Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

1963. március 22.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

5

Miért jó a jó tsz?

11 földet nem lehet becsapni

A

z úton Szemes Lajos állat- tenyésztő dagasztja a sarat. Az ellenőrzés nem maradhat el. Vele mérem az utat, hogy találkozzunk a Zöld Mező Tsz tagjaival és beszélgessük. Arra lennék kíváncsi, mit mondanak a gazdák, hogyan látják ők, mivel magyarázzák, hogy a döbrö- közi Zöld Mező Tsz a megye legjobb gazdaságai közé került? A hosszú; százas istálló előtt az állattenyésztő megállít.

— Látja, amint kihordjuk ide a trágyát, a fogatok nyomban tovább viszik. A dűlők szélén szarvasokba rakják. Most van néhány napos elmaradás, de behozzuk, az istállók környéke tiszta lesz... — mondja Szemes Lajos.

Bent a naposok a helyükön vannak. Sok a jószág és kevés a hely. Ez a termelőszövetkezet általános < baja. Kinőtte magát, kevés a férőhely, kevés a föld, kevés a gép. Az egyes istállóban Klojber János a napos. Szerdán ő lesz a szabadnapos. Átballag hozzá Szentpáli János is a kettes istállóból. Észrevehette az idegent és úgy véli egy kis beszélgetés soha nem árt. Ezért jött. Idősödő ember. Klojber viszont még legény. Igaz ugyan, hogy negyven felé jár, dehát csak legény. A zárszámadáskor kapott ezreseket a takarékba tette. Sapkáját homlokára böki és azt mondja, a pénzt majd kiveszi és mulat egy nagyol. Persze csak tréfál, nem olyan ember, hogy elszórja a százasokat.

Bemutatkozik a traktoros is.

— Kadlicsfca János vagyok.

Az öreg Szentpáli valamikor a vasútnál dolgozott. így hát. elmondja nekem is, mert elmondta még mindig mindenkinek., hogy nem kap nyugdíjat.

— Az a baj, hogy nincs aki megnyomjon — ezt állítja és ezt arra érti, hogy nincs összeköttetése. Hiába magyarázom neki, hogy ez nem így van, legyint.

— Azt hiszi nem tudom — állítja és megint legyint. A traktoros, hogy nyomatékot adjon a szavának közelebb lép.

— Én meg úgy vagyok, hogy beálltam volna a tsz-be. de nem

A

akarom elveszíteni az ipari biztosítást.

többiek ráhagyják, hogy ín neki igaza van. Mokány kis ember szakítja félbe a beszélgetést. Braun Ferenc állattenyésztési brigádvezető. Nem időz sokáig, azt ígéri, hogy később majd visszajön. Jani bácsi mondogatni kezdi, hogy átmegy ő is a másak istállóba, mert neki ott a helye és mert rendszerint akkor fordul elő valami baj, ha nincs a helyén az ember. Igen: pontosság. felelősség, lelkiismeretesség. A vezetők szerint ilyen a tagok többsége, a tagok viszont a vezetőket dicsérik.

— Ez á mi brigádvezetőnk olyan ember, hogy a fejők észre sem veszik és már ott guggol a tehén tőgyénél. Ha nincs kifejve a jószág, akkor csatáz velük. Igaz. csinálják meg becsületesen. Ha fele tej a tehénben marad, akkor csak kínlódna a jószág, mi pedig nem keresnénk — mondja az öreg napós teljesen feledve a nyugdíjügyet. Ö kezdte, és ezzel akaratlanul belecsöppentünk egy olyan beszélgetésbe, amely kérdés nélkül is megmondja, hogy miért jó a döbröközi szövetkezet. A traktoros töVténeteket mesél.

— Mi úgy munkát nem tudunk megkezdeni, hogy valaki a vezetők közül ott ne legyen. Tavaly az őszi mélyszántást tárcsáztuk kukorica alá. Egy keskeny csík mindig elmaradt. Varga elv- táns,, a főagronómus ott volt és azt mondta: ..Ezt a tárcsát addig kell állítani, amíg a csík el nem tűnik”, ö maga is neki gyürkő- zötl és a tárcsát megcsináltuk. Mehet. — mondta Varga elvtárs és ö is elköszönt, de estefelé újból visszajött, hogy nincs-e valami újabb baj. Nálunk ez így megy. Tavaly ősszel 32 centis mélyszántást végeztem, de a 32 centinek meg is kellett lenni, mert a mi vezetőinket nem lehet „átverni”. Régi traktoros vagyok, de meg se próbálom, tudom, hogy nyomban észrevennék. A földet, a jószágot nem engedik becsapni és igazuk van. mert magunkat csapnánk be.

Megkérdeztem az emberektől.

— És maguknak nem esik rosszul ez az örökös ellenőrzés?

Válasz.

Ssáshussonhéteser négyseíméter falfestés Olcsóbb, jobb minőségű olajfestés Fiókiisem Öcsényben

Látogatás a várost szépítő Szekszárdi Festők Szövetkezetében

Gyakran hall az ember ipari furcsaságokat, érdekességeket, de ritka szám, mikor arról kap információt, hogy a festők egy szezon alatt 127 000 négyzet- méter falfelületet festenek be, mintás, szép modern formában.

A legnagyobb munkát ez jelenti a város egyetlen festőiparosokat foglalkoztató szövetkezetében. Csaknem négyszázezer forint értékű az a munka, amit magánosoknak végeznek majd el. Ezenkívül jelentős a mázolótevékenység is a szövetkezetben.

Szükség volt a szövetkezet alakítására, mert nagy volt erre az igény. A számos építővállalat, mely itt tevékenykedik, nem mindig tud megfelelő festő és mázoló gárdát biztosítani, és most alvállalkozói munkát is végeznek a szövetkezeti festők. És végre eljutottunk oda, hogy nem kell várni heteket a munka elvégzésére. Akár a megrendelést követő negyedik órában megkezdik a munkát, félreteszik a lakosság érdekében a közületi munkát és mennek széppé, csinossá tenni a szekszárdi lakásokat.

A három fő szakág — festő, mázoló, címfestő — félszáz iparosa azt tűzte célul, hogy teljesen megnyerik a város egész lakosságát. Ezért legfontosabbnak a kiváló minőségű munka végzését tartják, szabott, államilag megállapított árak mellett. És egyre terjed a kis szövetkezet híre. Pécsett címtábláik hirdetik nevüket, iskolák, közintézmények, ezernyi lakás szép festése adja tovább munkájuk hírét, s azt: érdemes dolgoztatni velük.

Készülnek a távolabbi feladatok megoldására is. Öcsényben például a Sárköz falvainak ellátására festő-mázoló fiók-üzemet hoznak létre: most még csak két fő, de rövidesen már tíz fő dolgozik Öcsényben. És szívesen hirdetik: olaj festéssel végzett munkájuk még időállóbb, mert javult a festék minősége és emellett sokkal olcsóbb, mint néhány hónappal ezelőtt volt.

A távlati tervhez tartozik még, hogy új üzemházba költöznek, autófényező és dukkozó üzemrészleget hoznak létre...

Most az 1963-as tervet valósítják meg: 127 ezer négyzetméter falfestést, több tízezer forint értékű mázolást, iskolák, közintézmények csinosítását, a szekszárdi zsinagóga festését.

— Miért? Ez a kötelességük. A főagronómus éjjel is elindul, be se fogat, gyalog megy a határba. Apásom is traktoros. Egy- szer a falutól távol dolgozott, és éjfél után ráköszönt a főagronómus. — mondja Kadlicska elvtárs, a többiek bizonygatják, hogy ez így igaz. sőt az éjszakai ellenőrzés után reggel 4 órakor már a tehenészeket ellenőrizte, le se pihent, a több vezető is ilyen.

— Aztán mi van akkor, ha a vezetők rendetlenséget látnak és ezért kiabálnak?

— Az öreg János áll elő. a kérdésre ő felel.

— Semmi! Nincs kiabálás, meg jstenezés... A mi brigádvezetőnket mondom. Nem igen fordul elő, de ha talál hibát, emberségesen szól. Ezt nem vesszük fossz néven. Mondok még valamit, A kettes istállóban dolgozott velünk egy ember. Rendszeresen késett a munkából. A brigádvezető figyelmeztette. de mi sem hagytuk szó nélkül. Azt’ mondtuk neki. vagy betartod a rendet, vagy túl adunk rajtad. Aztán lelépett. Hát isten vele.

A

z emberekkel sokáig beszélgettünk. Elmondták, hogy nálunk a termelőszövetkezetben, aki becsületesen dolgozik, azt a vezetőség a tenyerén hordja. Braun Ferenc a brigádvezető később visszajött. Ott álltunk az istálló előtt és ő a tagokat dicsérte. Arra kért, figyeljem meg. 'milyen náluk a rend. A tehenészetben délután 4 órakor kezdődik a munka, de fél négykor már látni fogom, hogy jönnek a falu felöl az emberek. Fél négy előtt 5 perccel a bekötőúton libasorban jöttek a tagok. Elől Braun János a brigád vezető- fia. utána Gondos Ferencné, Kiss Gvuláné. Her- ke Gvuláné és a többiek.

Lám ezért jó a jó tsz.

Áztatott bennünket a csepergő eső. a traktoros fedél alá húzódott, a mázsaház kezelője könnyű szolgálatot teljesített, mert csak nagyritkán fordult rá a mérlegre egy-egy szekér. Hétfőn, előző nap nagyobb volt a forgalom: több rakomány műtrágyát vittek a Vontatók a búzaföldekre és oda ahová majd a krumpli kerül. De keddre virradóra megint megállt a tudomány. Reggel a főagronómus a gyalogmunkásokat hazaküldte.

— Nem kívánhatjuk, hogy ebben az esőben szórják a műtrágyát.

— Úristen, dehát csinálni kell. mert mi lesz velünk — mondták a tagok, és bár kedvetlenül, de mit tehettek más visszafordultak, hazaindultak. Hiába az idő a legnagyobb űr. Kifogni csak úgy tudnak majd rajta, hogyha engedi a munkát, akkor csinálni fogják szakadásig.

Lám. ezért jó a jó tsz.

Sz. P.

Átlagosan 500 forint segély

Évenként jelentős összeget fizet ki a szakszervezet a biztosított dolgozóknak segélyként. Különös tekintettel kezelik a tbc-s betegek kérelmeit. Számukra, az idén is 300 ezer forint segély- összeget állapítottak meg. Szociális segély címén pedig 48 ezer forint áll rendelkezésre az idén. De az összegeket az év végén általában felemelik, mert szükség van rá. Tavaly kilencszáz kérelmet fogadtak el, s átlagosan 500 forint segélyt kapott egy-egy igénylő. A kérelmek elbírálásánál igen körültekintően járnak el, a kiutalt összeget a környezettanulmány eredménye és a szakszervezeti bizottságok javaslata alapján állapítják meg.

Áz itatásos borjúnevelés bevezetése egymillió forinttal csökkentené a dombóvári járás tsz-eiben a költségeket

Ez évben a dombóvári járás területén hat közös gazdaságban vezetik be az itatásos borjú- nevelést. E módszer alkalmazásához szakemberek és férőhely szükséges. A szakember-képzés megkezdődött, és év közben különféle épületátalákításokkal, jórészt a férőhely-problémát is megoldják a közös gazdaságok. A tervek szerint Da.lmandon, Nakon. Szakoson. G.vulajon és

Döbröközön vezetik be az idén az itatásos borjúnevelésí. amelynek számtalan előnye van. Egyebek között ezzel a módszerrel csökkenteni lehel a borjak felnevelési költségét. Ha a járás területén működő közös gazdaságok mindegyike rátérne az itatásos borjúnevelésre, akkor egy esztendő alatt egymillió forinttal csökkenne a borjúnevelés költsége.,.

GONDOLATOK egy KISZ-taggyűlés után

Az elmúlt napokban tartotta meg márciusi taggyűlését a kis- dorogi Asztalos János KlSZ-alap- szervezet. Cseke Lénárd. a KISZ- szervezet titkára beszámolt a pécsi KISZ-vezetőképző tanfolyamon szerzett tapasztalatokról. összegezve a tanultakat elmondta. hogy jó mozgalmi élet csal^ úgy fejlődhet ki. ha a tagság és a vezetőség összefog, és segít; egymás munkáját.

A közösségi munka megszervezése. a jó vezetés kialakítása, nem könnyű. .Ehhez a munkához igényeljetek segítséget. A pártszervezet. a tanács és a pedagógusok szívesen segítenek. KISZ- szervezeteink nagy része termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezeú A területen járva azt tapasztaljuk, hogy a termelőszövetkezetek tagsága, vezetősége a legmesszebbmenő támogatást is hajlandó

megadni a fiataloknak, ha látják, hogy a támogatást munkával viszonozzák.

Az egy-két kiragadott gondolat csak kis. hányada azoknak a lehetőségeknek. amelyek a KISZ munkáját segítik. A kisdorogi KlSZ-alapsze'rvézet tagsága határozatba foglalta, hogy termelőszövetkezeti tagkön.yvet vált a helybeli Március 15. Termelő- szövetkezetnél. A fiatalok az elvégzett munka fejében terményt, vagy pénzt kapnak, s ezzel is gyarapítják a KISZ-szervezet pénztárát. A KISZ-szervezetben lelkes munka folyik, készülnek a kulturális seregszemlére. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom keretében a fiatalok házi asztali- tenisz- és sakkversenyt rendeznek. A versenyekre eddig huszori- öl fiatal jelentkezett.

(s)

Korán kezdik

(Csütörtök, 12 óra 15 perc.)

Uj a motor. Mind a 1három: Kocognak egymás után a rendszám tábla-osztástól.

Elöl megy egy Pannónia. Ketten ülnek ra)ta. A bölcsödénél lévő forgalomirányító táblát figyelembe sem veszik. Belehajtanak a tilosba. Jön a másik Pannónia. Rendszáma még friss: EL 78—28. Szemerkél az eső, de még cseppnyi sár sincs rajta, ezelőtt tíz perce csavarozhatták fel. Zutty. Ez is bele a tilosba. Ugyanott, ugyanúgy. Keresztül hajtanak. Kerülgetik egymást a tilosban.

De jön a harmadik Pannónia. Rendszáma EL 78—27.

Ez is' behajt a tilosba, de észrevette a motoros járőrt, villámgyorsan megfordul és menekül a tilosból.

Uj a rendszám, új a motor. Valószínű a motoros is.

De, hogy korán kezdik a szabálytalanságot. az biztos! S ezt még az sem menti, hogy csak szerdán állították fel a táblákat Szekszárdon a pártbizottság és a bölcsőde közötti útszakaszra, mert ott életveszélyes a közlekedés. De mennyire az. különösen, ha még a KRESZ-t is megszegik!

Napijegynek a I#||)aj I(xtj|||yÄ|

Már 1961. január 1-ével megalakult a szövődében egy munkabrigád. Az értékelés alapján elérték a szocialista brigád címet. Ezt követően egymás után alakultak a brigádok. Az 1962-es évet bezárva három brigád elnyerte a szocialista brigád címet és két brigád most kapott zászlót, oklevelet és jelvényt.

Most az 1963. év elején már 12 brigád kapcsolódott be ebbe a mozgalomba, nemcsak szövőbri- gádok, hanem egy MEO-brigád is. E számok már csak azért is sokat mondanak, mivel üzemünk nem nagy üzem. A 600 dolgozóból 220-an versenyeznek e kitüntető címért.

Mit látunk a naplókban?

A Sáth brigádban már egy fél éve bevezették az önelszámolási módszert. Bizony, elejével voltak vélemények a brigádon kívüli dolgozók körében, hogy ezt én nem csinálnám, mert ebből csak baj lesz. És1 nem lett semmi baj, sőt még sokszor maradt is egypár forint.

A Fenyvesi brigád, amelynek tagjai már a jelvény tulajdonosai is, a páros szövést vezették be. Ezzel elérték, hogy a jobb szövő segíti a gyengébbet. Ez aztán az egész brigád eredményében meg is mutatkozott. Négy kiváló dolgozó került ki közülük.

Az Ulrich brigád tagjai a jelvény mellé az üzemi pártszervezet vándorzászlaját is megkapták. Ezt látjuk a naplójukban:

Vállaljuk, hogy beteg munkatársainkat meglátogatjuk és ajándékot viszünk nekik. Az évek folyamán bebizonyosodott, hogy nagyon jól esik a beteg dolgozóknak, ha látják, törődnek velük a munkatársai. Továbbá: Segítjük a szakmásító tanfolyamra járó két társunkat, hogy sikeresen levizsgázzanak. Az olvasómozgalomban részt vesz az egész brigád.

Lehetne még sorolni a vállalások sok változatát, mind tükrözi azt a lelkesedést és összefogást, amit dolgozóink körében találunk.

Ulrich János II. levelező, Tolna