Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

19G3. február 3. tolna megyei népújság 7 Member of the CANADIAN LANGUAGE-PRESS KANADAI MAGYAR MUNKÁS Kedves szerkesztő fiaim! Arra kérlek benneteket, hogy közöljétek hosszú magyarorszá­gi látogatásomról remegő kéz­zel írott soraimat. 1961-ben, júniusban, és attól kezdve a nyarat a Balassa Já­nos nevű kórházban töltöttem, ahol két műtétet kaptam. Könnytömlőmet operálták és amikor ez teljesen kigyógyult, jobb szememről vették le a há­lyogot. A műtétekre és a keze­lésre a legmélyebb megelége­déssel és hálával gondolok. A sikert büszkén hoztam el ma­gammal az óhazából a fogadott és megbecsült hazámba. Mikor az egészségem megen­gedte, kíváncsian mentem ki, hogy megnézzem a szekszárdi mezőgazdaság fejlődését. Kivit­tek a Béri Balogh Ádám Ter­melőszövetkezetbe, amely ak­kor két éves volt. Meglepetten láttam a fiatal szövetkezet gyö­nyörű állatállományát, a ser- tésfalkát és a szarvasmarhákat, meg az állatállomány részére épített, modern épületeket, ame­lyekben olyan korszerű a be­rendezés, beleértve a vízellá­tást, hogy a jószágnak minden kényelmet biztosít. Bőven termő mezőgazdaságuk van. Munkájukért jól fizet ne­kik vissza a termés. A termés öntözést kíván. Van nekik hoz­zá bőséges víztartalékuk az itt fúrt kutakban. A takarmáhyter- mésük is bő. Nincs hiányuk semmiben. A vezetők a múlt régi rendszer legjobb gazdáinak a fiai. Azért mondom jóknak, mert értenek a gazdálkodáshoz és jó munkát végeznek. Lát­szik róluk, hogy meg vannak elégedve. Nyilatkoztak is, hogy akik dolgoznak, megkapják a jutalmukat. A szorgalmas né­peknek nincs hiányuk. Azt mondták nekem. Sok jó mun­kásnak már autója is van. Er­ről sokat lehetne írni, ami a Kanadában élő odavalósiakat biztosan érdekelné, de én már idős vagyok, és nem tudok mindent szépen leírni. embererő megfeszítése, mégis tiszta a talaj a gyomtól. A te­rület keletre mosolygó oldala nemesített gyümölcsoltványok, különböző fajták, gyorsan ter­mő ültetvények szépséges rend­jének területe, amely hamar fizet vissza a jó munkáért. Ugyancsak Szekszárdhoz vagy 10 kilométernyi távolságra le­vő, sötétvölgyhöz hasonló, egy­kor haszontalan területet is sző­lőgazdasággá változtattak át mostanában. Egy része már termő. Ott vannak már az anyagkészletek, és 80 cm. mélységű földforgatásba rakják a kész oltványokat. Bámulatos gyorsan készül az új eredmé­nyük. Várdombon Most ugyan a várdombi mező- gazdálkodásnak először a lu­cernadűlőit néztem, ide értünk először. Június utolján már tankba, etetik a földet, és ön­tözik, amennyit kíván a föld és nincs gyom a földeken, a vetemény tiszta, nem kell ka­pálni. Ezt mind az öntözéssel érik el. Bámulatos termést kap­nak esetek, amikor a kitűzött minden gazdaságot egyszerre így berendezni nem lehet. A jól kidolgozott terveket nem lehet mindig időre beváltani, de van­nak esetek, amikor a kitűzött határidőn belül is megvalósít­ják terveiket. Ezért minden emberileg lehető munkát elvé­geznek. Meglátogattam ugyancsak a várdombi jószágneveidét. Ez fiatal jószág részére lett meg­tervezve és felépítve. Mesébe illő, gyönyörű épületeket lát­tam itt, korszerű berendezéssel. Minden tiszta, hófehérre me­harmadszor kaszáltak, persze gyengén, és adagolva etetik a növendékjószággal. szelve. A sok ablakon ömlik be a világosság és a napfény. Légynek itt híre sincs. A 80 éves Rozman néni ír hazai látogatásáról; A szőlészetben Egy más alkalommal a szek­szárdi szőlészeti gazdaságba mentem. Régen „sötétvölgy”-nek hívták, s az orvvadászok bar­langja volt. Egy része erdő volt, tüskés, dimbes-dombos parlag, hasznavehetetlen 170 kataszteri hold terület volt, ma pedig gyönyörű, nemes szőlők, oltott fajcsemegék területe, au­tóval járható szerpentin utak­kal. A megmunkálása nem ne­héz. Kis ekéket húznak kis traktorok, kis ekekapákat kis motorok. Nem kell Itt Mentünk tovább a cukorrépa­dűlőkre. Június elején már 3 kiló súlyú répák vannak és sokat nőnek még az őszig. Er­ről is van fényképem. A répa­levelek térdig érő magasságot érnek el. Kis, lombos fáknak néznek ki. És mentünk tovább, a kuko­ricások felé. 7—8 láb magasak, 4—5 csővel és kérdezem az igazgatót és a mérnök urat (Ta­lán agronómust? — Szerk.), hogy meg fogja-e nevelni sze­mesnek ezt a sok csövet a ku­koricaszár? Azt mondták, hogy igen, mert el lesz készítve sze- mesedésre. Műtrágya jön a Éppen etetés ideje volt. Egy férfi és három nő végezte. Nem tudtam megérteni, 300 borjúhoz csak ennyi gondozó? Kérdez­tem az egyik nőtől, hogy nem nehéz-e a munka. „Amint tet­szik látni — válaszolta a gon­dozónő —, olyan tiszta ruhában vagyunk, mintha szalonban dolgoznánk.” Be van szerelve a hideg és meleg víz. „Gyorsan és könnyen lehet nálunk dolgoz­ni” — mondta a velem beszél­gető nő és így folytatta: „Mi itt örömest dolgozunk, tessék el­hinni, van miért.” Megmutatták a kultúrházat, ahol esténként szórakoznak. A programot a saját csoportjuk állítja össze. Sokféleképpen szórakoznak, tv-t figyelnek, rádiót hallgat­nak, társas játékokban vesznek részt és táncolnak. Ugyanúgy megmutatták a fürdőhelyiségüket. Fel van sze­relve zuhannyal és fürdőkádak­kal, és a szabadban is van für­dőjük. A gyerekek részére is van bővizű fürdőjük, amibe csapból jön a friss víz. Olyan boldogok a gyerekek, mint az erdő szabad madara. Makk- egészségesek és jól vannak öl­töztetve, nem úgy, mint régen, a cselédek gyerekei. Majdnem másfél évig voltam látogatóban és annyit láttam, hogy rogyásig lehetne róla írni. Nincs vége a sok látványosság­nak. özv. ROZMAN GXÖRGYNÉ Az önkiszolgálási rendszer múltja, jelene és jövője Mindenkinek kevés az ideje, mindenki siet. Ez korunk egyik fő jellemvonása. Nem csoda hát, ha az emberek a boltokban is idegesek, ha sokat kell vámiok. Ezért aztán az udvarias keres­kedőknek egyre nagyobb gondot okozott, hogyan csökkenthetnék a bolti várakozási időt. Találtak is megoldást: az önkiszolgáló és önkiválasztó rendszerű boltot. Ez a bolti rendszer hódít ma az egész világon. Félévszázados műit Érdemes egy kicsit betekinteni az új kiszolgálási forma törté­netébe. Kevesen tudják, hogy ez az új forma nem is éppen fiatal. Ezt a kiszolgálási formát először 1912-ben vezették be az Egyesült Államok néhány csemegeüzleté­ben. Ugyanis ekkor nyújtotta be a szabadalmat egy Clarence San. dinders nevű kereskedő. Az újítás igen népszerű lett, bár sokan idegenkedtek tőle. Az új mégis meghódította először az Égyesült Államokat, majd az egész világot. Az USA-han 1949-ben az élel­miszerboltok 64 százaléka, 1957- ben pedig már 93 százaléka ön- kiszolgáló formában működött. Az új módszer világhódító út­jára jellemző, hogy az 1956-os római kereskedelmi kongresszus már behatóan foglalkozott ezzel, és sürgette a módszer el­terjesztését. A Szovjetunióban az első ilyen üzletet 1954-ben nyi­tották meg, és mivel a módszer bevált, két év alatt elterjedt min. denütt az ország területén. A népi demokráciák közül elsőnek Cseh­szlovákia, majd a Német De­mokratikus Köztársaság lépett az új, bátor alkalmazóinak sorába. Miért e nagy népszerűség? Az önkiszolgáló boltban a vevő közelebb kerül az áruhoz, jobban megismerkedhet vele. Márpedig éppen ez a célja az eladónak, hiszen így remélheti, hogy meg­veszik áruját, de a vevőnek is ez a célja, hiszen csak olyan áruért ad szívesen pénzt, amit megismert és megkedvelt. Kez­detben persze túlzásba vitték egyes kereskedők: olyan folyosó­rendszert készítettek, hogy a vevő kénytelen volt elmenni min­den áru mellett. Ez a »kényszer« bizony nem nagyon tetszett a vevőknek, jobban megkedvelték azokat a boltokat, amelyekben szabadon, tetszés szerint