Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

VILÁG PROLETARIAT. EGtEStlLJETEK» TOLNÁ :E6\ &» nemUciA HAC-YaP s Z Ó C i A L ! STA MUN.kÁSPA;' i MOiN'A MRQYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI 'TANÁCS LAP^A XIII. évfolyam, 35. szám. Ara eo filler Kedd. 1963. február 12. A dunaszentgyörgyi siker titka (2. o.) Mi segíthetne Gyuláján? (3. o.) Iván Gyenyiszovics egy napja «. o.) A szekszárdi sajt­pincében (5. o.) ★ Mit vár a közösség a szakmunkástól? (st. p.) Némi túlzással azt is mondhatnánk; a mezőgazdaság­ban minden egyes szakmunkás a tudomány előretolt bástyája. Olyan ember, aki az első vonal­ban dolgozik, s már nemcsak gya­korlati, hanem rendszerbe fog­lalt elméleti tudással is rendelke­zik. Őt arról már nem kell meg­győzni, ami a mezőgazdasági nagyüzemekben kézenfekvő és természetes, azt azonban észre kell vennie, hogy gyakran nehéz, szinte emberfeletti munkát végez a szakvezetés, hogy a kézenfekvő, sőt szükséges módszerek alkalma­zását valamennyi tsz-tag elfogad­ja és szívvel-lélekkel segítse. Itt kezdődik a szakmunkások kettős feladata. Az egyik éppen az, hogy a gya­korlatban jól hasznosítsák a ta­nultakat. Munkájukon, annak eredményén szinte dekányi pon­tossággal le lehessen mérni a tu­dás értékét. Volt idő, amikor a parasztemberek tekintélyes több­sége oktalan rátgrtisággal azt hangoztatta, hogy “könyv bői nem lehet gazdálkodni. E felfogás ma­radványaival még mindig talál­kozhatunk. Igaz, gyakorlat teszi az embert mesterré, minden szak­mában. De ma a kemizálás, a technika térhódítása korában ka­sza-kapa szemlélettel nem lesz mester soha senki, legyen bár­mennyi gyakorlata. Szó sem lehet persze az évtizedes, gazdag gya­korlati tapasztalatok lebecsülésé­ről, kizárólag arról van szó, hogy a kettő, a gyakorlati és az elmé­leti tudás elválaszthatatlan egy­mástól. Ebben az évben a termelőszö­vetkezetekben dolgozó szakmun­kások száma megduplázódik. Je-, lenleg is folyik az oktatás és megkezdődtek a vizsgák. A tsz- vezetők, a tsz-tagok sokat nyer­nek, ha az idei tervek teljesítése, túlteljesítése érdekében jobban támaszkodnak a szakmunkásokra. Tőlük pedig a közösség érdeke megkívánja, hogy szószólói és se­gítői legyenek minden új és hasz­nos kezdeményezés valóra váltá­sának. Brigédgyűlésen a szakmunkás ne restellje magát, álljon fel és kérjen szót. Ha az őszi kalászosok tavaszi ápolása kerül napirendre, beszéljen a nitrogén-műtrágya ha­tásáról, mondja el, milyen kö­vetkezményekkel jár a késés, és mit eredményez az idejében tör­ténő kiszórás. Ha az állványos lu­cernaszárítás kerül szóba, magya­rázza meg társainak, hogy nem az állvány drága, hanem a kor­szerűtlen betakarítási módszer, amikor a széna veszít értékéből. Az itatásos borjúnevelésről ne csak a főállattenyésztő, a szak­munkás is beszéljen és az mellett érveljen... Ez a néhány példa nem teljes, inkább csak arra való, hogy a szakmunkás lássa: hatásos segítője lehet a közvélemény szak­mai formálásának. A faddi Lenin Tsz-ben közgyű­lések alkalmával a tsz-tagok gyakran színvonalas hozzászólás­ban foglalkoznak az önköltségek, előállítási költségek csökkentésé­nek lehetőségeivel. Más tsz-ben is tapasztalható minőségi változás. Ez azonban a szakmunkások se­gítségével az idén már ugrásszerű lehet. S ki látja majd ennek a hasznát? A szövetkezeti gazdák összessége. Ma folytatódnak a genfi tárgyalások Genf (MTI). Kedden délelőtt — magyar idő szerint 10.30 óra­kor — Genfben csaknem két­hónapos szünet