Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

1963. március 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Miért jó a jó tsz? 11 földet nem lehet becsapni A z úton Szemes Lajos állat- tenyésztő dagasztja a sa­rat. Az ellenőrzés nem maradhat el. Vele mérem az utat, hogy ta­lálkozzunk a Zöld Mező Tsz tag­jaival és beszélgessük. Arra len­nék kíváncsi, mit mondanak a gazdák, hogyan látják ők, mi­vel magyarázzák, hogy a döbrö- közi Zöld Mező Tsz a megye leg­jobb gazdaságai közé került? A hosszú; százas istálló előtt az ál­lattenyésztő megállít. — Látja, amint kihordjuk ide a trágyát, a fogatok nyomban to­vább viszik. A dűlők szélén szar­vasokba rakják. Most van néhány napos elmaradás, de behozzuk, az istállók környéke tiszta lesz... — mondja Szemes Lajos. Bent a naposok a helyükön vannak. Sok a jószág és kevés a hely. Ez a termelőszövetkezet általános < baja. Kinőtte magát, kevés a férőhely, kevés a föld, kevés a gép. Az egyes istállóban Klojber János a napos. Szerdán ő lesz a szabadnapos. Átballag hoz­zá Szentpáli János is a kettes is­tállóból. Észrevehette az idegent és úgy véli egy kis beszélgetés soha nem árt. Ezért jött. Idősödő ember. Klojber viszont még le­gény. Igaz ugyan, hogy negyven felé jár, dehát csak legény. A zárszámadáskor kapott ezreseket a takarékba tette. Sapkáját hom­lokára böki és azt mondja, a pénzt majd kiveszi és mulat egy nagyol. Persze csak tréfál, nem olyan ember, hogy elszórja a százasokat. Bemutatkozik a traktoros is. — Kadlicsfca János vagyok. Az öreg Szentpáli valamikor a vasútnál dolgozott. így hát. el­mondja nekem is, mert elmond­ta még mindig mindenkinek., hogy nem kap nyugdíjat. — Az a baj, hogy nincs aki megnyomjon — ezt állítja és ezt arra érti, hogy nincs összekötte­tése. Hiába magyarázom neki, hogy ez nem így van, legyint. — Azt hiszi nem tudom — állítja és megint legyint. A trak­toros, hogy nyomatékot adjon a szavának közelebb lép. — Én meg úgy vagyok, hogy beálltam volna a tsz-be. de nem A akarom elveszíteni az ipari biz­tosítást. többiek ráhagyják, hogy ín neki igaza van. Mokány kis ember szakítja fél­be a beszélgetést. Braun Ferenc állattenyésztési brigádvezető. Nem időz sokáig, azt ígéri, hogy ké­sőbb majd visszajön. Jani bácsi mondogatni kezdi, hogy átmegy ő is a másak istállóba, mert neki ott a helye és mert rendszerint akkor fordul elő valami baj, ha nincs a helyén az ember. Igen: pontosság. felelősség, lelkiisme­retesség. A vezetők szerint ilyen a tagok többsége, a tagok viszont a vezetőket dicsérik. — Ez á mi brigádvezetőnk olyan ember, hogy a fejők észre sem veszik és már ott guggol a tehén tőgyénél. Ha nincs kifejve a jószág, akkor csatáz velük. Igaz. csinálják meg becsületesen. Ha fele tej a tehénben marad, akkor csak kínlódna a jószág, mi pedig nem keresnénk — mondja az öreg napós teljesen feledve a nyugdíjügyet. Ö kezdte, és ezzel akaratlanul belecsöppentünk egy olyan beszélgetésbe, amely kérdés nélkül is megmondja, hogy miért jó a döbröközi szövetkezet. A traktoros töVténeteket mesél. — Mi úgy munkát nem tu­dunk megkezdeni, hogy valaki a vezetők közül ott ne legyen. Ta­valy az őszi mélyszántást tárcsáz­tuk kukorica alá. Egy keskeny csík mindig elmaradt. Varga elv- táns,, a főagronómus ott volt és azt mondta: ..Ezt a tárcsát addig kell állítani, amíg a csík el nem tűnik”, ö maga is neki gyürkő- zötl és a tárcsát megcsináltuk. Mehet. — mondta Varga elvtárs és ö is elköszönt, de estefelé új­ból visszajött, hogy nincs-e va­lami újabb baj. Nálunk ez így megy. Tavaly ősszel 32 centis mélyszántást végeztem, de a 32 centinek meg is kellett lenni, mert a mi vezetőinket nem lehet „átverni”. Régi traktoros vagyok, de meg se próbálom, tudom, hogy nyomban észrevennék. A földet, a jószágot nem engedik becsap­ni és igazuk van. mert magunkat csapnánk be. Megkérdeztem az emberektől. — És maguknak nem esik rosszul ez az örökös ellenőrzés? Válasz. Ssáshussonhéteser négyseíméter falfestés Olcsóbb, jobb minőségű olajfestés Fiókiisem Öcsényben Látogatás a várost szépítő Szekszárdi Festők Szövetkezetében Gyakran hall az ember ipari furcsaságokat, érdekességeket, de ritka szám, mikor arról kap in­formációt, hogy a festők egy szezon alatt 127 000 négyzet- méter falfelületet festenek be, mintás, szép modern formában. A legnagyobb munkát ez je­lenti a város egyetlen festő­iparosokat foglalkoztató szövet­kezetében. Csaknem négyszázezer forint értékű az a munka, amit magánosoknak végeznek majd el. Ezenkívül jelentős a mázoló­tevékenység is a szövetkezetben. Szükség volt a szövetkezet ala­kítására, mert nagy volt erre az igény. A számos építővállalat, mely itt tevékenykedik, nem mindig tud megfelelő festő és mázoló gárdát biztosítani, és most alvállalkozói munkát is végeznek a szövetkezeti festők. És végre eljutottunk oda, hogy nem kell várni heteket a munka elvégzé­sére. Akár a megrendelést követő negyedik órában megkezdik a munkát, félreteszik a lakosság érdekében a közületi munkát és mennek széppé, csinossá tenni a szekszárdi lakásokat. A három fő szakág — festő, mázoló, címfestő — félszáz ipa­rosa azt tűzte célul, hogy telje­sen megnyerik a város egész la­kosságát. Ezért legfontosabbnak a kiváló minőségű munka vég­zését tartják, szabott, államilag megállapított árak mellett. És egyre terjed a kis szövetkezet híre. Pécsett címtábláik hirdetik nevüket, iskolák, közintézmények, ezernyi lakás szép festése adja tovább munkájuk hírét, s azt: érdemes dolgoztatni velük. Készülnek a távolabbi felada­tok megoldására is. Öcsényben például a Sárköz falvainak ellá­tására festő-mázoló fiók-üzemet hoznak létre: most még csak két fő, de rövidesen már tíz fő dol­gozik Öcsényben. És szívesen hirdetik: olaj festéssel végzett mun­kájuk még időállóbb, mert javult a festék minősége és emellett sokkal olcsóbb, mint néhány hó­nappal ezelőtt volt. A távlati tervhez tartozik még, hogy új üzemházba költöznek, autófényező és dukkozó üzem­részleget hoznak létre... Most az 1963-as tervet valósít­ják meg: 127 ezer négyzetméter falfestést, több tízezer forint ér­tékű mázolást, iskolák, közintéz­mények csinosítását, a szekszárdi zsinagóga festését. — Miért? Ez a kötelességük. A főagronómus éjjel is elindul, be se fogat, gyalog megy a ha­tárba. Apásom is traktoros. Egy- szer a falutól távol dolgozott, és éjfél után ráköszönt a főagronó­mus. — mondja Kadlicska elv­társ, a többiek bizonygatják, hogy ez így igaz. sőt az éjszakai ellen­őrzés után reggel 4 órakor már a tehenészeket ellenőrizte, le se pihent, a több vezető is ilyen. — Aztán mi van akkor, ha a vezetők rendetlenséget látnak és ezért kiabálnak? — Az öreg János áll elő. a kér­désre ő felel. — Semmi! Nincs kiabálás, meg jstenezés... A mi brigádvezetőn­ket mondom. Nem igen fordul elő, de ha talál hibát, embersé­gesen szól. Ezt nem vesszük fossz néven. Mondok még valamit, A kettes istállóban dolgozott velünk egy ember. Rendszeresen késett a munkából. A brigádvezető fi­gyelmeztette. de mi sem hagytuk szó nélkül. Azt’ mondtuk neki. vagy betartod a rendet, vagy túl adunk rajtad. Aztán lelépett. Hát isten vele. A z emberekkel sokáig beszél­gettünk. Elmondták, hogy nálunk a termelőszövetkezetben, aki becsületesen dolgozik, azt a vezetőség a tenyerén hordja. Braun Ferenc a brigádvezető ké­sőbb visszajött. Ott álltunk az istálló előtt és ő a tagokat dicsér­te. Arra kért, figyeljem meg. 'mi­lyen náluk a rend. A tehenészet­ben délután 4 órakor kezdődik a munka, de fél négykor már lát­ni fogom, hogy jönnek a falu felöl az emberek. Fél négy előtt 5 perccel a bekötőúton libasorban jöttek a tagok. Elől Braun János a brigád vezető- fia. utána Gon­dos Ferencné, Kiss Gvuláné. Her- ke Gvuláné és a többiek. Lám ezért jó a jó tsz. Áztatott bennünket a csepergő eső. a traktoros fedél alá húzó­dott, a mázsaház kezelője könnyű szolgálatot teljesített, mert csak nagyritkán fordult rá a mérlegre egy-egy szekér. Hétfőn, előző nap nagyobb volt a forgalom: több rakomány műtrágyát vittek a Vontatók a búzaföldekre és oda ahová majd a krumpli kerül. De keddre virradóra megint meg­állt a tudomány. Reggel a fő­agronómus a gyalogmunkásokat hazaküldte. — Nem kívánhatjuk, hogy eb­ben az esőben szórják a műtrá­gyát. — Úristen, dehát csinálni kell. mert mi lesz velünk — mondták a tagok, és bár kedvetlenül, de mit tehettek más visszafordul­tak, hazaindultak. Hiába az idő a legnagyobb űr. Kifogni csak úgy tudnak majd rajta, hogyha engedi a munkát, akkor csinálni fogják szakadásig. Lám. ezért jó a jó tsz. Sz. P. Átlagosan 500 forint segély Évenként jelentős összeget fi­zet ki a szakszervezet a biztosí­tott dolgozóknak segélyként. Kü­lönös tekintettel kezelik a tbc-s betegek kérelmeit. Számukra, az idén is 300 ezer forint segély- összeget állapítottak meg. Szociá­lis segély címén pedig 48 ezer fo­rint áll rendelkezésre az idén. De az összegeket az év végén álta­lában felemelik, mert szükség van rá. Tavaly kilencszáz kérel­met fogadtak el, s átlagosan 500 forint segélyt kapott egy-egy igénylő. A kérelmek elbírálásá­nál igen körültekintően járnak el, a kiutalt összeget a környe­zettanulmány eredménye és a szakszervezeti bizottságok javas­lata alapján állapítják meg. Áz itatásos borjúnevelés bevezetése egymillió forinttal csökkentené a dombóvári járás tsz-eiben a költségeket Ez évben a dombóvári járás területén hat közös gazdaságban vezetik be az itatásos borjú- nevelést. E módszer alkalmazá­sához szakemberek és férőhely szükséges. A szakember-képzés megkezdődött, és év közben kü­lönféle épületátalákításokkal, jó­részt a férőhely-problémát is megoldják a közös gazdaságok. A tervek szerint Da.lmandon, Nakon. Szakoson. G.vulajon és Döbröközön vezetik be az idén az itatásos borjúnevelésí. amely­nek számtalan előnye van. Egye­bek között ezzel a módszerrel csökkenteni lehel a borjak fel­nevelési költségét. Ha a járás területén működő közös gazda­ságok mindegyike rátérne az ita­tásos borjúnevelésre, akkor egy esztendő alatt egymillió forinttal csökkenne a borjúnevelés költ­sége.,. GONDOLATOK egy KISZ-taggyűlés után Az elmúlt napokban tartotta meg márciusi taggyűlését a kis- dorogi Asztalos János KlSZ-alap- szervezet. Cseke Lénárd. a KISZ- szervezet titkára beszámolt a pécsi KISZ-vezetőképző tan­folyamon szerzett tapasztalatok­ról. összegezve a tanultakat el­mondta. hogy jó mozgalmi élet csal^ úgy fejlődhet ki. ha a tag­ság és a vezetőség összefog, és segít; egymás munkáját. A közösségi munka megszerve­zése. a jó vezetés kialakítása, nem könnyű. .Ehhez a munkához igényeljetek segítséget. A párt­szervezet. a tanács és a pedagó­gusok szívesen segítenek. KISZ- szervezeteink nagy része termelő­szövetkezeti KISZ-alapszervezeú A területen járva azt tapasztal­juk, hogy a termelőszövetkezetek tagsága, vezetősége a legmesszebb­menő támogatást is hajlandó megadni a fiataloknak, ha lát­ják, hogy a támogatást munkával viszonozzák. Az egy-két kiragadott gondolat csak kis. hányada azoknak a le­hetőségeknek. amelyek a KISZ munkáját segítik. A kisdorogi KlSZ-alapsze'rvézet tagsága hatá­rozatba foglalta, hogy termelő­szövetkezeti tagkön.yvet vált a helybeli Március 15. Termelő- szövetkezetnél. A fiatalok az el­végzett munka fejében terményt, vagy pénzt kapnak, s ezzel is gyarapítják a KISZ-szervezet pénztárát. A KISZ-szervezetben lelkes munka folyik, készülnek a kulturális seregszemlére. Az Ifjú­ság a szocializmusért mozgalom keretében a fiatalok házi asztali- tenisz- és sakkversenyt rendez­nek. A versenyekre eddig huszori- öl fiatal jelentkezett. (s) Korán kezdik (Csütörtök, 12 óra 15 perc.) Uj a motor. Mind a 1három: Kocognak egymás után a rend­szám tábla-osztástól. Elöl megy egy Pannónia. Ket­ten ülnek ra)ta. A bölcsödénél lé­vő forgalomirányító táblát figye­lembe sem veszik. Belehajtanak a tilosba. Jön a másik Pannónia. Rendszáma még friss: EL 78—28. Szemerkél az eső, de még csepp­nyi sár sincs rajta, ezelőtt tíz perce csavarozhatták fel. Zutty. Ez is bele a tilosba. Ugyanott, ugyanúgy. Keresztül hajtanak. Kerülgetik egymást a tilosban. De jön a harmadik Pannónia. Rendszáma EL 78—27. Ez is' behajt a tilosba, de észre­vette a motoros járőrt, villám­gyorsan megfordul és menekül a tilosból. Uj a rendszám, új a motor. Va­lószínű a motoros is. De, hogy korán kezdik a sza­bálytalanságot. az biztos! S ezt még az sem menti, hogy csak szerdán állították fel a táblákat Szekszárdon a pártbizottság és a bölcsőde közötti útszakaszra, mert ott életveszélyes a közleke­dés. De mennyire az. különösen, ha még a KRESZ-t is megszegik! Napijegynek a I#||)aj I(xtj|||yÄ| Már 1961. január 1-ével meg­alakult a szövődében egy munka­brigád. Az értékelés alapján el­érték a szocialista brigád címet. Ezt követően egymás után ala­kultak a brigádok. Az 1962-es évet bezárva három brigád el­nyerte a szocialista brigád címet és két brigád most kapott zászlót, oklevelet és jelvényt. Most az 1963. év elején már 12 brigád kapcsolódott be ebbe a mozgalomba, nemcsak szövőbri- gádok, hanem egy MEO-brigád is. E számok már csak azért is sokat mondanak, mivel üzemünk nem nagy üzem. A 600 dolgozó­ból 220-an versenyeznek e kitün­tető címért. Mit látunk a naplókban? A Sáth brigádban már egy fél éve bevezették az önelszámo­lási módszert. Bizony, elejével voltak vélemények a brigádon kí­vüli dolgozók körében, hogy ezt én nem csinálnám, mert ebből csak baj lesz. És1 nem lett semmi baj, sőt még sokszor maradt is egypár forint. A Fenyvesi brigád, amelynek tagjai már a jelvény tulajdono­sai is, a páros szövést vezették be. Ezzel elérték, hogy a jobb szövő segíti a gyengébbet. Ez az­tán az egész brigád eredményé­ben meg is mutatkozott. Négy ki­váló dolgozó került ki közülük. Az Ulrich brigád tagjai a jel­vény mellé az üzemi pártszerve­zet vándorzászlaját is megkapták. Ezt látjuk a naplójukban: Vállaljuk, hogy beteg munka­társainkat meglátogatjuk és aján­dékot viszünk nekik. Az évek fo­lyamán bebizonyosodott, hogy na­gyon jól esik a beteg dolgozók­nak, ha látják, törődnek velük a munkatársai. Továbbá: Segítjük a szakmásító tanfolyamra járó két társunkat, hogy sikeresen le­vizsgázzanak. Az olvasómozga­lomban részt vesz az egész bri­gád. Lehetne még sorolni a vállalá­sok sok változatát, mind tükrözi azt a lelkesedést és összefogást, amit dolgozóink körében talá­lunk. Ulrich János II. levelező, Tolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom