Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-27 / 48. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. február 27. Amire az élet ösztönöz Ötven és hatszáz — Kik és miért ? — Elmélet és gyakorlat helyben őt azonban mégis érdekelte: mikor tartanya- levelezöivel Aki először beszélt lyó esti oktatás for- Tolna megyében 16 erről az iskoláról, ko- máit illetően. Az ál- kihelyezett osztálya csis volt a tengelici talános iskola elvég- működik. Az termelőszövetkezet- zését megkövetelik iskola1 ben. Tanár ismerő- minden szervnél, együtt több mint 600 sömmel jártuk a fa- Ezért van az, hogy idősebb és fiatalabb lut, s a havas utcán a földművesszövet- parasztember ismer- állitott meg bennün- kezeti dolgozók és a kedik a technikum két. Fagyszünet volt, különböző helyi hi- anyagával. S az ér- vatalok alkalmazottai deklödés még foko- járnak leginkább az zódik. Naponta cseng ják a következő fog- általánosba. A mező- a telefon: mikor, tni- lalkozást. Nem áll- gazdasági technikum ként lehet beiratkozhattam kérdés nél- elvégzése azonban ni... nem követelmény a termelőszövetkezeti tagok számára. Okkül. — Harmadikos va gyök — felelte. Kocsis ugyan lehet.- levél nélkül még lenék enélkül is, de Nincs hátrány nélkül a falusi technikum, de előnye sokhát tud-e mondani, hét kapálni, így hát kai nagyobb az elöh ’ bmel. A szemléltető jobbat az oklevél megszer- amivel zésére az élet ösztöoktatás ugyan nehezebben valósítható meg, mint a benti órákon, viszont a gyakorlatot mindjárt — Ez tgaz — így helyben meg lehet bernek ’ sam<ja a Kiss Lászlá• a szck- kínálni, a helybeli többre, szebbre való h 7^' te"nelősf”etke*e« törekvés Inkább iau gazdasági technikum gazdasagokban. S ha innalmnrnék- nem belező tagozatának csak ezt számoljuk, hasznosabban tölthet- nöz és a növekvő ném szabad óráimat? mezőgazdasági fel- Nem akar több len- adatok... ni, mint most? Nem fogalmaznék: nem elsősorban pozícióban, hanem tudásban, szakismeretben akar több lenni, mint ma. Ez a dolog lényege, s talán itt kell keresni a különbsévezetője — az utób- többet nem, a kinti bi két évben azon- hatszáz hallgató ban mégis egyre na- szinte kényelmesebb gyobb az érdeklődés helyzetben van, mint kihelyezett lyaink iránt. Az érdeklődés így get a falvakban fo- fest: a technikumnak osztá- az iskola székhelyen tanuló, ötven bentlakó elsős. Sz. I. Nyolc-tízezres létszámú üzemek a vegyiparban A Nehézipari Minisztérium az idén folytatja a vegyipar 1959- ben megkezdett átszervezését, hogy az erre vonatkozó kormány- határozat értelmében az eddiginél sokkal nagyobb termelő egységek kialakításával fokozottabban összpontosíthassa a termelő erőket, lehetővé tegye a gépek, berendezések jobb kihasználását. Az összevonások eredményeként olyan nagy vállalatok* jöavoltak a magyar vegyiparban. A vállalati átlagos munkáslétszám az átszervezés előtti 800—1000 főről 1800—2000-re emelkedik. Lesz nem egy 3000—4000. de ennél több munkással dolgozó vegyipari vállalat is. Az Országos Gumiipari Vállalat például körülbelül 8000 dolgozót foglalkoztat majd megalakulása után, az ötAz aranybánya még sok kincset kínál Tegyük hatékonyabbá az anyagi ösztönzést termelőszövetkezeteinkben A múlt esztendő tapasztalatai eldöntötték a vitát. Ma már nem úgy merül fel a kérdés termelőszövetkezeteinkben. hogy helyes-e alkalmazni az anyagi ösztönzés valamelyik formáját, helyes-e a munkaegység mellett premizálni, hanem azon törik az emberek a fejüket, hogy melyik az anyagi ösztönzés leghatásosabb módja. Vita tehát nincs, és az anyagi ösztönzés különböző formái elterjedtek. Megyénk 146 termelőszövetkezete közül a múlt évben csak hat tsz-ben nem premizáltak. A hat közül is három az olyan tsz, amely rátért a garantált pénzdíjazásra. Értesüléseink szerint ezek a tsz-ek is úgy látják, érdemes lenne a garantált pénzdíjazást kiegészíteni valamiféle hatékony premizálással. Cikkünknek most nem az a célja, hogy bárkit meggyőzzön az anyagi érdekeltség elvének fontosságáról. A cél az, hogy néhány olyan kérdést állítsunk reflektor- fénybe. amely most a premizálás hatékonyságával kapcsolatban felmerül. Hol, melyik a legjobb módszer? Nagyon káros lenne a helyi ismeretek alapos elemzése nélkül tanácsot adni egy termelőszövetkezetnek, hogy a sokféle premizálási módszer közül melyiket al_ kalmazza. Fogadjuk el alapelvként azt, hogy minden tsz olyan módszert alkalmaz, amely hatékony előmozdítója. a termelés emelésének, amely a legjobban megfelel helyi adottságainak és amellyel egyetért a termelőszövetkezet egész tagsága. Mégis meg kell mondani, hogy van egy olyan módszer, amely az utóbbi időben különösen bevált: gyes terv végén pedig ejőrelátha- nek létre, amilyenek még nem I tólag eléri a 10 000-es létszámot. 4 népművészet terjesztői PAKS ÉS KÖRNYÉKÉN nem A kézimunkázó asszonyok — kü- végül is egy színes kalocsai hímalakult ki hagyományos népmű- lönösen a téli időszakban — elég zésre esik. vészét. A lakásokban ennek el- sok munkát adnak Koszorús né- Koszorús néni elégedetten mo- lenére is sok szép és művészi ninek. A félóra alatt, amíg Lacza solyog, s közben cinkosan felénk kézimunkát lehet látni, éppúgy, Istvánnéval, a nőtanács titkárá- kacsint. mint Sárközben, vagy másutt, val Koszorús néninél voltunk, — Ez igen, ez nagyon szép ahol tradíciói vannak a népmű- jónéhány asszony, lány megfor- lesz! — mondja. Előkerült a sab- vészetnek. dúlt ott, kézimunka-előnyomás Ion, a mintát rögzítő kék por és Néhány évvel ezelőtt a nóta- ügyében. a denaturáltszesz-szóró. Még a nács volt a kezdeményezője a Nem is igen jutott ideje velünk „drukkolással foglalkozik, ne- kézimunka-szakköröknek. Azóta foglalkozni, de a beszélgetések- hány tanácsot ad a hímzőfonal sokféleképpen formálódtak és az bői, amely közötte és az ügyfelek színösszeállításához, egyik ilyen módja a vándor szak- között folyt, sok mindent meg- KOSZORÚS LÁSZLÓNÉ hűkor is, amelyet az Ötvös utcá- tudtunk. _ _ szonöt éve foglalkozik a kéziban honosítottak meg. A hosszú — Ezt a mintát ajánlanám — munka előnyomással. A huszonöt téli estéket az utcabeli asszonyok mutatja a sablont az egyik fiatal- év alatt voltak tanulólányai, sőt jól hasznosítják. Estéről estére asszonynak. Király Ilus néni ka- nyolc éven keresztül iskolában másik háznál jönnek össze, hí- locsai iróasszony eredeti mintá- is adott kézimunka-órákat, meznek, népviseletbe babákat öl- ja — teszi hozzá rábeszélő jóin- — Volt egy időszak — pana- töztetnek, horgolnak, kinek, mi- dulattal. _ szolja —, amikor úgy látszott, hez van kedve. Hangulatosak az — Nem akar vesződni a kalo- hogy a színes műanyagból ké- Ötvös utcai szakköri esték. A csaivai a sokféle szín miatt? szült konyhagarnitura kiszorítja szakkör más-más tagja felolva- Tessék, itt ez egy sárközi minta, a kézimunkát. Most már nem sást tartr szépirodalmi művekből, piros és fekete fonállal, esetleg nem kell ettől tartani. Az asszo- míg a többi asszony dolgozik. kékkel és feketével hímezve is nyok a tsz-ben annyira össze- a i szép. szoktak a munkában, hogy a A paksi kézimunkázó assza- A fiatalasszonynak az sem tét- téli estéket is együtt töltik. Sza- nyoknak sok segítségét ad Ko- sze^ másra gondolt. bad idejükben szívesen kézimunszorus Laszlone kezimunka-elo- _ Igen tudom már. Két kis káznak és csakis a szépet, a mű- nyomo. Koszorús nem ugyanis cica pamutgombolyaggal. Sajná- vészit igénylik — mondja — hadat üzent a giccsnek Bar mint iom de ezzel a mintával nem hangjában nem kis elégedettségmondja nem volt nehez dolga, SZ0isálhatok. És nem is ajánlom. gel. az asszonyok ízlését helyesen ira- ]}jvatja múlt az úgynevezett bő- Koszorús néni első kézből a nyitam. ködős párna. Ezek közül válasz- népművészeti szövetkezetek író“A P***1,, Piacokra átjárnák szon kedves. A nőtanácsi és az asszonyaitól szerzi be a mintá- a ■:íu.s°£ell.ek Kalocsáról es kői- jsk0iai szakkörök is ezeket a kát. Azt vallja: a népművészettel nyékéről. Az asszonyoknak meg- művészi mintákat kérik. Művészi nem szabad kontárkodni. A régi tetszett a színes kalocsai hímzés, sz£p js és könnyen tisztán motívumok felkutatását, írását de ok mar nem kötényeket es tartható. — ajánlgatja legkedve- hagyjuk meg a népművészeknek, mellényeket hímeztek, hanem ggjjb mintáit. Az előnyomok, a kézimunka konyhagarniturákat, párnákat es A fiatalasszony nehezen tudott szakkörök pedig legyenek a nép- fuggonyoket mondotta. dönteni és Koszorús néni ebben művészet terjesztői. Koszorús A KÉZIMUNKA ELŐNYOMÁS is segített neki. Gyűjteményes néni és az Ötvös utcai kézimunka már lassan úgy él emlékezetünk- szekrényéből kész párnákat, terí- szakkör asszonyai valóban ezt is ben mini P2V elavult, idejét múlt tőket szedett elő. A példa ereje teszik. mesterség. Pakson nem így van, győz. A fiatalasszony választása Pozsonyi Ignácné Ez pedig az össztermésből való premizálás. Fehér Lajos elvtárs mondotta a párt VIII. kongresszusán: »Az eddigi tapasztalatok szerint a különböző kiegészítő munkadíjazási formák közül legjobban bevált a munkaegység jóváírásával együtt az össztermésből való premizálás... Véleményünk szerint a közeljövőben célszerű e munkadíjazási forma legszélesebb körű alkalmazása...« Mit jelent az össztermésből való premizálás? A növénytermelésben két fajtája alakult ki az elmúlt években. Egyik fajtája az, hogy például a tag által megtermelt kukoricának 10 százalékát odaadjuk prémium címén: munkadíjként pedig jóváírjuk a norma szerint járó munkaegységeket. Másik formája az, hogy 10 százaléknál többet adunk prémium címén — 15—20 százalékot —, de akkor csökkentjük a norma szerint járó munkaegységek számát. Az állat- tenyésztésben azt jelenti az össztermésből való premizálás, hogy a kifejt tej, a ráhízlalt súly, a felnevelt borjú, malac, bárány, csirke, vagy a lenyírt gyapjú mennyisége után fizetünk literenként. kilónként, mázsánként, vagy darabonként bizonyos ösz- szegű prémiumot. (Ennek részletes ismertetésére egy következő cikkünkben még visszatérünk). Az össztermésből való premizálást megyénkben még tavaly is sokan ellenezték. Főleg azt az érvet hozták fel ellene, hogy ez a premizálási forma csökkenti a munkaegység értékét. Nézzük meg a problémát közelebbről. CstikkeR-8 a munkaegység érléke? Igen, valóban csökken. Nyilvánvaló, ha ánnak a terménynek az értékét is munkaegységekre: fizetnek ki, amit prémium címén kiosztunk, akkor nagyobb lenne egy munkaegység értéke. (Ezért jártunk el idén is helyesen, amikor a zárszámadások elemzésekor a prémiumként kiadott termények értékét is hozzászámítottuk a munkaegység-értékhez). Nemcsak az össztermésből való premizálás, hanem egyéb premizálási formák is okoztak egy csomó problémát megyénk tsz- eiben. Aránytalanságok, úgynevezett »bérfeszültségek« alakultak ki az egyes termelési ágak között. Például Decsen az Alkotmány Tsz-ben. vagy Györköny- ben, a Szabadság Tsz-ben a premizált területeken dolgozók munkaegység-értéke 80 forintig is felemelkedett. Ugyanezekben a tsz-ekben a nem premizált területeken dolgozók munkaegységértéke 28—30 forint körül mozgott. Tehát a premizálás különböző formái feszültségeket okozhatnak a premizált és a nem premizált területek között. Különösen rosszul járhatnak ebben az esetben a csak munkaegységre dolgozó vezetők, irodai dolgozók, iparosok, traktorosok, kocsisok és néhol az állattenyésztők is. Pont azok. akik a legtöbb munkaegységet teljesítik. Mi a megoldás? Az, hogy min. denkit megfelelő módon premizáljunk. Az anyagi ösztönzés rendszerét üzem; szinten dolgozzuk ki, végezzünk már előre komoly számításokat és úgy tervezzük meg a premizálást, hogy az ne okozzon nagyobb feszültséget. Feszültség ugyanis csak akkor keletkezik, ha egyes területeket — például kukoricatermelés — kiragadunk az üzem komplexumából és azt premizáljuk. Más területekkel — például állattenyésztés, gépi munka, vezetés — nem törődünk. A baj tehát riem a premizálás egyes formáival van, hanem azok helytelen, szűklátókörű alkalmazásával. Ott van a baj gyökere, hogy nem tervezzük meg a premizálást, nem dolgozzuk be a tervbe, nem végzünk előre számításokat és egyes területeket elhanyagolunk, nem premizálunk. Legyen, vagy ne legyen „bérfeszültség“ ? Erre sem lehet egyértelmű választ adni. Az tény. hogy ilyen nagy »bérfeszültség«, amit a györkönyi és decsi példa mutat, nem lehet egészséges. Kisebb »bérfeszültség« — 10—15 százalékos — azonban nemcsak lehetséges, hanem bizonyos esetekben szükséges is. Van olyan termelőszövetkezet, amelyben rosszul áll a tejtermelés ügye. Itt nyilván azokat, akik a tejtermelésben dolgoznak, anyagilag is érdekeltté kell tenni, hogy növeljék a hozamokat. Még az is helyes ebben az esetben, ha a tejtermelésben dolgozók munka, díjának egységére a prémiumfeltételek teljesítése esetén magasabb érték esik mint a más területen dolgozók munkadíjának egységére. Vagy például nem szívesen mennek a tagok a kertészetbe dolgozni. A zöldségtermelés fejlesztésének ugyanakkor nagy lehetőségei kínálkoznak, mert jók az öntözési, szállítási, éghajlati és egyéb adottságok. Ebben az esetben is lehet olyan prémiumfeltételeket kidolgozni, hogy a kertészet javára 10—15 százalékos »bérfeszültség« jöjjön létre. Lehetne sorolni tovább a példákat. Minden tsz maga tudja, hogy hol szorít a cipő. Ott aztán engedni kell, még akkor is, ha egészséges, ösztönző »bérfeszültség« jön létre. Döntő a tagok véleménye Sajnos, nagyon sok helyen eddig úgy ment a premizálás, hogy a vezetőknek egy szűk csoportja kidolgozta a sémákat. Ezeket a sémákat aztán előterjesztették a terv jóváhagyó közgyűlésen, és rábeszélték az embereket, hogy fogadják el. A tagok sok esetben ezen a közgyűlésen hallottak először arról, hogy milyen módon akarják őket premizálni. A közgyűlés után elkezdtek gondolkodni, latolgatták a premizálás helyességét, helytelenségét és vagy egyetértettek vele, vagy nem. Ennek volt a következménye, hogy év közben — például tavaly Sióagárdon — kétszer-háromszor is meg kellett változtatni a munkadíjazás módjait. Ez az anyagi ösztönzés elvének teljes lejáratása, de lejáratása a vezetésnek is, mert elveszíti tekintélyét és szétbomlik a munka- fegyelem. Mennyivel egyszerűbb és célravezetőbb az a módszer, amit már megyénkben is, például a bölcskei Rákóczi Tsz-ben alkalmaznak. A terv.ióváhagyó közgyűlés előtt összehívják a munkacsapatokat, - brigádokat és minden emberrel megbeszélik a javasolt premizálást, vagy a munkadíjazás új módját. így aztán az egész tsz alaposan meggondolhatja a dolgot, még a közgyűlés- előtt mindenki elmondhatja véleményét. A közgyűlésre már olyan javaslattal mehet a vezetőség, amit bizonyára mindenki jóváhagy és helyesel. Megkezdődnek termelőszövetkezeteinkben a tervjóváhagyó közgyűlések. Sok helyen a tervjóváhagyáskor, más helyen néhány héttel később döntenek a munkadíjazás módjáról. Ezért a következő napokban még visszatérünk az anyagi ösztönzés nrob- lémáira. Megvizsgáljuk az állattenyésztők, a gépi munkát végzők, az irodai dolgozók és a vezetők premizálásának, anyagi érdekeltségének kérdéseit. Gyenis János
