Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-23 / 69. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. március 23. Az új traktorosok között Kezükben a bizonyítvány, amely arról tanúskodik, hogy a tizenkét hetes alapfokú tanfolyamot elvégezték. Szakképzettségük tehát traktoros. Azzá lett a negyvenegy termelőszövetkezeti tag, a tíz állami gazdasági dolgozó. Melegen gratulálnak egymásnak, s a leendő 'munkasikerekre ürítik poharaikat. Mert készülnek, nagyon készülnek az első önálló feladatra, a szántásra, a vetésre, amelyből jócskán maradt pótolni való. Hogy képzelik el további feladataikat? — Erről beszélgettünk az Alsó'tengelici Állattenyésztési Kísérleti Gazdaságban a bizonyítvány kiosztása után. — Egy kicsit még furcsa a gondolat, hogy fogat helyett a traktoron szerzem majd a munkaegységet. Erőgéppel a tanfolyam előtt sohasem foglalkoztam. Nem valami könnyen kezdődött a ba- rátkozás — szólt őszintén Balaskó Rezső, a hangosi XJj Élet Tsz tagja. . — Végül milyen eredménnyel záródott ez a barátkozás? — Jelesre mindenből — mondják társai. — Mert Balaskó igenigen szerény ember. — S miben látja ennek majd hasznát az Uj Élet Tsz tagsága? — Nem sok, alig több háromszáz holdnál a szántóterületünk, s csak egy traktorunk van. A hátralévő munka zömét géppel akarjuk elvégezni, ahogy az idő engedi, éjjel, nappal, két műszakban. Gondolom, kollégám örömmel fogadja majd a váltótársat — mondja Balaskó. Bátáról, a November 7. Tsz-ből kilenc embert küldött a tagság a tanfolyamra. Köztük a legfiatalabb Kulágin Mihály, „öreg” traktorosnak számít már, tavaly egész éven át géppel művelte a földet. A többiek mesélik, hogy a vizsgán mégis majdnem elbukott. Ideges volt, s ez bizony a tapasztalt traktorosoknál is elkerülhetetlen bajt okozhat. Most, hogy szégyenkezés nélkül állhat a tagság elé, milyen további tervei vannak? — Munkába állni, amint lehet, és most, hogy már vagyunk egypáran traktorosok, nagyon szeretnék a fiatalok közötti vetélkedésben is részt venni, — az ifjú traktoros címért... Hasonlóan vélekedik Csapó János is, akire büszke lehet a kis- tormási termelőszövetkezet tagsága. Jeles bizonyítvánnyal és nagy munkakedvvel tér haza, hogy mielőbb megforgathassa a földet, vagy a vetéshez kezdjen, amelyből szintén kiválóan vizsgázott. És felsorolhatnánk a tanfolyam résztvevőinek nevét hiánytalanul. Hisz nagy tervekkel, és még nagyobb munkakedvvel térnek valamennyien haza. Bemutatják bizonyítványukat, amely feljogosítja őket arra, hogy traktorra üljenek, de, hogy valóban mennyit tudnak, az a közeli napokban, hónapokban, a munka dandárjában dől el. És hogy milyen érdemeket szereznek majd, az teljesen tőlük függ, szorgalmuktól, és nem utolsó sorban továbbképzésüktől. Hajót vár ki „ÖREG" KORMÁNYOS Már él a Duna vize, maholnap I mindenütt a part mentén, helyére kerül a stég, a halászok, amatőrök és profik otthon már készítik a varsákat az első fogáshoz. Időnként hajókürt távoli bugását hozza a szél, s ilyenkor Rácz Pali bácsi otthagyja a barkácsolókamrát, felmegy a padlásra, ahonnan jó messzire ellátni a vízen. Néhányon már hajóra szálltak a paksi „tengerészek" közül is, s a hosszú tél után nagyon hiányzik a munka Rácz bácsinak is. Várja a behívót, amely ismét szolgálatba hívja. Jó itthon, jó volt egész télen át, várta a család, a ház körüli munkák, akad elfoglaltság még most is. A barkácsoló-asztal mellől jött el a beszélgetésre. Törpéket, házikót, békát farag fából, mészkőből a kislányának, a sziklakertbe. Az udvaron építi fel a legkisebb gyereknek, aki még otthon van. De mikor a víztükör felszabadul, nyugtalan lesz. Hiszen már hasznát vehetnék az uszályokon... — Onnan jön a kenyér, — mondja. Nem reális bácsizni őt. Igaz, hogy amúgy korra kiérdemelte, — negyven éve szolgál hajókon, — de a tekintete friss, és a tartásán látszik, hogy lesz még ereje a kormánykereket tartani. — Olyankor látna, mikor egy- egy nehezebb éjszaka után átYantatávezetöi jogosítvánnyal rendelkező dolgozókat azonnali belépéssel felvesz a Növényvédő Állomás. Jelentkezni lehet Fácánkerten, az állomás igazgatójánál. (170) I adom a posztot a hajón, — mondja. — Tükörbe nézek, és nem ismerek magamra, olyan nyúzott a képem. És szolgálat után, a hosszú utazások alatt mit kínál a hajós élete? — Most már több a modern hajó, van könyvtárunk. Vitatkozunk a kollégákkal múltról, jelenről, próbáljuk bizonygatni, hogy kié a legfontosabb poszt a hajón. Végül mindig megállapítjuk, hogy csak a közösség viszi tovább az uszályt. Szükség van mindegyikünkre. De a hajósok már megvalósították az internacionalizmust. Ha kikötünk, összejövünk mindenféle nációval, s megértjük egymást, szerbek, csehek, bolgárok, oroszok, magyarok... A hosszú szolgálati utakon kívül utaznak kirándulásképpen is. Amíg megrakják áruval az uszályokat, a hajósok ismerkedhetnek az országok parton túli vidékeivel is. — Odesszánál láttam a tengert... Ott néztük meg a Rossziát. Három emeletes, építettek benne színházat, mozitermet, van tv, úszodák... Az ám a hajó! Azért ő maga inkább megmarad az uszályokon. S ha újra kezdhetné, megint csak hajósnak állna. Hát ezért is várja olyan nagyon a behívót. B. K. Az £. M. 44. sz. Állami Építőipari Vállalat (Budapest, V.-ker. Kossuth L. tér 13-15.) azonnal felvesz budapesti munkahelyre kőműves, ács, állványozó szakmunkásokat, építőipari könnyű- 1 gépkezelőket, kubikosokat, férfiét női segédmunkásokat. Szállást és napi egyszeri étkezést biztosítunk. Munkaruha és — vidékieknek — tanács-igazolás szükséges. Szakmunkások szerszámot hozzanak magukkal. (11) Napirenden Szekszárd város fejlesztési terve A Hazafias Népfront Országos Elnöksége társadalmi munkában vállalta el, hogy segíti három város távlati fejlesztési tervének kidolgozását. A patronált városok között van Szekszárd is. Kalmár József, a városi tanács vb elnöke pár nappal ezelőtt járt ez ügyben Budapesten. Jövő héten pedig Szekszárdon sor kerül a gyakorlati kérdések megbeszélésére. Március 27-én ülést tart a városfejlesztéssel foglalkozó műszaki akcióbizottság. A tanácskozáson a patronálok is részt vesznek. Megvitatják az ipar elhelyezés problémáit, a lakótér bővítésének lehetőségeit, a szőlő rekonstrukció tennivalóit, egyszóval a város fejlesztésének időszerű és megvalósításra váró feladatait. Vetik a zöldborsót Dunaföldvór környékén A megyében jó idő helyett esőt hozott a tavasz első napja. Csak Dunaföldvár környékén dolgozhattak a dombos és a homokos földeken. Megyénkben ezen a vidéken, valamint Györköny, Nagydorog és Pusztahencse környékén kezdték meg a napokban a borsó vetését. Dunaföldváron csütörtökön délelőtt még nem esett az eső, s ezt is igyekeztek kihasználni a termelőszövetkezetek. Máskor ilyenkor már kikelt a borsó ezen a tájékon, most pedig még az elején tartanak 600 boldnyi étkezési borsómag földbe tevésének. A Duna Gyöngye, a Virágzó és az Alkotmány Termelőszövetkezetek fogatos vetőgépei — ameddig lehetett — kint dolgoztak a határban. Az Alkotmány Tsz-ben tíz fogatosekével is készítették elő a talajt, ezenkívül a szövetkezet 18 tagja arra vállalkozott, hogy kézzel szórja a pétisót az őszi búza vetéjpjtr^ fl sok helyütt tapadós sárban, áfio- va a gépek jelenleg nem mehetnek. így csütörtökön mintegy hetven holdnyi búzavetést fejtrágyáztak, 300 holdra növelve eddigi eredményüket a tervezett 1000 holdas őszi búza fejtrágyá- zási területen. ' iimmnummnmrtT Készülnek a borsó-szezonra a Paksi Konzervgyárban A Biritói Állami Gazdaság és a paksi Ezüstkalász Tsz már veti a borsót Mint az eddigi esztendőkben, most is a borsó-feldolgozással kezdődik a gyártási idény a Paksi Konvervgyárban. A zöldborsó-szezonra alaposan fel kell készülni, hiszen nemcsak indulástól van szó, hanem nagy erőpróbáról is: Mennyiségileg is igen nagy tömegű nyersanyaggal kell megbirkózni, néhány hét alatt. Á gyár a főzelékkonzervek nyersanyagát szerződésileg termelteti a környékbeli állami gazdaságokkal, termelőszövetkezettel, a szerződött területnek közel negyven százalékát, ezeregyszáz holdat tesz ki az, amelyen zöldborsót termelnek. A múlt évben kétszáz vagon borsó-konzerv készült a gyárban, az idei terv kétszázhatvan vagonnyit irányoz elő. Alapos előkészületek szükségesek tehát ahhoz, hogy a tervet teljesíteni tudják. Ezt mindenekelőtt a fokozottabb gépesítéssel akarják elérni. A tavalyi kettővel szemben három párhuzamos borsó-feldolgozó vonalat állítanak be. Újabb két borsócséplőgépet kap a gyár az eddigi öthöz. Néhány évvel ezelőtt kezdték meg a zöldborsó betakarításának gépesítését. az idén ez már teljes egészében géppel történik. A gépesítéssel vált lehetővé a konzerv- borsó nagyüzemi termelése. Ko- vábban ugyanis a nagyüzemi termelésnek nagy akadálya volt az, hogy a borsó szedése igen munkaigényes, és erre a munkára éppen akkor van szükség, amikor egyébként is itt a «-munka dandárja« a mezőgazdaságban. A borsócséplőgépek alkalmazása megoldotta a problémát, a géppel lekaszált borsót kicsépelik, a szalma, hüvely a gazdaságé marad takarmányozásra, és csak a szemet szállítják be a gyárba. A két új gép közül az egyik Ma- docsára kerül, a másikat Duna- szentgyörgyön állítják fel. A tervek szerint a főidényben napi hat- és fél vagon borsószemnek kell beérkeznie a gyárba. Az időjárás eddig nem tette lehetővé, hogy megkezdjék a tsz-ek, állami gazdaságok a zöldborsó vetését. Az elmúlt napokban már erre is sor kerülhetett. A Biritói Állami Gazdaság — a gyár legnagyobb borsótermelője — és a helybeli Ezüstkalász Tsz csütörtökön, az esős idő ellenére megkezdte az express-borsó vetését. Úgy számítják, hogy május második felében megérkeznek az első borsó-szállítmányok a gyárba. Az újítási munkát és a műszakiak tevékenységét vizsgálták az építők megyei bizottsága ülésén Az építők szakszervezetének megyei bizottsága kibővített ülést tartott, tegnap délelőtt a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának székházában. A bizottság két jelentést hallgatott meg, és határozatokat hozott. . Az elmúlt évben, a korátíbi évekhez viszonyítva javult a Tolna megyei építőipari üzemekben az újítási munka üteme, szervezése — állapította meg a megyei bizottság albizottságának jelentése. Különösen a Komlói Állami Építőipari vállalatnál és a Tanácsi Építőipari Vállalatnál volt Tvr»mMmMim»fwwnnnfi jelentős segítő az újítások bevezetése az éves terv határidőre való teljesítésében. A megyei bizottság úgy határozott, hogy a jövőben rendszeressé teszi a vállalatok újítási munkájának ellenőrzését, segítését. Második napirendi pontként Varga Mihály megyei bizottsági tag adott számot arról, hogy a műszaki dolgozók milyen intézkedéseket tettek a vállalatoknál az idei tél okozta nehézségek gyors áthidalása érdekében. UMTfF ALEKSZANDR NASZIBOV: EJTEKHELY a<z “{Libán Fordította: Szatbmári Gábor 18. Mind a ketten az előző napon éjjel két órakor fejezték be a munkát, s akkor derült ki, hogy azonnal Bakuba kell repülniük. Az állambiztonsági szervek vezetőit bővebben érdekelték Liss közlései. Bizonyos adatok azt is tanúsították, hogy igazat mondhat. Ezért sürgősen ki kellett hallgatni a kémet, tanulmányozni a vallomásait, összevetni a más forrásokból már rendelkezésre álló anyagokkal. — Utazzanak oda azonnal — mondták Ribinnek és Kerimov- nak — és a helyszínen gondoljanak át mindent alaposan. Sok mindenről többet tudnak, mint a helyi elvtársak. Segíteni tudnak majd Azizov ezredesnek. A kocsi már várja magukat. Azonnal induljanak a repülőtérre. így történt, hogy Ribin és Kerimov vacsora nélkül indultak útnak. Aszker egy kis csomagot bontott ki. Kenyér és néhány karika füstöltkolbász volt benne. Mindössze ennyit tudtak szerezni. Az egészet egy pillanat alatt elfogyasztották. Már három órája voltak a levegőben. A gép elhagyta Sztálingrádot, s Aszrahany felé tartott, amikor a pilótakabinból kijött a rádiós. Zavartnak látszott. Kissé tétován közeledett a két nyomozótiszt felé. Végül szó nélkül odanyújtotta Ribinnek a kezében tartott rádiógrammot. Az ezredes azonnal elolvasta. Két rövid mondatból állt: „A kiküldetést visszavonom. Stop. Azonnal térjenek vissza. Stop. Likov.” * Miután feladta a rádiógrammot, Likov tábornok az egyik, a többitől kissé messzebb álló telefon kagylóját emelte fel. — Igen, — hallatszott a kagylóban. — Jelenteni szeretnék: Ribin ezredest és Kerimov őrnagyot visszahívtam. — Rendben van, — hangzott a válasz. Majd kis szünet után: — Ha nincs elfoglalva, jöjjön át hozzám. Likov összeszedte az asztalról a papírokat, betette a páncél- szekrénybe, 6 kiment a szobájából. A titkárságon ülő tiszt azonnal felállt. — Küldjön a repülőtérre egy kocsit, — fordult hozzá Likov. — Ribin ezredes és Kerimov őrnagy visszajön. — Értettem, tábornok elvtárs. — Én pedig a vezető elvtáns- hoz megyek be. A tiszt bólintott. Likovot egy hatvan év körüli, magas, szikár férfi fogadta. Feltűnően nagy szeme, s alig-alig őszült, sűrű, busa fekete haja volt. Egy karosszékre mutatott, amint megállt előtte Likov. Amikor a tábornok leült, közelebb tolta hozzá a cigarettás dobozt. * — Köszönöm — mondta Likov, s kivett belőle egy cigarettát. — Kialakult már valamilyen véleménye, Alekszej Iljics? — Nem... Intézkedtek, hogy Otto Lisst szállítsák ide? — Igen, ahogy a parancs szólt. — Rendben van. Holnapra azt hiszem itt lesz az a német katonaszökevény is. — Az előtte fekvő papírra nézett. — Georg Ho- mann. — Bonyolult ügy, — mondta elgondolkozva Likov. — Bonyolult. Gondolom, nem ellenzi, ha mind a kettőt Ribin- re és Kerimovra bízzuk? — Nem, nem. Természetesen. — Likov közelebb húzta magához a hamutartót, s óvatosan beleszórta cigarettája végéről a hamut. — Csak azt szeretném ... — Mondja csak. — Úgy vélem, Alekszej Iljics, alaposan utána kellene néznünk ennek az Ottó Lissnek. Vállalkozni inkább mindenre, ami csak elképzelhető. — De hiszen tudja, hogy ez lehetetlen. — Megértem, de... — Meg aztán aligha lehet minden szavának hitelt adni. Most foglalkozzunk a másikkal. Ho- mannal. — Itt egyetlen kiút van. — Mégpedig? (Folytatjuk)