mozog­hattak az áruk között. Végül is ez a forma terjedt el. Több vevő válogathat egyszerre, kevesebb eladó kell. gyorsabban megy a vásárlás, hiszen nem kell megvárni, míg kiszolgálják a ko­rábban érkezett, de dönteni rre» hezen tudó, sokat keresgélő vá­sárlókat. A rendszer tehát vevő­nek, eladónak egyaránt előnyt je­lent. Az önkiszolgálás története megyénkben Tolna megyében az első ilyen rendszerű boltok 1959-ben ala­kultak meg, a földművesszövetke­zetek jóvoltából, Dombóváron, Ta­másiban és Bátaszéken, jelentős beruházási költséggel. A boltok itt is igazolták az ország és a világ más részein mutatkozó jó tapasztalatokat. így aztán a föld- művesszövetkezetek minden le­hetőt megtettek a módszer gyors elterjesztése érdekében. Az el­múlt években összesen 8 millió forintot fordítottak erre a célra. Az új rendszerű boltjaik száma már 135. A földművesszövetkezetek után a népbolt-hálózatra is átterjedt az új módszer. Jelenleg már 33 új rendszerű népbolt van me­gyénkben. Az első ilyen üzletet 1960. első negyedében alakították meg Tolnán. A kezdet persze nem volt könnyű sehol. A módszer isme­retlen, szokatlan volt az eladók­nak, vásárlóknak egyaránt, és így az első napokban nem is igen mutatkozott nagy változás. E- miatt aztán sokan idegenkedtek tőle. Adatok, mint bizonyítékok A hőgyészi önkiszolgáló cse­megebolt forgalma 1959 harmadik negyedében 357 000 forint volt, Ugyanez a bolt az új módszer bevezetésével 824 000 forintot for. galmazott. Az árukészlet meg­kétszereződött, de a létszám mind­két időszakban azonos volt. Az átszervezési költség körülbelül 150 000 forint, ez azonban bőven és rövid idő alatt megtérült. Faddon az élelmiszerbolt át­szervezésével az egy főre jutó forgalom azonos időszakban 58 000 forintról 66 000 forintra növekedett. A vagyonvédelem? Nagyobb a lehetősége annak, hogy a vevők közül valaki meg­károsítsa a közvagyont — ez vi­tathatatlan. De ha az eladók ébe­rek, a károkozás elenyésző. Te­hát ebből a szempontból is jó­nak bizonyult az új bolttípus. Ennek tehát nagy jövője van. A lehetőségek szerint a megyében minden boltot korszerűsítenek az új kiszolgálási elveknek meg­felelően. B, F. Á takarékszövetkezet segít a kifizetésben a termelőszövetkezetnek A termelőszövetkezetek ezek­ben a napokban tartják a zár­számadó közgyűléseket. A taka­rékszövetkezetek a kirendeltsé­gekkel együtt 460 községben ke­resik fel a termelőszövetkezetet, hogy részt vegyenek a kifizetés lebonyolításában. A segítségnyújtásnak az eddigi tapasztalatok szerint több válto­zata fordult már elő. A leggya­koribb formája, hogy a kifize­tést a takarékszövetkezet helyi­ségeiben bonyolítják le. Tavaly például Lánycsók és Nagyréde községben a termelőszövetkezet a zárszámadás után a pénzt át­utalta a takarékszövetkezetbe. A takarékszövetkezet alkalmazottai a kifizetéssel járó összes admi­nisztrációt társadalmi munkában végezték el, a tagokat készpénzzel fizették ki. Abasáron viszont a jövedelem egy részét készpénz­ben, a többit pedig betétkönyv^ I ben adták ki, természetesen a tagokkal való előzetes megbeszé­lés alapján. A takarékszövetkezetek zárszá­madáskor nemcsak segítenek a kifizetésben, hanem betétet is gyűjtenek. Á betétgyűjtés ugyan­csak a termelőszövetkezeti tagok érdekét szolgálja. Szükség esetén a takarékszövetkezetek a betétbe helyezett összegekből kisebb-na- gyobb kölcsönökkel segítik a tagokat. Kölcsön vehető fel pél­dául házbővítésre, bútor, motor- kerékpár, különböző háztartási, valamint a háztáji gazdaságban használatos gépek vásárlására. Ha valamilyen elemi csapás éri a tagot, a takarékszövetkezet segíti ki a bajból. A takarékszö­vetkezetek valójában a falusi la­kosság, elsősorban pedig a ter­melőszövetkezeti tagok önsegélye­zési szervei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom