Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-19 / 65. szám

1863. nilrcTns 7», TOT,NA ATFGTFT NfiPŰTSÁÖ r, Három és félszázalékos termelés-növekedés műszaki és szervezési intézkedésekből Az év elején olvashattuk az új­ságokban a Könnyűipari Minisz­térium tájékoztatóját, amely sze­rint az idén jelentősen növekszik a pamutszövet, a kötött holmi, a konfekcióáru, és a bútorok gyár­tása. Különösen feszített terve lesz a tárca legnagyobb ágazatá­nak, a pamutipamak, öt- és fél százalékkal több pamutszövetet kell gyártania, mint az elmúlt esztendőben. Ezt a növekvő export-igények teszik elsősorban szükségessé. A tervezéskor már számításba vették a Szegeden épülő új szövődé egy részénél!: üzembelépését, de a legnagyobb feladatok a meglévő pamutszövő­gyárakra hárulnak. Megyénk egyetlen pamutipari üzeme, a Tolnai Textilgyár is, le­hetőségeihez mérten kiveszi ré­szét a növekvő feladatok meg­oldásából. A gyár idei termelési terve mind értékben, mind mennyi­ségben három és félszázalék­kal magasabb a tavalyinál. Ez a mutató azonban egyedül nem fejezi ki a nagyobb köve­telményeket. A termelésen belül ugyanis nőni fog az export-ter­mékek aránya. Míg az elmúlt esztendőben a gyár összes ter­melésének mintegy 65 százaléka került exportra, az idén ez az arány 70 százalékra nő. Exportra pedig bonyolultabb mintájú szö­vetek kerülnek. A tolnai gyár­ban belföldi fogyasztásra általá­ban sima szöveteket készítenek, exportra különböző fajtájú és színösszeállítású abroszok, törlő­ruhák kerülnek. A minták — és ezzel a szövés — bonyolultságá­nak fontos mutatója, hogy a kér­déses szövet hány nyüsttei ké­szül. A belföldi áruk szövéséhez 4—8, az exportárukhoz 12—18 nyüstöt használnak. A három és félszázalékos ter­melés-növelést teljeg egészé­ben a meglévő gépparkkal és létszámmal hajtják végre. ' Számos műszaki intézkedést ter­veztek erre az évre, amelyek kö­zül a legfontosabb a gépek egy csoportja átalakításának, gyorsí­tásának befejezése. Két évvel ez­előtt kezdték el ezt a munkát, amelynek lényege, hogy 375-ről 195-re növelik a gép percenkénti fordulatszámát. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint első szóra látszik. Csökkenteni kellett a lengőmozgást végző alkatrészek­nek a súlyát és gyorsan műkő lő tengelykapcsoló-berendezéssel el­látni a gépeket, hogy azok pilla­natok alatt leállíthatók legyenek. Eredményesen oldották meg a gyár műszaki dolgozói e felada­tot, tizenöt kilóval csökkentették például a borda súlyát, Ezáltal a gyorsított tempó sem okoz na­gyobb megterhelést a szövőnek, sőt kevesebb a fonalszakadás, így könnyebben ellátja a gépek ke­zelését. Száz gép átalakítását vették tervbe, ebből nyolcvanhéttel már elkészültek. Tizenhárom­nál az idén végzik el az át­alakítást. A másik intézkedés az export­árut gyártó nehéz-gépek egysé­gesítése. E gépek percenkénti for­dulatszáma 150—160 között mo­zog, az idén valamennyiét fel­emelik 160-ra, ez is eredményez­ni fogja a termelékenység növe­kedését. További tíz gépet felsze­relnek nyüstös-géppel, ezáltal ezeket is alkalmassá teszik ex­portáruk szövésére. Tavaly az egyik partiban két szövő kezdeményezte a páros szö­vés bevezetését. Ennek lényege az, hogy két szomszédos szövő összedolgozik, tehát ha egyiknek van ideje, és a másiknak leg­alább két gépe áll, így az csak az egyikkel tud foglalkozni, a szomszéd kezelésbe veszi a má­sik gépel. Beigazolódott már más gyá­rakban — és itt is — hogy a két szövő együttes teljesítmé­nye így mindig magasabb, mint ha külön-külön dolgoz­nak. Az idén a 6-os számú, kana- vász-teremben vezetik be a páros szövést, itt alakítanak ugyanis ki olyan munkaszervezést,, amely le­hetővé teszi a páros szövés be­vezetését. Tizenöt éves az újítÓMozgalont Többet törődünk az emberek gondjaival... — KERTÉSZ ELVTÁRS. van már valami kilátás az elhelyez­kedésre? — érdeklődik egy kö­zépkorú, fáradt arcú asszony a dunaföldvári tanács elnökhelyet­tesétől. — Még egy kicsit legyen tü­relemmel. Az árvízveszély miatt a kendergyár csak kisebb kapaci­tással dolgozhat. Ha ez elmúlik, akkor keresünk módot, hogv el­helyezzük. — Tudja, nagyon kell a kere­set — panaszkodik az asszony, s az elnökhelyettes nyugtatja, is­merik a körülményeket, és mun­kához segítik. — Elég sokat kell most foglal­koznunk szociális ügyekkel — jegyzi meg az asszony távozása után Kertész Ferenc. — Például öt olyan esetünk van, ahol a térj tbc-s beteg, nem tud dol­gozni, és közben lejár a táp­pénzes idő. A családot viszont el kell tartani, így igyekszünk el­helyezni az asszonyokat. A ci­pész-szövetkezethez és a kender­gyárhoz fordultunk, sikerült is hármat elhelyezni, még kettő felvétele van függőben. Az el­múlt években is elég sok eset­ben segítettünk így embereket az elhelyezkedésben. Volt olyan ci­gányasszony. aki azzal jött be; nem segélyért jöttem, dolgozni akarok, munkához segítsenek. — De nyilván vannak segélybe szorulók is? — Igen. Főleg idősebb, egyedül­álló, vagy elesett emberek, akik képtelenek magukat fenntartani. Tizenöt ilyen embernek juttatunk rendszeres segélyt, összesen 17 400 forintot évente azonkívül 2600 forintunk van, rendkívüli segé­Ötvenéves jubileumára készül a dombóvári gimnázium Az idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a dombóvári gimnázium. A nevezetes évfordu­lót méltóképpen akarják meg­ünnepelni, ezért MiklÓ6 Péter igazgató elnökletével előkészítő ' bizottság alakult. Úgy tervezik, hogy a júniusi ünnepségre meg­hívják az ország minden részéből a dombóvári gimnáziumban yég- zett „öregdiákokat”. Több száz vendégre számítanak. Ebből az alkalomból évkönyvet adnak ki. Ivekre. A termelőszövetkezetek is fizetnek ki a tagoknak szociá­lis segélyt, s a tanács közre­működik abban, hogy a szociális alapot rendeltetésének megfele­lően használják fel. Most nem­rég a Virágzó Tsz közgyűlésén elfogadták, hogy a betegeknek az eddig juttatott háromtized munkaegységet felemelik félre, háromnegyedre. Azonkívül há­zasságkötés, szülés esetén ötszáz­ötszáz forint segélyt fizet a szö­vetkezet. — A SEGÉLYEZÉSSEL együtt említhetem, hogy gyakran kell a tanácsnak dönteni kórházi ápo­lási költségek elengedése, csök­kentése felől. A múlt évben pél­dául hatvanegyen kérték az ápo­lási díj törlését, illetve mérsék­lését. 107 693 forintból 74 810-et elengedtünk, a fennmaradt össze­get pedjg részletekben fizethetik meg. — Ugyancsak a szociális ügyek­hez tartozik a gyermekvédelem is — sorolja Kertész elvtárs. — Igen jól működik a gyermek- es HMmiiitminn 'Mitiimiwtum -mumiiVMiimt- .;| " -:tr11 ti! Tekintete a borítékon, azon is csak a város vagy a község nevét figyeli, karja gépiesen lendül a különböző feliratú fiókok felé. Kecskemét. Szeged. Kaposvár, Dombóvár és lehel­ne még sorolni a helységneve­ket ahová Samai József, a pos­tai levélküldeményeket irányít­ja. Megszámolta a legutóbbi forgalmas délutánon, hogy egV perc alatt ötven levelet szortí­roz, ez a mennyiség egy óra alatt háromezerre szaporodik. A nyolc órás szolgálati ideje alatt négyszer indul járat, a Szekszárdi Postahivatalból és ez annyit jelent, hogy naponta nyolc—tízezer levelet továbbít. Az ország minden városát és majdnem valamennyi községét ismeri, ha nem is járt ott sze­mélyesen, a levelek által min­den nap tartja a kapcsolatot, olykor még a külföldi városok­kal is. — Mióta foglalkozik a leve lekkel? — Negyedik éve, s bár ma­ifjúságvédelmi bjzottság. Sajnos, nálunk is élnek még gyerekek, olyan körülmények között, hogy az apa is, az anya is notórius részegeskedők. Az éllén pádig körömszakadtáig tiltakoznak, hogy a gyermekeket . intézetben,' jobb körülmények között helyezzük él. — HA MÁR GYERMEK- VÉDELMI ügyeknél tartunk, el kell mondanom, hogy van egy örvendetes jelenség itt. Földvá­ron. Az idénf már három gyer­mektelen házaspár fogadott örök­be állami gondozott gyermeket. Ezeken kívül tizenegy hasonló gyerek van családokhoz, kihelyez­ve. Ezeket a gyerekeket óvodai, napköziotthoni felvételnél első­sorban vesszük figyelembe, biz­tosítunk nekik helyet. — Akár a gyerekeket, akár a felnőtteket, vagy az öregeket vesszük, az az általános jelenség — mondja az elnökhelyettes —. hogy a tanács munkájában egyre nagyobb teret kapnak a szociális ügyek. A z újítókat köszöntjük, azo- ” kát az újra törekvő em­bereket, akik immár tizenöt esz­tendeje vesznek részt megválto­zott életünk egyik beszédes meg­nyilvánulásában, az újítómozga­lomban. Tizenöt esztendő óta fej­lődik, terebélyesedik és ölt egy­re nagyobb méreteket ez a mozga­lom, amelyben munkások, műsza­ki dolgozók, értelmiségiek, alkal­mazottak százezrei, újabban egy­re több mezőgazdasági dolgozó is részt vesz. Azok az új eljárások, hasznos ötletek, amelyeket az újítók dol­goznak ki és vezetnek be a ter­melésbe, nagy mértékben segítik gazdasági előrehaladásunkat, a műszaki színvonal emelését. Ép­pen ezért, mivel az újítások a gyártástechnológia korszerűsítésé­re. a műszaki színvonal, ezen ke­resztül a munka termelékenysé­gének emelésére irányulnak, van ma is. és lesz a jövőben is egyre nagyobb jelentősége ennek a moz­galomnak. Az utóbbi években az újítómoz­galom újabb fellendülésének le- | hetünk tanúi. A Bonyhádi Zo­máncgyárban például az 1960. évi I huszonhétről a múlt évben 216-ra 1 emelkedett a beadott újítások száma, s tízszeresére nőttek az újítási díjak is, amelyeket az újí­tóknak kifizettek. Á Simon tor- ! nyai Bőrgyárban egyetlen újítás: Halas Kálmán, Varga Lajos. He­gedűs Lóránt elgondolása a csi­szolópapír regenerálásával kap­csolatban, egy évben mintegy fél­millió forint megtakarítást ered- ; ményezett. I Az elmúlt tizenöt esztendő alatt nagyon sokat kellett harcolni a? újítók és újításaik érvényesülé­séért. Sok kényelemszeretet, nem­törődömség. hanyagság vette el kedvüket az újra törekvő embe­reknek. Sok-sok hasznos újítás aktái feküdtek el íróasztalok fiók­jainak mélyén, porosodtak irattá­rok polcain, vagy rekedtek meg valahol a bürokrácia útvesztőjé­ben. Ma már sokkal jobb a Jiel.v­zet, mint néhány esztendővel ez­előtt volt, de még mindig sok bosszantó dologgal találkozunk az újítómozgalom területén. Pél­dául az említett simontornyai újítás is — amelynek jelentősége országos — megrekedt Simontor- nyán, holott már be kellett volna vezetni az egész magyar bőripar­ban. IS evés gondot fordítottunk, s inkább csak kampánysze­rűen, az újítók és az általuk ki­dolgozott új eljárások népszerűsí­tésére, terjesztésére. Ezért nem terjedtek el úgy, ahogy kellett volna az új eljárások. Az őszinteséghez az is hozzá­tartozik, hogy újítómozgalmunk nem volt mentes korrupciós ösz- szefonódásoktól, a haszonleső, bű­nös üzelmektől. Azok, akik ér­demtelenül. megtévesztő módon újítási dijakhoz jutottak, joggal érdemelték meg , társadalmunk megvetését és a kapott büntetést, mert sokat ártottak az újítómoz­galomnak. Nem véletlen, hogy amilyen mértékben megtisztítja magát ez a mozgalom káros ki­növéseitől, úgy terjed, terebélye­sedik és válik egyre hatékonyab­bá fejlődése. Napjainkban egészséges jelen­ség, hogy az újítómozgalom egy­re inkább, kapcsolódik a szocia­lista brigádok mozgalmához és mindinkább a szocialista munka- verseny szerves részévé válik. Az is örvendetes, hogy az újítómoz­galomban résztvevők között emel­kedik a fizikai munkások aránya. Ezek a jelenségek garanciát je­lentenek arra. hogy ez a nagy­jelentőségű mozgalom egészsége­sen fejlődik tovább, és mind job­ban betölti hivatását. Az újítóknak nincs napjuk, nincs külön ünnepük. Ezt az al­kalmat. az első lépéseknek 15. évfordulóját használjuk fel arra, hogy köszöntsük az újítómozga- lom sok ezei résztvevőjét és kí­vánjunk nekik sok sikert további újításaikhoz. ' Gy. J. BI. Szekszórdon és Bonyhádon szerepelt- vasárnap a Népek Barátsága Művészegyüttes Az MSZBT Népek Barátsága M'jvészegvüttese, vasárnap, már­cius 17-én délután Szekszárdon a fegyveres testületek klubjában, este pedig a Bonyhádi Cipőgyár üzemi művelődési otthonában lé­pett fel. Az együltés mindkét helyen nagy sikert aratott. Különöskép­pen a kubai turné előtt álló Var­ga András, az Operaház magán­énekese. há'-omezoros VIT-díjas tűnt ki forradalmi dalaival. A műsorban többek között sze­repelt Turgonyi Pál, a József Attila színház művésze, Gvimesi Pálma, a Vígszínház művésznője és Képesi József az irodalmi szín­pad tagja. A (néhány évvel ezelőtt alakult művészegyüttes fennállása óta 634 esetben lépett fel. Iliim* •utmiimwwMi- iwwiihhhiiiii* nmiiiimiiiiiiiii miiimmmiHm- •whiiiiiihiíiih* nuiiiiiimmiiM' ■hiiíiiiühii.ih- imiiiiimiiiíiiiii A levelek irányítója gam nem vagyok jó levélíró, mégis szeretem őket. Többszázezer tehát a négy év atlatt továbbított levelek száma vajon valamennyi eljutott a rendeltetési helyére? —; Egynémelyik. ha késve is. de kézbesítésre kerül. Történeteket mesél, amelyek szánté rtyomozókká képezik a postás dolgozókat. Mert akad­nak olyan levelek is. amelye­ken csak név szerepel, s cím már nem. Mit tesznek ilyenkor? — Ha semmiképp sepi bol­dogulunk. Pestre küldjük a 72-es posta ..nyomozóihoz'', s ott vagy sikerül vagy nem. Ha a Szekszardra erkező levelek címzése hiányos — sajnos ilyen is akad elég gyakran — ma­gunk kutatunk a címzett után. Igen akad ilyen levél is. eze­ken legtöbbször csak a név és a város szerepei. A nyomozást Horváth Mihály, a kézbesítők ellenőre veszi kézbe, s mire megállapítja, hogy valóban lé­tezik a borítékon feltüntetett személy, eltelik egy-két nap. Jóllehet, a levél fontos mondani­valót tartalmaz. — Dehat az emberi frtedé- kenység ellen mit se: tehe­tünk — mondja. Megnyugtató, hogy a postás dolgozóknál hasonló esel nem fordul elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom