eddig tart a múlt által írt hősi regény. De írja tovább a hálás utókor. Az alsónyéki tanács ku­tatja a szálakat, s minél hama­rabb kap segítséget Sióagárdtól Kovács József kilétét illetően, annál hamarabb kerülnek méltó környezetbe a hősök hamvai. (i—e) a szovjet gépesítéséről növelni kell a traktorok teljesí­tőképességét. Az előzetes számítások megmu­tatták —- írja Jezsevszkij, —hogy a traktorok kapacitásának más­fél—kétszeresére történő növe’ése a gépkezelők munkájának ter­melékenységét mintegy 50 száza­lékkal emelheti. Ezen kívül, min­den százmillió hektár föld fel- szántásához 260 000-rel kevesebb traktorra, és 520 000-rel kevesebb gépkezelőre van szükség. A cikkíró végül megállapítja, hogy a Szovjetunió legnagyoüh traktorgyárai minden különösebb nehézség nélkül mintegy két év alatt át tudnak térni a jelenlegi­nél nagyobb kapacitású trakto­rok előállítására. Amerikai tudós menedékjogot kért Kubában Richard Cooper Bourett fizikus és matematikus, aki sugárzási el­méletekkel foglalkozó amerikai tudományos központokban dol­gozott, feleségével és két lányával menedékjogot kért Kubában. Mint mondotta, azért választotta Kubát, mert hazájában nem tud a békéért tevékenykedpi és elítéli az amerikaiak Kuba-ellenes kampányát. Kubai egyetemen máris tanítani kezdett. A képen: Az amerikai tudós feleségével és két leányával. (MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Oldalképek
Tartalom