Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-03 / 28. szám
19G3. február 3. tolna megyei népújság 7 Member of the CANADIAN LANGUAGE-PRESS KANADAI MAGYAR MUNKÁS Kedves szerkesztő fiaim! Arra kérlek benneteket, hogy közöljétek hosszú magyarországi látogatásomról remegő kézzel írott soraimat. 1961-ben, júniusban, és attól kezdve a nyarat a Balassa János nevű kórházban töltöttem, ahol két műtétet kaptam. Könnytömlőmet operálták és amikor ez teljesen kigyógyult, jobb szememről vették le a hályogot. A műtétekre és a kezelésre a legmélyebb megelégedéssel és hálával gondolok. A sikert büszkén hoztam el magammal az óhazából a fogadott és megbecsült hazámba. Mikor az egészségem megengedte, kíváncsian mentem ki, hogy megnézzem a szekszárdi mezőgazdaság fejlődését. Kivittek a Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezetbe, amely akkor két éves volt. Meglepetten láttam a fiatal szövetkezet gyönyörű állatállományát, a ser- tésfalkát és a szarvasmarhákat, meg az állatállomány részére épített, modern épületeket, amelyekben olyan korszerű a berendezés, beleértve a vízellátást, hogy a jószágnak minden kényelmet biztosít. Bőven termő mezőgazdaságuk van. Munkájukért jól fizet nekik vissza a termés. A termés öntözést kíván. Van nekik hozzá bőséges víztartalékuk az itt fúrt kutakban. A takarmáhyter- mésük is bő. Nincs hiányuk semmiben. A vezetők a múlt régi rendszer legjobb gazdáinak a fiai. Azért mondom jóknak, mert értenek a gazdálkodáshoz és jó munkát végeznek. Látszik róluk, hogy meg vannak elégedve. Nyilatkoztak is, hogy akik dolgoznak, megkapják a jutalmukat. A szorgalmas népeknek nincs hiányuk. Azt mondták nekem. Sok jó munkásnak már autója is van. Erről sokat lehetne írni, ami a Kanadában élő odavalósiakat biztosan érdekelné, de én már idős vagyok, és nem tudok mindent szépen leírni. embererő megfeszítése, mégis tiszta a talaj a gyomtól. A terület keletre mosolygó oldala nemesített gyümölcsoltványok, különböző fajták, gyorsan termő ültetvények szépséges rendjének területe, amely hamar fizet vissza a jó munkáért. Ugyancsak Szekszárdhoz vagy 10 kilométernyi távolságra levő, sötétvölgyhöz hasonló, egykor haszontalan területet is szőlőgazdasággá változtattak át mostanában. Egy része már termő. Ott vannak már az anyagkészletek, és 80 cm. mélységű földforgatásba rakják a kész oltványokat. Bámulatos gyorsan készül az új eredményük. Várdombon Most ugyan a várdombi mező- gazdálkodásnak először a lucernadűlőit néztem, ide értünk először. Június utolján már tankba, etetik a földet, és öntözik, amennyit kíván a föld és nincs gyom a földeken, a vetemény tiszta, nem kell kapálni. Ezt mind az öntözéssel érik el. Bámulatos termést kapnak esetek, amikor a kitűzött minden gazdaságot egyszerre így berendezni nem lehet. A jól kidolgozott terveket nem lehet mindig időre beváltani, de vannak esetek, amikor a kitűzött határidőn belül is megvalósítják terveiket. Ezért minden emberileg lehető munkát elvégeznek. Meglátogattam ugyancsak a várdombi jószágneveidét. Ez fiatal jószág részére lett megtervezve és felépítve. Mesébe illő, gyönyörű épületeket láttam itt, korszerű berendezéssel. Minden tiszta, hófehérre meharmadszor kaszáltak, persze gyengén, és adagolva etetik a növendékjószággal. szelve. A sok ablakon ömlik be a világosság és a napfény. Légynek itt híre sincs. A 80 éves Rozman néni ír hazai látogatásáról; A szőlészetben Egy más alkalommal a szekszárdi szőlészeti gazdaságba mentem. Régen „sötétvölgy”-nek hívták, s az orvvadászok barlangja volt. Egy része erdő volt, tüskés, dimbes-dombos parlag, hasznavehetetlen 170 kataszteri hold terület volt, ma pedig gyönyörű, nemes szőlők, oltott fajcsemegék területe, autóval járható szerpentin utakkal. A megmunkálása nem nehéz. Kis ekéket húznak kis traktorok, kis ekekapákat kis motorok. Nem kell Itt Mentünk tovább a cukorrépadűlőkre. Június elején már 3 kiló súlyú répák vannak és sokat nőnek még az őszig. Erről is van fényképem. A répalevelek térdig érő magasságot érnek el. Kis, lombos fáknak néznek ki. És mentünk tovább, a kukoricások felé. 7—8 láb magasak, 4—5 csővel és kérdezem az igazgatót és a mérnök urat (Talán agronómust? — Szerk.), hogy meg fogja-e nevelni szemesnek ezt a sok csövet a kukoricaszár? Azt mondták, hogy igen, mert el lesz készítve sze- mesedésre. Műtrágya jön a Éppen etetés ideje volt. Egy férfi és három nő végezte. Nem tudtam megérteni, 300 borjúhoz csak ennyi gondozó? Kérdeztem az egyik nőtől, hogy nem nehéz-e a munka. „Amint tetszik látni — válaszolta a gondozónő —, olyan tiszta ruhában vagyunk, mintha szalonban dolgoznánk.” Be van szerelve a hideg és meleg víz. „Gyorsan és könnyen lehet nálunk dolgozni” — mondta a velem beszélgető nő és így folytatta: „Mi itt örömest dolgozunk, tessék elhinni, van miért.” Megmutatták a kultúrházat, ahol esténként szórakoznak. A programot a saját csoportjuk állítja össze. Sokféleképpen szórakoznak, tv-t figyelnek, rádiót hallgatnak, társas játékokban vesznek részt és táncolnak. Ugyanúgy megmutatták a fürdőhelyiségüket. Fel van szerelve zuhannyal és fürdőkádakkal, és a szabadban is van fürdőjük. A gyerekek részére is van bővizű fürdőjük, amibe csapból jön a friss víz. Olyan boldogok a gyerekek, mint az erdő szabad madara. Makk- egészségesek és jól vannak öltöztetve, nem úgy, mint régen, a cselédek gyerekei. Majdnem másfél évig voltam látogatóban és annyit láttam, hogy rogyásig lehetne róla írni. Nincs vége a sok látványosságnak. özv. ROZMAN GXÖRGYNÉ Az önkiszolgálási rendszer múltja, jelene és jövője Mindenkinek kevés az ideje, mindenki siet. Ez korunk egyik fő jellemvonása. Nem csoda hát, ha az emberek a boltokban is idegesek, ha sokat kell vámiok. Ezért aztán az udvarias kereskedőknek egyre nagyobb gondot okozott, hogyan csökkenthetnék a bolti várakozási időt. Találtak is megoldást: az önkiszolgáló és önkiválasztó rendszerű boltot. Ez a bolti rendszer hódít ma az egész világon. Félévszázados műit Érdemes egy kicsit betekinteni az új kiszolgálási forma történetébe. Kevesen tudják, hogy ez az új forma nem is éppen fiatal. Ezt a kiszolgálási formát először 1912-ben vezették be az Egyesült Államok néhány csemegeüzletében. Ugyanis ekkor nyújtotta be a szabadalmat egy Clarence San. dinders nevű kereskedő. Az újítás igen népszerű lett, bár sokan idegenkedtek tőle. Az új mégis meghódította először az Égyesült Államokat, majd az egész világot. Az USA-han 1949-ben az élelmiszerboltok 64 százaléka, 1957- ben pedig már 93 százaléka ön- kiszolgáló formában működött. Az új módszer világhódító útjára jellemző, hogy az 1956-os római kereskedelmi kongresszus már behatóan foglalkozott ezzel, és sürgette a módszer elterjesztését. A Szovjetunióban az első ilyen üzletet 1954-ben nyitották meg, és mivel a módszer bevált, két év alatt elterjedt min. denütt az ország területén. A népi demokráciák közül elsőnek Csehszlovákia, majd a Német Demokratikus Köztársaság lépett az új, bátor alkalmazóinak sorába. Miért e nagy népszerűség? Az önkiszolgáló boltban a vevő közelebb kerül az áruhoz, jobban megismerkedhet vele. Márpedig éppen ez a célja az eladónak, hiszen így remélheti, hogy megveszik áruját, de a vevőnek is ez a célja, hiszen csak olyan áruért ad szívesen pénzt, amit megismert és megkedvelt. Kezdetben persze túlzásba vitték egyes kereskedők: olyan folyosórendszert készítettek, hogy a vevő kénytelen volt elmenni minden áru mellett. Ez a »kényszer« bizony nem nagyon tetszett a vevőknek, jobban megkedvelték azokat a boltokat, amelyekben szabadon, tetszés szerint mozoghattak az áruk között. Végül is ez a forma terjedt el. Több vevő válogathat egyszerre, kevesebb eladó kell. gyorsabban megy a vásárlás, hiszen nem kell megvárni, míg kiszolgálják a korábban érkezett, de dönteni rre» hezen tudó, sokat keresgélő vásárlókat. A rendszer tehát vevőnek, eladónak egyaránt előnyt jelent. Az önkiszolgálás története megyénkben Tolna megyében az első ilyen rendszerű boltok 1959-ben alakultak meg, a földművesszövetkezetek jóvoltából, Dombóváron, Tamásiban és Bátaszéken, jelentős beruházási költséggel. A boltok itt is igazolták az ország és a világ más részein mutatkozó jó tapasztalatokat. így aztán a föld- művesszövetkezetek minden lehetőt megtettek a módszer gyors elterjesztése érdekében. Az elmúlt években összesen 8 millió forintot fordítottak erre a célra. Az új rendszerű boltjaik száma már 135. A földművesszövetkezetek után a népbolt-hálózatra is átterjedt az új módszer. Jelenleg már 33 új rendszerű népbolt van megyénkben. Az első ilyen üzletet 1960. első negyedében alakították meg Tolnán. A kezdet persze nem volt könnyű sehol. A módszer ismeretlen, szokatlan volt az eladóknak, vásárlóknak egyaránt, és így az első napokban nem is igen mutatkozott nagy változás. E- miatt aztán sokan idegenkedtek tőle. Adatok, mint bizonyítékok A hőgyészi önkiszolgáló csemegebolt forgalma 1959 harmadik negyedében 357 000 forint volt, Ugyanez a bolt az új módszer bevezetésével 824 000 forintot for. galmazott. Az árukészlet megkétszereződött, de a létszám mindkét időszakban azonos volt. Az átszervezési költség körülbelül 150 000 forint, ez azonban bőven és rövid idő alatt megtérült. Faddon az élelmiszerbolt átszervezésével az egy főre jutó forgalom azonos időszakban 58 000 forintról 66 000 forintra növekedett. A vagyonvédelem? Nagyobb a lehetősége annak, hogy a vevők közül valaki megkárosítsa a közvagyont — ez vitathatatlan. De ha az eladók éberek, a károkozás elenyésző. Tehát ebből a szempontból is jónak bizonyult az új bolttípus. Ennek tehát nagy jövője van. A lehetőségek szerint a megyében minden boltot korszerűsítenek az új kiszolgálási elveknek megfelelően. B, F. Á takarékszövetkezet segít a kifizetésben a termelőszövetkezetnek A termelőszövetkezetek ezekben a napokban tartják a zárszámadó közgyűléseket. A takarékszövetkezetek a kirendeltségekkel együtt 460 községben keresik fel a termelőszövetkezetet, hogy részt vegyenek a kifizetés lebonyolításában. A segítségnyújtásnak az eddigi tapasztalatok szerint több változata fordult már elő. A leggyakoribb formája, hogy a kifizetést a takarékszövetkezet helyiségeiben bonyolítják le. Tavaly például Lánycsók és Nagyréde községben a termelőszövetkezet a zárszámadás után a pénzt átutalta a takarékszövetkezetbe. A takarékszövetkezet alkalmazottai a kifizetéssel járó összes adminisztrációt társadalmi munkában végezték el, a tagokat készpénzzel fizették ki. Abasáron viszont a jövedelem egy részét készpénzben, a többit pedig betétkönyv^ I ben adták ki, természetesen a tagokkal való előzetes megbeszélés alapján. A takarékszövetkezetek zárszámadáskor nemcsak segítenek a kifizetésben, hanem betétet is gyűjtenek. Á betétgyűjtés ugyancsak a termelőszövetkezeti tagok érdekét szolgálja. Szükség esetén a takarékszövetkezetek a betétbe helyezett összegekből kisebb-na- gyobb kölcsönökkel segítik a tagokat. Kölcsön vehető fel például házbővítésre, bútor, motor- kerékpár, különböző háztartási, valamint a háztáji gazdaságban használatos gépek vásárlására. Ha valamilyen elemi csapás éri a tagot, a takarékszövetkezet segíti ki a bajból. A takarékszövetkezetek valójában a falusi lakosság, elsősorban pedig a termelőszövetkezeti tagok önsegélyezési szervei.