után folytatja munkáját a tizennyolchatalmi le­szerelési bizottság. A kedd délelőtti ülésen fel­szólal a három atomhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — küldöttségé­nek vezetője. Az értekezlet felújításának elő. estéjén lázas tanácskozások foly­tak Géniben. A szocialista tábor országait a Szovjetunió mellett Csehszlová­kia, Lengyelország, Románia és Bulgária küldöttei képviselik az értekezleten. Hétfőn megérkezett Génibe Godber külügyi államminiszter, az értekezleten részt vevő brit kül­döttség vezetője. Az angol küldött kénytelen volt elismerni, hogy a Szovjetunió nagy engedményt, tett. amikor hozzájárult a helyszíni nemzet­közi ellenőrzés elvének elismeré­séhez és hangoztatta, hogy ez »döntő lépéssel előbbre \ itte a tárgyalásokat«. A TASZSZ nyilatkozata az amerikai atomfegyver* kísérletek felújításáról Moszkva (TASZSZ) Az Egye­sült Államok atomenergiai bizott­sága ez év február 8-án bejelen­tette, hogy az Egyesült Államok Névadóban felújítja a földalatti atomfegyver-kísérleteket. A TASZSZ-t. felhatalmazták, hogy ezzel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tegye: Eddig a pillanatig az- egész világon az a remény élt, hogy 1963-ban nem fognak egyetlen atomfegyver-kísérletet sem vég­rehajtani, hogy 1963 les7. az efaj- ta kísérletek örök időkre szóló teljes eltiltásának első éve. Az ENSZ-közgyűlés XVII. ülésszaka 1962. november 7-én felszólított arra. hogy 1963 január 1-vel szüntessék be az atomfegyver­kísérleteket. A szovjet kormány ezzel a határozattal kapcsolatban kijelentette, elhatározta, hogy nem folytatja az atomrobbantá­sokat. ha a nyugati hatalmak is í Hasonlóan járnak el. Az. hogy az Egyesült Államok felújította földalatti atomrobbantásait, arról tanúskodik: az Egyestilt Államok kormá­nya nem vesz tudomást az ENSZ-köz«,vő lésnek arról a határozatáról, hogy 1963. ja­nuár 1-vel szűnjenek meg a kísérletek; arról a határozat­ról. amelyben valamennyi nép óhaja jutott kifejezésre. Az. hogy az Egyesült Államok felújította az atomfegyverkíscr- leteket. fényt vet arra. miért nem támogatták az Egyesült Államok és más nyugati hatal­mak az ENSZ-közgyűlés említett határozatát. A homály felszakadt, s most különösképp nyilvánvalóvá vált, milyen megfontolásoktól vezérelve 1 közelítette meg az Egyesült Államok kormánya a szovjet.kormánynak az atomfegy­verkísérletek betiltásáról szóló új A kommunista mozgalom marxista-leninista egységéért, a szocialista országok összefogásáért A Pravda sserkesstöségi cikke Moszkva (MTI). A vasárnapi Pravda terjedelmes szerkesztősé­gi cikket közöl a nemzetközi kom­munista mozgalom belső nézetel­téréseiről és az egység fontossá­gáról. A cikk megállapítja, hogy korunkban, amikor a nemzetközi kommunista mozgalom a világ­események alakulását döntően be­folyásoló politikai erővé vált, sokkal inkább, mint valaha, szük­ség van a kommunista pártok marxista—leninista egységére, a nemzetközi t szocialista közösség egybeforrottságára. Ma, amikor 14 ország halad a szocialista fejlődés útján, s vala­mennyien más-más történelmi, nemzeti, földrajzi sajátosságokkal rendelkeznek, a fő kérdésekben vallott egység mellett lehetséges a kérdések különböző megközelíté­se, bizonyos súrlódás, sőt nézet­eltérés is egyes problémák meg­ítélésében. Nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy az egyes országok a szocializmusra való átmenetet más-más gazdasági, po­litikai és kulturális fejlettségi színvonalon kezdték el, s ma is különböző harci szakaszokon áll­nak. Minden országnak megvan a maga konkrét tapasztalata a nem­zetközi kapcsolatokban, s felelős­ségük sem egyforma a nem­zetközi problémák megoldásában. A feladat azonban az, hogy a meglévő különbözőségek ellenére biztosítsuk az egységet a konkrét kérdések kezelésében, a béke és szocializmus világméretű diadalá­ért vívott harcban. A Pravda ezután hangoztatja, hogy az utóbbi időben keletkezett véleménykülönbség egymagában nem keltene a'ggályt és nyugta­lanságot. Komoly gondot okoz azonban az, hogy egyes pártok képviselői az elvtársi eszmecsere helyett megengedhetetlen útra léptek, és támadják a kommunis­ta világmozgalomnak a marxis­ta—leninista pártok által közösen kidolgozott irányvonalát..­A cikk emlékeztet rá, hogy Hruscsov az NSZEP kongresszu­sán javasolta a nyílt polémia be­szüntetését és ezt a javaslatot a legtöbb párt támogatta. A Renmin Ribao a kongresszusról szóló szer­kesztőségi cikkében a következő­ket írta: „Hajlandók vagyunk az összes többi testvérpárttal együtt meg­tenni minden lépést, ami elősegí­ti az enyhülést és elősegíti az egy­séget, hogy megjavítsuk a légkört és előkészítsük a testvérpártok értekezletének összehívásához szükséges feltételeket.” Ezt a nyilatkozatot c.sak üdvö­zölni lehetne----írja a Pravda —, s ajnos, azonban a kínai elvtársak ugyanakkor alaptalanul, és élesen bírálják az NSZEP VI. kongresz- szusán elhangzott felszólalásokat, egyoldalúan értelmezik a moszk­vai nyilatkozatokat és alaptalanul támadják a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségét. A Pravda ezután részletesen foglalkozik Jugoszlávia kérdésé­vel, s emlékeztet a Renmin Ri­bao 1957-es szeptember 12-i ve­zércikkére, amelyben a követke­zőket írta Jugoszláviáról: „Orszá­gaink népei ma a szocializmus építésének útján haladnak. Egy a felfogásunk sok nemzetközi kér­désben. Az egység ezekben az alapkérdésekben jó alapot teremt országaink baráti együttműködé­sére... Az összeforrottság érdeké­ben mindenekelőtt azt kell tisz­tázni, mi a közös a fő kérdések megközelítésében, kölcsönösen tisztelni kell mindkét ország eredményeit és tapasztalatait a különböző feltételek között vég­bemenő szocialista építőmunká­ban... Jugoszlávia fontos sikere­ket ért el a szocializmus építé­sében”. A Pravda felteszi a kérdést: ezt hat évvel ezelőtt írták- Hogyan lehet hát most, amikor a tények tanúsága szerint Jugoszláviában pozitív fejlemények történtek, azt állítani, hogy ott megsemmisültek a szocialista vívmányok? Az SZKP nem titkolja, hogy több ideológiai kérdésben fenn­maradnak a nézeteltérések a JKSZ-szel.— folytatódik a Prav­da cikke. A szocialista országok­nak azonban arra kell töreked- niök, hogy erősítsék a szocializ­mus pozícióit Jugoszláviában. A kommunisták között folyó vitákról szólva a Pravda ezután megállapítja: a hibák bírálatának nemcsak a helyes vonal megvé- delmezése a célja, hanem az is, hogy a hibák elkövetőit hozzáse­gítsük hibáik kijavításához. A vi­tában megengedhetetlen a türel­metlenség és a düh, mert ez el­kerülhetetlenül szektás korlátolt­ságra és szűkkeblűségre vezet A cikk ezután a kínai párt megnyilvánulásai alapján hangoz­tatja, hogy az SZKP és a KKP. valamint minden marxista—leni­nista párt között sokkal lontosabb az, ami közös, mint a meglévő né­zeteltérések. A kínai elvtársak elismerik a moszkvai nyilatkoza­tokat, bíznak az új világháború elhárításának lehetőségében, sík- raszállnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés együtt­éléséért, elismerik a proletárdik­tatúra kivívásának fegyveres har­ci formái mellett a békés formá­kat is. Ha ilyen gyökeres kérdé­sekben egyek a kínai elv társak az SZKP-val, és a többi testvér­párttal, nem világos-e, hogy ad­va vannak a nézeteltérések fel­számolásának szükséges feltéte­lei? A Pravda végül hangoztatja, hogy nem elég megszüntetni a nyílt polémiát és befagyasztani a meglévő nézeteltéréseket, ha fenn tartják a korábbi álláspontot. „Az SZKP nem kíméli erejét, hogy megszilárdítsa a szocialista országok közössége és az egész kommunista világmozgalom egy- beforrottságát, fokozza a kommu­nista mozgalom befolyását a vi­lágfejlődés egész menetére. Vi­lág proletárjai egyesüljetek!” 1 fedeződik be a cikk. javaslatait, amelyeket N. SZ. Hruscsov szovjet miniszterelnök Kennedy amerikai elnökhöz a közelmúltban intézett üzenetei­ben fejtett ki. Bár jól ismeretes, hogy az atomfegyverkísérleti tilalom be­tartásának ellenőrzéséhez tökéle­tesen elegendőek a nemzeti ész­lelési eszközök, a Szovjetunió be­leegyezett abba, hogy évente két- három ellenőrzést hajtsanak végre és, hogy bármely atomhatalom területén automatikus földrengés- mérő állomást állítsanak fel a földalatti atomfegyverkísérleti tilalom betartásának megfigyelé­sére. Az új szovjet javaslatokat az egész világon a jóakarat meg­nyilvánulásaként. értékelték: az aícmfegyverkísérletek be­szüntetése problémájának meg­oldása felé tett fontos alkotó lépésnek tekintették, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a legrövidebb időn belül meg­kössék az aiomfegyverkísérle- tek megszüntetésének egyez­ményét. Ezáltal egyúttal elhárultak azok a nyugati hatalmak által támasz­tott mesterséges akadályok isf melyek miatt mindezideig meg­hiúsult az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről szóló egyezmény megkötése. A szovjet kormány teljesítette az amerikai kormánynak azt a kérését, hogy folytassanak tár­gyalásokat a szovjet javaslatok megvitatására. A szovjet kormány azért cselekedett így, mert meg­van győződve arról, hogy ezen — e nyugati hatalmak álláspontjá­hoz közeledő — javaslatok alap­ján gyorsan elérhető a meg­egyezés. E tárgyalások folyamán azonban — amelyek ez év ja­nuárjának második felében New Yorkban és Washingtonban foly­tak, egyrészt a Szovjetunió, más­részt az Egyesült Államok és Anglia képviselői között —, nem sikerült pozitív eredményeket el­érni. Ennek oka az, hogy az Egyesült Államok kor­mánya legfőbb gondjának nein a megegyezés kereséséi, hanem az atomfegyverkísérle­tek felújításának előkészítését tekintette. Az amerikai képviselők New Yorkban és Washingtonban éppen ezért nem törekedtek az alapvető megoldatlan, a kísérleti tilalom­ról szóló egyezmény megkötését zavaró kérdésekben való meg­egyezésre, jóllehet, erre minden lehetőség megvolt. Az új atomrobbanások zaja az Egyesült Államokban közvetlenül a genfi tizennyolchatalmi leszere­lési bizottság munkájának felújí­tása előtt hangzott fel. A robban­tások kétségtelenül bonyolulttá teszik a genfi tárgyalásokat és megnehezítik nemcsak az atom­fegyverkíséri etek betiltásáról szóló egyezmény megkötését, hanem a tizennyolchatalmi leszerelési bi­zottság egész munkáját is. A földalatti atomfegyverkísér­letek felújítása új atomfegyver- kezesi versenynek ad lendületeb Az Egyesült Államok kormánya viseli a teljes felelősséget e lépés minden lehetséges következmé­nyeiért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom